Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-06 / 65. szám

Szatmár, 1903. (péntek) márczius 6. II. évfolyam 65. szám. Felelős szerkesztő : Ifj. CSOMAY IMRE Szerkesztőség és kiadó- hivatal : MORVÁI JÁNOS könyvnyomdája Szatm&ron, Eötvö»-u. 6. Telefon 73. Megjelenik minden nap korán reggel. ^ Hirdetések felvétetnek Morvái János könyvnyomdájában Eötvös-utcza 6. sz. a. Haladunk. Hazánk sajátságos fekvé­sűnél, s azon körülmények­nél fogva, melyszerint két hatalmas állam, Törökország és Németország császárainak az Eris almáját képezte, s e miatt harcz és háború szín­tere volt, a korszerű műve­lődéstől egész a múlt század 30-as éveiig nagyon hátrá­lná radt. — De fölötte nagy rosszakarat bélyegzi ellene­inknek nézetét, kik elmara­dásunknak a kor színvonalá­tól a magyar nemzet keleti tunyaságának akarják betud­ni. Ez hazug rágalom 1 Ott van Hunyady Mátyás udva­ra. Mutasson valamelyik nem­zet ez időben fényesebb és tudósabb királyi udvart s mi meghajtunk előtte. Fontos körülmények gátol­ták a magyar nemzetet, hogy nem tudott a kor színvona­lára emelkedni. Mátyás ha­lálával megkezdődik a visz- szavonás a nemzet olygarc- hái közt s csupa irigység és gyiilölségböl a pártliarczok színhelyévé változik az or­szág s végre is a nemzeti párt felett győzedelmeskedik az idegen. És azután évszá­dokon keresztül két harczot folytat a nemzet; egyiket a hatalmas külhóditó ellen, a másikat a nemzetiséget meg- lolytani akaró német hydra, a belső ellenség ellen, a mely makacs szívóssággal folyt el minden nemesebb hazafiui törekvést. Folytonos harcz és háború szintere hazánk, pe­dig Bellona lobogó fáklyája nem nagy barátja Minerva oltárának. Hazánk elmarad: ugyan a nyugat egyetemes műveltségétől, de midőn ő maga elmarad, védi a nyu­gat, műveltségét, s védi kü­lönösen Bécset. És mégis mi­vel hálálja meg nekünk A- usztria a neki tett szolgála­tot. Nem kell messze men­nünk. — 1848-ban történt, midőn a magyar parlament küldöttsége az osztrák biro­dalmi gyűlés elé alkudozá­sok végett bebocsáttatását kérte. Rieger ezen szavakkal ellenzé a bebocsáttatást: „Mit akarnak ezek az ázsiai bar­bárok ? Azt hiszik-e, hogy nekünk csillogó ruháikkal és nagy szakálaikkal, bajuszaik­kal imponálni fognak?“ s a küldöttséget nem bocsátót- ták be a birodalmi gyűlés elé. Bizony el voltunk marad­va a múlt század elején még nagyon. Nyelvünk nem fejlődhetett, mert hisz a törvénykezés nyelve is egy idegen, holt nyelv volt, a latin. De azért az ősök azon makacs szívósságát, rrtely- lyel a latin nyelvhez ra­gaszkodtak, és a mellett küzdöttek: nem szabad fél­reismernünk, elitélnünk s a hazafiatlanság tényéül be­tudnunk. Sokkal mélyebben rejlő okok védelmezik az ö álláspontjukat. Ök számol­ták a körülményekkel. Nem féltek a holttól, de féltek az élő ellenségtől, s inkább maradtak az ókori classi- cismus nyűgéiben, mintsem nyakukba vegyék a modern germanisatió jármát. Végre megkezdődik a nemzeti ébredés korszaka, s a haladás zászlója fenn lobog azóta folytonosan ha­zánkban, s egy félszázad alatt elértük a nyugat mű­veltségét. Mi egy félszázad alatt oda fejlődtünk, a hova más nemzetek évszázadok alatt értek el. A magyar nemzet életrevalóságát iga­zolja -ez, s fényesen meg- czáfolja a nemzetünkre szórt nemtelen rágalmakat. 1837. aug. 22-én nyílik meg Pesten az első magyar nemzeti szinház. Irodalmunk oly fejletlen, hogy egy ké­tes értékű német szomorú- játékkal nyílik az meg És ki vonhatja ma már kétség­be dráma-irodalmunk fej­lettségét ? S milyan volt regényiro­dalmunk? Nem is volt. S egy rövid félszázad alatt oly fé­nyes csilagok tündökölnek re­gény irodalmunk egén, aki­ket bármely nemzet is büsz­kén vallaua megáénak. 1848. előtt egy pár neve­zetesebb festőnk van még csak, s ma már a magyar festőművészet előtt kalapot emel a világ. Olaszok mond­ják, hogy a magyarok túl­szárnyalták őket a festőmű­vészeiben. Lázas, gyors haladást ta­lálunk mindenhol. A költők­től csak úgy rajzik a ma­gyar Parnassus, jogot köve­telve tetején magának ugyan a hivatlan is, de örökre fé­nyes csillagok is ragyognak már ott s köztük egy pár világköltö is van, kik nem­csak a miénk már, hanem az egész világé. Tudomá­nyos irodalmunk szintén kezd már önálló lábon ál­lam s jogot kérni magának a világ színpadán Színház. Február 4-éu szerdán harmad­szor került színre a „Modell“ operette. Nem valami nagy kö­zönséget vonzott a különben re­mek zenéjü darab, természetesen, mert nem volt zónában adva.-1 Tökéletesen elégnek bizonyult vá­rosunkban egy-egy darab kétszeri előadása rendes helyárak mellett. Ám az előadásról nem sok jót mondhatunk; a szereplők egy­másközt szórakoztak s oly kedé­lyesen mulattak, hogy egyiket másikat gyöngéd oldalba legyin­téssel és súgással kellett föl biz tatni rövid mondókájuk eleseve- gésére. Lónyai Piroska kellemes hangon énekelt, Szentes János pedig ál'andóan derült hangulat­ban tartotta jóizii humorával a közönséget. Ferenczy ellenben úgy- látszik rossz, indulattal viseltetett e darab iránt, mert most har­madszorra sem tartottta szükséges­nek megtanulni a szerepét. Színházi műsor. Ma Pénteken „San-Toy“ ope­rette zóna. Szombaton „Casanova“ operette I-ször Vasárnap „Casa­nova“ operette II-szor. Hétfőn „Bánk bán* tragédia, zóna. HÍREK. — Személyi hir. Lovag Szie- ber Ede tankerületi kir. főigaz­gató tegnap, csütörtökön este városunkba érkezett a helybeli főgymnasiumoknál évi hivatalos látogatásait magtenni. A főigaz­gató körülbelül egy hétig lesz Szat- máron s a püspök vendége lesz. — Márczius 15. Nemzeti em­lékünnepünk alkalmából az ipa­ros olvasókör saját helyiségében társas vacsorát rendez, melyre városunk hazafias érzelmű közön­ségét tisztelettel meghívja a kör választmánya. Egy teríték ára, bor nélkül 1 kor., vacsora jegyek, melyek belépti jegyül is szolgál­nak, márczius 13. napjáig előre váltandók a kör ale'nökénél, Lé- vay József urnái. A kör 180 jegy­nél többet nem bocsát ki. — Esküvő. Tár nők József, Kecskemét város mérnöke, vasár­nap vezette oltárhoz Diósi Olga kisasszonyt, Diósi Adolf dr. csen- geri járásorvos, kedves leányát Budapesten. — A „Kölcsey-kör- szabad lyczeumát tegnap este 6 óra­kor a városháza tanács termében igen szép közönség hallgatta vé­gig, mely alkalommal M a r k ó Kálmán ur, a városi villám világítás igazgatója tartott, a vil­lamosság köréből tudományos szak­előadást. — Oyászhir. Melocco Lénárd czeinentgyáros és építési vállal­kozó, kit városunkból is igen so kan ismertek, életének 61-ik évé­ben S.-Remoban elhunyt. — Az „Ezres“ f. hó 7-én szombaton este fél 8 órakor a Honvéd sörcsarnokban nugyasztalt tart. Tárgy: Farsangi beszámoló. Kirándulás Rodostóba. — Egyházi tanácsülés. A szatmári gör. kath. egyház ked­den délután 5 órakor Pap Lajos gör. kath. lelkész elnöklete alatt tanácsülést tartott, melynek egyet­len tárgya az volt, hogy a temp- lomépités javára rendezendő tárgy­sorsjátéknak minő módon lehetne kedvező fellendülést adni. Hosz- szas tanácskozás után elhatároz­ták, hogy a fővárosban székelő „Szent-László társulattal* és „Katbőlikus Körrel“ érintkezésbe lépnek és ezek vezetőségeit fel­kérik, hogy a sorsjegyek elhelye­zése czéljából hatáskörükben mi­nél nagyobb tevékenységet fejt­senek ki. E czélból bizottságot is alakítottak. — Hirtelen halál az ut­Ozán. Somogyi Mihály asztalos mester tegnap reggel két korsó­val a Szamosra indult vizet merí­teni. Czéljához közel azonban összerogyott s az egybesereglett nép előtt az orvos már csak a beállott halál constntálását jelent­hette ki. — Tűz. Tegnapelőtt este Caen- gerbcn tűz volt. Schwarz Simon fűszer- és rőfös-kereskedése le­égett. A lűz onnan származott, hogy az éppen akkor érkezett gyufaáru raktározásakor egy kö- teg leesett s meggyűlt fellobbant- va a mellette lévő petróleumot s csakhamar lángba borult a bolt s az egész leégett. Menteni alig lehetett valamit. A kár nagy. — A városunkban nagy* mértékben elszaporodott ku­tyák befogatna» iráut reudeletet adott ki a főkapitány, mely sze­rint a gyepmester hetenként két­szer köteles a szájkosár és vód- jegygyel el nem látott kutyákat elfogni. — Tegnap foganatba is vétetett az eljárás, melynsk kö­vetkeztében egy kis parázs vere­kedés gyönyörködtette a város­háza előtt a közönséget, mennyi- ben egy ebtulajdonos a gyep­mester segédjét alaposan megfenyítette, a miért mellőle elfogta kedvencz kutyáját. Szerkesztői üzenetek. R. M. Helyben. Csakugyan belát­hatta, hogy igazunk van, a faiskolá­jában tett kísérletük tehát beváltak. Kr. B. Cz.-falva. Bizony barátom uram a bajusz a férfi arcznak okvet­len kelléke, kár volt leborotváltatni. Ha az utczán végig megy, akkor: színésznek tekintik, ha kávéházba megy, azt hiszik, hogy „Hámán“ uap- ját tartja és farsangi komédiát iiz, ha pedig házasodás czéljából tesz lá­togatást lányos háznál, — szóba sem állanak vele, — azt mondják, hogy gyerek. Fel. szerk.: Ifj. Csomay Imre. Lapkiadó: Morvái János. Lapunk minden nap 8 oldal terjedelemmel jelenik meg-, hétfő kivételével«

Next

/
Oldalképek
Tartalom