Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 145-166. szám)
1903-06-28 / 166. szám
II. évfolyam 166. szám. Szatmár, 1903. (vasárnap) junius 28. Felelős szerkesztő : MAJDIK ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadó- hivatal : MORVÁI JÁNOS könyvnyomdája Szatmáron, Eötvös-n. 6. Telefon 73. Szatmári friss újság Egyes szám 2 fillér. Hirdetések felvétetnek Morvái János könyvnyomdájában Eötvös-utcza 6. sz. Megjelenik minden nap korán reggel; Interview a Szatmári Hírlap designéit igazságügyi miniszternél. — Riposztriport. — A helyi riporterLegkegyelmesebb bebocsáttatásórt és meghallgat tatásért esede/.em.1 Az igazságügy ér: „Kihez van — volt szerencséin ?“ ,En bátorkodom lenni az a bizonyos színházi kritikus, aki összekerültem volt a rab arabbalé „Alián. Tudom már. Nohát, mit akar? Ne féljen; jöjjön, jöjjön csak közelebb, maga kis kedves ! Hadd tépászszam meg az üstökét; — azaz hogy a hunczut- káját. íme, az általa szellőztetett császár-kabátban, a zsebemben tárcza nélkül, állok a tolakodása elé. — Ni, ni; hallja csak: ez az én egyik szöszke apróságom, a legszőkébb és a legapróbb valamennyi között, milyen szépen visszhangozza már csucsori szá- jacskájával önhöz az imént intézett czirnező megszólításomat:“ „mada tisz tetvese 1 “ .Igenis, kérem ássan, kegyeim .. .... azaz hogy . . . nem vagyok én kedves, csak . . inkább kedvetlen ?* „Ugyan, ne népdaloljon nekem. Hanem mondja el szaporán, hogy mit akar. Megjegyezvén, hegyhát semmiféle potya jegygyei nem szolgálhatok.“ ,Ugy akkor azt akarom meg- szenzácziózni, hogy nincsen kedvem, mert elvitte a gólya. Vagyis nincsen sem kedvem, sem pénzem; mivel nincsen elég előfizető közönsége a mi garasos lapunknak. Miért is állandó kezdők és küzdők vagyunk; küzdünk és bízva bízunk még mindég a Kelemen Samu jóvoltából.' „Ugy-e bár, maga kis szójátékos, hogy a szatmári hírlapjuk nem eléggé közönséges, hiába’ csakis 1 garasos minden szántja ? Nemde ?“ ,Pedig mindent elkövettünk már b. lapunk és közönség ; no’ s főképpen a mimagunk jól fölfogott érdekében. A jelszavunk: lásd, halld, csodáld! Csinadratta bum ! És e hangzatos jelszavak, sajna, mégsem használnak. Naponként elcsapjuk a szerkesztőségünk valamelyik rendes, rendetlen, avagy végtagját; (egyen vannak ők!) s minden másnap visszaszerkesztjük ugyanazt az egyet. Minthogy bennünket is a változatosság és a czélszerüség gyönyörködtet. Minden követ és és minden követet, ellenzékit és kormánypártit, egyaránt megmozgattunk. Hiába ! Minden másnap fölcsapunk egy—egy tetszés szerint való ellentétes érdek szószólóinak — politikai, közigazgatási, felekezeti, felebaráti, köz és magán sat. sat. érdekeket értve. Mindhiába’. Utazunk nemzeti szinü előfizetési felhívásokban; de próbáltunk már szerencsét más színekben is, u. m. külön- külön pirossal, fehérrel és zölddel, sőt még feketével is. Rikkancsaink a czikkeinkhez méltóan, a legszemenszedettebbek. A czikkeink pedig különösen hol nyersek, hol meg szárazok. Tetszik tudni, hogy mindenféle Ízlésnek és ízléstelenségnek megfelelhessenek. És még sem boldogulunk. Hanemha emigy előbb, utóbb boldogultakká keli lennünk.1 „Hja, édes .........