Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-07 / 66. szám

II. évfolyam 66. szám.

Szatmár, 1903. (szombat) márezius 7.

Egyes szám 2 fillér.

Felelős szerkesztő :

Ifj. OSOMAY IMRE

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

MORVÁI JÁNOS

kőny vny omdáj a Bxatméron, Eötvöa-u. 6.

Telefon 73.

Szatmári Friss

Megjelenik minden nap'

korán reggel.

— '

Hirdetések felvétetne!^ .•x&y' Morvái Jánoe könyvnyomdájában

Eötvős-utcza 6. sz. a.

Haladunk.

Igen haladunk I

Azonban fájdalom, e gyors haladás mellett is vannak még nagy fájó sebeink, a miket rejtegetni szeretünk.

S vannak e sebek közt o- lyanok, a melyeket a haladás fátylával, a műveltség mázával el nem takarhatunk. Ilyen fájó seb a nép elmaradottsága, müveletlen- sége, s ha ezen nem segítünk, ha nern akarunk számolni a jövővel: elöbbutóbb szomorú következményei leendenek.

Tudományt a népnek, mert elvész a nép, mely tudomány nélkül való.

A nemzet nagysága fenn nyilvánul a főbbekben, de •rejt, hatalma alant van a népben. Rántsátok ki az a- lapot a szobor alól, vagy legyen korhadt a szobor a- lapja : a szobor alázuhan a sárba a férgek lepik el.

A ki a nép nélkül akar haladni, az hiában fogja fitogtatni a haladást, hiában aggatja be czifra czafran- gokkal a rongyos ruhát; elébb utóbb ki fog bukkani a drága kelme alól a koldusbot . . . !

Ezt kell megellőznünk!

A nép ma már levetkezte ősi erkölcseit; nem lévén a ki figyelmeztesse, versenyt úszik a kor hibáival a művelődés örve alatt. Ennek kell oda kiáltani a „quo usque tandem“-et;

Ha a kellő óvatosság nincs kifejtve, a tűz megégeti annak a kezét, a ki vele játszik; a műveltség haladásával is majd mindig karöltve halad a nép erkölcsi életének romlása. Ebben a tekintetben nagyon jellemző a hatalmas és szigorú spártai köztársaság azon nézete, mely szerint a tudományokat és szépmüvészeteket szüktégteleneknek, sőt károsoknak tartják. Midőn egyszer Pleistonasnak, Pausani- as fiának, szemére veté egy atheanei, ez igy válaszolt: „Valóban egyedül vagytok, kiket meg nem taníthatok vétkeitekre!“ (Plutarch. Lykurgus.)

Magam sem vagyok ba- tátja annak, hogy neveljünk tudákos paraszt népet ; mert a tudákosság méreg, s nem akarok oly gyógymódot, a mely megeméssze a még

egészséges tagokat és romlatlan nézeteket is. De azt felette fontosnak és szükségesnek tartom, hogy ismerje a nép kötelességeit és jogait; tudja saját anyagi gyarapodását és javát előmozdítani ; mindenek előtt pedig, hogy kibontakozzék azon tompa érzéketlenségből, amelybe sülyedt s a melyben el van merülve, és a lelkét megmételyező s lenyűgözve tartó sötétégböl elvégre megszabaduljon.

Színház.

Másodszor volt alkalmunk láthatni Csütörtökön, rnárcz. 5-én, Molnár Ferencz bohózatát, a „Doktor urat.“ — A közönség nem igen töltötte be a nézőteret, holott e szellemes darab nagyobb érdeklődést is kelthetett volna szinbázlátogató közönségünkben. Általában véve az előadásról azt jegyezhetjük meg, hogy gyengébb volt a múltkorinál. A szereplők, — kivéve Szentes Jánost, — nem [tanusitottak kellő igyekezetét, egyedül Szentes (Pu- zsér) volt az, ki ez alkalommal is színpadi otthonosságával, ügyes játékával és alakításával nem hagyta cserben várakozásunkat. Holéczy Ilona (dr. Sárkányné) oly gyengén és hanyagul játszott, mintha negligálni akarná Ja közönséget és ezt érezhetővé óhajtaná tenni. Fodor Oszkár (Csató fogalmazó) nehéz szerepében igyekezett ugyan valamit elérni, de nagyon nehezen ment valamire a folytonos szavalás következtében. Hasonló hibában leledzett Étsy Emília is. Tordai Béla, Juh«y és Ligethy ez alkalommal elég igyekeztet mutattak fel és nem is voltak rosszak szerepeikben. Az egész darab különben alaposan megfésülve lett a közönség elé tálalva, ugyannyira, hogy a harmadik felvonásnak befejezése teljesen elmaradt.

Színházi műsor.

Ma Szombaton „Casanova“ Operette I-ször Vasárnap „Casa- novu“ operette Il-szor. Hétfőn „Bánk bán“ tragédia, zóna.

HÍREK.

— Ügyvédi gyakorlat. Dr.

Stoll Tibor ügyvédjelölt Farkas Antal szatmári ügyvéd irodájába lépett ügyvédi gyakorlatra.

— A lövész-egyesület által beadott kérelem folytán a Kört- vélyesen felállítandó lövelde ügyében a városi tanács a gazdasági tanácsos elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, dr. Vajay Károly t. főügyész, Erdélyi István mérnök, dr. Tanódy Márton és Antal Dániel bizottsági tagokból, hogy a lövész-egyesület részéről kiküldendő tagokkal a létesítendő lövelde helyét a szükséges felépítmények és berendezések mérvét és költségét állapítsák meg és az ügy kellő e>őké szitése után a kérelem érdemére nézve tegyenek javaslatot.

— Csendélet a Deák-téren.

Csütörtökön délelőtt kellemes szórakozásban volt része városunk kíváncsibb közönségének. Láthatta ugyanis, a kinek nem volt nagyon Bietős a dolga, hogy miként pallóinak el a gyepmester segédei két embert, láthatott a szemlélődő egy másik szórakoztató verekedést, sőt ugyanekkor a dolog nagyobb érdekességéért csilingelve vágtatott, el a tömeg között a mentőkocsi is, melynek ’ megérkezése igen hozzá illett a helyzet komolyságához. Mikor aztán lezajlottak az izgatóbb jelenetek, a későn érkezetteknek és a már egybegyűlteknek mulattatására rendeztek még a gyepmester legényei egy kis előadást. — Egy szegény kóbor ebet fogtak el a törvényszéki palota előtt a peezé- rek és azt nagy trimfüssal a Deá’<-térre hurczolták a kocsi elé, majd a magasba emelték és ordit- tutták, raegrugdalóztatták a csőcselék nem csekély örömére. Az arra haladó járókelő komolyabb gondolkozásu embereket megbotránkoztatta az ilyen nyilvános bóhérkodó állatkínzás, sőt egy szolga ember szóval is tiltakozott az iyen állatkínzás ellen, a miért majdnem ugybafőbe verték a pe- czérlegények, — talán még ha el nem menekül, a kutya sorsára juthatott volna. — Bizony ideje volna, hogy rendőrségünk véget- veasen az ilyen megbotránkoztató szórakozásnak, mely száz és s/áz ember szeme előtt történvén, — nem valami épületes benyomást gyakorolhat a szemlélődére.

(Beküldotelt.)

— A II. sz. temetkezőtársulat vasárnap tartotta közgyűlését Bőd Sándor elnöklete alatt. A közgyűlés a számvizsgáló bizottságnak az simult évre vonatkozó jelentését egyhangúlag elfogadta s örömmel konstatálta a kimutatott eredményben a Társulat alapjának gyarapodását. — Nagyobb vita fejlődött ki a segélydijak fölemelésére vonatkozólag, melynek végeredménye az, hogy a közgyűlés a jelenlegi állapot fentartását mondta ki. Az alapokra nézve batároztatott, hogy azok első helyen való betáblázás- sal 6 százalékos kölceönképen kiadhatók. A Társulat a dr. Farkas Antal emlékét megörökítő íőgimnáziumi alapítvány czéljára 50 koronát szavazott meg. Végül választások voltak. A közgyűlés választmányi tagul egyhangúlag Thurner Albert takarékpénztári tisztviselőt ás ügyvédjéül dr. Farkas Antalt választotta meg.

— Kivándorlás. Vármegyénkből az Amerikába való kivándorlás nagyobb mérveket kezd ölteni. Mar a múlt évben is többen kimentek igy Nagymajtény- ból, GiÍvácsról és Gencsről, s a napokban Nagykárolyból 5 munkás, Szaniszlóról 16’c9alád kért útlevelet, sőt — hallomás szerint — Szaniszlóról 24 család, Gencsről pedig 4 család készül kivándorolni. Elég sajnos, hogy hazánkfiai itthon nem tudnak boldogulni s kénytelenek vándorbotot kezükbe venni, túl a tengeren keresve boldogulást. Hiszen ott is dolgozni kell s a ki itthon dolgozni ukar, az már itt nem boldogulhat?

— Éhínség a vármegyében. A központi inségügyi bizottság kedden ülést tartott Nagykárolyban, a vármegye házán. A bizottság sürgős felter- jasztésére a kereskedelemügyi minisztérium a keresethiány enyhítése és a keresetnélküli lakosság foglalkoztatása czéljából a vármegye közúti alapja részére — húsz ezer korona államsegélyt engedélyezett. Ennek folytán az inségügyi bizottság elhatározta, hogy ezen összegből tizeser koronát az Avasnak ad a vieziná- lis utak elkészítésére, nevezetesen az avas-ujváros-komorzáni útra és tiz ezer koronát a n.- somkuti járás viczinális útjaira fordít. Egyúttal felirt a bizottság a kereskedelmi miniszterhez az iránt, ,hogy még húsz ezer korona segélyt adjon. Igen dicséretre méltó dolog ez a sürgői gondoskodás az inségmunkárál, de tudósitónk jelentése szerint az ava9i nép nyomora már ely nagy, hogy az iuségmunka mellett a legsürgősebb segélyre vau szükség, mert különben, mint már jeleztük, kiüt közöttük az éhtifusz.

— A nagybánya vidéki aranytolvajok elfogattam.

Megemlékeztünk már lapunkbza a nagyszabású aranylopásról,melyről legújabban a következő hirt vettük: A czirkáló csendőrség

Pap Illés nevű mogyorósi munkásnál nagyobb mennyiségű dás- gazdag aranytartalmu érezre buk- kunt, melynek származását tulajdonosa sjhogy sem tudta igazolni. A csendőrség végre kinyomozta, hogy Pap Illés a borpataki Leopold-bányában dolgozik. Ekkor a csendőrség erélyes faggatására Pap Illés [végre is bevallotta, hogy özv. Sarodi Já- nosné és Szendrei József vitték hozzá uz érczeket s arra Weise János misztbányai lakossal már meg is alkudtak. A csendőrőrsvezető e vallomásra tovább iyo- mozott s fáradozásait nem remélt siker jutalmazta. Szendreinél, kit éjjel leptek meg, több bűnjelet találtuk. Még nagyobb eredménye volt a Weisz János misztbányai lakosnál tartott házkutatásnak, itt niintsgy 50 gramm nehéz tiszta aranygolyót, többféle ér- czet és az istállóban elásva körülbelül 300—350 klgr. érczet és murát találtak, melyek, tekintélyes értéket képviselnek. A fent említetteken kívül még négy munkást tartóztattak le, kik bevallották, hogy az érczeket a borpatuki bányából lopkodták össze. Az aranytolvajok most a járásbíróság börtönében várják méltó büntetésüket.

Fel. szerk.: Ifj, CsoiTUy Illírt. Lapkiadó: Morvái Jánot.

Lapunk minden nap 8 oldal terjedelemmel jelenik meg, hétfő kivételével.

(