Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-04-17 / 16. szám

április 10. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oidaí szemével hamar észreveszi a bogarat. Észreveszi még akkor is, ha az veszedelmet érezve, mozdulatlanul hever és halált színlel, hogy Így a figyelmet magáról még jobban elterelje. Azután a lehajtott fejjel előre­haladó pulyka szeme mindig közelebb esik a földhöz, mint a szerte tekintgetö napszámosé, tehát ez utón is inkább veszi észre a talaj rögéhez hasonló bogarat. A baromfit azonban ilyenkor gyakran kínáljuk meg sze­mes eleséggel és lássuk el bőven vízzel is, hogy az egyoldalú hustáplálék meg ne ártson a magevő állat­nak. Minthogy pedig a házi szárnyas húsa a sok bo­gártól bűzös lesz, leölés, vagy eladás előtt vagy egy hétig csak szemes eleséggel tartsuk. A kivénült lucernást késő ősszel, vagy kora ta­vasszal szokták feltörni, de az itt élő lárvák még igy is kitelelnek és bábbá alakulnak és tavasszal a kikelő bogarak a már felszántott lucernatarlón is megjelennek. Az ismertetett tavaszi védekező eljárást tehát a fel- .szántotton épugy végre kell hajtani, mint a rendes lucernatáblán. Aki e bogártól az uj lucernását félti, az jól teszi, ha azt már március elején védő árokkal körülveszi, hogy idegenből bejövő bogár azt ne lepje el. Ilyenkor az árok belsőfala, tehát a lucernás felé eső legyen meredek. Az árokban összegyülekező bogarat azután esetről-esetre összeszedetjük és vagy feletetjük barom­fival, vagy ha sok, leforrázzuk és trágyába ássuk. A lucernában a hamvas vincellérbogár ellen mér­gekkel való permetezésnek helye nincs. HASZNOS TUDNIVALÓK. A gyümölcsfák talaja. A talaj a gyümölcsfa­tenyésztésben nagyobb szerepet játszik, mint általában hiszik. Sokan a gyümölcsfáknak nedves talajba való ültetését ajánlják, ami azonban helytelen dolog. Az almafa sokkal jobban szenved a nagy talajnedvesség­től mint a körtefa. Csak ha az altalaj viz állása ma­gas — ez egészen más eset, mint a talaj általános nedvessége — akkor ültessünk almafát, amelynek gyökerei nem hatolnak oly mélyre, amelynek nincs szüksége oly nagy művelési mélységre és koronája nem fonnyad el. Ha a talaj egyformán nedves, talán a mély fekvés folytán, ha nehezen átbocsátó a talaj, stagnáló viz van benne stb., akkor sem körtét, sem almát nem szabad ületnünk, hanem szilvát. A fák tavaszi metszése. Nálunk majdnem sza- bálylyá vált, hogy a fák metszését meghatározott sza­bályok szerint végezzük, anélkül, hogy a fa természe­tére, fajára tekintettel volnánk. Hogy ez természetelle­nes, helytelen eljárás, az nyilvánvaló. Az egyik fa in­kább fába hajt, a másiknál gyengébb ez a hajlandó­ság és inkább termést nevel. A metszésnek már most főként az a célja, hogy a táplálék termelése és a táp­lálék felhasználása közötti helytelen viszonyt kiegyen­lítse. Azok a fák, amelyeknek tulnagy a lombjuk, annyi nedvet termelnek, hogy a termöszemekként fakadt bimbók a nagy nedváramlás nyomása folytán szintén lombhajtásokká változnak át és ezután a táplálékszál- litást még jobban fokozzák. Ilyen fánál a lomb egy- részét el kell távolítani, nevezetesen a fáshajtásokat. Ha ellenben a virágszemképzödés a túlnyomó, úgy, hogy a lombhajtások által szállítandó tápláléktömeg nem elégséges, akkor termőrügyeket kell eltávolítani. A fa akkor van helyesen megmetszve, ha táplálékke­reslete és táplálék szállítása egymást kiegyenlítik. Hírek. i Gyászhir. Súlyos csapás érte a magyar tudo­mányos gazda világot. Cserháti Sándor, a magyaróvári gazdasági akadémia nyugalmazott tanára, az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás vezetője, az O. M. G. E. örökös tiszteletbeli tagja stb. f. hó 13-án életének 57.-ik évében váratlanul elhunyt. Az elhunyt­ban gazdasági életünk egy kiváló szaktudású, előkelő munkássát vesztette el. Irodalmi működése az ország határán túl is mindenkor méltó figyelmet keltett. Halá­lával a magyar tudományos gazda életben hosszú időre pótolhatlan űrt hagyott maga után. Temetése f. hó 15-én az előkelő gazdaközönség impozáns részt- vétele mellett ment végbe Magyaróváron. Legyen nyu­galma csendes, pihenjen békével a föld porában, melyért ő egy hosszú, eredményes munkával teljes életet áldozott. Méhészeinkhez. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesületnek Szatmár-Németiben, a Kossuth-kert mel­lett elhelyezett minta méhesében Ligethy József áll. elemi iskolai tanító, a méhes kezelője a méhészet iránt érdeklődőknek minden szerda délelőtt 10 órától 12 óráig úgy elméletileg, mint gyakorlatilag a helyszínén szakszerű felvilágosítással szolgál. Ezenkívül bárki, ki­nek a méhészkedés terén valamiben aggályai vannak, forduljon esetleg levélileg nevezett tanító úrhoz, ki lapunk utján megadja a szakszerű választ. Ligethy József ur lakik Szatmár, Zárda-utca 4. szám alatt. Tanfolyam a hadsereg részére szállító ter­melők kioktatására. Mint már lapunk 10. számában közöltük a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a ta­vasszal tanfolyamot hirdetett a célból, hogy a terme­lők kioktattassanak azokra a tudnivalókra, melyek szem előtt tartandók a hadsereg részére eszközlendő szállításoknál. Egyesületünk elnöksége, hogy gazdáin­kat hivatalos iapja utján az összes tenni valókról ér­tesíthesse, a tanfolyamra lapunk segédszerkesztőjét küldte ki, ki a tanfolyam befejeztével lapunk hasáb­jain fog beszámolni. A minisztériumtól a tanfolyamra vonatkozó tájékoztató mos érkezett le, melyet szó- szerint a kövekezőkben közölünk: — Magyar királyi földmivelésügyi miniszter. 25616/VII—2. szám. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesületnek 4 Szatmár-Németi. A termelőknek a hadsereg ellátásban való okta­tására szolgáló tanfolyam tárgyában folyó évi február 20-án 117563/190S. sz. a. kelt körrendeletemre hivat­kozva tudomásvétel és a t. Cim által az említett tan­folyamra bejelentett résztvevőkkel leendő szives köz­lés végett értesítem, hogy a jelzett tanfolyam, Buda­pesten f. é. április 27, 28 és 29-én fog megtartatni, illetve 27-én d. e. 10 órakor az országos magyar gaz­dasági egyesület helyiségében (IX. Köztelek-u. 8. sz.) megnyittatni. Az előadások további programmja a meg­nyitás alkalmával fog a megjelenőkkel közöltetni. A tanfolyam előadásainak anyaga következő: 1. A ter- ménycikkek minősége iránt támasztott követelmények ismertetése és a minőség megállapításánál követendő eljárás a szükséges gyakorlati bemutatásokkal kisérve. 2. A különféle beszerzési módok (kézi bevásárlás, ke­reskedelmi szokás szerinti vásárlás, bérleti szállítás). 3. Eljárás valamely terményszállitási ügylet elnyerésére. 4. Az elnyert ügylet lebonyolítása. 5. A termelőknek biztosított kedvezmények. 6. Laehne Hugó országgyü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom