Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-08 / 67. szám

3-'•re a katonai 'Javaslatot: ellen. it» VI»** ' 1 ? * . '* — Saját, tudósítónktól.- — Hatalmas* arányokat kezd ölteni az ország polgárságának mozgalma a ka- lonai javaslatok ellen. Gyorsan követik egymást az események, Mind erősebben tartja magát a hir, hogy a iiggetienségi párt még c-^y-két hétig fög]a esik fel- tartatni a kormányt az ország ellen való hadjáratában, a pártban győzött volna a leszerelési áramlat, az obstrukció ügve veszve van. így mondják ezt mindefelé, ahol jól vannak értesülve Ma reggel háromnegyed 6 órakor érkezeit Buja pestre a nagykárolyi füg­getlenségi párt százötven tagú és a zilahi függetlenségiek ötven tagú kül döttsége. Ok is azért jöttek, hogy tüntessenek a katonai javaslatok ellen. A keleti pályaudvaron több száz főnyi közönség élén Gyapay Pál földbirtokos, Luby Géza orsz. képviselő és Hoffrnann Ottó az egyetemi kör elnöke várta a két küldöttséget. A kétszáz vidéki tüntető az érkezés után átment a József főherceg Szállodába reggelizni. Azután elindultak a Kerepesi-ulon, Erzsébet-köruton, An- drássy-uton, Váczi-köruton és Alkotmány­utcán keresztül az országház felé. A menet elején hatalmas lobogó lengett Útközben a Kossuth-nótát s hazafias dalokat énekeltek. Gyakran harsogott fe. e kiáltás: — Abcug Fejérváry! Az országház elé érve, Luby sorba állította a két küldöttséget s úgy várták be Apponyi Albert grófot, hogy átadják neki a két város feliratát a katonai ja­vaslatok ellen. Féltiz órakor; harsogó éljenzés köz­ben vonult a küldöttség * a képviselő­házba. Tiszteletükre megnyitották a főbejárót. Ezt a tisztességet meghálálta a küldöttség ázzál, hogy' a lépcsőn ha­ladva, elzengte a Szózatot. A nemzeti himnusz, a boltíves kupolacsarnokban, igazán nagy hatást keltett. Luby Géza és Lengyel Zoltán vezet* ték Apponyi elé a küldöttséget s egy" mást követő üdvözlő beszédjökre ekkén1 válaszolt Apponyi Albert gróf elnök: Tisztelt uraim! A kérvényeket, melye­ket a képviselő urak nekem átadtak alkotmányos kötelességem szerint a Ház elé fogom terjeszteni, melynek bölcses­sége ez ügyben dönteni fog. Jól méltóz- tatnak tudni, amint azt már előzőleg megjelent küldöttségnek elmondani sze­rencsés voltam, hogy elnöki állásom artózkodást parancsol minden érdemle­ges nyilatkozattól. Ez állás kötelessége, a melyet gyenge erőmhöz képest telje­síteni fogok, abból áll, hogy a tár­gyalásokat pártatlanul vezessem, s hogy úgy a szólásszabadságot, mint a szólásszabadságnak alkotmányban és házszabályban létező korlátáit megőriz'- zem és hogy tőlem telhetőleg előmoz­dítsam a törvényhozás döntését. Önök alkotmányos jogukat gyakorolják, mikor kívánságaiknak törvényes formában kife­jezést adnak; kérem önöket, hogy ha­sonló alkotmányos szellemben, bizalom­mal várják is annak idején megnyug­vással fogadják a törvényhozás döntését Köszönöm, hogy idejöttükön engem látogatásukkal megtisztelni szívesek voltak. A küldöttség tagjai megéljenezték Apponyi Albert gróf elnököt, megélje nézték Madarász Józsefet, Szederkény; Nándort. Aztán Lengyel Zoltán felkalau­zolta őket a karzatokra. — 29 évig ártatlanul elzárva. Rövid idő előtt a párisi „Journal“ megírta, hogy egy G hales Jean nevű egyén 29 év óta ártatlanul szenved a bagnoban. A D’Hur Jaques nevű ujságiró által kezdemé­nyezett akciónak hihetetlenül gyors eredménye volt. Ghalesnek rövid utón megkegyel­meztek és ügyében vizsgálatot rendeltek el. — Az eset óriási szen­zációt keltett Párisban. TÁRCZA. Milán király regénye, Irta: Ivánovics József. Az édesvizú Boszporusz partján, egv gyönyörű kertben,- pálma és óhajtók ár­nyékában sokszor elméiéiig- egy szép görög nő. a Ifi egykori boldogságának közepette a. szerb királynői koronáról álmodott . .... így íU iánöozoU ő mintegy busz év plött v, a mikor még az ifjúság üde románcától tükröződött vissza rózsás rrer. s egy ngfton megismerte öt Szer­ié >. konst níinápolvi követségének ifjú attaséja Krisz t i.es Milán, aki any­ujára beleszeretett' á‘ szép görög A r t e- m i z i á b a, hogy nemsokára nőül is vette a áusgtppl g konstantinápolyi gö­rög műépítész Job annidisz Va- ssi'íiki Icán vilit. Az áfásé. ú'ümrcpeaő • szívvel sietett Belgrádi.a, iu. v rótt bemutassa szép ifjú ), • : rokon: rak, ismerőseinek, barátai- nJ.\ Hj.v. hogy nem, Milán király is tudom;;# yri’étt róla,-hogy a konstanti­nápolyi n:.i. v é£y feltűnően szép “görög 'nővel, — f al’féleségé vei — a szerb í,:. .'árosban 1 . . .rAódilc. Nem sokáig tűnő­dőit a: ai!:^.i>jv.vib,,.hogy az attasé nejé­vé' in. giz irorkcúb^sscn.. G-itéívt rendezett a konokban, melyre • ' t, Iii vi:: a fötal •'attasét is nejével. Ott h.'untatták h “ gtir'őg Arter.iizáat Milán és Natália királynénak is. < Alig tért viasza' állomáshelyére, Kon- efaniinápnlvl». a szerb áfásé, mikor nrtn 'okára rá -ns - a -kitüntető kegy crte, hogy Milán király kinevezte.'őt a kabinet­iroda titkárává. A fiatal Artemiziai ne­hezen vált meg szüleitől és Konstanti- nápolytól, de férje érve is a király ktáió kitüntetése győztek s a fiatal pár nemsokára bevonult a belgrádi konakba. Ot újabb kitüntetés érte a szép Arte- miziát — Natália királyné udvarbölgyévé nevezte ki a király. Milán király és a királynő udvarhölgye közt nem sokára benső baráti viszony keletkezett, melyről jósokáig senkisem tndott semmit, mignem egy napon Natália megbizonyosodott királyi férje hűtlensé­géről. A hitvesi méltóságában megsértő­dött királyné dnrván kiutasította a ka- rakhól kedvenc udvarhölgyét, ő maga pedig rögtön összeosomagolt és Sándor trónörökössel küllőidre utazott. A kabinetiroda titkára is lel volt há­borodva neje hűtlensége miatt, de sikerült ői kibékiteni s meggyőzni arról, hogy neje teljesen ártatlan a dologban z az egész botrányt csak Natália királyné féltékenykedése idézte elő. Ez a kanok- beii boirány volt a kiindulási pontja Milán és Natália királyné válásának. Krisztics Milán hitt királya szavának, a Iá azzal kárpótolta az előidézett bot­rányért, hogy kinevezte Berlinbe kö­vetnek. A gyors karriért csinált Krisztics Mi­lán Mihelyt Berlinben elrendezkedeit, felszólította feleségét, hogy minden rend­ben lévén, azonnal jöjjön Berlinbe. Artemizia asszony váltig halogatta az elutazást, de férje erélyesen követelte, hogy kövesse őt Berlinbe, mert, a férj bará:ai besúgták neki, hogy Milán király napi látogatója Árlemizia asszonynak, a mi Belgrádban köztudomású is volt, mert a királyi fogat feltűnően naponkint A munkások és a diósgyőri S8S. gyári szövetkezet. Miskolc, márc. Hogy mi igaz ama vádakból, amelyek a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár szövetkezete elien nap-nap után elhang­zanak s amelyek mindinkább elkeserítik a kedélyeket, azt meg fogjuk tudni pár nap múlva, midőn a miskolci királyi törvényszék felebbezési tanácsa előtt Arbanász Emil kérelmére foganatosítani fogják a bizonyítási eljárást. A törvény igazságot és világosságot fog szolgál­tatni. Mindazonáltal elébe vágunk a törvény­nek is, mert biztos tudomásunk van és nem szorul bizonyításra a’szövetkezet ama visszaélése, melyet munkásaival szemben áruk minősége és kiszolgálta­tása körül tanúsít. Ez egyszerűen hal­latlan, ez egyszerűen becsapása a jám­bor munkásnépnek, mely verejtékkel összekupragatott garasait a szövetkezet­nek kénytelen adni silány árukért, rossz élelmiszerekért csak azért, hogy áz igaz- gatósági tagok és a gyár teljhatalma urai ugyanazért az árért, melyért a szegény munkás hitvány rongyot és él­vezhetőn élelmiszert kap — jó mibő- ségü árut kaphasson. így gyarapodik a szövetkezet a mun- kásnép bősére, úgy ciősködnek az urak munkásnép garasain, és a jám- bor hatóságok megrökönyödve kérdik, mi joga, mi alapja van a szo- ciálizmusnak és a munkásnép elkesere­dettségének. De igy teszi tönkre a szövetkezet a becsületes kereskedelmet, mely jó mi­nőségű áruval látja el a vevőt. Csodálkozunk, hogy a kereskedelmi és iparkamara nyugodtan nézte és nézi az úgynevezett szövetkezeti garázdálko­dásokat, melyek ellen nem tud, de nem is igen igyekszik orvoslást szerezni. Csodálkozunk, hogy már régebben nem avatkozott a szövetkezet ügyeibe a hatóság, hogy be kellett várni', míg akad egy martir, egy ; önfelál­dozó vasgyári ^hivatalnok személyében, ki feltárta a szövetkezett szennyeseit, ki a megkárosított, becsapott munkások érdekében síkra szállott, ki napvilágra hozta a bofrányos viszaéléseket. E hiva­talnok mint tudjuk ma már nincs a gyár kötelékében, elűzték onnan, mert igazat mondott, betörték a lejét. De azt hisszük, hagy elérkezett a sző* vetkezett végórája is, és nem lesz sokáig uutjában a szörnyeteg a munkásnépnek. F.— Mi lesz az Gíjstíükciüöol? Egyik félhivatalos irja ; ügy tud­juk, hogy a kormány még koránt­sem adta föl a reményt az iránt, hagy az obstrukció át fogja látni harcának céltalan voltát, mert a katonatörvény létrejövetelét ugjran egy pár hónappal kihúzhatja, de nincsen módjában sem az, hogy a kormányt a javaslatok visz- szavonására birja, sem az, hogy a törvény látesülésót végképpen aka­dályozza meg, mert a többség föl­fogása szerint merő lehetetlenség az, hogy a kisebbség kényszerítse a kor­mányt engedményekre, La engedni nem akar. Az ellenzék nem vette föl programmjába ?.z obstrukciót, sem. vá­lasztói, sem polilikai elvei nem kötele­zik a meddő harcra. Hogy azonban a szélsőbaloldal a belátásnak erre az útjára rálép-e vagy nem, az csak a húsvéti szünet előtt fog megválni, a kor­mány tehát megvárja ezt az időpontot» mielőtt elhatározza, hogy a tisztviselők törvényjavaslata soronkivültárgyaltasaák-e vagy nem. E törvényjavaslatnak vissza­ható ereje ugyan batáridőhöz van kötve, nincs azonban semmi kétség az iránt, hogy a tőrvénj’javaslat részletes vitája során a kormány engedni fog egy oly módosító javaslatnak, hogy a törvény visszaható ereje hatékony maradjon a tisztviselőkre akkor is, ha a törvény nem jön létre március végéig, A beruházásokról tervezett törvény javaslat tárgyalása is a tavaszi ülés" szakra esnék. Bizonyos azonban, hogy az a törvény kiesik a sorrendből, ha az obstrukció meg nem szűnik. A beruhá­zások tudvalevőleg 200 millió koronára rúgnak. Az obstrukciónak fontolóra kell lennie, hogy vészes körben forog, ha a katonai javaslatok ellen azzal érve, hogy a gazdasági helyzet nem tűri e kétszer ih megállt Kriszlicsné asszon!’ háza előtt. Artemizia asszony tényleg nem ment el Berlinbe, mire férje megindította a válópört. Időközben Milán is elvált Natáliától s azzal kezdte Artanizia asszonyt — aki egy kedves titkot súgott volt a király fülébe — áltatni, hogy nőül veszi. Artemizia hitt Milán királynak, akit a trónról való lemondása után is vakon követett a külföldre. Míg Milán nagy bőségben volt a pénz­ben, amit a trónról való lemondása hozott neki, Artemizia asszonyt is a régi szeretettel s újszülött fiát is apai gonddal vette körül. A párisi élet azon­ban mindinkább elvonta az exkirályt Artemizia asszonytól s mikor Milán pénzénél: fogytával Szubra nevű dús­gazdag íranczia színésznővel kezdett viszonyt, Arlemiziát és gyermekét sor­sára hagyta. Krisztics Milán, a megcsalt férj, le­mondott állami tisztségéről s bosszúért lihegett. Boldog családi életének meg- rontóját lépten-nyomon üldözte, mignem Velencében ráakadt Milán exkirályra, a kire rásütötte revolverét, mikor a nem­zetközi képkiálliiást volt... nézni, Miián sértetlen maradt, mig Kriszticset elfog­ták, de ismét szabadon bocsátották. Bizonyságul több levelet is felmutattak Sándor királynak, amelyekben Milán forró szerelemről szól szeretettel emlé­kezik meg Milán nevű fiáról. Sándor király tekintélyes összeget kinált a levelekér de Artemizia asszony fivérei visszautasították a király ajánlatát. Ké­sőbb azonban a szultán kívánságára mégis visszaadták a leveleket, Artemizia pedig kegyelemért hazai szüleinek Konstantinápolyba, akik pénz küldtek a vagyonából kimerült, a bol­dogságától kifosztott asszonynak s haza­vitték Konstantinápolyba, abba a Borz- porusz melletti szépkertbe, ahol gyerme- keivel együtt gyakran sóhajt Szerbia felé . .. Pár éveli ezelőtt, mikor Sándor király Konstantinápolyban járt, Artemizia asz- szonv fivérei fetkeresték a királyt, akinek mindent elmondottak ami nővérük és a király atyja közt történt. Milán király ismételten emlegette bi* jzalmam körében, hogyha fia, Sándor j király esetleg nem nősülne meg, avagy ! nősülése esetén gyermekei nem szület- ; nének, elveszi Artemizia asszonyt s "‘M i 1 á n nevű fiát törvényesíteni fogja. Sáfoior király feltüuést keltett házas­sága, mely nagy befolyással volt Milán királynak nemsokára bekövetkezett ha* lálára, egyszersmindenkora meghiúsította Milán király terveit. Milán király és Artemizia regénye már régen feledésbe merült volna, ha egv-egy véletlen esemény olykor fel nem lebbenti róla a feledés fátyolét. A múlt héten meghalt Konstantiná­polyban Johannidisz Vaszilaki effendi, a szultán építésze, aki a konstantinápolyi társaságban nagytekintélyű görög sze­mélyiségként szerepelt. A szultán is sokra becsülte. A saját költségén temet- tette el s külön képviseltette magát a temetésen, ami rendkívül nagy megtisz­teltetés. A temetésen feltűnt egy szép,1 bánatos asszony: Artemizia, aki atyját és egy lizennégyéves íiu: Aliién, aki nagyatyját siratta'' Joluiuuidia* Vasziia- kiban. — . ■ a

Next

/
Oldalképek
Tartalom