Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-18 / 77. szám

4 nác, a hírhed kalandor egyénisége iránt. A délután két órakor érkező bécsi vonat elé több száz kiváncsi ember vonult, >iogy megláthassa a zseniális szélhámost. A vasúti perron zsúfolásig megtelt a kiváncsiak seregével, sőt az állomás előb elterülő Ehen-téren is ezernyi em­ber várta Strassncw megérkezését. A hírhedt aló azonban a közönség vá­rakozását is megcsalta. A két órai vonat nem hozta meg a várva várt Strassnowot és a közönség, melynek egy része a bécsi vonat megérkezésekor zajos éljen­zésbe tört ki, boszusan távozott. Amint értesültünk, tegnap reggel 9 órakor két csendőr utazott Becs felé és délben a l«jta-brukki állomáson átvette az osztrák csendőröktől Strassncw Ignácot. Lajtá­ik ukkból délután 4 órakor indultak el Szombathely felé érdekes foglyukkal, kit az esti 7 órai vonattal meghozván, nyomban a kir. ügyészséghez kocsin szállították. Este az állomáson a délutáni jelenet sokkal nagyobb mérvben megismétlődött. Óriási néptömeg harsányan megéljenezte az elegáns külsejű, fess betyárt. — Elfogott betörők. A mnlt héten Szent-Endrén három nyaralót fo-.ztoltak ki ismeretlen tettesek, következő napon pedig Leányfalván újra két nyaralóba törtek be. A vizsgálat megindult és teg- nap reggel Szent-Endrén elfogták Halka, Pál és Dreznik Gyula fővárosból kitil­tott csavargókat, akik a betöréseket el­követték és az ellopott holmikat Buda­pesten zálogházakba elzálogosították. — Halálos ítélet. Marburgból írják: Az itteni törvényszék egy heti tárgyalás után kötél általi halálra ítélte Weidinger Mihály 22 éves kőműves legényt, aki Isvanczenben egy fiatal lányt gyilkolt meg és rabolt ki. — Gyermekével együtt a, halába., Borzalmas gyilkosságot és öngyilkosságo követett el a napokban Fiió Jánosné miskolci vasúti kalauz neje. Hét hóna­pos leánygyermekévei az éjjeli órákban eltávozott lakásától és vissza sem jött többé. Vasárnap réggel a Z-olczáról jövő emberek a Sajó partján egy kis leány holttetemére akadtak, melyet a hullámok vetettek ki. A rendőri nyomozat a hullá­ban a kis Filó Mariskát ismerte fel, kivel a szerencsétlen anya a vízbe ve­tette magát. — Az anya hulláját még nem találták meg. Hogy miért vált meg sám, a képeslevelező lapoknak csak a cime érdekes, mutassa meg a cimet. Ha látta volna ebben pillanatban! Elpirult, majd hirtelen elsápadt, kezével takargatni igyekezett az írást s mikor, még mindig mosolyogva, de már aggódó félelemmel szivemben, megismételtem kérésemet, hogy a cimet mutassa meg. dacosan hátraszegte a fejét s csak any- nyít mondott: — Nem. Tibor másnap elutazott a fürdőből. Harmadnap a szép Elvira is megjelent a délelőtti zenénél, kissé haloványabban, mint rendesen, de igen Ízléses fehér ru­hában. Többen voltak együtt lányok, asz- szonyok, mikor odaléptem hozzájuk. Ebben a pillanatban fellobogott bennem az elfojtott gyűlölet. Egyenesen hozzá­fordulva csöndesen megkérdeztem: — Miért nincs virág a hajában, Elvira nagysám, hiszen már két napja, hogy az utolsót eldobta magától ? Elpirult., elfordult és szó nélkül ott hagyott. Azt mondták később, hegy lovagiatlan dolog volt a mit tettem. Igazuk volt. Ez volt az egyetlen pillanat életemben, mi­kor lovagiatlan voltam növel szemben. Beláttam, de meg nem bántam soha. Meg kellett büntetnem azt alanyt. a boldogtalan anya az élettől, eddig nem sikerüli megtudni. Filó i. mindig a leg- példásabb családi egyetértésben éltek egymással; a férj rajongásig szerette feleségét és két gyermekét. Valószínűleg pillanatnyi elmezavarban köveíte el a boldogtalan asszony végzetes tettét. — Szocialisták népgyülése. Va. sárnap délután népes gyűlést tartottak a miskolci szociáldemokraták a Tetem­vártéren. A gyűlés tárgya a „katonai javaslatok“ volt, szónokuk Izrael Jakab fővárosi szocialista vezér azonban nem érkezett meg s igy a gyűlést a közel napokra halasztották el. — Meglepetés * sekrestyében Berlinben történt az alábbi eset, a mely humor dolgában ritkítja a párját. Egy evangélikus pap a templomban prédi­káció közben a szószékről észrevette, hogy egy fiatal pár egy fiatal pár egy­mással kedveskedik. Jogos föiháboro- dásban azonnal kijelentette, hogy a leg­közelebbi vasárnap névszerint meg fogja nevezni a párt, ha istentisztelet után meg nem jelennek a sekrestyében, hogy bünbánatot kérjenek. Azután, mintha» misem történt volna, folytatta a prédi­kációt. De mekkora volt a meglepetése a mikor istentisztelet után nem kevesebb mint hat szerelmes pár jelent meg s s valamennyi — bünbocsánatoí kért. — Gyászmagyarok Becsben. Keb lemetlenül, arcpirítóan meglepő hirt hoz egyik bécsi lap. A múlt népszámlálás adataival foglalkozik s > a többek közi konstatálja, hogy Becs 1,674.957 lakosa közül 140.494 vallotta magát magyar­nak. De ugyanezek közt az adatok közt elmondja azt is, hogy a majdnem más­félezer magyar állampolgár közül az osztrák hatóságok előtt mindössze száz- hatvanan vallották magukat magyai anyanyelvűnek. Eszerint a bécsi magya­rok közül csak minden ezredik nem tagadta meg azt a nyelvel, amelyen be­szélni tanította az édes anyja. Hogy még kétségbeejtőbb legyen ez a statisztika» ideírhatjuk, hogy Bécs 109.876 cseh la­kosa közül 107.355 önérzetes csel anyanyelvűnek vallotta magát. — Szülőföld! Ft. Meszlényi Gyűl szatmári püspök ő exciája néhány nap óta szülőföldjén Velencén tartózkodik rokonai körében. Gyengéd szeretettel vi. seltelik azon hely iránt, amely ősi ta­nyája volt, az iránt a régi nemesi ku:ia iránt, a hova őt is a legkedvesebb em­lékek, a vidám és íeledhetidn gyermek* évek emlékei fűzik. A község képviselő­testülete küldöttségileg tisztelgett nála, hogy szerencsekivánatait ez alkalomból előtte kifejezze. A fogadás a plébánián történt. A püspök szívesen fogadta a jókivánatokat s köszönetét fejezte ki érte a tisztelgőknek, beszéde végén pedig megigérte, hogy az általa alapított s v szatmári apácák vezetése alatt álló kis. dadóvódát meg fogja nagyobbitani, vala­mint a leányiskolát is bővíteni fogja egy osztályteremmel, hogy oda a község leánygyermekei valláskülönbség nélkül járhassanak. Az elöljáróság természete­sen nagy lelkesedéssel vette tudomásuk a nagylelkű jótevő újabb adományát. — Bíyul a padkán. Egy nagyobb vidéki városból Írják, hogy egy odavaló lakos, nagy fontosán hívta a szomszéd­jait nézzék a csudát. A kemence mel­lett a padkán hatalmas tapsi füles bó­biskolt és dorombolt. Nézték, nézték a szomszédok s Mihály bácsi , a bakter kösíelebb ment hozzá s ekkor kitűnt’ hogy nem nyúl volt az, hanem a cir­mos macska, mit a szűcs inas szépen belevart egy nyúl bőrbe. Az esetnek hire ment s a szomszéd falusiak már is él- celnek a z . . . i doromboló nyálon, a mi aligha rajta nem marad a mező­városon. x Hégi képek javitását, nemesi czi- merek, dekoracziók, arczképek és min- denemű festményeket készít, Linhart Vilmos Budapest, Hunyady-utcza 27. Telefon 58—88. x Felhívjuk olvasóink figyelmét Herczeg és Horvát Budapest, Kerepesi- ut 52. szám alatt, az „Adria“ szállóval szemben létező női divat-áruházára. 