Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 32-59. szám)

1903-02-08 / 38. szám

1 1903. február 8. A socialismns, internatio­nale és conmmnisnms. i. A történelem matatja, hogy az emberi társadalom kebe­lében idöröl-időre felmerül­nek a socialismus, internatio­nale és a communismus tanai. Nagy tévedései ezek az em­beri észnek, melyekkel a birtokegyenlötlenséget jog­szerűen rendezni sohe sem lehet, mégis gyakran egész országokon hullámokat ver­nek s rémkép gyanánt üldö­zik úgy az állam, mint a családok eszméjét. Különösen korunkban újra feltámadtak e kárhozatos tanok kisérteni, a sajtó és közélet majdnem mindennap foglalkozik velők, nem lesz tehát érdektelen, ha ez alhalomszerüségböl irányaikat megismertetjük.*) A socialismus és commu­nismus azon elveken alapul, hogy az emberi nyomor meg­szüntetése egyedül a javak és birtokok közössé tételétől, illetőleg felosztásától vár­ható. Az élet nagyon visszás módon van berendezve, mi­dőn egyeseknek sok birtokot adott osztályrészül, mások pedig minden javak nélkül örökös Ínségben küzdenek. A vagyonos elnyomja a sze­gényt, a munkaadó nagy függésben tartja munkásait, roszul fizeti ki őket s gyak­ran alig keresnek annyi munkabért, mennyi családjok életszükségleteinek fedezésére elég volna. A telek és tőke­tulajdonosok semmit sem dolgoznak, mégis húzzák tét­lenségük daczára a nagy bir­tok jövedelmét, melyet a munkások fáradsága szerez meg számukra. Az általános elszegényedésnek okaiul fel­hozzák azt is, hogy e visz- szás viszonyok mellett egyik ember a másikat még ki is zsákmányolja, tehetséget és ügyességet vásárol s azokat saját hasznára értékesíti. A munkás önerejéből sorsát soha meg nem változtathatja ; nem részletes javításokra van szükség, hanem a jelen­leg fennálló társadalmi vi­szonyok teljes felforgatásától lehet csak orvoslást várni. Ezen elvekre nézve a soci­alismus és communismus egyet értenek, de azoknak megvalósításánál két útra szakadnak. Követjük ezúttal a socialismust tovább, mely jóval szelídebb a communis- mustiál, a mennyiben nem kíván teljes birtokegyenlő­séget, hanem közös gazdál­*) Ezen czikkünkhöz Kautz Gyula és Karvasy Ágost munkát használjuk. a, SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG kodást s ezen czélból a munka, föld és pénz egyesí­tését, hogy ily módon a munka el ne nyomassák a telek és tőke által, hanem foglalja el megérdemelt he­lyét azok felett. A közös gazdálkodás fel­állítására elkerülhetetlennek tartja a jelenlegi városok, faluk és községeknek gazdá- szati egyesületekké való át­alakítását, melyeket „pha­lanxok“.nak nevez Minden phalanxnak kellő számú te­lek álljon rendelkezésére, s 1200—1800 tagja legyen, kik közös épületekben lak­janak, minden mezei munkát közösen végezzenek s amel­lett minden tag arányos be­osztással müiparral is foglal­kozzék. Az előállított javak ára úgy osztassák fel, hogy a munkára nagyobb rész essék, mint a tőkére, de a tehetség i* megérdemelt te­kintetbe vétessék. A vétel és eladás előnyös módon nagy­ban történjék, a phalanxok egymással folytonos össze­köttetésben álljanak, s gon­doskodjanak saját betegeik s ügyefogyottaik illő ellátásá­ról. A phalanxok igazgatása egy kormányzóság kezébe té­tessék le, melynek tagjai évenkint s a szavazatok 7/8-ad részével választassanak. Egyéb tekintetben a soci- alista irók ogyrnástól eltér­nek, vannak többen, kik az oldalági örökösödési jogot is mogszüntetni javasolják oly formán, hogy a lemenők nélkül elhaltak vagyona vagy a községet illesse, vagy pe­dig azokat, kik más módon örökösödni hivatva nincsen- nek. Némely socialista irók azt is sürgetik, hogy az államok vegyék kezeikbe az ügyet s állítsanak fel álladalmi mű­helyeket, hol mindenki, a ki dolgozni akar, nyerjen tehet­ségének és ügyességének megfelelő munkát. Ez által el lesz az is érve, hogy az államok a munkabért is méltányosan fogják szabá­lyozni, s igy a munkások nem lesznek a magán gyá­rakban sem szolgai függés­ben a munkaadóktól. Színház. Pénteken február 6-án Csep- reghy Ferencz örökbecsű népszín­műve a „Piros bugyeláris“ került szilire zóna előadásban. Mint min­den zóna előadás alkui inával, úgy jelen alkalommal is zsúfolt ház hallgatta végig az előadást, me­lyet teljesen jónak mondhatunk. Á szereplők közül feltétlenül első helyen kell kiemelnünk Egry Kálmánt (Csillag Pál), ki most is fiatalos hévv.l és kellemes han­gon előadott dalaival művészi já­tékával élvezetes estét szerzett nekünk. Torday Adél (Zsófia) teljesen megfelelő volt szerepében. Szentes Sándorról is mint rende­sen, dicsérettel emlékezünk meg. Buróti Rezső jóizii humorral ját­szotta Hájas ispán szerepét. Ál­talában véve rendezés és egyéb tekintetben teljesen kifogástalan előadás volt. HÍREK. — Lorántffy estély lesz febr. hó 14-én az ev. ref. főgymn. tornacsarnokában, hol felolvasást tart Dr. Komáromy Zoltán, szaval Bankos Józefia k. a. továbbá a műsor többi részeit ének és zene­számok pótolják. — Emlékeztető. Az „Iparos Ifjak-Köre“ „Ifjúsági balja“ ma este lesz a Pannónia nagytermé­ben. Fényes sikert jósolhatunk az élvezetesnek Ígérkező estélyhez. — Tánczmulatság. F. hó 1-én az „Iparos Olvasókör“ igen szépen sikerült tánczmulatságot rendezett saját helyiségében. A tiszta jövedelem felül van 100 koronán. — A Lorántffy Zs. egye­sület alapitó tagjai közé belép­tek özv. Galgóczy Jenőné, Köl­csey Helle és Kölcsey Antal 50—50 koronával. — A kath. legény-egye­sület folyó hó 22-én tartja meg farsangi tánczmulatságát, mely alkalommal ifj. Fülöp Ferencz által irt népszinmű, „Mészá­ros Jóska“ adatik elő műked­velők által. A próbák Haller Fe­rencz e. titkár vezetése alatt serényen folynak. A szereplők a következők : Faragó falusi gazda Miklowits S. K. Mészáros Jóska mostoha ifj. Fülöp F. „ örzse gyer­mekei Szabó Anna özv. Szekeres Lászlóné Horváth K. Laczi, a fia Újvárosi S. Maris, leánya Pásztor Ilona Kulcsár János Rubinszki F. Kulcsárné a felesége Mulia Vilma Sugár, lelkész Páter L. Barna Tivadar, jegyző Groza J. Szolgabiró Dorka P. János, öreg szolga Nyisztor D. Jaui , , Nyisztor J. r, . sunanczok r> t Gyuri Papp L. Csendőr _ Demkő J. Primás czigány Szabó E. A meghívók u jövő hét folyamán küldetnek szét. — Gyászrovat. Folyó hó 4- én délután helyezték örök nyu­galomra Uray Imre földbirtokost 72 éves korában Kölcsey-utczai lakásáról. A végső tisztességre nagy számú közönség jelent meg. A gyászszertartást Biky Károly ev. ref. esperes, Rácz István ev. ref. lelkész és Hajdú Miklós s. lelkész végezték. — Február 5. Böszörményi Elekné, született Jártuy Jolán 67 éves kort ért köztiszteletnek és szeretetnek ör­vendett urinőt kisértük el utolsó útjára. Az elhunyt urinőben Dr. Böszörményi Emil édes anyját gyászolja. — A gyászszertartást ugyancsak Biky Karoly és Rácz István végezték. — Ugyanc-ak 5- én özv, Erdei Lajosnó 80 éves kort ért matróna hunyt el Né­metiben. Temetése 6-án ment végbe. A szertartást Pótor Dániel ev. ref. lelkész Inczédy Márton és Kovács Károly s. lelkészek végezték. — A felsőbb leányiskola részére gyűjtöttek s gyűjtéseiket beküldték a következő egyházak: Nagy-Ecsed 60 korona, Szatmár­5 Németi 45 K 50 f, Matolcs 18 K 80 f, Gacsály 10 K 13 f, Rá- polt 5 K 62 f. Atya 5 K, Maj- tis 4 K, N.-S/.ekeres 4 K, V-- Oroszi 3 K 40 f, Tótfalu 3 kor. 24 f, K.-Semjén 2 K 71 f, össze­sen 162 kor., mely összegeket hálás köszönettel nyugtatja Biki Károly esperes. — Letartóztatott keres­kedő. Weisz Izsák helybeli ke­reskedő több budapesti kereskedő czéglől nagy mennyiségű árukat rendelt, melyeket aztán elzálogosí­tott. Neszét vették a hitelezők az efajta üzletnek s megtették ellene az ügyészségnél a bűnvádi föl­jelentést. A rendőrség meg is jelent a terheltnek Pázsit-utczai lakásán, hol őt betegen találta, azonban ennek daczára fölkisérte a rendőrséghez, miután konstatál­ták, hogy betegsége nem nagyou súlyos, később pedig az ügyész­ség fogházába szállították.Családja a vizsgálati fogságot betegségére való tekintettel, megfelebbezte. — Visszautasított felebbe­zés. Tudvalevő dolog, hogy a füllencséstó feltöltésének költsé­gei a körülötte lakó háztulajdo­nosokat terhelte. A tulajdonosok egyetemlegesen felebbezést adtak be az ügyben, hogy legalább 50 százalékot engedjen a város. A gazdasági szakbizottság azon- bau péntek délutáni ülésében el­utasította a felebbezést. — Magyar Lányok. Egy or­szág irodalma sem bővelkedik olyau könyvekben, amelyek egé­szen megfelelnek a leányok gon­dolat- és érzésvilágának. Nálunk a Magyar Lányok czimü képes hetilap teljesiti ezt a fontos mis­siót. A most bekötött állapotban kibocsájtott félévi kötet, mety 26 számot tartalmaz, egész tárháza a kitűnő olvasmányoknak. Tutsek Anna nagy körrültekintéssel és ritka jó Ízléssel szerkeszti azt a lapot, közöl benne irodalmi szín­vonalon álló becses regényt, el­beszéléseket, verset, a háztartás és kézimunka körül való tudni­valókat, szép képeket, mindent ami a magyar láuyok gondolat- világának megfelel s gazdagítja elméjüket, szivüket. Amellett ez a hetilap, amelynek munkatársai a legjobb huzal irók, igazán ol­csó : félévre 3 kor. A szülők alig­ha ápolhatják jobban leányaik lelki világát, mintha ezt a lapot juttatják nekik szellemi táplálékul. Fel. szerk.: Ifj. Csomay Imre. Lapkiadó: Morvái János. || A még raktárunkban! §| levő téli árukat, amíg! sf a készlet tart az alanti! 1 mélyen Ieszálitott áron!-iá- árusítjuk ki: ►«­uar MOST krajcE&r t-is! mosó parchet 18—25 c 90 cm. széles Loden —40 c 120 cm. széles Loden —50 £ 120 cm. gyap. szöv. 70—75 = % téli gyapjú kendő 1.00—1.20 c 1.30— 1.50 c 1 mt, Luwu tenis flanel 1 1 1 1 1 ilrlt. 1 » 8/é s n 1 n 10/t n nagy „ 2,00—2.501 1 vég (30 rfif) Creas vászoo —4.00' 1 (30 réf) Itriuiburgor-4.50; STERNBERG TESTVEREK' női- és férfi dlvatüzletében. j Szaftnál', Deáktér 19 (Papolezy-palota.) Msmsrasas f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom