Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-04-24 / 17. szám
SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. április 24. rélhessék s bizonyos irányban rájuk nézve ebben a létkérdésben együttes fellépésre megállapodhassanak; vagy talán a sietségnek éppen az volt célja, hogy ez elkerültessék? Nem akarom, nincs rá okom ezt a G. E. 0. Sz. érdemes vezetőségéről feltenni, de aki a pontozatokat figyelemmel átolvassa, s ismeri a kamarák létesítése körüli eddigi állásfoglalásokat, feltétlenül ugyanebben a véleményben lesz. A pontozatok ugyanis oly tág keretet képeznek, hogy ebbe a keretbe nem is oly nagy kodifikátori képességgel bele lehet iktatni épp úgy a több vármegyére kiterjedő kamarát, mint a vármegyénkintieket egyaránt; kerülgeti a nagybizottság annak kijelentését, a mi pedig véleményem szerint elsőrendű kötelesség lett volna t. i. hogy a kamarák ha már létesittetnek, akkor a meglevő gazdasági egyesületek hatáskörének kibővitése s autonómiájuknak teljes épségben tartása mellett történjék meg. Hanem igenis a pontozatok VII. tétele az egyesületek felemelése helyett azok sirját ása meg, a midőn a kamarákba leendő beolvadását jelzi. Különös, szinte érthetetlen, hogy mig a III. pontban a kamarai illeték megállapításában bizonyos határozottság tűnik fel a nagybizottság állásfoglalásában, addig az I. pontban fázik közelebbről meghatározni az anyagi eszközök elégtelenségének határát, hanem azt teljesen a minisztériumra bizza. De tovább nem akarom pertraktálni a pontozatokat, hiszen látszik az egész műből, hogy abba mindenki megtalálhatja a maga felfogásának megfelelőt, ha a neki tetsző szavakat beilleszti; de kérdés minő szavak fognak tetszeni a kodifikatornak, azt hiszem, hogy nem azok, a melyek az egyesületek zömének. Véleményem szerint a nagybizottság nem teljesítette hivatását akkor, amikor ily munkával lép a nagygyűlés elé; mért nem felelt meg kiküldetésének, neki nem volt joga válogatni abban, vájjon pontozatokat állitson-e össze vagy törvényjavaslatot dolgozzon ki; ki volt küldve ez utóbbi elkészítésére s nem pontozatok sora- koztatására. A25.-Í nagygyűlésnek nem lehet, nem szabad hogy legyen más teendője, mint a nagybizottságot utasítani kötelességének teljesítésére. Ezt várja a magyar gazdaközönség a G. E. 0. Sz. tagjaitól a múlt évi október 22.-i erélyes fellépés után. Ml. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület alapszabályai. I. Az egyesület címe és pecsétje. 1. §. Az egyesület cime: „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület.“ 2. §. Az egyesületnek egy nagy és egy kis pecsétje van. 3. §. A nagy pecsét: gazdasági jelvények „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ körirattal az elnökség által őriztetik, nagyobb jelentőségű okiratoknál használtatik. 4. §. A kis pecsét „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ körirattal a titkári hivatalban van elhelyezve s rendes iratoknál lesz használva. II. Az egyesület székhelye, működési köre, célja és eszközei. 5. §. Az Egyesület székhelye: Szatmár-Németi szab. kir. város. 6. §. Az egyesület működési köre: Szatmárvár- megye és Szatmárnémeti szab. kir. város területe. 7. §. Az egyesület célja működési területén a gazdaság felvirágzásának előmozdítása. 8. §. Az előbbi §-ban leírt cél elérésére feladatának tekinti: á) A gazdaközönség érdekeit a törvényhozás, a kormány és hatóságok irányában képviselni. b) A hatósági közegeket szakvéleménynyel és felvilágosításokkal támogatni. c) A mezei gazdálkodással foglalkozók szakértelmét a növénytermelés, állattenyésztés és a gazdasági iparágak terén tanulságos füzetek kiosztásával, előadások tartásával, téli tanfolyamok rendezésével és vándorelőadásokkal, termény, állat és gépkiállításokkal és versenyekkel gyarapítani. d) Célirányos újításokat támogatni és a gazdákat okszerű termelésre serkenteni. e) A gazda és a föld hitelét emelni, s olcsó tőke beszerzését elősegíteni s a mezőgazdasági termények versenyképességét fokozni. f) A vármegye területén, a mennyiben az egyesület felkéretnék, közreműködni birtokeladások, bérletek kötése s kölcsönök közvetítésénél, szakszerű tanácsokkal szolgálni, gazdasági berendezések, építkezések s felszereléseknél, gazdasági szükségletek beszerzésénél és a gazdasági termény értékesítésénél, közreműködni a becsléseknél. g) A tűz és jég elleni biztositásoknál az egyesület tagjainak kedvező díjtételeket kieszközölni. h) Különböző, a megyében még ki nem próbált növényekkel termelési kísérleteket tenni. í) Községek és városok birtokának szakszerű kezelését állandóan figyelemmel kisérni. j) Oly intézményeket létesíteni, melyek a mezei gazdálkodással foglalkozók szellemi és vagyoni előmenetelét s a gazdálkodás minden ágának felvirágoztatását előmozdítják. k) Mezőgazdasággal kapcsolatos háziipart támogatni. l) Tenyészállatdijazásokat és vásárokat rendezni. m) Mintagazdaságokat létesíteni. n) Gazdakörök alakulását előmozdítani. A felsoroltakon kivül a vármegye területén a