“ ,P ardon, talán inkább éhes. Csak méltasson magát ekként elszólunk* „Hogy, hogy ? Annyi mindenféle érdeket szolgálnak, és mégis ..........? 1“ ,Igenis. Voltunk, vagyunk és leszünk bizony mi szikla-szilárd meggyőződésünkhöz képest: antiszemiták, filoszemiták, klerikálisok, liberálisok és radikálisok, 48-asok, 49-esck, 67-esek, 77-esek, 87-esek, 1902/3-asok és igy tovább ; garasosok, meg még számtalan egyébfélék. Fölmagasztaltuk annak idején, azután lerántottuk elvi szilárdságunk magaslatáról Széli Kálmánt, Kossuth Ferenczet és alkalom adtán Cho- (ri)n Ferenczet, fiastól; valamint K r é m e r Sándort, azonképpen Hock Jánost is. Hogyha nem használt, uem nyaltuk néha a talpát Papp Gézának sem. S last not least, legutóbb átvedlettünk a szatmárnémeti függetlenségi párt hivatalosává, aíféle koalicziós érdek-programmal. — Egyszóval, lám, mindent megpróbálunk, s mindent elárulunk számonként csak 1 garasért. ty mindé*: alig használ nékünk, szegény fejünknek, valamit.1 „De hiszen lupjuk egy részvénytársaságnak a tulajdonába ment át?“ ,Ah, kérem, mondhassuk inkább egy részvétlen társaság tulajdonába.1 „Hm. Hanem a felelős szerkesztő, az élelmes egy ember.“ ,Az igenis nagyon élelmessé „Mintha holmi czélzatossággal ejtette volna ki az élelmess szót, két „8s“-el?“ ,Hát persze, hogy persze; mert hogy a mi bérhátrálékos szer- kesztőségünkbensok minden kétesé „Ejnye, be fura szójátékos az ur. Mennyiért mondana le róla?“ ,Ez az én minden tudományom. Ámbár ezt is csak úgy lopkodtam, mint ahogy a hírlapi czik- keinket . .* „Elismerésre méltó beösmerés. De hogy a dolog velejére térjünk : mondja csak maga, szemfüles, honnan merítették annyira részletes adataikat ama helyi politikai szenzácziós czikkükhöz?“ .Honnan ? ... Szimatoltuk, kérem ásson; fáinál kiszimatoltuk. Felelősünk, aki pedig távol idegenből Dtíbreczenből került Szatmárra ...' „Nos, miért makog?“ ,Tetszik tudni : . . . Debre- czenből elment és Szatmárra jött. Csak úgy, ni . . . Holmi előzmények következtében; diskrét rövidséggel szólván: amonnan elment és aztán ide jött. Vagyis hogy még igy se szóljam el magam nagyon: csak ment, —jött?1 „Uraságod úgy látszik, hogy idegen. S ügy veszem észre, hogy hát nem beszél elég egyenesen.“ .Csakugyan, mintha ferdítve, vagy fordítva fejeztem volna ki s be beszédemet.4 „Nem kár érte. — Nos, meg- szabadúlhatok-e már eszerint a tolakodásától ?“ ,Azonnal. Első s utólsó sorban még az a megbízatásom, hogy lehetőleg méltóztassou beugrani nyájas előfizetőnknek. Előfizetési keserves igényünk a lapunk és a magunk homlokáról leolvasható. Mindennap megjelenünk; s másnap aztán megint megjelenünk. Ez a mi sorsunk. És ez igy megy, valamint a korsó a kútra.4 „Kár. Jobban mondva, uem kár. így kell maguknak menniük. Ámbár a lapjukat sehogysem olvashatom.“ ,Igenis, nem ?! S ha tolakodás a kérdésein : miért nem P4 „Hogyne volna tolakodás. Különben pedig azért sem, mert előbb bevárandó vagyok azt az időt, amikor a Sz. H. következetes le9z önmagához és prograinm- jául vallott irányelveihez.“ ,Ilyképpen sohasem méltóztat benőnket járatni. Mindazonáltal bátorkodom különösen mégis ajánlani lapunk vezér- és tárczaczik- keit, entrefiléit steíF. Valóban, egyik sem rosszabb a másiknál. Kivált ajánlhatom hir- és hirdetési rovatunkat. Legkivált pedig a magunk, illetve lapunk hátulján kezdeményezett pikáns levelezést. Valóságos talmi-plágizált ^.ellemi csoda! Him és nőstény AS&£ehni levelező a válaszoló egy- ugyanazonos szerkesztőségi személyben. Legeslegkivált ajánlom pediglen ...