Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-03-27 / 13. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA március 27. Ki lesz állítva mintegy 800 drb. mező- gazdasági-, gyümölcsszállitó-, háztartási kosár és különféle dísztárgy. Megnyitás április hó 2-án délelőtt 10 órakor. A kiállítás nyitva: 2-án d. e. 10 órától délután 5 óráig, 3-án és 4-én reggel 8 órától délután 5 óráig. Szatmár, 1909. március 26. Az elnökség. Jelentése a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület vezetőségének az 1908,-i évről. Egyesületünk az elmúlt évben is célul tűzte ki vármegyénk gazdaközönségének érdekeit szolgálni, szel­lemi és anyagi előhaladását biztosítani, melynek eléré­sére anyagi erejéhez mérten áldozatoktól sem riadt vissza. Sajnos azonban egyesületünk vezetősége nem szentelhette idejét teljesen és kizárólag a szorosabb értelemben vett gazdasági akciónak, mert gazdatársa­dalmunkban is megkisérlették saját önző érdekeiket szol­gáló s a zavarosban halászni szerető ekszisztenciák a konkolyt elvetni, hangzatos frázisokkal ámítva a mun­kásosztályt arra, hogy bérharcba lépjen munkaadó gazdájával; a másik veszedelem az áldatlan amerikai kivándorlás rohamos emelkedése volt; a harmadik országos mozgalom pedig, mely az előbbiek felfor­gató törekvéseivel ellentétben, gazdatársadalmunk javát — legalább némelyek véleménye szerint — akarta elő­mozdítani, szerintünk azonban a gazdasági egyesüle­tek függetlenségét, önkormányzatát veszélyeztetve föld- birtokosaink nagyobb indokolatlan megterheltetését vonta volna maga után. Mindhárommal való küzdelemben hatalmas esz­köznek bizonyosodott be egyesületi hivatalos lapunk. Az elsőnél, vagyis a szociáldemokraták befolyá­sának letörésénél a vezetőség igyekezett a munkás- osztályt felvilágosítani, s a már már kitörni készülő szenvedélyeket a békés munkálkodás medrébe terelni; de egyszersmint a földbirtokos osztály figyelmét a mindinkább nagyobb tért hóditó gépekre felhívni, ne­hogy a nagy mezei munka megkezdése alkalmával a fanatizált tömeg erőszakoskodása következtében gaz­dáink, vármegyénk s országunk egy év veszteségének súlyos csapását legyen kénytelen elszenvedni. Ez si­került is, mert aratásunk egy-két kisebb jelentőségű esettől eltekintve, a legnagyobb csendben és rendben, s az általános drágaságot tekintve, elég méltányos munkabérek mellett folyt le. Az áldatlan kivándorlás ellen teljes erőnkből küz­döttünk, azonban fáradozásunkat csak akkor érte va­lami siker, amidőn a múlt év rósz pénz- és munkás­viszonyai elementáris erővel sújtották Amerikát is, ek­kor — a legtöbbnél azonban már késő volt — belát­ták, hogy figyelmeztetésünk nem önző célokból eredő félrevezetés, hanem alapos tájékozottság, jó indulatu folyománya volt. A mezőgazdasági érdekképviselet kérdésének he­lyes megoldása 1906. óta foglalkoztatta egyesületün­ket, s már ekkor állást foglalt a nagy kiterjedésű ka­marák felállítása ellen, fáradozásunkat siker koronázta, mert a múlt év őszén e tárgyban, az ország összes vármegyei gazdasági egyesületének kiküldötteiből ala­kult bizottság az eredeti törvény javaslatot elvetette s a kamarák felállítását a jelenlegi vármegyei egye­sületek hatáskörének kibővítése mellett mondotta ki célhozvezetőnek. — Egyesületünk igazgató választmánya jan. 8.-i gyűlésén felterjeszteni határozta Kelemen Sán­dor Sz.-Csekei lakos birtokának mintagazdaságul le­endő berendezését, ugyanekkor örömmel vette tudo­másul a Geosznak felhívását Szatmáron rendezendő ma­gasabb színvonalú gazdasági előadások megtartását illetőleg s terminusul kitűzte február hó 8. és 9.-ét. Nagy volt öröme egyesületünknek, hogy sikerült ezen előadásokra Szilassy Zoltán orsz. gy. képviselő urat a Geosz titkárát, valamint a kassai gazd. akadémia ta­nárait előadókul megnyerni. Azonban a véletlen gon­doskodott arról, hogy örömünket bánat zavarja meg. Villámcsapásként hatott mindnyájunkra a lesújtó hir, hogy az, ki egyesületünk életében oly tevékeny sze­repet játszott, s kinek személyéhez egyesületünk fel­lendülése fűződött, kit végtelen örömmel töltötte el annak már hire is, hogy gazdasági szaktudósainkat körünkben üdvözölhetjük elköltözött az élők sorából. Igen Domahidy Sándor szeretett elnökünk 1908. évi január hó 28.-án meghalt. Általános volt nemcsak vár­megyénkben, de mondhatjuk országunk legelőkelőbb köreiben is a részvét, mely elhunyta alkalmából meg­nyilvánult. A hosszú munka után legyen pihenése nyu­godt s családját vigasztalja az a tudat, hogy Doma­hidy Sándor emléke körünkben él s éíni fog mindad­dig, mig egyesületünk nem szűnt meg működni, mert érdemei révén egyesületünk halhatatlanai között fog­lal helyet. KÜHNE E. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára 11 MOSONBAN. 11 Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerű acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONT DRILL SORVBTÖGBPBK Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági képek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom