Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-21 / 80. szám

Szatmár, 1903. (szombat) márczius 21.

II. évfolyam 80. szám.

Felelős szerkesztő :

Ifj. CSŐM A Y IMRE

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

MORVÁI JÁNOS

könyvnyomdája Szatmáron, Eötvös-u. 6.

Telefon 73.

HÍREK.

A nagybánya—felső-bányai vasútról.

A „Nagybányádból vészük át a következőket: A mint megbízható forrásból értesülünk, a tervezett nagybányai—felsőbányái vasút építését még ez év folyamán, talán június havában megkezdik. Ezzel egyidejűleg gyökeres átalakuláson megy át a szatmár—nagybányai vasút is, melyet a mostani nehézkes gőzmozdonyok helyett motorkocsikkal fognak ellátni. A motor-kocsik alkalmazása valóságos forradalmat jelent a vasutak életében. Főleg a kisebb igényű, rö- videbb viczinálisokon, a melyeknek hagyományos lassúságát, drága voltát, nehézkes kezelését mintegy varázsütésre megszünteti. A motoros kocsik tetemesebben olcsóbbak a gőzmozdonyokuál, kezelésük kevesebb munkaerőt és a- nyagot igényel, a gyöngébb pályatestet kimélik és igy másodrendű vonalakon is gyorsabban hajthatók. Az arad—Csanádi vi- ezinálison rég kísérleteztek vele s esak nemrégiben adták át teljes siker reményében a jövő forgalmának. Ez ünnepélyes alkalomkor a kereskedelemügyi miniszter is jelen volt, a mi egyértelmű e bevált ujitás országos jelentőségével. Ha elképzeljük azt, hogy szatmári vonalunkon a menetsebesség gyorsítása, a kedvezőbb csatlakozás, olcsóbb viteldijjak mily nagy hasznunkra válnak s ezzel hanya lásnak indult ipari és kereskedelmi életünk mily nagy lendületet vehet, úgy őszinte örömmel kell pártfogolnunk minden olyan eszmét, a mely e hasznos ujjitás megvalósítására vezet. A tervezett átalakítások szoros kapcsolatban állanak a felsőbányái vonal kiépítésével. Ha sikerül ez uj vasút, akkor létesit— Hogyan engedelmeskednek a czái-' nak a tisztviselők ? —

Legur gróf emlékirataiban jellemző adomát beszél el az Oroszországban uralkodott rabszolga-engedelmességről.

Az eset II. Katalin czárué korában történt.

Suderland gazdag külföldi ember udvari bankár volt és Oroszországban polgárjogot nyert. Nagy kegyben állt a czárnénál. Egy reggel azzal a hírrel lepték meg, hogy házát körülfogták a gárda-katonák s a rendőrfőnök beszélni akar vele.

Nem sokára belépett hozzája Reljeff rendőrfőnök s hebegve megszólitá:

— Suderland ur, legnagyobb sajnálatomra oly parancsot kell teljesítenem, melynek szigorúsága engem is megrémít s nem tudom, mily bünténynyel vonla magára a czárné haragját.

Egyes szám 2 fillér

Megjeler

reggel.

, .. ',M,J ül o<)

Hirdetések felvétetnék"

lít.'V

lói val János _ könyvnyomdájában .

ötvös-utöan :-ő.’ 's*.

hetők a nagybányai vonalon is tervbe vett újításaink. Mindenhez azonban nemcsak a nagy tőkepénzesek vállalkozási kedve, a városok áldozatkészsége, hanem a nagyközönség méltányos eljárása is kívánatos. Ha a kisajátítás komoly akadályokba ütközik s az elveendő földterületek árát a vasút költségvetésében legnagyobb méltányossággal megszabott árakon felül strófolják, úgy szó sem lehet az építésről. Mert nincs s nem is lehet arról szó, hogy a földtulajdonosok potom áron vesztegessék el telkeiket a vasút czél- jaira. Legyen meg az ő teljes kárpótlásuk; a földek méltányos ára és a szenvedett veszteség maximális összege. Ezen felül a- zonban ne erőszakolják követeléseiket, mert koczkáztatják a sikert s egy nagy horderejű vállalatnak létrehozását.