‘ »No, de mostan már csakugyan ne merjen többet ajánlani. Ha- csaknem saját magát!!“ Salvavi. HÍREK. — Mise Sándor szerb király lelkiiidvéért. Egy Németországban élő hazánkfia Nagy Mihály, ki szatmári születésű ember, a napokban levelet küldött Papp Lajos g. kath. lelkésznek, hogy a meggyilkolt Sándor király lelki üdvéért gyászmisét mutasson be. A gyász- mise holnap reggel 7 órakor fog a szatmári g, kath. templomban bemutattatni. — Lemondás. Anderkó Bertalan szatmári gör. kath. kántortanitó állásáról leköszönt. — Eltűnt földbirtokos. Nagy szenzátiót keltett pénteken a délutáni órákban azon hir, hogy S z e ő k e Ödön u d v a r i i nagybirtokos eltűnt hazulról, ügy délután a Szamos partján felső ruháját és czipöjét lelték meg az eltűnt földbirtokosnak, kinek a keresésére a család a legszélesebb körű intézkedést tette meg. Az eltűnt földbirtokos a legjobb családi és anyagi viszonyok között élt, igy nincs kizárva azon körülmény, hogy valami sötét bűntény áldozata lett. — Fegyelmi vizsgálat. Arról a bizonyos fegyelmi vizsgálatról, mely jelenleg Papp Lajos szatmári gör. kath. lelkész ellen indíttatott, mint illetékes forrásból értesülünk, az illető lelkész egyenes kívánságára lett a szamosujvári g. kath. püspök által elrendelve. A vizsgálat tekintettel az emelt állítólagos vádpontok halmazára, hogy ezek mindtisztázvalegye- nek, még több napot fog igénybe venni. — Tolvajlás. Száraz-Berken, mint levelezőnk jelenti, mostanság egymást érik a tolvajlások. Legtöbb- nyire tyúkot és más apró baromfit lopnak el az ismeretlen tettesek, akik jó pénzért árusítják el a lopott jószágokat. Legutóbb Kis Ferencz került a tolvajok markába, mert tegnapelőtt éjjel 25 darab apró marhát loptak el ismeretlen tettesek. A csendőrség Lipcsey József személyében az egyik tolvajt már el is csípte. Eegkivo. A Szatmár-nkárolyl könyvnyomdászok Y- szakköre t. czimedet és családját az 1908. évi julius hó 19-én a a „Kossuth-kerti“ kioszkban rendezendő jótókonyczélu ZÁRTKÖRŰ NYÁRI TÁHCZMDLATSÁGÁEA tisztelettel meghívja. Diszelnökök: Litteczky Endre Morvái János. Rendezfi-bizottság: Kiss Sándor elnök. Nemes András pénztárnok. Cseresznyés Sándor ellenőr. Fokk Gusztáv ellenőr. A ur fi és £ Belópő-dlj: személyenként 1 K 50 flll., család- jegy (három személyre) 3 K Kezdete este 8 órakor. — • Felűlfizetések köszönettel fogadtatnak. — e — A tiszta jövedelem a szakegyesületi »könyvtáralap« javára ............... fordittatik. .......... — e — Jegyek előre válthatók : Reizer János, Lövy Miksa, Cseplák Sándor Balogh Dezső Néhma Károly urak üzletében, a „Szabadsajtó“ és Morvái János könyvnyomdájában és a rendezőség tagjainál. Rendezfiség: Babucz Lajos Deák Sándor Fülöp Ferencz Mónus Gábor Mladencsik Zoltán Récsey Gusztáv Sárközi Sándor Sallay Lajos Szász Ferencz Ujvárosy Sámuel Uray Gyula Varga István Veszprémi Lajos Winkler Pál. J> Lapunk.mindennap 8 oldal terjedelemben jelenik meg. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA KATMÁH.