Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)
1903-03-08 / 67. szám
3-'•re a katonai 'Javaslatot: ellen. it» VI»** ' 1 ? * . '* — Saját, tudósítónktól.- — Hatalmas* arányokat kezd ölteni az ország polgárságának mozgalma a ka- lonai javaslatok ellen. Gyorsan követik egymást az események, Mind erősebben tartja magát a hir, hogy a iiggetienségi párt még c-^y-két hétig fög]a esik fel- tartatni a kormányt az ország ellen való hadjáratában, a pártban győzött volna a leszerelési áramlat, az obstrukció ügve veszve van. így mondják ezt mindefelé, ahol jól vannak értesülve Ma reggel háromnegyed 6 órakor érkezeit Buja pestre a nagykárolyi függetlenségi párt százötven tagú és a zilahi függetlenségiek ötven tagú kül döttsége. Ok is azért jöttek, hogy tüntessenek a katonai javaslatok ellen. A keleti pályaudvaron több száz főnyi közönség élén Gyapay Pál földbirtokos, Luby Géza orsz. képviselő és Hoffrnann Ottó az egyetemi kör elnöke várta a két küldöttséget. A kétszáz vidéki tüntető az érkezés után átment a József főherceg Szállodába reggelizni. Azután elindultak a Kerepesi-ulon, Erzsébet-köruton, An- drássy-uton, Váczi-köruton és Alkotmányutcán keresztül az országház felé. A menet elején hatalmas lobogó lengett Útközben a Kossuth-nótát s hazafias dalokat énekeltek. Gyakran harsogott fe. e kiáltás: — Abcug Fejérváry! Az országház elé érve, Luby sorba állította a két küldöttséget s úgy várták be Apponyi Albert grófot, hogy átadják neki a két város feliratát a katonai javaslatok ellen. Féltiz órakor; harsogó éljenzés közben vonult a küldöttség * a képviselőházba. Tiszteletükre megnyitották a főbejárót. Ezt a tisztességet meghálálta a küldöttség ázzál, hogy' a lépcsőn haladva, elzengte a Szózatot. A nemzeti himnusz, a boltíves kupolacsarnokban, igazán nagy hatást keltett. Luby Géza és Lengyel Zoltán vezet* ték Apponyi elé a küldöttséget s egy" mást követő üdvözlő beszédjökre ekkén1 válaszolt Apponyi Albert gróf elnök: Tisztelt uraim! A kérvényeket, melyeket a képviselő urak nekem átadtak alkotmányos kötelességem szerint a Ház elé fogom terjeszteni, melynek bölcsessége ez ügyben dönteni fog. Jól méltóz- tatnak tudni, amint azt már előzőleg megjelent küldöttségnek elmondani szerencsés voltam, hogy elnöki állásom artózkodást parancsol minden érdemleges nyilatkozattól. Ez állás kötelessége, a melyet gyenge erőmhöz képest teljesíteni fogok, abból áll, hogy a tárgyalásokat pártatlanul vezessem, s hogy úgy a szólásszabadságot, mint a szólásszabadságnak alkotmányban és házszabályban létező korlátáit megőriz'- zem és hogy tőlem telhetőleg előmozdítsam a törvényhozás döntését. Önök alkotmányos jogukat gyakorolják, mikor kívánságaiknak törvényes formában kifejezést adnak; kérem önöket, hogy hasonló alkotmányos szellemben, bizalommal várják is annak idején megnyugvással fogadják a törvényhozás döntését Köszönöm, hogy idejöttükön engem látogatásukkal megtisztelni szívesek voltak. A küldöttség tagjai megéljenezték Apponyi Albert gróf elnököt, megélje nézték Madarász Józsefet, Szederkény; Nándort. Aztán Lengyel Zoltán felkalauzolta őket a karzatokra. — 29 évig ártatlanul elzárva. Rövid idő előtt a párisi „Journal“ megírta, hogy egy G hales Jean nevű egyén 29 év óta ártatlanul szenved a bagnoban. A D’Hur Jaques nevű ujságiró által kezdeményezett akciónak hihetetlenül gyors eredménye volt. Ghalesnek rövid utón megkegyelmeztek és ügyében vizsgálatot rendeltek el. — Az eset óriási szenzációt keltett Párisban. TÁRCZA. Milán király regénye, Irta: Ivánovics József. Az édesvizú Boszporusz partján, egv gyönyörű kertben,- pálma és óhajtók árnyékában sokszor elméiéiig- egy szép görög nő. a Ifi egykori boldogságának közepette a. szerb királynői koronáról álmodott . .... így íU iánöozoU ő mintegy busz év plött v, a mikor még az ifjúság üde románcától tükröződött vissza rózsás rrer. s egy ngfton megismerte öt Szerié >. konst níinápolvi követségének ifjú attaséja Krisz t i.es Milán, aki anyujára beleszeretett' á‘ szép görög A r t e- m i z i á b a, hogy nemsokára nőül is vette a áusgtppl g konstantinápolyi görög műépítész Job annidisz Va- ssi'íiki Icán vilit. Az áfásé. ú'ümrcpeaő • szívvel sietett Belgrádi.a, iu. v rótt bemutassa szép ifjú ), • : rokon: rak, ismerőseinek, barátai- nJ.\ Hj.v. hogy nem, Milán király is tudom;;# yri’étt róla,-hogy a konstantinápolyi n:.i. v é£y feltűnően szép “görög 'nővel, — f al’féleségé vei — a szerb í,:. .'árosban 1 . . .rAódilc. Nem sokáig tűnődőit a: ai!:^.i>jv.vib,,.hogy az attasé nejévé' in. giz irorkcúb^sscn.. G-itéívt rendezett a konokban, melyre • ' t, Iii vi:: a fötal •'attasét is nejével. Ott h.'untatták h “ gtir'őg Arter.iizáat Milán és Natália királynénak is. < Alig tért viasza' állomáshelyére, Kon- efaniinápnlvl». a szerb áfásé, mikor nrtn 'okára rá -ns - a -kitüntető kegy crte, hogy Milán király kinevezte.'őt a kabinetiroda titkárává. A fiatal Artemiziai nehezen vált meg szüleitől és Konstanti- nápolytól, de férje érve is a király ktáió kitüntetése győztek s a fiatal pár nemsokára bevonult a belgrádi konakba. Ot újabb kitüntetés érte a szép Arte- miziát — Natália királyné udvarbölgyévé nevezte ki a király. Milán király és a királynő udvarhölgye közt nem sokára benső baráti viszony keletkezett, melyről jósokáig senkisem tndott semmit, mignem egy napon Natália megbizonyosodott királyi férje hűtlenségéről. A hitvesi méltóságában megsértődött királyné dnrván kiutasította a ka- rakhól kedvenc udvarhölgyét, ő maga pedig rögtön összeosomagolt és Sándor trónörökössel küllőidre utazott. A kabinetiroda titkára is lel volt háborodva neje hűtlensége miatt, de sikerült ői kibékiteni s meggyőzni arról, hogy neje teljesen ártatlan a dologban z az egész botrányt csak Natália királyné féltékenykedése idézte elő. Ez a kanok- beii boirány volt a kiindulási pontja Milán és Natália királyné válásának. Krisztics Milán hitt királya szavának, a Iá azzal kárpótolta az előidézett botrányért, hogy kinevezte Berlinbe követnek. A gyors karriért csinált Krisztics Milán Mihelyt Berlinben elrendezkedeit, felszólította feleségét, hogy minden rendben lévén, azonnal jöjjön Berlinbe. Artemizia asszony váltig halogatta az elutazást, de férje erélyesen követelte, hogy kövesse őt Berlinbe, mert, a férj bará:ai besúgták neki, hogy Milán király napi látogatója Árlemizia asszonynak, a mi Belgrádban köztudomású is volt, mert a királyi fogat feltűnően naponkint A munkások és a diósgyőri S8S. gyári szövetkezet. Miskolc, márc. Hogy mi igaz ama vádakból, amelyek a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár szövetkezete elien nap-nap után elhangzanak s amelyek mindinkább elkeserítik a kedélyeket, azt meg fogjuk tudni pár nap múlva, midőn a miskolci királyi törvényszék felebbezési tanácsa előtt Arbanász Emil kérelmére foganatosítani fogják a bizonyítási eljárást. A törvény igazságot és világosságot fog szolgáltatni. Mindazonáltal elébe vágunk a törvénynek is, mert biztos tudomásunk van és nem szorul bizonyításra a’szövetkezet ama visszaélése, melyet munkásaival szemben áruk minősége és kiszolgáltatása körül tanúsít. Ez egyszerűen hallatlan, ez egyszerűen becsapása a jámbor munkásnépnek, mely verejtékkel összekupragatott garasait a szövetkezetnek kénytelen adni silány árukért, rossz élelmiszerekért csak azért, hogy áz igaz- gatósági tagok és a gyár teljhatalma urai ugyanazért az árért, melyért a szegény munkás hitvány rongyot és élvezhetőn élelmiszert kap — jó mibő- ségü árut kaphasson. így gyarapodik a szövetkezet a mun- kásnép bősére, úgy ciősködnek az urak munkásnép garasain, és a jám- bor hatóságok megrökönyödve kérdik, mi joga, mi alapja van a szo- ciálizmusnak és a munkásnép elkeseredettségének. De igy teszi tönkre a szövetkezet a becsületes kereskedelmet, mely jó minőségű áruval látja el a vevőt. Csodálkozunk, hogy a kereskedelmi és iparkamara nyugodtan nézte és nézi az úgynevezett szövetkezeti garázdálkodásokat, melyek ellen nem tud, de nem is igen igyekszik orvoslást szerezni. Csodálkozunk, hogy már régebben nem avatkozott a szövetkezet ügyeibe a hatóság, hogy be kellett várni', míg akad egy martir, egy ; önfeláldozó vasgyári ^hivatalnok személyében, ki feltárta a szövetkezett szennyeseit, ki a megkárosított, becsapott munkások érdekében síkra szállott, ki napvilágra hozta a bofrányos viszaéléseket. E hivatalnok mint tudjuk ma már nincs a gyár kötelékében, elűzték onnan, mert igazat mondott, betörték a lejét. De azt hisszük, hagy elérkezett a sző* vetkezett végórája is, és nem lesz sokáig uutjában a szörnyeteg a munkásnépnek. F.— Mi lesz az Gíjstíükciüöol? Egyik félhivatalos irja ; ügy tudjuk, hogy a kormány még korántsem adta föl a reményt az iránt, hagy az obstrukció át fogja látni harcának céltalan voltát, mert a katonatörvény létrejövetelét ugjran egy pár hónappal kihúzhatja, de nincsen módjában sem az, hogy a kormányt a javaslatok visz- szavonására birja, sem az, hogy a törvény látesülésót végképpen akadályozza meg, mert a többség fölfogása szerint merő lehetetlenség az, hogy a kisebbség kényszerítse a kormányt engedményekre, La engedni nem akar. Az ellenzék nem vette föl programmjába ?.z obstrukciót, sem. választói, sem polilikai elvei nem kötelezik a meddő harcra. Hogy azonban a szélsőbaloldal a belátásnak erre az útjára rálép-e vagy nem, az csak a húsvéti szünet előtt fog megválni, a kormány tehát megvárja ezt az időpontot» mielőtt elhatározza, hogy a tisztviselők törvényjavaslata soronkivültárgyaltasaák-e vagy nem. E törvényjavaslatnak visszaható ereje ugyan batáridőhöz van kötve, nincs azonban semmi kétség az iránt, hogy a tőrvénj’javaslat részletes vitája során a kormány engedni fog egy oly módosító javaslatnak, hogy a törvény visszaható ereje hatékony maradjon a tisztviselőkre akkor is, ha a törvény nem jön létre március végéig, A beruházásokról tervezett törvény javaslat tárgyalása is a tavaszi ülés" szakra esnék. Bizonyos azonban, hogy az a törvény kiesik a sorrendből, ha az obstrukció meg nem szűnik. A beruházások tudvalevőleg 200 millió koronára rúgnak. Az obstrukciónak fontolóra kell lennie, hogy vészes körben forog, ha a katonai javaslatok ellen azzal érve, hogy a gazdasági helyzet nem tűri e kétszer ih megállt Kriszlicsné asszon!’ háza előtt. Artemizia asszony tényleg nem ment el Berlinbe, mire férje megindította a válópört. Időközben Milán is elvált Natáliától s azzal kezdte Artanizia asszonyt — aki egy kedves titkot súgott volt a király fülébe — áltatni, hogy nőül veszi. Artemizia hitt Milán királynak, akit a trónról való lemondása után is vakon követett a külföldre. Míg Milán nagy bőségben volt a pénzben, amit a trónról való lemondása hozott neki, Artemizia asszonyt is a régi szeretettel s újszülött fiát is apai gonddal vette körül. A párisi élet azonban mindinkább elvonta az exkirályt Artemizia asszonytól s mikor Milán pénzénél: fogytával Szubra nevű dúsgazdag íranczia színésznővel kezdett viszonyt, Arlemiziát és gyermekét sorsára hagyta. Krisztics Milán, a megcsalt férj, lemondott állami tisztségéről s bosszúért lihegett. Boldog családi életének meg- rontóját lépten-nyomon üldözte, mignem Velencében ráakadt Milán exkirályra, a kire rásütötte revolverét, mikor a nemzetközi képkiálliiást volt... nézni, Miián sértetlen maradt, mig Kriszticset elfogták, de ismét szabadon bocsátották. Bizonyságul több levelet is felmutattak Sándor királynak, amelyekben Milán forró szerelemről szól szeretettel emlékezik meg Milán nevű fiáról. Sándor király tekintélyes összeget kinált a levelekér de Artemizia asszony fivérei visszautasították a király ajánlatát. Később azonban a szultán kívánságára mégis visszaadták a leveleket, Artemizia pedig kegyelemért hazai szüleinek Konstantinápolyba, akik pénz küldtek a vagyonából kimerült, a boldogságától kifosztott asszonynak s hazavitték Konstantinápolyba, abba a Borz- porusz melletti szépkertbe, ahol gyerme- keivel együtt gyakran sóhajt Szerbia felé . .. Pár éveli ezelőtt, mikor Sándor király Konstantinápolyban járt, Artemizia asz- szonv fivérei fetkeresték a királyt, akinek mindent elmondottak ami nővérük és a király atyja közt történt. Milán király ismételten emlegette bi* jzalmam körében, hogyha fia, Sándor j király esetleg nem nősülne meg, avagy ! nősülése esetén gyermekei nem szület- ; nének, elveszi Artemizia asszonyt s "‘M i 1 á n nevű fiát törvényesíteni fogja. Sáfoior király feltüuést keltett házassága, mely nagy befolyással volt Milán királynak nemsokára bekövetkezett ha* lálára, egyszersmindenkora meghiúsította Milán király terveit. Milán király és Artemizia regénye már régen feledésbe merült volna, ha egv-egy véletlen esemény olykor fel nem lebbenti róla a feledés fátyolét. A múlt héten meghalt Konstantinápolyban Johannidisz Vaszilaki effendi, a szultán építésze, aki a konstantinápolyi társaságban nagytekintélyű görög személyiségként szerepelt. A szultán is sokra becsülte. A saját költségén temet- tette el s külön képviseltette magát a temetésen, ami rendkívül nagy megtiszteltetés. A temetésen feltűnt egy szép,1 bánatos asszony: Artemizia, aki atyját és egy lizennégyéves íiu: Aliién, aki nagyatyját siratta'' Joluiuuidia* Vasziia- kiban. — . ■ a