Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 1-31. szám)
1903-01-17 / 17. szám
2 ORSZÁGGYŰLÉS. — A képviselőház ülése. — Budapest, jan. 16. / Gróf A p p o n y i Albert elnököl. f Jelenti, hogy Beck Marcel lemondott I mandátumáról. Széli a kiegyezésről. Napirend előtt felkelt Széli Kálmán miniszterelnök s a következő elöterjesz’ tést tette: Széli Kálmán: Kötelességének tartja, ho'jy a kiegyezési tárgyalások végleges befejezése után a képviselőházat infor maija. Nem védbeszéd lesz ez az egyezkedésről. Nem fogja vitatni sem az egyes pontok részleteit, ez megtörténhetik az előterjesztések után. Elő kívánja adni szárazon az uj kiegyezés feltételeit, molyek hosszas alkudozások után állapíttattak meg. A vámszövetség:. A mi a vámszövetséget illeti, az lO évre lesz megkötve. Lényeges tartalma egyezik az előbbiekkel. Változás alig töitént. Pár módosítás történt, nagyon alárendelt uj szövegben. Az első szakaszban felvette a vámkezelési költséget felemelte magyar részről 1 millió 600 ezer, osztrák részről 5 nrT’óra. Másrészt az is kimondatott, hogy a vám- és kereskede mi szerződésbe felveendő egy tengerészeti betegsegéiyző általány. Az osztrák kormány garanciát vállalt, hogy változatlanul iogja életbe léptetni altár páriámén táris, akár a 14. §. utján a vámszövetségre vonatkozó javaslatokat. A tarifa. " A mi a tarifát illeti, kijelenti, hogy ez kepezle a feladat legnagyobb részét. Minden állam védvámos politikát folytat s igy még most sem lehet tudni mi sor a lesz a külállamokka! kötendő szerződéseknek. Sok tekintetben Magyar- ország és Ausztria kiegészitő részét képezik egymásnak, de tagndbatlan az is, hogy sok téren ellentétes érdekek uralkodnak. Az volt az elv, hogy egy oly vámtarifával cseréljék fel a régit, mely egyformán védi meg a mezőgazdaság, az ipar, mint pedig a monarkia két felének érdekeit. Biztosítani kellett Ausz'riát mezőgazdasági termelésünk részére, ha Ausztria iparát beveendjük. (Zaj a szél- sőoalén.) A monarchia ipari s mezőgazdasági érdekei tehát jelentékeny védelemben részesültek az uj vámtarifában. Nem mentek túl a paritáson a többi álla. mok vámpolitikájával szemben. És arra is törekedtek, hogy a szegény ember által használt cikkek vámjai ne emeltessenek. (Helyeslés jobbfelől.) Végül biztosították a magyar mezőgazdasági ipar érdekeit is. Mezőgazdasági vámok tekintetében a gabonák várna szerepel első sorban. Ezek a tételék hozzásimulnak a német* hez s 4 koronával, árpa 3, a zab 5 koronával emeltetett. Jelentékeny eme' lésben részesültek a hüvelves vetemé- nvok is. A friss szőlőre 23 helvett 40 koronát, a dióra 11 helyett 20 'koronát, a lóherére 1 helyett 39 koronát állapítottak meg. Ökörnél 35-röl GO korona leiemelés történt, sertés vámja 7 koronáról 17 korona állapíttatott meg. ló vámja 27-ről 100-ra emelkedett fel. Óriási felemelés ben részesült a Z3ir, bor, sajt, kénkova stb. vamja is. As iparvámolc. Iparvámokat illetőleg a pamulszövetek közül a közönségesebbek 5, a finomabbak 10 korona emelésben részesülnek. Csipkeszövetek nagyobb mértékben lettek emelve, éppen úgy, mint a selyem- szövetek is, A faipar, a vasipar, a gépipar, a bőripar, a fémipar nagyol b védelmet nyeltek felemelt vámdijtételekkel. (Zaj a szélsőbalon.) Emelkedtek a pezsgő, kognac s tészta- némü, növényi anyagokkal cserzett bőr- ípaltételek is. Ezután az egyéb kérdésok ismerteié' sere tér át. Ilyen az állat-forgalom szr badságának ügye. A vám és kereskedelem teljes szabadságot biztosított az állatforgalomnak. Ez most is fentarta* ott, de a sertéseknél a sertésvész megakadályozása céljából uj rendelkezés vétetett fel. A sovány sertések bevitele tisztán az illető kormányok jogát fogja képezni a iövőben. (Zaj a szélsőbalon.) Hizla't sertések akadálytalanul szállíttatnak ki az osztrák kormány előzetes engedélye nélkül, még a fertőzött községből is. (Zajos helyeslés jobbfelől.) Az 1870. és 73-ik évi közös adótörvények is szabályoziattak. A nyugdíjasok adói is abba az állampénztárokba folynak be, a hol az illetők laknak. Rendezve lett a raktárak megadóztatása is. Minden társaság vagy gyáripar vállalat adót fizet, ha másik államban szintén telepet áliit fel, ezután is. Megvitatták a Vaskapu hajózási illetékeket, ellenben a magyar állami tőkének megadóztatása Ausztriában eltöröltetett. Molnár Jenő. Hát a záloglevelekkel mi van ? Széli. A záloglevelek paritásosán fognak megadóztatni. Az államiakra fél százalék, a többiekre pedig szintén javítás áll fenn. (Helyeslés jobbfelől.) A tiroli gabona kérdésről beszél ezután. Ez már nagyon régi idő óta áll fenn, bár ez anomália. A magyar kormány követelte ennek eltörlését. Az osztrák kormány elvileg beleegyezett eltörlésébe, de halasztási időt kért. Ezt a halasztást megadták. Lengvel Zoltán: Bánlfy eltörölte már azt. (Zai.) Széli: Semm' árcsökkentéssel sincs gabonáinkra nézve a tiroli gabona vám, inkább csak saját magának emeli fel árait. A készfizetés. Ami a készfizetés felvételét illőt ti, egyetértés jött létre, hogy amint az utolsó államjegyeket bevonják, tehát február 28-án törvényjavaslatokat fog mind a két parlament beterjeszteni a készfizetés felvétele iránt. (Helyeslés jobbfelől, nagy zaj a szélső balon.) Ezt csak vismajor, mint pld. a háború akadályozhatná meg ideiglenesen. (Helyeslés a jobboldalon.) Szóba jött az államadósság ügye is. Erre a kérdésre nézve véleményeltérések mutatkoztak a két kormány között. Ma- cyarországnak joga van akármikor visszafizetni az eredeti összeget. Molnár Jenő : Hát a borvám- kkuzulávat mi van ? Széli: Ez nem tartozik a kiegyezéshez ? (Derültség.) A megnyitandó vámmérleg alapelve a szabadforgalom lesz. Ezen elv kidomboritása céljából ezt külön ki is mondták a szerződésben. Határozottan kimondatott az is, hogy a közszálliiásoknál a kormányok jogai fen- tariattnak. Tehát a lojali.ási klauzula, mint az Körber óhajtotta, nem jött bele. (Helyeslés jobbfelől.) Ezekben számolt be a kiegyezésről. Semmüéle titkos megállapodás sem jött létre a két kormány között. Ez a kiegyezés nem egyoldnlulag jó vagy rossz az'egyik léire, hanem mind a kettő érdekéit kompromisszumok Utján állapította meg. Nvilt homlokkal vallja, hogy az ország egyetlen érdekét sem adtá fel s azt bizonyítani is kész. Az 1897. évi szerződés elvei érvényben maradtak. Sőt több tekintetben jobb. Kéri előzetes válaszának tudomárul vételét. (Zajos éljenzés jobbfelől.) Kossuth Ferenc nem taitja megnyugtatónak, hogy ugyanazon elvi ela- pon kötötték meg ezt a kiegyezést, mint a régit. Ezen az alapon szegényedett el az ország. A miniszterelnök nem nyilatkozottban ól, hogy mi lesz abban az esetben, ha ezt Ausztria parlamentáris utón nem iogadná el. Mindaddig nem lehet kiegyezésről beszélni, mig előfordulhat az, hogy Körber II., nem fogadja el Körber I. megállapodásait, s uj kiegyezést követel. Rosszalja az iparvám- nak jc-lenléken telemelését is. Ez mogvédelmezi az osztrák ipart, de adózó polgárává tesz Ausztriának másrészt lehetetlenné fogja tenni, hogy külföldön piacokat szerezzünk magunknak, amennyiben csak úgy tehetem, meg azt, ha iparvámokat adhatnónk kifelé. Az uj vámtarifa értelmében ez lehetetlen lesz a jövőben. Örömmel üdvözli a magyar mezőgazdaság védelmét, de még*"' aggodalommal néz a jövőbe. Fél attó1 hogy nem fognak érvényesülni az agrá vámok. Szól a tiroli gabona vámról is" Éppen ily joggal lehetne Magyarországon szerezni a vámokat. Rákosi Viktor: Tirol önálló vámterület. (Derültség.) Kossuth Ferenc: A miniszterek nők nem nyilatkozottá gyapjúról. Kérdi továbbá, igaz'e, hogy 1890 : XXXI. te. azt mondja, hogy a két kormánynak törvényjavaslatot kell benyújtani akkor, amidőn nz 5 forintos bankjegyek bevo* natnak. Igaz'e ez? A pénzügyminiszter 1901'ben törvényjavaslatában 1903. március l're tesz e terminust. Világos tehát az uj kiegyezés keretében halasz’ tás történt e téren. Vívmányt egváitalá' bán nem talál nz uj kiegyezésben. Széli Kálmán miniszterelnök azután reflektál Kossuthnak s tarthatatlannak minősiti állításait. A Ház ezután áttért a napirendre s megválasztotta jegyzőjévé Trubinyi Jánost s betöltött több bizottsági helyet. Holnap a cukartörvényeket tárgyalják. A vegnélkűli öles. & Récsben permanenciábsn van az ősz’ trák Reielisrath. A tegnapi ütés bele’ tartott a rnai napba. Ma távirják nekünk: Becs, jan. 16. Caoc reggel fél 4 óráig beszélt, ami kor a baloldali képviselők majdnem teljes számmal megjelentek a teremben. A középső padok is megteltek képviseKubr rövid, cseh nyelvű zárószava után a Ház elvetette az aggkorbiztosi- tásra vonatkozó sürgős indítványokat. Azután sorra kerül Pracek sürgős indítványa a mesterséges trágya és takarmány számára való inségtarifáról. Pracek cseh agrárius harmadfél óra hosszat beszél cseh nyelven. Beszéde időnkint alig hallható. A baloldali képviselők, a kik a reggeli lapokat olvasgatják, gyakran félbeszakít ják közbeszólásaikkal. Pracek 6 órakor fejezi be beszédét. Utána Pritnavesi (német) röviden az indítvány elvetéséi ajánl ja, mire a vitát bei ekesztik. A vezérszónokok, Derschatta és Hinterhuber lemondanak a szólás jogáról, úgyszintén Pracek a zárószó jogáról. A ház a sürgős indítványt névszerint való szavazás utján elveti, 6 óra 16 perckor Kaiser alelnők az ülést délelőtt 10 óráig felfüggeszti. Becs. jan. 16. A képviselőház ülését délelőtt 10 óra 15 perckor nyitotta meg újra Kaiser alelnők. A képviselők nagy számmal jelenlek meg. Általános figyelem közöti felszólal Körber miniszterelnök, hogy az Ausztria és Magyarország között létrejött kiegyezésről, a vámtarifáról és más megállapodásokról tájékoztassa a házat. A miniszterelnök azzal kezdi beszé dót, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a házat a magyar kormánynyal létrejött megállapodásokról tájékoztassa, mielőtt még javaslatai a ház elé kerülnek, a mi a legközelebbi napokban megtörténik. Mielőtt rátérne a javaslatok ér demleges tartalmára, ismertetni akarja ama nézetek alapvonalait, a melyek a kormányt a tárgyalások egész folyama alatt vezették. Hiú kísérlet lett volna, egyszerűen ignorálni a régebbi megállapodásokat, a melyeket Ausztriában császári rendeletekkel, Magyarországon pedig alkotmánvosu on állapítottak meg. Inkább arról volt szó, hogy az előbbi megállapodások bizonyos káros következményeit kiküszöböljék és az uj megállapodásba teljes világosságot vigyenek bele. Tarthatatlannak találta a kormány egész sorát a megállapodásoknak, a melyek egyebek között az állat- forgalomra, az állategészségügyi rendészetre és a tiroli gabonavám azonnali megszüntetésére, a bizományi raktárak megadóztatására, a szállítási adóra, a dunai forgalomra stb. vonatkoztak. Azonkívül kerülni kellett a két birodalom bizonyos kettős megadóztatását. A miniszterelnök fölsorolja a Reicksrath elé terjesztendő összes kiegyezési javaslatokat, úgyszintén a császári rendele< teket, köztük a régi államjegyek bevo* násáról, a nyolcvan milliós adósságról és sz Osztrák'Magyar bankkal kötőlf uj egyezményről szóló rendeleteket, továbbá a magyar atszággvülés elé tér jesztendő javaslatokat, végül bizonyos, Magyarországgal létrejött megállapodá’ sokat és kötelező nyilatkozatokat a ma-j gvar államkötvényeknek az osztrák já-| radékadó alól való felmentése, a szerzői jog, az áruslatisztika, a vámforgalom és' a különféle adóügyek dolgában. Azután behatóan ismerteti az állat orgalom és az ál’ategészségügy"rendészet kérdését,; különösen a sertésjárványok behurcolása' ellen irányuló intézkedéseket. A miniszterelnöknek az a véleménye,! hogy az Ausztriára nézve az 1899. éví! szeptember hó 21-én kelt rendeletben, Magyarországra nézve az alkotmányosan létrejött törvénybeu kötelezővé tett megállapodásokat a tárgyalások halasztása1 nélkül mellőzni nem lehetett. Már igy is, nagy elidegenedés volt a két állam; között és ez az elidegenedés könnyen! szakadásra vezethetett volna, amelyért a i felelősséget az osztrák kormány nem akarta elvállalni. Legfeljebb abban az esetben vállalta volna el Körber a fele’ | lőssóget a szakadásért, ha szükebb j alapon előterjesztett kívánságai nem vétettek volna figyelembe. Az osz‘ trák kormány kívánsága arra irá’' nyúlt, hogy aa előbbi megállapo* dásokn k néhány, Ausztriára nézve sérelmes intézkedését kiküszöböljük (Helyeslés) s az uj megegyezést teljesen minden kétségek kizáró módon tisztázzák. Tarthatatlannak találta az osztrák kormány az adatforgalomra vonatkozó; módozatokat, továbbá oly vállalatok bi-; zományi raktárainak megadóztatását, a ; melyek mindkét állam területén működ- I nek és végül és végül nem fogadhatta el a tiroli gabonavámnak azonnal való megszüeietését. Tarthatatlan volt a magyar szállítási adó a dunai forgalomban, a szerzői jog hiányos oltalma, végül a vámjöyedék-átalánynak 1869 óta nem változtatott mostani összege. Mindezekben változásnak kellett történnie és ez meg is történt. A miniszterelnök áttért a kiegyezésben e kérdések tekintetében elért eredményekre. A pártok nagyon hidegen és tartóz* kodva fogadták a miniszterelnök beszédét. E beszéd után a cseh radikálisok folytatták obstrukciójukat, a melynek végét egyelőre nem lehet tudni.------ ---------- i LE GÚJABB. J Öngyilkos házlulajdonosnő. Budapest, január 16. (Saját tudósítónkról.) Özvegy Slauff Józsetnó, kinek a Baross-utca Í12-ik szám alatt háza van, ma öngyilkossá lett. Fia, aki az 1. honvéd gyatogyezrednél mint önkéntes szolgál ma délután 2 órakor hazajött, üogy anyját meglátogassa, de mert az ajtót zárva talá.m és a házbeliek azt mondották, hogy ma még nem látták a háziasszonyt, az njtót betörték. A szoba és előszoba közötti ajtószéifán lógott Stauíf Józsefné, aki fölakasztotta magát. Már meg volt halva. Öngyilkosságát gyógyíthatatlan betegség miau követte el. A Lónyay grófi pár Budapesten Mentene, jan. 16. (Saját tudósítónk távirata.) A Lónyay grófi pár e hó vége leié jönn Budapestre, hol három napig fog tartózkodni. Budapest, jan. 16. Szilárd árak és néhány fillérrel magasabb árak mellett 20.000 m. m. búza került forgalomba. Legmagasabb ár 8 85» legkisebb ár 7'85. — Eözvágóhidi sertésvásár. (Hivatalos jelentés déli 12. órakor.) Tegnapról maradt 3 darab, ma érkezett 764 drb, összesen 767 darab. Déli 12 óráig eladtak 200 darabot. Mai árak: Öreg sertés, első rendű 100—106 korona, másodrendű 98—102 korona, fiatal sertés, nehéz 100—106 kor., középsúlyú 98—104 kor., könnyű 98—100 korona, süldő 96 korona, 100 kilogramonkint, élősúlyban, minden le vonás nélkül. A vásár élénk volt. f
