Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-06 / 65. szám

Szatmár, 1903. (péntek) márczius 6.

II. évfolyam 65. szám.

Felelős szerkesztő :

Ifj. CSOMAY IMRE

Szerkesztőség és kiadó- hivatal :

MORVÁI JÁNOS

könyvnyomdája Szatm&ron, Eötvö»-u. 6.

Telefon 73.

Megjelenik minden nap korán reggel. ^

Hirdetések felvétetnek Morvái János könyvnyomdájában

Eötvös-utcza 6. sz. a.

Haladunk.

Hazánk sajátságos fekvésűnél, s azon körülményeknél fogva, melyszerint két hatalmas állam, Törökország és Németország császárainak az Eris almáját képezte, s e miatt harcz és háború színtere volt, a korszerű művelődéstől egész a múlt század 30-as éveiig nagyon hátrálná radt. — De fölötte nagy rosszakarat bélyegzi elleneinknek nézetét, kik elmaradásunknak a kor színvonalától a magyar nemzet keleti tunyaságának akarják betudni. Ez hazug rágalom 1 Ott van Hunyady Mátyás udvara. Mutasson valamelyik nemzet ez időben fényesebb és tudósabb királyi udvart s mi meghajtunk előtte.

Fontos körülmények gátolták a magyar nemzetet, hogy nem tudott a kor színvonalára emelkedni. Mátyás halálával megkezdődik a visz- szavonás a nemzet olygarc- hái közt s csupa irigység és gyiilölségböl a pártliarczok színhelyévé változik az ország s végre is a nemzeti párt felett győzedelmeskedik az idegen. És azután évszádokon keresztül két harczot folytat a nemzet; egyiket a hatalmas külhóditó ellen, a másikat a nemzetiséget meg- lolytani akaró német hydra, a belső ellenség ellen, a mely makacs szívóssággal folyt el minden nemesebb hazafiui törekvést. Folytonos harcz és háború szintere hazánk, pedig Bellona lobogó fáklyája nem nagy barátja Minerva oltárának. Hazánk elmarad: ugyan a nyugat egyetemes műveltségétől, de midőn ő maga elmarad, védi a nyugat, műveltségét, s védi különösen Bécset. És mégis mivel hálálja meg nekünk A- usztria a neki tett szolgálatot. Nem kell messze mennünk. — 1848-ban történt, midőn a magyar parlament küldöttsége az osztrák birodalmi gyűlés elé alkudozások végett bebocsáttatását kérte. Rieger ezen szavakkal ellenzé a bebocsáttatást: „Mit akarnak ezek az ázsiai barbárok ? Azt hiszik-e, hogy nekünk csillogó ruháikkal és nagy szakálaikkal, bajuszaikkal imponálni fognak?“ s a küldöttséget nem bocsátót- ták be a birodalmi gyűlés elé.

Bizony el voltunk maradva a múlt század elején még nagyon. Nyelvünk nem fejlődhetett, mert hisz a törvénykezés nyelve is egy idegen, holt nyelv volt, a latin. De azért az ősök azon makacs szívósságát, rrtely- lyel a latin nyelvhez ragaszkodtak, és a mellett küzdöttek: nem szabad félreismernünk, elitélnünk s a hazafiatlanság tényéül betudnunk. Sokkal mélyebben rejlő okok védelmezik az ö álláspontjukat. Ök számolták a körülményekkel. Nem féltek a holttól, de féltek az élő ellenségtől, s inkább maradtak az ókori classi- cismus nyűgéiben, mintsem nyakukba vegyék a modern germanisatió jármát.

Végre megkezdődik a nemzeti ébredés korszaka, s a haladás zászlója fenn lobog azóta folytonosan hazánkban, s egy félszázad alatt elértük a nyugat műveltségét. Mi egy félszázad alatt oda fejlődtünk, a hova más nemzetek évszázadok alatt értek el. A magyar nemzet életrevalóságát igazolja -ez, s fényesen meg- czáfolja a nemzetünkre szórt nemtelen rágalmakat.

1837. aug. 22-én nyílik meg Pesten az első magyar nemzeti szinház. Irodalmunk oly fejletlen, hogy egy kétes értékű német szomorú- játékkal nyílik az meg És ki vonhatja ma már kétségbe dráma-irodalmunk fejlettségét ?

S milyan volt regényirodalmunk? Nem is volt. S egy rövid félszázad alatt oly fényes csilagok tündökölnek regény irodalmunk egén, akiket bármely nemzet is büszkén vallaua megáénak.

1848. előtt egy pár nevezetesebb festőnk van még csak, s ma már a magyar festőművészet előtt kalapot emel a világ. Olaszok mondják, hogy a magyarok túlszárnyalták őket a festőművészeiben.

Lázas, gyors haladást találunk mindenhol. A költőktől csak úgy rajzik a magyar Parnassus, jogot követelve tetején magának ugyan a hivatlan is, de örökre fényes csillagok is ragyognak már ott s köztük egy pár világköltö is van, kik nemcsak a miénk már, hanem az egész világé. Tudományos irodalmunk szintén kezd már önálló lábon állam s jogot kérni magának a világ színpadán

Színház.

Február 4-éu szerdán harmadszor került színre a „Modell“ operette. Nem valami nagy közönséget vonzott a különben remek zenéjü darab, természetesen, mert nem volt zónában adva.-1 Tökéletesen elégnek bizonyult városunkban egy-egy darab kétszeri előadása rendes helyárak mellett. Ám az előadásról nem sok jót mondhatunk; a szereplők egymásközt szórakoztak s oly kedélyesen mulattak, hogy egyiket másikat gyöngéd oldalba legyintéssel és súgással kellett föl biz tatni rövid mondókájuk eleseve- gésére. Lónyai Piroska kellemes hangon énekelt, Szentes János pedig ál'andóan derült hangulatban tartotta jóizii humorával a közönséget. Ferenczy ellenben úgy- látszik rossz, indulattal viseltetett e darab iránt, mert most harmadszorra sem tartottta szükségesnek megtanulni a szerepét.

Színházi műsor.

Ma Pénteken „San-Toy“ operette zóna. Szombaton „Casanova“ operette I-ször Vasárnap „Casanova“ operette II-szor. Hétfőn „Bánk bán* tragédia, zóna.

HÍREK.

— Személyi hir. Lovag Szie- ber Ede tankerületi kir. főigazgató tegnap, csütörtökön este városunkba érkezett a helybeli főgymnasiumoknál évi hivatalos látogatásait magtenni. A főigazgató körülbelül egy hétig lesz Szat- máron s a püspök vendége lesz.

— Márczius 15. Nemzeti emlékünnepünk alkalmából az iparos olvasókör saját helyiségében társas vacsorát rendez, melyre városunk hazafias érzelmű közönségét tisztelettel meghívja a kör választmánya. Egy teríték ára, bor nélkül 1 kor., vacsora jegyek, melyek belépti jegyül is szolgálnak, márczius 13. napjáig előre váltandók a kör ale'nökénél, Lé- vay József urnái. A kör 180 jegynél többet nem bocsát ki.

— Esküvő. Tár nők József, Kecskemét város mérnöke, vasárnap vezette oltárhoz Diósi Olga kisasszonyt, Diósi Adolf dr. csen- geri járásorvos, kedves leányát Budapesten.

— A „Kölcsey-kör- szabad lyczeumát tegnap este 6 órakor a városháza tanács termében igen szép közönség hallgatta végig, mely alkalommal M a r k ó Kálmán ur, a városi villám világítás igazgatója tartott, a villamosság köréből tudományos szakelőadást.

— Oyászhir. Melocco Lénárd czeinentgyáros és építési vállalkozó, kit városunkból is igen so kan ismertek, életének 61-ik évében S.-Remoban elhunyt.

— Az „Ezres“ f. hó 7-én

szombaton este fél 8 órakor a Honvéd sörcsarnokban nugyasztalt tart. Tárgy: Farsangi beszámoló. Kirándulás Rodostóba.

— Egyházi tanácsülés. A

szatmári gör. kath. egyház kedden délután 5 órakor Pap Lajos gör. kath. lelkész elnöklete alatt tanácsülést tartott, melynek egyetlen tárgya az volt, hogy a temp- lomépités javára rendezendő tárgysorsjátéknak minő módon lehetne kedvező fellendülést adni. Hosz- szas tanácskozás után elhatározták, hogy a fővárosban székelő „Szent-László társulattal* és „Katbőlikus Körrel“ érintkezésbe lépnek és ezek vezetőségeit felkérik, hogy a sorsjegyek elhelyezése czéljából hatáskörükben minél nagyobb tevékenységet fejtsenek ki. E czélból bizottságot is alakítottak.

— Hirtelen halál az utOzán. Somogyi Mihály asztalos mester tegnap reggel két korsóval a Szamosra indult vizet meríteni. Czéljához közel azonban összerogyott s az egybesereglett nép előtt az orvos már csak a beállott halál constntálását jelenthette ki.

— Tűz. Tegnapelőtt este Caen- gerbcn tűz volt. Schwarz Simon fűszer- és rőfös-kereskedése leégett. A lűz onnan származott, hogy az éppen akkor érkezett gyufaáru raktározásakor egy kö- teg leesett s meggyűlt fellobbant- va a mellette lévő petróleumot s csakhamar lángba borult a bolt s az egész leégett. Menteni alig lehetett valamit. A kár nagy.

— A városunkban nagy* mértékben elszaporodott kutyák befogatna» iráut reudeletet adott ki a főkapitány, mely szerint a gyepmester hetenként kétszer köteles a szájkosár és vód- jegygyel el nem látott kutyákat elfogni. — Tegnap foganatba is vétetett az eljárás, melynsk következtében egy kis parázs verekedés gyönyörködtette a városháza előtt a közönséget, mennyi- ben egy ebtulajdonos a gyepmester segédjét alaposan megfenyítette, a miért mellőle elfogta kedvencz kutyáját.

Szerkesztői üzenetek.

R. M. Helyben. Csakugyan beláthatta, hogy igazunk van, a faiskolájában tett kísérletük tehát beváltak.

Kr. B. Cz.-falva. Bizony barátom

uram a bajusz a férfi arcznak okvetlen kelléke, kár volt leborotváltatni. Ha az utczán végig megy, akkor: színésznek tekintik, ha kávéházba megy, azt hiszik, hogy „Hámán“ uap- ját tartja és farsangi komédiát iiz, ha pedig házasodás czéljából tesz látogatást lányos háznál, — szóba sem állanak vele, — azt mondják, hogy gyerek.

Fel. szerk.: Ifj. Csomay Imre. Lapkiadó: Morvái János.

Lapunk minden nap 8 oldal terjedelemmel jelenik meg-, hétfő kivételével«