1RÖDÍL0M és MŰVÉSZET — Zlégi újság uj alakban, A Ké­pes Családi Lapok ismert szépirodalmi hetilap március 15-től kezdve uj alakban jelenik meg. A közkedveltségnek örvendő újság főszerkesztője Beksics Gusztávnó és szerkesztője Csillag Máté nemcsak a lap külalakjára, hanem béltartalmára is nagy gondot fordít. Mai, válogatott tar­talmú száma bemutatja b. Bánffy De­zsőt és családját írásban és képben. Szépirodalmi közleményeikkel Gyulai Pál, Rudnyánszky Gyula, stb. szerepel­nek. A lap előfizetési ára egész évre 12 korona VI. ó-utca 12 szám alá küldendő. A G-otterhaite. Március idusának elő­estéjén alkalmi darabbal köszöntött be a Magyarszínház, melynek éle a katonai javaslatok ellen irányul. Egy fiatal honvéd, tiszt a Gotterhalte miatt szóváltásba ele­gyedik egy közösbadseregbeli főhadnagy gyal. Párbajt vívnak s a honvéd átszűrt- szívvel a porondon marad. Öreg édes atyja — 48-as honvéd — és mátkája, a szép Annuska siratja. És mikor temetik a katonabanda rázendíti a Golterhaltét’ ímely megölte. Ez a darab thémája. Kellő tisztelettel előre lejelentjük, hogy drámai íelépitést, szinszeríiséget nem keresünk a darabban, tudjuk jó), hogy az egész politikai tüntetés akart lenni a Gotterhallo ellen, mely nótát hazánkban senki sem szívlelheti s amelyet mégis lépten-nyomon hallgatni vngyunb kény. etenek. Eszmei cél elérésére mindent eszközt jónak tartunk s nem vagyunk ellenségei még ily erőteljes színi hatások, kai dekorált tüntetésnek sem, mert hatása nagy lehet a közvéleményre s így hatását a cél érdekében gyöngi- eni önmagának ellen való munka lenne. Móréi Adolf darabjában a vidéki rendőrj krónika rendőri rovatának egyik íipikus alakját dolgozta fel s alkalmazta színre erőteljes mondásokkal, hazafias cirádák, kai szépen eiiátia s igy bocsátotta útnak. Két megjegyzést azonban mégsem bán gozhalnak el. Honvédliszt temetésén sohasem játszszák a Gotterhaltát, tehá az egész darab egy tévedésen épült fe A drámai jelenetek hibásak. Hibás a haldoklási jelenet s még hibásabb a legutolsó jelenet, mikor az öreg 48-as honvéd fia sírján a Kossuth nótát énekli. Fájdalmában még a legfüggetlenségibb ember is csak sirat, nem tűnt el, Végeredményben tehát Mérei darabja darabnak nem darab, de tüntetésnek el­fogadjuk. Színi hatása sokszor komikus volt, de egy szempontból helyeseljek hogy színre került: hogy tudják meg az „intéző körök“, milyen népszerű nóta a Gotterhalte Magyarországon s mennyi ts -.telelnek örvend. Talán belátják! ? A darab drámai jeleneteit R. Maróthy Mar. gif, Ráthonyi, ■ Faragó és Hidvóghy szé­pen játszották meg. Móréit a szerzőt a hazafias hangulatú közönség többször kitapsolta. Pugno Raoul, kinek a múlt szerda felharmomai hangversenyen oly lenome- nális sikere volt, tegnap játszott először Bécsbn önálló hangversenyében zsufoR ház előtt és amint értesülünk a közön­séget ép úgy lelkesítette, mint Budapes. ten. Pugno ma érkezik hozzánk Bécsbőj és este taitja meg a Royalteremben egyetem zongora-estélyét. Miután csekély számú 2 koronás ülés is van, az esti pénztár kivétslesen fél 7 órakor nyílik meg, délig dedig jegyek válthatók Méry Bélánál Andrássy-ut 12. sz. Március 15. Szentesen. A szépen fellobogózott utczákat ünnep­lőbe öltözött néptömeg lepte el már a kora reggeli órákban. Sietett mindenki hálát adni az Istennek, hogy a magyart felszabadította a szolgaság járma alól! Március 15 ! Nagy jelentőségű nap ez, minden magyar embernek. Szabaddá lett a sajtó, a gondolat! S mindez egyetlen nap alatt. Más nemzeteknek évekig tartó munkába került az, amit ifjúságunk egyetlen napon 1848. márczius 15-én megteremtett. Megteremtették a földnek, a szellemnek és az embernek szabad­ságát ! S ezért lesz márczius 15'ike ün* nép, mig magyar él a földön! Legyen áldott azok emléke, kik ezt a napot elő* idézték! A rém. kalh. templomban óriási nép* tömeg volt jelen, hol Ullár István dr. celebrált fényes segédlettel. Majd az ev. ref. templomba vonult a közönség s az öreg honvédek, az Ipartestület és az iparosifjak önképző köre zászlók alatt, hol Futó Zoltán mondott emelkedett hangú beszédet. Az ág. ev. templomban Petrovics Soma esperes mondott hazafias szent beszédet. A templomokból a város ünnepélyére a színház terembe vonult a nagy és előkelő közönség, hol a „Szentesi Ének­kar“ szép egybevágó éneke nyitotta meg az ünnepet, majd Berecz Sándor dr. gymn, tanár remek hazafias beszédben méltatta az ünnep nagy jelentőségét. Az énekkar után Csányi József joghallgató szavalta el, igazán mesterien Szávai Gyula március 15.re Írott költeményét. A hynmus elénekiése után az ünnepély véget ért. A gimnáziumi ünnepélyen is. előkelő kö őnség vett részt, köztük vármegyénk főispánja, dr Csató Zsigmond is. Itt az ünnepi beszédet Schmidt Győző tanár mondta. Szavaltak : Bállá Károly, Lakos Ferene, Soós László és Tóth Zoltán, kiket lelkes tapssal honorált a közönség. Ez idő alatt az Általános Népkor tartott népgyülést a Kossutli-téren, hol mintegy ötszáz főnyi nép előtt beszél­tek : Szeder Ferenc, Takáts Ferenc, Huszka Mihály és Fekete Nagy Balázs. Ezek a szegény nép bajait, keserveit tárták föl s az igazi szabadságot, csak a szegény munkásnép bajai orvoslásával vélik elérni. Beszédjüket a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Délután a 48-as körök körmenete vo‘ null végig a város utcáin tüntetve a katonai javaslatok ellen. A menet a Kossuth-térre vonult, hol dr. Molnár Jenő városunk képviselője mondott hosszabb beszédet a katonai javas­latok ellen, mit a nép nagy lel­kesedéssel és tetszéssel fogadott. Kí­vüle még Papp József, Bálint József és Sima László beszéltek, A népgyüló- sen elhatározták, hogy ieliratilag tiltakoz­nak a katonai javaslatok ellen. A katholikus kör ünnepélye d. u. 4 órakor folyt le különösen a hölgy kö­zönség élénk részvétele mellett, lu Far­kas Gizella k. a, szavalta igazi lelkese­dést öntöd a hallgatóságba. Arady Kál­mán gyönyörű beszédje és Csányi Jó­zsef szavalata is nagy lelkesedést kel­tett. Szilvássy Sándor és Bugyi Károly beszéde után a lélekemelő szép ünne­pély véget ért. Este minden körhen és egyletben tár­sas vacsora volt, a melyek a Kossuth- kör kivételével, mind zsúfolásig megtel­tek közönséggel. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom