Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-12 / 71. szám

II. évfolyam 71. szám. Szatmár, 1903. (csütörtök) márczius 12. Egyes szám 2 fillér. Fftlelös szerkesztő : IfJ. CSOMAY IMRE Szerkesztőség és kiadó­hivatal : MORVÁI JÁNOS könyvnyomdája Szatmáron, Eötvöa-u. 6. Telefon 73. Megjelenik minden nap korán reggel. Hirdetések felvétetnek Morvái James könyvnyomdájában Eötvös-utcza 6. sz. a. HÍREK. — Ta. felügyelő kineve zése. A vallás és közoktatásü­gyi miniszter Máthé Géza, az ugocsa-megyei tankerület veze­tésével megbízott segédtanfelü­gyelőt a VIII. fizetési o.-ziály harmadik fokozatába Ugocsa vár­megye tanfelügyelőjévé nevezte ki. — Anyakönyvi kinevésés. A belügyminiszter a hiripi anyakönyvi kerületbe Vida Fe- rencz Írnokot, az udvariba Ke­mény Ferenc/ segédjegyzöt anyakönyvvezető helyetteseknek neveze ki. — Közgyűlés. A szatmár­németi kerületi belegsegélyzö pénztár évi rendes közgyűlését 1903. évi márczius hó i5-én d. e. 11 órakor a városháza nagy termében tartja meg. Ha ezen közgyűlés határozatképes nem volna, márczius hó 22-én újabb közgyűlés fog tartatni, melyre a jelenlevők számára való te­kintet nélkül fognak a napi­rendre kitűzött tárgyak elintéz- tetní. Elintézendő tárgyak. 1. Igazgatóság és felügyelő-bizott­ság jelentése, felmentvény meg­adása iránt határozata. 2. 24 rendes, 6 pótigazgatósági tag választása. 3. 6 felügyelő bi­zottsági tag választása, 4. Vá­lasztott bíróság megalakítása. 5. írásban beadott esetleges in­dítványok tárgyalása. — Gyászhir. Üzv. Rudó Györgyné szül. Dier Jozefa. Di- er Lajos aranymisés áldozár, ny. fögimnáziumi tanár nővére hó 27-ón életének 84-ik évében elhunyt. Temetése a súlyos be­tegen fekvő Dier Lajos házából e hó i-én történt. — Halálozás. Komoróczy Jenő győrteleki körjegyzőt sú­lyos csapás érte. örökbe foga­dott leányuk, Komoróczy Edith, kit két éves korában vettek ma­gukhoz s azóta szülei szeretet­tel nevelnek, a múlt nap i4 é- ves korában meghalt. — Meghívó. A budapesti egyetemi hallgatók „Szatmári köre“ a szabidság nagy napjá­nak megülésére márcz. 15-én este 8 órakor nemzeti ün­nepélyt tart. Tárgysorozat: 1. Himnusz. 2. Elnöki megnyi­tó, tartja : Ambrózy Sándor. 3 Talpra magyar, szavalja: Pável Ferencz. 4. Szabadság és költé­szet, irta és felolvassa : Merker Márton. 5. Alkalmi óda, irta ErdŐdy Gáspár; szavalja : Ho- monnay Jenő. 6. Ünnepi beszéd, tartja : Toronszky Endre. 7. Zárszó, mondja: Lányi Sándor, alelnök. 8. Szózat. — Havazás. Mint Zalavár- megyéből jelentik, folyó hó 8- án vasárnap Z-Szt Ivánon nagy havazás volt. — Baleset a gilváosi vi- ozínálison. Tegnap délelőtt reggel 8—9 óra között a gil- vácsi viczinális vonaton, az alsó és közép-homoródi utón, majdnem komoly kimenetelű baleset történt. A vonat ugyanis itten emelkedett földterületen megy fölfelé.; az első osztály utasai, az épen akkor Giivács- ról vissza utazó iparfelügyelő s Proszt Mátyás szatmári kazán- javitó-mühely tulajdonos, egy­szer csak azt vették észre, hogy a kupéjuk dűlni kezd ; szerencsére még idejekorán jól megfogózhattak, de meg csak félig dőlt le a kocsi a töltésről. Ép igy történt a Il-od oszt. kupéval is. Az utasok közt senki sem sérült meg; de ala­posan megijjedtek. Az említett két kocsit a hozzájuk ragasz­tott teh^r kocsi húzta magával, a mely, még biztosan ki nem derített okból, feldült s a benne lévő petróleum-hordók belőle kigurultak. A gilvácsi állomás­ról nemsokára kisegítő mozdony érkezett. A vizsgálatot ez ügy­ben megindították. — Beküldetett. Ne n tart­juk érdektelennek az alább vett sorokat közzétenni. — „A szat­mári színház rendes látogató közönségét a műélvezetben ál­landóan akadályozza és széki - rozza különösen a diákhelyről minduntalan felhangzó taps és indokolatlan tombolás. Semmi esetre sinós jogunk beleszólani abba, hogy a közönség mikor és mennyire nyilvánítsa tetszé­sét, de ha ez már csak juxból és nyilván csak azért történik, hogy az őket csendre intő ren­dőri közegeket bosszantsák és I velük ellenkezzenek, — szük- ! sógesnek tartjuk felkérni a tek. j szerkesztőséget arra, miszerint | szíveskedjék felhívni és felkérni 1 a helybeli két fögymnasium i nagyrabecsült igazgatóságát a ■ következőkre: Tudomása jvan-e a m. tisz- ; telt igazgatóságoknak arról, j hogy kizárólag a tanuló-ifju- ság számára fenntartott helyet mindenféle népség is látogatja, kik az ifjúság közérzületére annyira befolyással vannak, hogy minden elfogadható ok nélkül, csupán csak heczczből azokkal karöltve fülsiketítőén ordítanak és lábdobogásaik­kal akkorra port vernek föl, hogy az azoknak egészsé­gére, kik a színházba szellemi szórakozás végett mennek — felette ártalmassá válhatik ? Ha tudomással birnak erről, vagy jelen alkalommal veszik tudomásul, mindenesetre helyén- va lónak tartjuk, ha a színház igaz gatójával megbeszélve, a diákje gyeket kizárólag a tanuló ifjúság­nak bocsáttassák rendelkezésé­re, — ha pedig még ükkor sem szűnnének meg a botrányok, a megérdemelt büntetésben része­sítsék azoknak az okozóit. Több színházlátogató.“ — Ax éjjeliőr jutalma. A múlt alkalommal Hodász De­meter éjjeli őr ébersége aka­dályozta meg a szinérváraljai adóhivatalba tervezett betörést. A főispán felterjesztésére a pénzügyminiszter a derék éjjeli őrnek 80 korona jutalomdijat utalványozott. — Szomorú jóslás. A sze­gedi időjós, Meteor, igazán szo­morú jóslással szolgál a gazdák­nak. Mint tavaly, úgy az idén is azt jósolja, hogy megint nem lesz nagy gyümölcstermés, de még a szüret is szegényes lesz, A jövendölés szerint az idei ta­vasz két fagyot fog kozni. Az egyik április 20 án, a másik p - dig május 18-án, tehát a fagyos­szentek elvonulása után követ­keznék be és mindenesetre kárral fog járni. Azért még ne essünk kétségbe, mert a Meteor jóslás ii tavaly deczembertől kezdve néni igen sikerülnek, igy hát a tava *zi fagyok tekintetében is té­vedhet. — Az özvegy asszony négy ezer koronája. Aradon .-gy öreg asszony, özvegy Grün Bor­bála minden pénzét megették az egerek. Az özvegy asszony ta­karékpénztár helyett egy öreg harisnyában tartotta négyezer korona papírpénzét. A minap délelőtt gyönyörködni akart a vagyonában, de csak három e- geret talált a harisnyában, ame• lyek épp az utolsó százas bari kón rágódtak. Szegény asszonyt ágyba döntötte a vesztesége, láz­ban fekszik és kevés remény van a fölépüléséhez. — Rabló a pénztárban. Az ungvári alapítványi kezelőség pénztárába f. hó 4-én éjjel vak­merő betörők jutottak be. Át- fűrészelték a vasaj"'ö kereszt záróvasait, felnyitották a ne­héz ajtót és igy jutottak be a pénztár irodahelyiségébe, a hol a pénztárnok gondos figyelme folytán csak csekélyebb érték birtokába juthattak. Magát a belső pénztár helyiségét érin­tetlenül hagyták, mert a fel­ügyelő szolga lövésére támadt zajra megugrottak. Négyen vol­tak a betörők, a kiket üldözőbe is vettek, de a vár alján ke­resztül nyomtalanul eltűntek. — Csak néhány éve, hogy két fal áttörésének nehéz munkájá­val kísérleteztek a rablók a pénztárba jutni, de akkor is csak csekély értéket tulajdonít­hattak el, úgy most is csak a pénztár íróasztalának fiókját dézsmálták meg, melyből i7 korona 4o fillér készpénzt, 47 korona értékű bélyeget és egy értékes szivartárczát vittek el. Hivatalos pénzben semmi káro­sodás nem történt. — A -Peleskei nótárius,, boszorkánya. E helyen érdekes aditot. közlünk Gvadányi „Peles­kei nótáriusodnak eredetéről. Szat- mármegyo levéltárában Sántha István levéltáros ugyanis kikutat­ta, hogy Gaál „A peleskei nótá­rius“ czirnű mesteri bohózatának, (melynek alapeszméje Gvadányi vig éposza) egyik főszereplője, Tóthi Borka — és nem Dorka —- élő személy volt, Sántha a követr kezőkben közli adatait: „1830-dik évi febr. 16-án Szatmármegye szamosközi járásnak akkori szolga- birája, Recsky György előtt Sá- rosi Jánosáé szül. Tóthi Borka (Borbála) boszorkánysággal vádol- tatván, a bűnvádi vizsgálat el­rendeltetett. Több tanuk kihallgat­tattak, kik közül heten talál­tattak olyanok, kik a vádlott fejére kezeiket föltevén, meges­küdtenek és szent hűtőt tetté­nek arra, hogy Sároui Jánoiná szül. Tóthi Borka csakugyan boszorkány volna, mert egyidő- ben látták fejér lovon nyargalni, a szomszédok teheneit fejni, több jóéletü asszonyokat fojtogatni, azoknak tagjait puszta érintéssel egybehuzni, a bezárt üreges ab­lakon legkisebb zörej nélkül ke­resztül ki és bebujkálni stb. Ezen s ezekhez hasonló vallomások tör vény széki leg meghüteltetvén, a szelíd kihallgatás helyett a vád­lottból a még akkor használat­ban volt úgynevezett „tortúra* a következő vallomást csikart ki: — Kinek hivnak? — Tóthi Borkának. — Hol lukol? — Sarolyáubau. — Ki fogatott meg ? — Szolgabiró Recsky ur. — Miért fogatott meg eő ke­gyelme ? — Boszorkánynak mondanak f — Régen adtad magadat kö­zökbe ? — Csak egy esztendeje vagyon még, hogy közikbe állottam. — Hol állottál a boszorkányok seregibe ? — Snrolyánban egy este tavaly tavasszal. — Kik voltak jelen ? — Nem volt senki. A vádlott miután az elsorolt feleletekben bevallotta boszorkány voltát — legkisebb védelem sem emeltetvén élete mellett — mág­lya tűzre ítéltetett, mely ítélet Tóthi Borkán 1730. évi május 5-én hajtiulban végrehajtatott. Színház. Lónyai Piroskának, a szintársulat kedvelt suobrette primadonájának jijtalomjátékául Szigeti „Nőemanczipáczió“ ez. énekes bohózatát adták kedden tolyó hó 10-én, telt ház előtt. A kedvelt énekesnőt a közön­ség zajos óvácziókban részesí­tette, nyilt színen gyakran meg­tapsolta, sőt a második felvo­nás végéiöl egész a harmadik megkezdéséig szűnni nem akaró taps hívta a közönség elé, de a jutalmazott nem tudni mely okból, nem jött elő. Az előadás általában véve a jobbak közé sorolható. Lónyai Piroska igen kedves volt Flóra szerepében; méltó pártnere pedig Gyárfás Ödön volt. Megfelelően alakított a nyugalmazott öreg tábornok szerepében Bátosy, igen mulat­ságos alak volt Ligeti, mint köszvényes furvézer. Szilágyi­nak a szerepéi ellenben Szen­tesnek kellett volna játszani, hiszen az öreg huszár, a tábor­nok szolgája talán a legsike­rültebb alak az egész darab­ban. — Dicsérettel kell azon­ban Torday Károlyról megem­lékeznünk, mert most már csakugyan érdemesnek tartotta manchettákat is feltenni. Lapunk minden nap 8 oldal terjedelemmel jelenik meg-, hétfő kivételével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom