Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-22 / 81. szám

II. évfolyam 81. szám. Szatmár, 1903. (vasárnap) márczius 22. Egyes szám 2 fillér Felelős szerkesztő : UJ. OSOlf AT IMRE Szerkwwetösóg és kiadó­hivatal : MORVÁI JÁNOS kömyvnyomdája Ss.tmár.a, Eötvöz-u. 6. Telefon 73. zatmári Friss Megjelenik minden nap korán réggét. <- i i Hirdetések felvétetnék Morvát János könyvnyomdájában Eőtvös-utcza 6. sz. a. Szőllőgazdaságunk. Körülbelül húsz éve an­nak, hogy a íilloxéra óriási vehementiával kezdte pusz­títani ősi szőllőterületeinket a nélkül, hogy ellene véde­keztünk volna. Legjobb és leghíresebb borvidékeinket tette tönkre az élösdi féreg, mígnem az amerikai vesszők­kel és szénkénegezéssbl útját Allottuk a teljes kipusztu­lásnak. A filloxera által előidé­zett óriási károkat szőlősgaz­dáink kiheverni soha sem tudják, mert a rekonstruk- czió, az uj telepítés óriási költségbe került, ezzel szem­ben pedig a jó természetes bort alig lehet elfogadható áron értékesíteni. Igaz, hogy a vízben ful­dokló ember még a szulma- szál után is kapkodik: ép­pen úgy a válságban síny­lődő gazdaközönség is úgy­szólván megfontolatlanul ra­gad meg a bajból való sza­badulás czéljából oly módo­kat. a melyekkel még nagyobb bajba keverednek. Ilyen mód manapság az uj szöllőtelepi- tés, amely legdrágább fen- tartása mellett a legtöbb esélynek van kitéve. Méltó aggodalommal néz­zük tehát a szöllőterületek • rohamos szaporodását, mert megvagyunk győződve arról, hogy ez jót eredményezni nem fog. — Jogosult tehát az általános panasz, hogy a természetes bort értékesíteni nehezen lehet, a mely körül­mény az olasz bor könnyű behozatalára vezethető vissza. Hogy az újabban telepí­tett homoki borok sokat ár­tottak a hegyi boroknak, azt kétségbe vonni nem lehet, sőt határozottan elitólendö az a folytonosan nagyobb tért hóditó eljárás, a midőn oly vidékeken kezdenek szőlőt telepíteni, a melyeken sein a minőség, sem a termelés te- kintetében ez indokolva nincs, legfeljebb a saját fogyasztás mértékéig, de semmi esetre azon túl. Nincs olyan előkelőbb vá­ros nemcsak hazánkban, de még sok helyen a külföldön is, a hol nevezetesebb bor­termő vidékünk czégére alatt bort ne lehetne kapni; ha ezen mennyiségről statiszti­kát lehetne összeállítani, ki­tűnnék, hogy az egész Som­lón, Hegyalján, Tokajban stb egy tized része bor sem te­rem, mint^tr-iaennyi eláru­sítva \Ez. cíiák úgy ma- gyor^zhátó^mégji 'hogy a sok közönséges bőrből készítenek mesterséges utón jó bort. Mindez nem volna lehetséges akkor, ha redukáltatnék a közönségesebb borok terme­lése és egyszerűen kizárat- uék az olasz bor, a mire az illetékes körök figyelmét fel­hívni bátorkodunk. Nép gyűlés a katonai ja­vaslatok ellen. A katonai javaslatok eile ni népgyülést elökészitó bizott­ság értekezletet tartott tegnap délután 5 órakor a „Vigadó“- ban, a melyen az előkészítő bizottság tagjai nagy számmal vettek részt pártkülönbség nélkül. Elnöknek megválasztatott Uray Géza. Jegyzőknek: Feren- czy János és Sávor Kálmán. ^ Uray Géza megnyitva az értekezletet, ismerteti a jelen­legi politikai helyzetet; a ka­tonai javaslatok ellen nemcsak a képvisélöházi ellenzék van, hanem az egész ország közvé­leménye. Bár a város törvény- hatósági bizottsága kétszer fel­irt az országgyűléshez e tárgy­ban, mégis szükséges nép­gyülést tartanunk, a melyen pártkülönbség nélkül megnyi­latkozhat a polgárság ellen­szenve a katonai javaslatok ellen. Papp Lajos gör. kath. lelkész indokoltnak tartja bár testestől lelkestől kormánypárti, hogy az ország pártkülömbség nélkül tiltakozik és Szatmár város is népgyülésen tiltakozzék s kül­döttség jelenjen meg a kép­viselőházban a feliratot magával vive. Dr. Kelemen Samu mához egy hétre — husvót előtt — akarja a népgyülés megtartását, mert husvétkor s utána májusig nincs országgyűlés. Pap Lajos 'rövidnek tartja az időt az előkészületre. Dr. Törseök Károly szerint olyankor kell tartani, a mikor a gazdaközönséget a gazdasági munkák el nem vonják; minél hamarább legyen, még pedig mához egy hétre. Id. Csomay Imre szerint, ha küldöttséget küldünk majd a népgyülés feliratának a képvi­selőházban való átny ujtására, keli, hogy a polgárságnak ide- je legyen a szervezkedésre, ké­szülődésre, a küldöttségben való részvételhez szükséges költség megtakarítására; itt vannak a tavaszi gazdasági munkálatok, az ünnep, a mely meglehetősen költséges szokott lenni. Ezért úgy gondolkozott, hogy marad­hat a népgyülés husvét másod­napjára, vagy azutánra is, az országgyűlés szünetét föl kell használni, hogy képviselők is jöhessenek le. Az elsó értekezleten ünnep másodnapján akarta a népgyü­lést, mert igy vett az előkészü­letekről tudomást eddigi hírei­ben a sajtó is. Azonban ha az értekezlet hamarabb akarja meg­tartani, nincs ellene; ám később is lehetne tartani, mert nem szabad elaludni a tiltakozásnak, ha kell, mához egy esztendőre sem, mindaddig, mig a nemzet a maga jogait meg nem kapta. Teitelbaum Hermann szerétté volna, hogy minél gyorsabban legyen meg, a többi városok is hamar megtartották s küldött­séget küldtek. A jövő vasárnap tartsuk s a központhoz Írjunk fel, hogy képviselők jöjjenek le a népgyülésre. Mezei Béla is minél hamarább akarja megtartani a népgyülést, holnaphoz egy hétre. Péter György nézete az, hogy ma a gazdálkodók szántanak az iparosoknak is pénz kell hus- vétra; husvét után, a mikor lesz rá a polgárságnak, persze, kell a népgyülést tartani. Ezek után határozatilag ki­mondatott, hogy a népgyülés megtartassák s az előkészítő bi­zottság magát szükség szerint kiegészítheti. A küldöttség is összeszervezhedhetik. A népgyülés megtartásának ideje mához egy hétre, vasár­nap d. u. 4 órára kitüzetik, a Vigadóhoz, jó idő esetén az utczán, rossz idő esetén a nagy­teremben. Uray szerint a népgyülésen elhangzó beszédek hatása alatt többen határozzák el magukat a küldöttségbenjválórészvételre. Az értekezlet egy szükebb körű bizottságot küldött ki; tagjai: Uray Géza, Biky Ká­roly, Csomay Imre, Teitelbaum Hermán, Thurner Albert, Lit- teczky Endre, Bereczky István, Mezey Béla, Komka Alajos, Fehér József, Kató Antal, Pap Lajos, Czégényi Sámuel, dr. Kelemen Samu, dr. Weisz Ká­roly, Helmeczy József, dr. Tor­sok Károly, ifj. dr. Farkas An­tal. dr. Harcsár Géza. E bizott­ság ma délután 5 órakor gyű­lést tart. Színház. Márczius 20-án „San-Toy“ ez. kinai daljáték került, színre, fél- helyárak mellett, telt ház előtt, K. Hegyi Lili és Krómer Jenő, a debreczeni színtársulat elsőren­dű tagjának vendégszereplésével. Az előadás bizony nem valami nagyon sikerült. Összhang ? —! — Igyekezet ? — ! — Nem nagyon ismert kritériumok voltak ez este. Krérner Jenő Csulit, a manda­rin szolgáját játszotta. Elismer­jük, hogy Krérner Jenő ügyes, gyakorlott színész. De jobb sze­rettük volna, ha nem e dara­bot illetve szerepet választja, a melyben esetleg a humor és Ízetlenség nagyon könnyen össze­téveszthető s a szélsőségeket a közönség csak egy olyan állandó színésznek nézi el, a ki a szezon alatt sok oldalú igazi tehetségét teljesen igazolta. Krérner lehető­leg őrizkedett a szélsőségtől s lát­szott, hogy sok oldalú és igazi színi- tehetsége van, a ki kdlöuösen a neki való szerepekben kitünően tudhatja kifejezésre juttatni azt. És konstatálhatjuk, hogy ez es­tén kiváló buffónak bizonyult, a ki az éneket mintegy rajzolja ügyes mimikáival. K. Hegyi Lili kellemes meg­jelenésű nő, s Dudley szerepében sok tapsot kapott ügyes játéká­ért. és énekéért. Juhász Ilona úgy látszik a saját hangjára utazik csupán; innen van az, hogy a szerepre magára édeskeveset ad. Szépen énekelt, de mindazonáltal, mivel nem játszott, nagyon elho­mályosult. Ferenczyt szép énekéért kell kiemelnünk. Lónyai Piroska a czimszerepben rendkívül kedves és ügyes alakítást nyújtott, a kö­zönség osztatlan tetszésére. Szomorúan gyarló volt a ren­dezés és meglehetősen barátságos és fesztelen, amennyiben a sze­replők kikiabáltak előadás alatt a diszletezőknek. Színházi műsor. Ma vasárnap d. u. »Lili,“ zóna. este „Ócska brigadéros“ paródia. Hétfőn „Bánk-Bán“ tragédia. — Rendkívüli előkészületen: .Bob herozeg“ op„ „Halálos esend* „Kéz kezet mos“, „Sitnonyi Ober­ster“, „Szentiványi éji álotu“, „Virágcsata“ operett«. HÍREK. — A földmivelésügyi mi ­niezter a szatmárvárosi faiskola ezéljaira 300 drb. akácz- és 3500 drb. vadesemetót utalt ki. — Pénztár-vizsgálat. Pap Géza polgármester, Antal Kris­tóf és Komka Alajos városi tör­vényhatósági bizottsági tagok közbejöttével tegnap délután vá­ratlan pénztárvizsgálatot tartott a melyen minden rendben ta­láltatott. — Jutalomjáték. Csütörtök este lesz Holéczy Ilona, színtár­sulatunk drámai hősnőjének juta­lomjátéka. Holéczy, — ki min­den egyes fellépése alkalmával le­bilincselte művészi játékával a közönséget, - Echegaray szen- zácziós darabjában n „Halálos csendben“ fog fellépni. E jutalom- játék iránt városszerte nagy az érdeklődés, s reméljük is, hogy a közönség Holéczyt méltó meg­lepetésben fogja részesíteni. — Lelkész választás. A hódmezővásárhelyi er. ref. egy­házközség az újonnan szervezett lelkészi állásra Losonczy Endre kunágotai lelkészt, városunk fiát választotta meg 570 szótöbbség­gel. A kunágotaik pedig, mint értesülünk Gulya György kölesei leikészt szintén városunk szülöt­tét hivják meg. — TŰZ. Orosz Sándor n.-pa- ládi gazda istálója Ismeretlen ok­ból kigyuludt, s csakhamar a szomszéd házak is tüzet fogtak, csak nagy nehezen lehetett meg­menteni a tova terjedéstől. Lapunk minden nap 8 oldal terjedelemmel jelenik meg, hétfő kivételével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom