Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 32-59. szám)
1903-02-14 / 45. szám
1903. február 14. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 A sociaiismus, internationale és comnmnisinnsm. Az internationalst itt csak röviden érintjük Amikor az állam czéljá- nak meg nem felel, közjólétet biztosítani nem tud, kormányzata rósz, felügyelete megbizhatlan, törvényhozása ingatag, igazságszolgáltatását érdekek vezetik, végrehajtó hatalma nincs, rendőrsége gyönge, pénzügyei ziláltak, adórendszere túlterhelő, katonasága fegyelmeden és büntető törvényei hiányosak, egyszóval — rendeltetését szervezeti hibák miatt betölteni nem képes, hanem jog- és igazságtalanul alattvalóit elnyomja, nem védi s nem oltalmazza, sőt a jogrendet sem tartja fent; akkor a lakosságban könnyen feltámadhat a vágy magáról a beteg állam uralmát lerázni s egy nagy emberi társaságban egy vagy több hason sorsú néppel szabadabb nemzetközi szövetségben egyesülni. Ezen államellenes irányzatot nevezzük intornátionalénak. Ellenszere az állam szempontjából a közjóiét megszilárditása, jó kormány rendszer, megbízható felügyelet, igazságos törvényhozás, érdektelen é* erős bírói s végrehajtó hatalom, szervezett rendőrség, szolid pénzügyi -s adórendszer, hü katonaság és pártatlan büntető törvény. Az internatinule tehát nagyobb létjogosultsággal bir, mint a socialismus és cotnmunismus és felette különbözik ezektől eredetre, okokra és megvalósítási módozatokra nézve, csak czélja azonos; az állam megszüntetése. Azért is terjeszkedtünk ki értekezésünk szűk keretében az internationale ismertetésére, mivel végczélja szerint ro- kon^ a másik két elemhez. Áttérünk most már a communistnusra. Múlt értekezésünkből röviden ismételjük, hogy az emberi nyomor megszüntetését a javak és birtokok felosztásától várja, mert az élet igazságtalan, midőn egyeseknek palotákat ad, másoknak viskókat is alig adott osztályrészül. A vagyonos jogtalanul nyomja el a szegényt, a munkás szolgai függésben van iimn- kaadójától, a telkek és 'tőkék érdemtelenül felette állnak a munkának, sokan még tehetségüket is eladni kényszerültek. Ezek alapelvei rövid vázlatban a communis- inusnak is, de azok megvalósításánál sokkal követhet- lenebb útra tér a socialis- rnusnál. Színház. Csütörtökön, febr. 12-éu „Pogány Gábor“, Ferenczy 5 fel- vonásos drámája adatott oly üres ház előtt, milyent még ebben a szezonban nem volt alkalmunk láthatni. — Az előadás különben megérdemlette volna a közönség érdeklődését, mert színészeink elég buzgalommal fáradoztak az előadás sikeréért. Megemlíthetjük ügyes játékukért Bátosyt, Ho- léczyt és Egryt. Színházi műsor. Ma szombaton „Nebántsvirág“ operetté. Vasárnap d. u. „Hüvelyk Matyi“ félhelyárakkal, este „Bor“ népszínmű. Rendkívüli előkészületen : „Cussanova“ operette,‘„Bob herczeg“, „Mouna Vanna“, „Doktor ur“, „Haláloscsend“. H I RE K. — Rendkívüli közgyűlés les/, ma délután 3 órakor a Rá- kóczy-utczai 44-ik számú telek megvétele és a szőllőtelepok eladása ügyébeD, mely tekintetnélkül a tagok szamára, a jelenlevők többségével fog határozni. — Matiné. A szatmári Köl- csey-kör f. hó 22-án vasárnap délelőtt matinét tart a városháza közgyűlési termében. Külön meghívók nein lesznek kibocsátva s a választmány a hírlapok utján hívja meg a/ érdeklődő közönséget. — Dalestély. A „szatmárnémeti dalegyesübu.“ -csiitöMököu este tartotta a Társaskörben az idén első dalestélyét. A műsor nák, melynek egyes pontjait már közöltük, — minden száma nagy sikert aratott. Miíísor után táncz következett, mey a legvigabb hangulatban csak a reggeli órákban ért végett. — Eljegyzés. Korláti Dienes Lajos és neje buji .Jékey Auna kedves leányát, Erzsiké kisasz- szonyt eljegyezte Ochm Tivadar cs. és kir. huszár kapitány e hó 8-án Nagy-Doboson. — Lyoeumi előadás. Dr. Schober Emii főgymn. tanár lycau- mi előadását 19-én tartja meg. — Gyászhir. Hajdú Félix, a kir. katli. főgymn. kurátora f. hó 12 én 28 -éves korában tiidőgyu- ladásbiu meghalt. Tegnap tem -t- téi. Béke poraira ! — A szatmárnémeti ügyvédi kamara közhírré teszi: a) Tanódy Endre ügyvéd jelöltet dr. Fejes István szatmárnémetii lakos ügyvéd joggyakornokuké- pen ; Déry István ügyvédjelöltet dr. Hermann Lipót szatmárnémeti) lakos ügyvéd joggyakornoka képen : Gergely László ügyvédjelöltet Dr. Miskolczy Sándor nagybányai lakos ügyvéd jog- gyakarnokakepen bejegyezte; b.) Gönczi Ernő szatmárnémetii lakos ügyvédjelöltet az ügyvéd je kőitek lajstromából törölte. C.) Báthory Oszkár ügyvédjelölt joggyakorlatát 1903. február 1-től a nagybányai kir. járásbíróságnál folytatja. — A szutmár-ná- rnetii ügyvédi kamura választmányának 1903. évi fibnur hó 7-ik napján tartott üléséből. — A szatmári termény és hitelbank a helybeli ev. < ef. felsőbb Lányiskola részére 40 K adományozott. — Katonai felülvizsgálat febr. hó 17-én a gubás ipartársulat nagy termében fog megtartatni. — Teljes vasárnapi mun kaszünet. Régóta tart már az a mozgulom, mely a teljes vasárnapi n.unkuszünet behozatalát akarja kivívni. Most már teljes diadalt aratott e törekvés, melynek nemes volta kétséget nem szenved. Mint az A—ny írja, Láng kereskedelemügyi miniszter még e hó folyamán u hivatalos lap utján r.endeletet feg kibocsátani. mely lyel 1903. február hó 21-től kezdődőleg tíz évre elrendeli a teljes munkaszünetet. Ha e próbaidő alatt az uj rend beválik, akkor törvényhatóságilag fogják a gyakorlatot szentesíteni. A kereskedelemügyi kormány már hamttrabbra tervezte e rendelet kibocsátását, de megakadályozta a keresztülvitelt a fővárosi nagykereskedők ukcziója, kik minden követ megmozgattak a tervezet ellen a kereskedelemügyi kormányzatnál. — A „Gazdák Lapja,“ a „Szamos“ csütörtöki számúnak melléklete figyelmünkbe ajánlja, hogy — mert egy „Állatvásári jelentést“ vettünk át a „Gazdák Lipjá“-ból, — ha valamit tőle átveszünk, nevezzük meg a forrást. Elárulta ezzel a „Gazdák Lapja“, hogy a hírlapírói szokást nem ismeri, hiszen a lapok egymástól általános szokás szerint híreket vesznek át s ez magától érthető, és ha csak fontosabb czikket vesznek át, teszik ki a jelzést, hogy honnan való. (Ámbár készséggel elismerjük, hogy az illető, általunk átvett „Állatvásári jelentés igen szépen volt megírva.) Különben köszönjük a hírek felajún lását, — a melyek szélesebb közlése ugyan csak éppen a „G. L.u íu- tencziójának javára történik, — s ezentúl a jelzést, ha valamit át veszünk oda Írjuk. Az áruló pisztoly. — Amerikai elbeszélés. — (Folytatás) — Hazudsz bitang, szólt, boszutól ftliugerülve Edwárd, azt is raboltad s tulajdonosát megölted! A gonosztevő még tovább is tagadni akarta, de midőn kínzással fenyegették, bevul- lá, hogy lopta. — S kitől loptad? kérdő Edwárd — A prairleken találkoztam egy fiatal emberrel s attól loptam el. — Ö megölted-e az embert ? — Mielőtt e kérdésre felelnék, elmondom rövideai az egész esetet; s nagyot sóhajtván, igy kezdte elbeszélését : — Houstonban szolgáltam ezelőtt egy kereskedőnél!, de összevesztem vele, megsebesítettem s igy futnom kellett. Houstonból. Szándékomban volt már akkor is telepitvényt alapítani. Amint egy nap szomjasan, éhesen, a réteken ballagtam, messziről taligát pillantottam meg, melyet egy ló húzott, s minthogy s«i inni, s enni valóm nem volt, elhatároztam magamat, hogy az illetőtől kérek Meg is szólítani a mint hozzám ért, nincs-e mit enni adnia ? — Nincs, felelt ő, s tovább akart menni; én hozzá léptem, megfogtam taligáját 8 könyörögtem, hogy adjon legalább egy darab kenyeret, ö nyújtott is egy darabot, én megköszöntem s kérdezém : — Hová utazik az ur ? — Én Houstonba, hogy ott holmi apróságot vásároljak. — Tehát pénz is van az uránál ? — kérdém. — Van, felelt ő. — Én Thalcave O’Flaherti vagyok, Houstonból jövök a valami telepitvényre szándékozom; kapni-e ott foglal kozást ? — Munka elég van min* dig, csak menjen, szerencsés utat! S tovább akar! hajtani, ón újra megfogtam a taligát ; de ő pisztolyt rántott elő jB csövét rám szegezte, hirtelen visszaugrottam, ő meg tovább hajtatott. Agyamban rögtön uj terv fogamzott meg; alig hogy a taliga szemeim elől eltűnt, a kerékvágás mellett haladva követni kezdtem, mert tudtam, hogy az idegen valahol a szabad ég alatt fog hálni. Sejtelmemben nem is csalódtam ; alkonyat volt már, midőn az idegen megállt, a lovat kifogta, ö maga pedig étkezéshez fogott. Föltettem magamban; hogy bevárom az éjjelt ; ez nem sokára be is köszöntött, s én fölkelvén a taligához siettem. — Már messziről hallottam az idegen horkolását; s igy meggyőződvén, hogy alszik, kigyó módra a taligához másztam, onnan előkerestem egy kést s azt az alvó szivébe .... — Nyomorult! szólt közbe a gazda; de a gonosztevő fel se vette e szót, folytatta elbeszélését: —- Az idegennél negyven tallért találtam, holttestét a taligába dobtam, befogtam a lovat a odább hajtottam egy darabra ; közel egy csermelyhez megálltam, a hullát elástam, a taligát ott hagytam s a lovon tovább vágíartt&m. — Elég, szólt Edwárd, töíbb*t nem akarok hallani; de bűntettedért nyomorult lukölni fogsz! (Folyt köv.) Fel. szerk.: tfj. Csomay hm». Lapkiadó: Morvái János.