Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-03-20 / 12. szám
március 13. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. ne legyen. Ne legyen mélyebb azért, mert a mélyebb gödörben nem kapja meg a trágya az éréshez szükséges levegőt és a mély gödörből a kihordás is nehezebb. A telep nagysága az istállón tartott állatok számától és attól függ, hogy hányszor hordjuk ki évenként a trágyát a mezőre. Ha a trágyát évenként pl. háromszor hordjuk ki, akkor minden számos marhára 4 M méter területű hely szükséges. Akinek tehát 2—3 db. marhája van, annak 8—12 Q m. területű trágyatelepre van szüksége, hogy a trágyát rendszeresen kezelhesse. A trágyagödör csak akkor lesz a „gazda aranybányája“ ha abban a trágyát okszerűen is kezeli. A gödör fenekét, oldalait lejtősre kell készíteni és 10—15 cm. vastagon agyaggal lebunkózni, hogy a fenékre leszivárgó trágyalé ne vesszen el a földbe, hanem a gödör mellé készítendő trágyalékutba folyon. Trágyalékutra feltétlenül szükségünk van azért, mert kút nélkül a trágyának ezen legértékesebb része kárba vész, udvarunkat eldiszteleniti és egészségünkre károsan hat. A trágyalé nem létében a trágya sem érhet meg oly jól és hamar mint akkor, ha azt a trágyalével való locsolással elősegítjük, siettetjük. E kút a telep nagyságához mérten 1—2 méter mélyre készítendő és úgy a feneke mint az oldala agyaggal verendő ki, hogy a bele szivárgó lé benne maradjon. A trágyatelep két részre osztandó, hogy mig egyik részébe naponkint hordjuk a trágyát, addig a másik részében a trágya érhessen. Ha a telep és a kút készen van a trágyát a következőkép kezeljük: A trágyát az istállóból naponként ki kell hordani azt a telepen egyenletesen elteríteni és letaposni, vagy az állatok ráhajtásával hetenként lenyomatni, hogy a trágya minél előbb felmelegedvén, korhadásba menjen. A trágyát a telepen, a föld felszínétől számítva kb. 100—120 cm. magasra rakjuk s száraz időben, hetenként egy-kétszer, trágyalével meglocsoljuk, hogy az érést elősegítsük. Ha a telep a kellő magasságot elérte, 10—15 cm. vastagságban agyaggal meghordjuk betakarjuk. Betakarni nemcsak az érés gyorsításáért kell, hanem azért is, hogy a trágya egyik igen értékes része az u. n. ammóniák el ne párologhasson belőle. Ha a trágyát igy kezeljük, az 5—6 hét alatt megérik s kihordható a szántóföldre. Ha az igy kezelt trágyát megbontjuk, az erősen párolog, a szalmaszálak még felismerhetők benne de érintésre szétmállanak. Ha több ideig tartanók a trágyát a telepen, akkor az szalonássá válnék s nem lenne olyan értékes. Ha a trágya megért, azt ki kell hordani a mezőre. Ha gazdáink ezirányu eljárását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy némelyek a kihordott trágyát csomókba húzzák le a szekérről és hosszabb vagy rövidebb ideig való állás után terítik el, mig mások egyenesen a szekérről szórják szét a megtrágyázandó földön. E két eljárás közül az utóbbi a helyes. Helyes azért, mert igy a föld egyenletesen lesz meg trágyázva, mig akkor, ha a trágya sok ideig marad u. n. kupacokban, annak minden értékes része az alatta levő kis földdarabba szivárog, mely helyeken a vetés túl kövér lesz és megdől. Az azonnal való elterítésnél az elpárolgó ammóniák sem vész el, mert a föld felszívó erejénél ,fogva megköttetik. Hogy mennyi trágya szükséges valamely földre, az a föld termő erejétől függ. Általában erős, közepes és gyenge trágyázást szoktunk megkülönböztetni. Erős | a trágyázás akkor, ha holdanként 30, közepes ha 20 és gyenge ha 15 jól megrakott szekér trágyát használunk. A trágyalé igen sok tápanyagot tartalmaz s azért nagyon értékes. Tisztán használni sohasem szabad, mert úgy a csírázó, mint a már fejlett növényt kiégeti. Felhasználás alkalmával azért vízzel kell hígítani s igy égető maró hatása megszűnik. A trágyalevet hordókban, szekéren visszük ki a megtrágyázandó földre s oda érkezvén a hordó fenéknyilását kidugjuk s a vízzel már felhígított levet, a saroglyára erősített széles és kilyukgatott deszkára engedjük s igy a föld menés közben, egyenletesen trágyázódik meg. A hígított trágyalé különösen jó a rétek javítására és a gyenge vetések erősítésére. Az u. n. keverék vagy komposzt trágya fa levelekből szemétből, vérből, konyhahulladékból, koromból hamuból áll. Ezeket a hulladékokat az Istállótrágyához keverni nem szabad, mert ezek a gondos kezelés mellett sem érnek meg oly hamar s igy éretlen állapotban kerülnének a szántóföldre. E keveréket a trágyáié kúthoz közel gyűjtsük össze s az érést elősegítendő, gyakran locsoljuk s 2—3 havonként forgassuk át. A komposzt kertre és rétre igen jó. Az istálló- és keveréktrágyán kívül, különösen az utóbbi időben, használják még a műtrágyákat is, melyeket gyárakban állítanak elő. Ez a szélesebb körben való használat amellett bizonyít, hogy a föld termőerejét a műtrágyák is fokozzák. Megjegyzem azonban, hogy a műtrágya magában nem elégséges a föld megtrágyázására, azt csak az istállótrágyával már megjavított föld termőerejének fokozása céljából használják. A műtrágyával javított földek, holdanként a költségeken felül, 44—110 K értékű terméstöbbletet eredményeznek, mint ezt a múlt évben végzett kísérletek igazolták. Műtrágya igen sokféle van s mindenik más-más összetételű föld javítására, vagy az elvetés előtt vagy pedig a már kikelt, de gyenge növekedésű növény erősítésére használható nagyobb eredménnyel. Mielőtt nagyobb mennyiségben használnák a műtrágyát, előbb kísérletezzünk velük s jövőre azt használjuk, amelyik a kísérletezésnél jobban bevált. Heremagtiszíitó raktár. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület here- magtisztitó raktára f. hó 15-én meg kezdte működését. A midőn erre gazdaközönségünk figyelmét felhívjuk, értesítjük arról is, hogy tisztítandó magkészletüket alólirott hivatalnál mielőbb bejelenteni, illetve a raktárba beküldeni szíveskedjenek, mert a tisztítás a beérkezés sorrendjében fog történni. A raktár helyiség Szatmáron, Árpád-utca 19. sz. alatt (Reiter Jakab-féle ház pince-magtárában) lett elhelyezve. A tisztítás dija, ha segéd munkaerőt a magtulajdonos ad, 100 kgr.-ként 2 kor, ha a munkásokról az egyesület gondoskodik, úgy 100 kgr.-ként 3 kor. Esetleges ólomzárolási dij