— Egyházmegyei gyűlés.

A nagybányai ev. ref. egyház- megye gyűlését Bencsik István főesperes újabban ápril. hó 2. és 3. napjaira hivta össze. Ugyanekkor fogják megünnepelni Pa- polczy Károly szatmárhegyi pap lelkészkedésének öt.ven éves jubileumát is. A szatmárhegyi egyház külön is megünnepli népszerű öreg papjának jubileumát.

— A festőiskola. Örömmel értesülünk arról, hogy a nagybányai festőiskolába, mely Grün- wald, Réti, Thorma és Eerenczy mesterek vezetése alatt áll, az idei nyár folyamára már eddig is igen szép számú tanítvány jelentette be idejövetelét. A tanítványok között vannak külföldiek is, mi a nagybányai szabad iskola jóhirét igazolja.

— Rendészeti szakosztályi ülés. A rendészeti szakosztály Tankóczy Gyula főkapitány elnöklete alatt tegnap a városháza kistermében ülést tartott, melynek tárgya volt a Cso- konay-utezai nyilt árok levezetése. — Erdélyi István főmérnök és Nyárády László folyammérnök indítványára a szakosztály elhatározta, hogy ez ügyben előterjesztést tesz a tanácsnak.

— Kivándorlás Szatmár- vármegyéből. Egyre ijesztőbb, egyre nagyobb és nagyobb arányokat ölt az Amerikába váló kivándorlás nemcsak a szomszédos vármegyékben, de Szatmár- vármegyében is. Alig múlik A nap, hogy vármegyénk lakossága meg ne fogyna tíz-busz emberrel. A nagymérvű kivándorlás lelketlen ügynökök munkája, kik a legcsábosabb Ígéretekkel veszik reá a tudatlan munkás népet, hogy hazáját elhagyja. A falusi nép pedig felül az Ígéreteknek, s mind tömegesebb számban vándorol ki az uj világba, hol legtöbbször emberi képzeletet felülmúló nyomorúság az osztályrészük. Az elmúlt hóban a statisztikai adatok szerint Szatmárvánívgyé- ből 250 ember vándorolt ki, tehát kétszer annyi a kivándorlók száma, mint a mennyi január havában volt. E megdöbbentő statisztikai adatok a hatóságok leg- éberebb őrködését hívják fel a kivándorlási ügynökök lelketlen csábításai ellen.

— Névmagyarosítás. B ilcsek Jenő szatmári lakos vezeték nevét belügyminiszteri engedéllyel „Bére s“-re változtatta.

. — Halálozás. Csízek Jakab háztulajdonos f. hó 19-én délelőtt elhalálozott. Az elhunytat tegnap helyezték örök nyugalomra.

—• Értesítés. Értesítem a város közönségét, hogy a bpesti mentő egyesület a városháza nagytermében f. évi márczius hó

28- án este 6—7 és fél óráig.

29- én vasárnap d. u. 4—5 óráig és 30-án szintén este 6 — 8 és fél óráig Dr. Atzél Károly orvos által mentő-tanfolyamot rendez, melyre a város közönségét, a

mentés ügye iránt érdeklődőket tisztelettel meghívom. Szatmár, 1903. inárcz. 14-én. Tankóczy

főkapitány.

— Körözött sikkasztó.

G r ü n a t e i n Sámuel nagy- paládi lakos lopásért, sikkasztásért többszörösen büntetett szédelgő, kit a beregszászi törvényszék Ítélt el legközelebb sikkasztásért, legutóbb itt tartózkodott Németiben elrejtőzködve, honnan sikerült megugrania a rendőrség elől. A szolgabirói hivatal köröz- vényt adott ki róla.

Színház.

Nagy Sándornak, a temesvári színház elsőrendű tagjának második vendégjátékául adták csütörtökön „A csapodár“-t, Sardon kitűnő vigjátékát. — Az előadásról ez úttal is dicsérettel kell megemlékeznünk, mely egyike volt az egész szezonban előadott darabok között a legsikerültebbeknek. — Első helyen említjük fel a vendégszereplőt, ki ez alkalommal is routinirozott, finom fellépésével, gondos alakításaival teljosen megnyerte a közönség rokonszenvét. Mellette kitűntek még ügyes alakításukkal Bá- tosy (Riveroll), Ligethy (Fridolin), igen sikerültén játszottak és gyakori tapsokban réaze- sültek H oléczy Ilona és É t s i Emília.

Színházi műior.

Ma szombaton márczius 21-én nagy újdonság harmadszor K. Hegyi Lili és Krémer Jenő vendégfellépte „Doktor u r.* Vígjáték. Vasárnap d. u. „Lili," este „Ócska brigadéros“ paródia. Hétfőn „Bánk-Bán“ tragédia.

— Én sem tudom, uram, felelt a bankár. Mi a parancs?

— Nem merem közölni uram.

— Talán elvesztettem a császárné bizalmát?

— Ha csak az volna, nem lennék annyira megrettenve. A bizalom visszatérhetne s ön is visszakaphatná állását.

— Talán vissza akar küldeni hazámba ?

— Az kellemetlen volna önre nézve, de az ön gazdagsága mellett mindenütt kényelmesen élhet az ember.

— Istenem, szólt Suderland, tehát Szibériába akarnak küldeni ?

— Onnan is vissza lehet térni.

— Börtönbe vetnek ?

— Onnét is meg lehet szabadulni.

— Szent Isten! Csak nem akarnak megkancsukázni!

— Az a büntetés rettenetes, de nem halálos.

— Akkor tehát életem van veszélyben ? Lehetetlen, hogy a jó és kegyes czárné, a ki tegnapelőtt oly nyájasan beszélt velem, ezt akarná. Kérem,

mondja meg, a halál nem oly rettenetes, mint a kinos kétely.

— Nos, felelt a rendőrfőnök, kegyelmes császárném azt parancsolta, hogy önt szalmával tömessem ki.

— Engem szalmával tömessen ki ? Akkor vagy önnek ment el az esze, vagy a császárnénak, de semmi esetre sem mulasztotta el roszzalását kifejezni a parancs felett ?

— Ah, szegény barátom, azt tettem, a mit rendesen meg szabad tennem; kifejeztem tekintetemmel meglepetésemet, megjegyzést is mertem kocz- káztatni, de a czárné roppant haragos volt és megparancsolta, hogy tüstént teljesítsem mieden vonakodás nélkül p ran- csát és még hozzátette:

— Ne feledje, hogy önnek kötelessége parancsomat pontosan teljesíteni 1

Lehetetlen leírni a bankár meglepetését, reszketését, haragját és kétségbeesését. A rendőrfőnök megmondá neki, hogy még csak egy negyedórája van ügyeinek rendezésére.

Suderland hiába kérte, hogy legalább levelet Írhasson a czárnénak. A rendőrfőnök végre engedett, de maga nem merte a czári palotába vinni, hanem Brude grófhoz vitte.

Ez őrültnek tartotta a rendőrfőnököt s jelentést ment tenni a czárnénak,

Katalin megütközve hallá a jelentést.

— Szent Isten! kiáltá, Reljeff valóban megőrült. Siessen és világosítsa fel a bankárt a hallatlan tévedésről.

A czárné fölfedezte a tévedés okát. Volt egy kedves kutyája, melyet ajándékozója, egy szintén Suderland nevű angol után nevezett el. A kutya nem sokkal előbb megdöglött s a czárné megparancsolta ReljefF- nek, hogy töméssé ki, s midőn Reljeff habozott, mérgesen rákiáltott ; azt hitte, hogy parancsát méltóságán alulinak tarja. Ez Volt a tévedés magva.

Lapunk minden nap 8 oldal terjedelemmel jelenik meg, hétfő kivételével.