Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-03-27 / 13. szám

I március 27. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal A vetések állása és a mezőgazdaság állapota 1909. évi március hó 15-én. Február hó második felében az állandóan hideg időjárás és a gyakori havazás következtében teljesen szünetelt a mezőgazdasági munka, sőt mivel március hó első felében folytatólag még mindig hű­vös, sőt hideg, havas és esős időjárás uralkodott, s csakis az utóbbi napokban enyhült meg az idő any- nyira, hogy az Alföld és a Dunántúl némely részében végre a hosszú téli időjárás után megkezdődhetett a szántás és vetés munkája, amellyel e szerint ország­szerte megkéstek a gazdák, tekintve az előző évek tavaszi időszakát, amikor a zab és árpa vetésével március hó közepén az Alföld nagy részében már készen is voltak. Az Alföldön, nevezetesen a homokos részeken a szőlő munkálatok szintén megindultak, de szorgal­mason foglalkoztak a gazdák a gyümölcsfák tisztoga­tásával és hernyózásával is. A tavaszi munkálatokat, ha végre most már a tavasz teljes erejével beköszönt, kétségtelenül meg­könnyíti majd a jól átázott, nedves talaj. Az Alföld, továbbá a Dunántúl nagy részén a hóolvadás után láthatóvá lett őszi vetésekről, s azok kitelelése felől nagyobbára és mindinkább eléggé ked­vező híreket hallani. Több helyről jelentik ugyanis, hogy a későn vetett búza és rozs meglehetős sűrűén és egyenletesen kel és csupán az iránt van még pa­nasz, hogy a vetések a hideg éjszakák következtében nem fejlődhetnek eléggé és vöröses barnás színűek. Zöld vetést országszerte jóformán csakis a homokos részeken láthatni és ritkábban a fekete talajon. A repcevetések néhol elég jói teleltek, bár helyenkint megritkultak és itt-ott teljesen tönkre is mentek. Azokon a hegyvidéki részeken, ahol még hó borítja a vetéseket, vagy a hol a föld fagya tart, több­nyire szintén jó reménnyel vannak a gazdák, mert az elvetett mag csiraképessegéről újabban helyenkint meggyőződtek. Viszont azonban arról is meggyőződtek, hogy néhol hibásak és foltosak a hó alatt kikelt vetések főleg kipálás következtében. Végeredményében tehát arra lehet következtetni, hogy a helyzet némileg javult. Mindazonáltal az álla­pot még nem eléggé megnyugtató, bár mindenesetre kedvezőbb, mint amilyen február hónapban volt, ami­kor az ország nagyobb részében még az volt az ál­talános nézet, hogy az elvetett mag az uralkodó zord idő és a sok nedvesség (viz, hóié) miatt aligha tart­hatja meg teljes csiraképességét. Kétségtelenül néhány hét lefolyása alatt az ed­diginél még világosabbá lesz a helyzet és ki fog tűnni az is, hogy mennyiben volt jogosult az a sok panasz amelyet a tél folyamán hallottunk, de ki fog tűnni az is, hogy lesz-e szükség és hol az ősziek pótlására és a foltos, rosszul kelt és kedvezőtlenül telelt vetések kiszántására. Hogy azonban az összes mezei munkálatok or­szágszerte általában és mielőbb megindulhassanak, mindenekelőtt nemcsak enyhe tavaszi időre, hanem verőfényes napsugárra van szükség, mert a föld igen nedves, vizes (vadvizes) is lévén, emiatt a legtöbb helyütt a mivelésre váró föld a feneketlen sár miatt még megközelíthetetlen. A késői tavaszodás az állattartást is megnehe­zítette a különben is eléggé szűk takarmánykészletek miatt. Alig van immár vidék, helység az országban, ahol a gazdák a takarmánynemüek hiányát ne érez­nék, még ott is, ahol különben máskor többnyire tü­zelésre használták fel a szalmát és a tengeri szárát, az értékes cikkek közé sorolható most ez a takar­mányféleség, amelyet szecskává vágva és erötakar- mánnyal keverve fogyasztatnak a jószággal, Szerencsére még a jószág eléggé jó kondíciók között van, bár sok helyütt sovány, tehát munkaké­pessége is csökkent. Heremagtisztitó raktár. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület here­magtisztitó raktára f. hó 15-én meg kezdte mű­ködését. A midőn erre gazdaközönségünk fi­gyelmét felhívjuk, értesitjük arról is, hogy tisztítandó magkészletüket alólirott hivatalnál mielőbb bejelenteni, illetve a raktárba bekül­deni szíveskedjenek, mert a tisztítás a beérke­zés sorrendjében fog történni. A raktár helyi­ség Szatmáron, Árpád-utca 19. sz. alatt (Reiter Jakab-féle ház pince-magtárában) lett elhelyezve. A tisztítás dija, ha segéd munkaerőt a magtulajdonos ad, 100 kgr.-ként 2 kor, ha a munkásokról az egyesület gondoskodik, úgy 100 kgr.-ként 3 kor. Esetleges ólomzárolási dij a tisztittató felet terheli. A magnak vasúton való szállításánál pedig az állomástól és az állomásig való fuvarköltséget a termelő köteles megtérí­teni. Tekintettel arra, hogy az idő előrehaladott­sága miatt termelőink már nagyrészt gondos­kodtak a vetőmagok takaritásáról, az ügykeze­lés egyszerűsítése céljából a mostani idényre úgy intézkedtünk, hogy hetenként hétfő, kedd és szerda napokon eszközlünk tisztításokat, ha azonban a beraktározott készlet kitakarítására e 3 nap elegendő nem lenne, úgy azt a hét többi napjain is folytatjuk. A raktár helyiség a tisztítás napjain reggel 7 órától, este 6 óráig áll a közönség rendelkezésére. EL titkári hivatal. Hírek. Állatvédő egyesület Nagybányán. Vettük a következő sorokat: Meghívó. A Nagybányai Állatvédő Egyesület 1909. március hó 28-án, vasárnap a város­háza tanácstermében d. e. 11 órakor tartandó alakuló közgyűlésre, melyre az egyesület tagjait, az ügy iránt érdeklődőket, úgy a helybelieket, mint a vidékieket, férfiakat és nőket tisztelettel meghívja Nagybányán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom