Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 145-166. szám)

1903-06-28 / 166. szám

II. évfolyam 166. szám. Szatmár, 1903. (vasárnap) junius 28. Felelős szerkesztő : MAJDIK ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadó- hivatal : MORVÁI JÁNOS könyvnyomdája Szatmáron, Eötvös-n. 6. Telefon 73. Szatmári friss újság Egyes szám 2 fillér. Hirdetések felvétetnek Morvái János könyvnyomdájában Eötvös-utcza 6. sz. Megjelenik minden nap korán reggel; Interview a Szatmári Hírlap designéit igazság­ügyi miniszternél. — Riposztriport. — A helyi riporterLegkegyelme­sebb bebocsáttatásórt és meg­hallgat tatásért esede/.em.1 Az igazságügy ér: „Kihez van — volt szerencséin ?“ ,En bátorkodom lenni az a bi­zonyos színházi kritikus, aki össze­kerültem volt a rab arabbalé „Alián. Tudom már. Nohát, mit akar? Ne féljen; jöjjön, jöj­jön csak közelebb, maga kis ked­ves ! Hadd tépászszam meg az üstökét; — azaz hogy a hunczut- káját. íme, az általa szellőztetett császár-kabátban, a zsebemben tárcza nélkül, állok a tolakodása elé. — Ni, ni; hallja csak: ez az én egyik szöszke apróságom, a legszőkébb és a legapróbb vala­mennyi között, milyen szépen visszhangozza már csucsori szá- jacskájával önhöz az imént inté­zett czirnező megszólításomat:“ „mada tisz tetvese 1 “ .Igenis, kérem ássan, kegyeim .. .... azaz hogy . . . nem va­gyok én kedves, csak . . inkább kedvetlen ?* „Ugyan, ne népdaloljon nekem. Hanem mondja el szaporán, hogy mit akar. Megjegyezvén, hegyhát semmiféle potya jegygyei nem szolgálhatok.“ ,Ugy akkor azt akarom meg- szenzácziózni, hogy nincsen kedvem, mert elvitte a gólya. Vagyis nincsen sem kedvem, sem pénzem; mivel nincsen elég előfizető közönsége a mi garasos lapunknak. Miért is állandó kez­dők és küzdők vagyunk; küz­dünk és bízva bízunk még min­dég a Kelemen Samu jóvol­tából.' „Ugy-e bár, maga kis szójá­tékos, hogy a szatmári hírlapjuk nem eléggé közönséges, hiába’ csakis 1 garasos minden szántja ? Nemde ?“ ,Pedig mindent elkövettünk már b. lapunk és közönség ; no’ s főképpen a mimagunk jól föl­fogott érdekében. A jelszavunk: lásd, halld, csodáld! Csinadratta bum ! És e hangzatos jelszavak, sajna, mégsem használnak. Na­ponként elcsapjuk a szerkesztő­ségünk valamelyik rendes, ren­detlen, avagy végtagját; (egyen vannak ők!) s minden másnap visszaszerkesztjük ugyanazt az egyet. Minthogy bennünket is a változatosság és a czélszerüség gyönyörködtet. Minden követ és és minden követet, ellenzékit és kormánypártit, egyaránt megmoz­gattunk. Hiába ! Minden másnap fölcsapunk egy—egy tetszés sze­rint való ellentétes érdek szószó­lóinak — politikai, közigazgatási, felekezeti, felebaráti, köz és ma­gán sat. sat. érdekeket értve. Mindhiába’. Utazunk nemzeti szinü előfizetési felhívásokban; de próbáltunk már szerencsét más színekben is, u. m. külön- külön pirossal, fehérrel és zöld­del, sőt még feketével is. Rik­kancsaink a czikkeinkhez mél­tóan, a legszemenszedettebbek. A czikkeink pedig különösen hol nyersek, hol meg szárazok. Tet­szik tudni, hogy mindenféle Íz­lésnek és ízléstelenségnek meg­felelhessenek. És még sem bol­dogulunk. Hanemha emigy előbb, utóbb boldogultakká keli lennünk.1 „Hja, édes .........“ ,P ardon, talán inkább éhes. Csak méltasson magát ekként elszólunk* „Hogy, hogy ? Annyi minden­féle érdeket szolgálnak, és még­is ..........? 1“ ,Igenis. Voltunk, vagyunk és leszünk bizony mi szikla-szilárd meggyőződésünkhöz képest: anti­szemiták, filoszemiták, klerikáli­sok, liberálisok és radikálisok, 48-asok, 49-esck, 67-esek, 77-esek, 87-esek, 1902/3-asok és igy to­vább ; garasosok, meg még szám­talan egyébfélék. Fölmagasztal­tuk annak idején, azután lerán­tottuk elvi szilárdságunk magas­latáról Széli Kálmánt, Kossuth Ferenczet és alkalom adtán Cho- (ri)n Ferenczet, fiastól; valamint K r é m e r Sándort, azonképpen Hock Jánost is. Hogyha nem használt, uem nyaltuk néha a tal­pát Papp Gézának sem. S last not least, legutóbb átvedlettünk a szatmárnémeti függetlenségi párt hivatalosává, aíféle koalicziós érdek-programmal. — Egyszóval, lám, mindent megpróbálunk, s mindent elárulunk számonként csak 1 garasért. ty mindé*: alig használ nékünk, szegény fejünk­nek, valamit.1 „De hiszen lupjuk egy rész­vénytársaságnak a tulajdonába ment át?“ ,Ah, kérem, mondhassuk in­kább egy részvétlen társaság tu­lajdonába.1 „Hm. Hanem a felelős szer­kesztő, az élelmes egy ember.“ ,Az igenis nagyon élelmessé „Mintha holmi czélzatossággal ejtette volna ki az élelmess szót, két „8s“-el?“ ,Hát persze, hogy persze; mert hogy a mi bérhátrálékos szer- kesztőségünkbensok minden kétesé „Ejnye, be fura szójátékos az ur. Mennyiért mondana le róla?“ ,Ez az én minden tudományom. Ámbár ezt is csak úgy lopkod­tam, mint ahogy a hírlapi czik- keinket . .* „Elismerésre méltó beösmerés. De hogy a dolog velejére térjünk : mondja csak maga, szemfüles, honnan merítették annyira rész­letes adataikat ama helyi politi­kai szenzácziós czikkükhöz?“ .Honnan ? ... Szimatoltuk, kérem ásson; fáinál kiszimatoltuk. Fele­lősünk, aki pedig távol idegenből Dtíbreczenből került Szatmárra ...' „Nos, miért makog?“ ,Tetszik tudni : . . . Debre- czenből elment és Szatmárra jött. Csak úgy, ni . . . Holmi előz­mények következtében; diskrét rövidséggel szólván: amonnan elment és aztán ide jött. Vagyis hogy még igy se szóljam el ma­gam nagyon: csak ment, —jött?1 „Uraságod úgy látszik, hogy idegen. S ügy veszem észre, hogy hát nem beszél elég egyenesen.“ .Csakugyan, mintha ferdítve, vagy fordítva fejeztem volna ki s be beszédemet.4 „Nem kár érte. — Nos, meg- szabadúlhatok-e már eszerint a tolakodásától ?“ ,Azonnal. Első s utólsó sor­ban még az a megbízatásom, hogy lehetőleg méltóztassou beugrani nyájas előfizetőnknek. Előfizetési keserves igényünk a lapunk és a magunk homlokáról leolvasható. Mindennap megjelenünk; s más­nap aztán megint megjelenünk. Ez a mi sorsunk. És ez igy megy, valamint a korsó a kútra.4 „Kár. Jobban mondva, uem kár. így kell maguknak menniük. Ámbár a lapjukat sehogysem olvashatom.“ ,Igenis, nem ?! S ha tolakodás a kérdésein : miért nem P4 „Hogyne volna tolakodás. Kü­lönben pedig azért sem, mert előbb bevárandó vagyok azt az időt, amikor a Sz. H. következe­tes le9z önmagához és prograinm- jául vallott irányelveihez.“ ,Ilyképpen sohasem méltóztat benőnket járatni. Mindazonáltal bátorkodom különösen mégis aján­lani lapunk vezér- és tárczaczik- keit, entrefiléit steíF. Valóban, egyik sem rosszabb a másiknál. Kivált ajánlhatom hir- és hirde­tési rovatunkat. Legkivált pedig a magunk, illetve lapunk hátul­ján kezdeményezett pikáns leve­lezést. Valóságos talmi-plágizált ^.ellemi csoda! Him és nőstény AS&£ehni levelező a válaszoló egy- ugyanazonos szerkesztőségi sze­mélyben. Legeslegkivált ajánlom pediglen ...‘ »No, de mostan már csakugyan ne merjen többet ajánlani. Ha- csaknem saját magát!!“ Salvavi. HÍREK. — Mise Sándor szerb király lelkiiidvéért. Egy Né­metországban élő hazánkfia Nagy Mihály, ki szat­mári születésű ember, a na­pokban levelet küldött Papp Lajos g. kath. lelkésznek, hogy a meggyilkolt Sándor király lelki üdvéért gyász­misét mutasson be. A gyász- mise holnap reggel 7 óra­kor fog a szatmári g, kath. templomban bemutattatni. — Lemondás. Anderkó Ber­talan szatmári gör. kath. kántortanitó állásáról leköszönt. — Eltűnt földbirtokos. Nagy szenzátiót keltett pén­teken a délutáni órákban azon hir, hogy S z e ő k e Ödön u d v a r i i nagybirto­kos eltűnt hazulról, ügy dél­után a Szamos partján felső ruháját és czipöjét lelték meg az eltűnt földbirtokos­nak, kinek a keresésére a család a legszélesebb körű intézkedést tette meg. Az eltűnt földbirtokos a leg­jobb családi és anyagi viszo­nyok között élt, igy nincs kizárva azon körülmény, hogy valami sötét bűntény áldozata lett. — Fegyelmi vizsgálat. Ar­ról a bizonyos fegyelmi vizsgálatról, mely jelenleg Papp Lajos szatmári gör. kath. lelkész ellen indíttatott, mint illetékes forrásból értesülünk, az illető lelkész egyenes kívánságára lett a szamosujvári g. kath. püspök által elrendelve. A vizsgálat tekintettel az emelt állítólagos vádpontok hal­mazára, hogy ezek mindtisztázvalegye- nek, még több napot fog igénybe venni. — Tolvajlás. Száraz-Berken, mint levelezőnk jelenti, mostanság egymást érik a tolvajlások. Legtöbb- nyire tyúkot és más apró baromfit lopnak el az ismeretlen tettesek, akik jó pénzért árusítják el a lopott jószá­gokat. Legutóbb Kis Ferencz került a tolvajok markába, mert tegnapelőtt éjjel 25 darab apró marhát loptak el ismeretlen tettesek. A csendőrség Lipcsey József személyében az egyik tolvajt már el is csípte. Eegkivo. A Szatmár-nkárolyl könyvnyomdászok Y- szakköre t. czimedet és családját az 1908. évi julius hó 19-én a a „Kossuth-kerti“ kioszkban rendezendő jótókonyczélu ZÁRTKÖRŰ NYÁRI TÁHCZMDLATSÁGÁEA tisztelettel meghívja. Diszelnökök: Litteczky Endre Morvái János. Rendezfi-bizottság: Kiss Sándor elnök. Nemes András pénztárnok. Cseresznyés Sándor ellenőr. Fokk Gusztáv ellenőr. A ur fi és £ Belópő-dlj: személyen­ként 1 K 50 flll., család- jegy (három személyre) 3 K Kezdete este 8 órakor. — • ­Felűlfizetések köszönettel fogadtatnak. — e — A tiszta jövedelem a szakegye­sületi »könyvtáralap« javára ............... fordittatik. .......... — e — Jegyek előre válthatók : Reizer János, Lövy Miksa, Cseplák Sán­dor Balogh Dezső Néhma Károly urak üzletében, a „Szabadsajtó“ és Morvái János könyvnyomdájá­ban és a rendezőség tagjainál. Rendezfiség: Babucz Lajos Deák Sándor Fülöp Ferencz Mónus Gábor Mladencsik Zoltán Récsey Gusztáv Sárközi Sándor Sallay Lajos Szász Ferencz Ujvárosy Sámuel Uray Gyula Varga István Veszprémi Lajos Winkler Pál. J> Lapunk.mindennap 8 oldal terjedelemben jelenik meg. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA KATMÁH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom