Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-01 / 60. szám

5 Az uj Mohács, Wolimer© rablás Patakokban fog ömleni a sok ambíció és avértelen csatának leszen kétszázötven halottja. Fő- és szék városi nagyságok nagy temetője’ aj Mohácsa : Budapest, sóhajtva kö- szöntlek. Immár kész a tervezet a székes, íöváros kormányzásának uj rendjé. roí.Az a megrendítő e paragrafusokba rendezett nagy tragédiában, hogy a városi bizottsági tagok számát négy­százról százhúsz, illetve százötvenre apasztja ; az Ehrlich Gusztáv barát­ságiival kapcsolatos főpolgármesteri állást teljesen megszünteti és újra osztja a kerületeket, megszüntetvén a kerületek területi s véle együtt számbeli nagy különbségét. Az újon­nan beosztott kerületekre egyenkint tizenöt városi mandátum jut, vagyis a iiz kerületre százötven. A részle­tekről, hogy a nagy árvíz idejéről öröklött magyarsággal szóljunk, nem szivárgott ki hir. A mi kiszivárgott, annak csak há­rom csöpp je örvendetes. Az egyik, hogy megszüntetik a főpolgármesteri állást, a melynek a személyesitője arra való volt, hogy őt utcai sétája közben, a kerületi matadorok „perte‘4 megszólítással lealacsonyíthassák. A másik örvendetesség a kerületek arányosabb beosztása, a mi ja* vara válik a képviselőválasztásnak is. Mert szörnyűség, hogy egyik kerületben ezer, a másikban tizen­három ezer szavazat állítson ki kép­viselői diplomát. A harmadik nagy csöpp: a nagy vagyon privilégiumának megszünte­tése, a virilizmus eltörlése árán. Közeledés ez a mindenek fölött igazságos átalános választói joghoz; a mely a virilizmuson túl most már csak a legkisebb adó cenzust találja útjában. De nem tudjuk, hogy öröm-e vagy szomorúság a bizottsági tagok szá­mainak apaszíása? Ma azt látjuk, hogy a közkeresetre szervezkedett néhánynak még a négyszász között sem aka'd elég elienőrzője. Hátha az uj rend révén csak azok ülnek majd birtokba, csak azok törekednek a városházára, a kik a közügyeket mindig többre becsülték a maguk érdekénél és épp ezért drágábban is számitól tsttak le. Ez az apasztás üdvösségre válnék akkor, ha a szökés főváros népe öntudatra, ébredne s a polgárok kitüntetését csak annak adná, a ki tisztességgel, becsülettel rászolgált A ki, a mikor a város javának a munkáját végzi, a maga zsebét otthon felejti. Eihallgatás a királynál. A király ; f. évi március hó 5-töl kezdve, to- i vábbi rendelkezésig, minden hétfőn ( és csütörtökön, Budapesten legfelsőbb kihallgatást fog adni. Előjegyzések ' szombattól, február 28 tói kezdve, 9—2 óra közt a cabineti irodában „ (budai királyi vár) eszközöltetnek. Már adtunk hirt arról a vakmei'5 rablásról, melynek színhelye a Lánchíd- utca 23. szám alatt levő Follinger S. féle ékszerészbolt volt. Demokraták mozgalma. A katonai javaslatok ellen indított mozgalom végre­hajtó bizottsága tegnap délután 6 órakor a központi demokrata-körben ülést tar* lőtt, melyen végleg megállapították, hogy a nagygyűlés vasárnap délután 3 órakor lesz a Vigadó összes termeiben. A gyű­lés iránt rendkívül nagy az érdeklődés és azon részt vesznek a főváros minden kerületének polgárai. Lakatos Miklós bejelentette, hogy a fővárosi asz­taltársaságok központja csatlakozik a mozgalomhoz. — Ugyanezt jelentette he K a s i c s Péter a budai polgá­rok nevében. — A bizottság elhatá­rozta. hogy a nagygyűlésen szónoklatok tartására felkéri Eötvös Károly, Bene* d e k János, V á z s o n y i Vilmos és R á t k a y László országos képviselőke1 és azonkívül az egyes kerületek vezér- íérfiai is tartanak rövid beszédeket. És pedig: Földiák Gyula a VII. kerületi polgárság, dr. H a v a s s Rezső a józsef- városi polgárság és Földváry Imre a ferencvárosi polgárság nevében. Végül százas rendezőbizottságot alakítottak a rendnek fentartására. Ugrón Gábor, Eötvös Károly. Ugrón Gábor a saját nevéről címzett párt elnöke a következő levelet intézte a 48-as párt elnökéhez: Igen tisztelt uram ! Sajnálom, hogy a derék Ilortoványi után nem lephetett föl a galántai kerü­letben olyan jelölt, a ki a 48-as szabad­ság- és függetlenségnek igaz bive és a ki, mint a megboldogult, a hazaíiságo1 Az ékszerész különféle holmikat mu­togatott a „vevőnek*, mikor ez hirtelen neidugrott és torkon ragadta. Gaz terve azo nban nem sikerült, mert a vallásossággal egyesíteni oly kedves összhangban tudta. A mostani helyzet­ben az a kérésem, hogy kormánypártira semmi esetben se szavazzanak, mert az e pillanatban bátorítás lenne, hogy több katonát, több adót szedjenek, hisz a nép helyesli. Miután pártunknak nincs jelöltje, igen szépen kérem, szavazzanak ellenzékire, néppártira: Kormos urra, mert a nép­párt ellensége lévén a függetlenségi po" lilika állandó ellenségeinek, a kormány­pártnak, szövetségesünk nekünk és el* veink munkájának. Üdvözlöm önt és önben barátainkat és igaz hazafihüséggel maradok Budapest, 1903. február 21. Ugrón Gábor. Néhány év előtt Eötvös Károlv intézett ilyen levelet a gönci választók­hoz, csak a szöveg volt más. így hang* zott: A függetlenségi párt el­nöknek Göncön. Minden áron állítsatok jelöltet a kormánypárt jelöltjévé szemben. Csak ha ez nem lehetséges, a végső esetben és kivált a néppárttal szem­ben szövetkezzetek még az ördöggel is.“ üj variád üémetQ szagban. — Saját tudósítónktól. — Berlinből jelentik: A hírhedt „Staats- bürgerzeitung“, melynek szerkesztőjét és kiadóját néhány hónap előtt több hónapi börtönre ítélték a konitzi vérvád alkal* a lármára a szomszédból ftes?elte% az aranyműves segédek, mire a rabló meg­ugrott. mával kifejtette izgatása miatt, tegnap ismét felfedezett egy vérvádat. Azt írja a „Staatsbürgerzeitung“, hogy a pomerániai határon borzasztó izgatott­ágban tartja a népet egy holttest, me­lyet ugyanolyan sérülésekkel és helyzet­ben találtak, mint a konitzi cselédleányt. A Landeckből Natzebuhrba vezető országút mentén Jesztvow és Neu Stettin városkák között a mezőn egy fiú holt­testét találták. A vizsgálat kiderítette, hogy a bűntény áldozatává lett fiút Beier Ottónak hívják s a szomszédos Flatow városkában szabóinas volt. Töb­bet nem árult el a vizsgálóbíró, a ki a legnagyobb titokban vezeti a vizsgálatot- Más verzió szerint nem is az egész holttestet találták meg, hanem a fiú tes­tének nehány részét 8 egyes ruhadara­bokat. Eleinte azt hitték, hogy a fiú eltévedt künn a szabadban s megfagyott- A farkasok aztán széjjelmarcangolták a holttestet. — A zsidók, Írja a Saatsbürgerzei- tung, természetesen szeretnék, ha farka­sok tépték volna széjjel a kis Beier Ottót. De a vizsgálat előreláthatólag ki fogja deríteni azon emberek bűnét, a kik a kis fiút sötét okokból láb alól éltették Látható ebből, hogy a „Staatsbürger­zeitung“ ugyanígy kezdi gaz rágalmait mint a konitzi vérvád idején. A lapot az ügyészség már perbe fogta a rágal­mazó cikk miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom