Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-13 / 13. szám

*» ORSZÁGGYŰLÉS. — A képviselőház ülése. — Budapest, jan. 12. Dániel Gábor elnökölt. Tárgyalás alá került a bevándorlás­ról szóló törvény részletes tágyalása. A czimnél • H a i d i n Imre tiltakozik Zmeskál egy közbeszólása ellen, a mely megveszte­gethetőséggel vádolta a trencsénmegyei körjegyzőket. Bizonyítékok nélkül ilyesmit állítani a komolyság rovására lehet csak, de nem az igazság érdekében. (Helyeslés.) A 2. §-nál Buzáth Ferenc indítványozza, hogy az oly kézségekben, ahol nincs kör­jegyző, a bírónál is jelentkezhessék a i bevándorló. Széli Kálmán miniszterelnök nem járul hozzá a módosításhoz, ellenben ő maga két módosítást terjeszt elő. Ezek közül az egyik Újpest és Rákospalotára vonatkozik s e két községet a bejelentés ügyében a tóvárosi rendőrség alá he­lyezi. A második módosítás precizirozza a rendőrséget kötelező értesítést a fővá­rosi tanácsosai szemben oly formán, hogy csak az állandó letelepültek jelen- tendők be a tanácsnak. Simonvi -Se madán Sándor vi­tatja a szakasz gyakorlati keresztül vihe- tőségét s Buzáth módosítását pártolja. A javaslat oly szigorú intézkedéseket ir elő, hogy aztai betartani lehetetlenség. Rakovszky István a bejelentést, illetőleg több garanciát lát a községi bírókban, mint a közigazgatási hatósá­gokban. Ez a felhatalmazás uj zakla­tásra ad eszközt. Ezért Buzáth módosí­tását pártolja. A körjegyzői kart meg- bizhatlaanak mondja, s ez állítását ada­tokkal igyszik bizonyítani. Széli megnyugtató, kijelentése után Buzáth visszavonta a módosítását. A szakaszt a minisztereloök módosí­tásával fogadták el. A 3. §-ál Buzáth Ferenc kifogásolja a sza­kasz rendelkezését, hogy a bevándorló szükség esetén tartozik csak eritölcsös múltját igazolni. Olyan irányú módosítást nyújt be, mely szerint a bevándorló illetőségét s erkölcsi előéletét minden körülmények között igazolni tartozik. Széli Kálmán az illetőséget illető módosítást elfogadja, de az erkölcsi elő­életre nem. A Ház a miniszterelnök indítványai értelmében határoz. A 8. §-nál Buzáth Ferenc nem tartja helyes­nek a §. azon rendelkezését, a mely szerint a rendőrség minden magánház­ban vagy szállodában ellenőrizheti a bejelentést. V i s o n t a i Soma a következő mó­dosítást szíveskedik (Derültség.) előter­jeszteni : A rendőrség csak abban az esetben jogosult behatolni a magánhá­zakba, amely házkutatást tesz szük­ségessé. Széli nem fogadja ela módosítást. A Ház változatlanul fogadta el a szakaszt. A 10. § nál Buzáth Ferenc: A törvényben nincs arról szó, hogy mi történjék azok­kal, a kik a törvény életbeléptetése előtt jöttek be. Indítványozza, hogy jogaik épségben tartása miatt ezekre is ter­jesztessék ki a törvény. Erre nézve uj szakasz felvételét indítványozza. V i s o n t a i Soma: A §. szövege­zése nagyon tág, Közigazgatási üldözésre adhat alkalmat. Munkaszakasznak minő­siti a javaslat e §-át. Nem szokásos a bevándorlók alatt csak zsidókat érteni. Más is jöhet a. határon át. Módosítást nyújt be, mely szerint a kiutasitási jogot vidékén az aiispán, Budapesten pedig a belügyminiszter gyakorolhassa csak, to­vábbá felsőbb fórumok döntése nélkül kiutasítható ne legyen senki sem, még az esetben sem, ha a kiutasított jog­orvoslattal él. Kifogásolja a §-ban elő­forduló „aggályos“ szót is erre vonat­kozólag módosítást nyújt be. Simon yi-Semadam Sándor nem fogadja el Visontai módosításait, mert ez meghiusilja a törvény rendelke­zéseit. Elleniben Buzáth módosításáhog hozzájárul. -<■ _ Visontai Soma hosszas beszéd­ben polemizál Simonyival, s azt vitatja, hogy módosításaival a kiutasitási jogot megbízható közegekre akarja bízni. Széli Kálmán miniszterelnök Buzáth módosiását eliogadja ugyan, Visontaiét azonban nem. A 14 §-nál Széli Kálmán is módosítást nyújt be, mely szerint a kiutasítás ellen fokozatos fe'ebbezésnek legyen helye. A szakaszt a miniszterelnök módosításával fogad, ták el. Ezzel letárgyaltak a javaslatot részle­teiben is, s elnök bezárta az ülést. Aláírták a kíepzést. — Saját tudósitónktól. — Budapest, jan. 12. Osztrák miniszterek Budapesten. Az osztrák miniszterek közül Cal! »áró kereskedelemügyi, Wittek lovag asutügyi és Giovanneli báró földmi- velésíigyi miniszterek még Budapesten maradtak, hogy a délelőtt folyamán magyar minisztertársaikkal több szer kesztési részletet megbeszéljenek. Gal» báró e célból Széli Kálmán miniszter elnöknél is megjelent s vele rövid ta­nácskozást folytatott. Az osztrák szak­előadók közül Stribral osztályfőnök, valamint Roessler és Spitzmüiler mi­niszteri tanácsosok szintén itt maradtak, hogy a magyar előadókkal tárgyaljanak. Mikor nyilatkozik Széli Kálmán. Most, hogy a kiegyezés aláírásával a kiegyezés ügye e két kormány között végleg rendbe jött, rákerült a sor a miniszterelnök nyilatkozatára. _ Mint értesülünk, Széli Kálmán a kép­viselőház csütörtöki ii lésér fog nyilatkozni a kiegyezés­ről. Nagy várakozással néznek Széli ki­jelentései elé. Félhivatalosfn jelentik: Az ostrál; miniszterek közül Call báró kereskede­lemügyi, Wittek lovag vasutügyi és Giovannelli báró földmivelésügyi mi­niszterek még Budapesten maradtak, hogy a délelőtt folyamán magyar mi­nisztertársaikkal több szerkesztési rész­letet megbeszéljenek. Call báró e célból Széli Kálmán miniszterelnöknél is meg­jelent s vele rövid tanácskozást folyta tott. Az osztrák szakelőadók közül Stibral osztályfőnök, valamint Roessler és Spitzmüiler miniszteri tanácsosok szintén itt maradtak, hogy a magyar előadókkal tárgyaljanak. Osuripac Maifa. Paris, január 12. A Humbert-család tagjainak eddigi kihall áfásából az látszik, hogy Hum- bertne előre megállapította velük a védekezés rendszerét. Ennek a rendszer­nek teljesen megfelelt Humbertné test vérének, a negyven éves Daurignac Máriának vallomása. Ez volt Crawíord- nak állítólagos örököse és a fiatal Craw- ford Róbert menyasszonya, a kivel már 1883-ban megismerkedett. Daurignac Mária a következőket mondta a vizsgáló­bírónak : — Testvérem, Humbertné. sokszor be­szélt nekem az örökségről, de én magam soha sem láttam az örökhagyót. A b i r ó : De a fiatal Crawfordoka* minben bizonynyal ismerte, m r hiszen as egyikhez nőül akart menni V Daurignac Mária: Egyiküket sem láttam ; az idősebbik fiához kellet volna mennem. Ezt láttam is, de nem tudtam szeretni. A’ bíró : Milyen volt a külseje? D au r i gn a c Mária : Már olyan régen volt, hogy nem tudok rá visszaemlé­kezni. A vádlott végül kijelentette, hogy Humbertné üzleteirüi semmit sem tudott. Patroné az esküdtszék elöli, Budapest, jan. 12. A mulDesztendóben julius első nap­ién követte cl Petróné azt a szörnyű bűnt, a melyért'"holnap fog megfelelni a budapesti bü'ntetűtörvénvszék esküdt- Lirósága előtt. Petróné adósa volt Erdei Sándor ék­szerkereskedőnek s mikor az öreg ember julius elsején elment hozzá: utolsó útjára ment. mert meghalt Petróné kezétől. A gyilkos asszony el akarta tüntetni bűnének nyomait. Darabokra vagdalta a holttestét, gyermekkocsiba rakta és vörös abrosszal letakarvs, kivitte a sziget-uica 5. számú üres telek keríté­séhez, ahol letette. Am a bűn nem ma­radt rejtve, s a bűnösre is ráakadt a a rendőrség másnap. Petróné tagadta, s ma is tagadja, hogy előre készüli volna a gyilkosságra. Azt állítja, hogy verekedett Erdeivel, aki durva volt hozzá, s verekedés közben jött annyira indu­latba, hogy megölte. A tárgyaláson Zsitvay Leó fog elnö­kölni, a bűnös asszony védője Nessi Pál országgyűlési képviselő. Ujaböak a maorid! imnleiröl. Madrid, jan. 12. Eleintén azt hitték, hogy a merénylőt G o l?a r-nak hívják, de aztán megállapí­tották, hogy Feito a neve, spanyol születésű s csak nemrég tért vissza Mexikóból vagy Argentínából. A rendőr­ség eleintén azt hitte, hogy a merénylő anarkista, jfde később megállapította, hogy ez a föltevése alaptalan. A merénylet következőképpen történt.Feitoa királyi pa­lota előtt várta a templomból vissza­érkező menet megjelenését. Miután a harmadik fogat elhaladt, Feito elővette revolverét és lőtt. Lövése tehát a negye­dik kocsi allen iiányult, amelyben So t • mayer gróf íöndvarmestert gyanította. Midőn másodszor is lőnni akart, a mel­lette élló rendőr akkora ütést mért kard' jával a fejére, hogy összerogyott. Fedőt ezután letartóztatták és a rendőrségre vitték, ahol azt vallotta, hogy kihallgatásra jelentkezett Sottomayer grófnál, akitől szolgai állást kért, de a főudvarmester nem fogadta és ezért határozta et, hogy a grófot megöli. A rendőrség azt hiszi, hogy a merénylő elméje megzavarodott. LEGÚJABB. A király az egészségéről. Bées, jan. 12. A király tegnap fogadta az iparos bálbizottságot, amelynek a vetkezőket mondta: — Mindig a legnagyobb érdeklődéssel viseltettem az iparosnál iránt s ezt be is bizonyítottam azzal, hogy az előbbi esz- endőkben mindig eimentem erre a bálra, de sajnálatomra, egészségem uem en­gedi meg, hogy este kimenjek s ezért f'erenc Ferdinánd herceget bíztam meg azzal, hogy engem ezen a bálon kép­viseljen. Tüntető mrmkások. Bécs, jan. 12. (Saját tudósitónk táv­irata.) A munkaközvetítő előtt ma nagy tüntetés volt. A rendőrség verte szét a tüntetőket. Tífuszjárvány. Eszék, jan. 10. [(Saját tudósítónktól.) A városban tífuszjárvány vau. A kór­házak tele vannak tifuszbetegekkel. Igen sok a halálesetek száma. Kossuth Foreno beteg. Budapest, január 12. Kossuth Fe- renrz, a függetlenségi és 48'as párt elnöke napok óta ágyban fekvő beteg. Régi baja, a lábcsuz ismét megújult. Kossuthnak néhány napig még ágyban kell maradnia. Budapest, jan. 12. Csendes irányzat és 5 fillérrel olcsóbb árak mellett, 11.000 mm. búza került forgalomba. — Közvágóhíd! sertésvásár. (Hiva­talos jelentés déli 12. órakor.) Tegnapról maradt 387 darab, ma érkezett 1373 drb, összesen 1760 darab. Déli 12 óráig eladtak 319 darabot. Mai árak: Öreg sertés, első rendű 98—102 korona, másodrendű 94—98 korona, fiatal sertés, nehéz 96—102 kor., középsúlyú 94—98 kor., könnyű 88—94 korona, süldő 60—64 korona 100 kilo- gramonkint, élősúlyban, minden levonás uílkal. A vásár közepes volt. Szereim! dráma a temetőben. — Saját tudósitónktól. — Budapest, január 12 Duzsán Sándor kolozsvári születésű 26 éves kőesiszolónak viszonya volt egy Hannák Stefánia nevű 19 éves gyári munkásnővel, akit el is akart venni feleségül. Hannák Stefániával a Ganzgyárba ős- merdedett meg és mindjárt az első na­pokban bemutatkozott a leány szüleinek. Ezek azonban kijelentették, hogy nem adják oda leányukyt neki, mert annak már kiszemeltek vőlegényt. A leány azonban nagyon szerette Du. zsánt és mivel nem tudott nélküle me- lenni. titokban találkozott vele. E titkos ügynek azonban nagyon kel’ lenieden eredménye volt. A leány anya lett. Bár mindent el­követett, szülei tegnapelőtt mégis meg­tudták ezt. A leány atyja szörnyen megharagu« dott és kikergette a házból. — Többé ne jöjj vissza. Becstelen leánynak a Dunában van a helye 1 A szegény leány összecsomagolta hol­miját és elment hazulíól egyenesen a kedvese fakására. itten azonban újabb baj várta. Duzsán éppen az napon vesztette el munkáját és kereset nélkül állott. E kettős csapás annyira lesújtotta mindkettőt, hogy öngyilkosságra hatá­rozták el magukat. Előbb azonban bosszú levelet Írtak a leány szüleinek, a melyben tudtükra adják, hogy kivégzik magukat. A farkasvölgyi temetőbe mentek ki, a hol tegnap este agyonlőtték magukat. Mind a kettőt ma reggel találták meg halva. Holttestüket beszállították a morgueba. A korcsmahös. Budapest, jan. 12. Hires gavallér volt a Józsefvárosban Galambos Mátyás. Egyszere tízezer fo­rintot örökölt. Két éven át ő dominálta a korcsmákat s ahol megjelent, borban fürdött még a mosogató legény is. Ha­nem aztán elfogyott a tiz darab ezres, elhallgatott a nóta, csak olykor-olykor látták mulatni itt-ott, ha valami kis pénzanyaghoz jutott. A múlt év vége felé egy este jókedvű kompánia mulatott a Zöld erdőhöz cím­zett korcsmába, amikor szomorúan, osöndesen belépett egy pohár borra az elzüllött Galambos Mátyás. Leült, de a vig kompánia egyik tagja felismerte, hogy az a szomorú ember a sarokban az ő régi cimborája. — Gyere át közénk! — kiáltotta oda galambosnak. Egy óra múlva Galambos már az asztalon táncolt és rúgta szét nótaszóval az üres palackokat. Egyszerre nagyot recscsent, roppant valami .. . Ijedt csönd lett s összefutoít a korcsma, A nagy tükür ezer daiabra tört. — Fizesse meg, ha eltörte 1 — rivallt Galambosra a korcsmáros. Galambos válasza csattanós volt, rö­vid s a korcsmáros kiáltásával végződött. — Ezért meglakolsz, gazember 1 Egy órával később a rendőr-őrjárat bevitte a dulakodót, a ki ellen Hamrák József korcsmáros panaszt emelt becsü­letsértés és idegen vagyon rongálása miatt a járásbíróság előtt. Ma volt ebben a dologbap tárgyalás, még pedig igen igen megható. Galambos Mátyás szomo­rúan mondta el, hogy ő békés ember, hanem mióta elverte a vagyonát, a dáridókat nem tudja feledni s ha pár pohárral többet felhajt a kelleténél, kitör belőle a régi dubaj kedv. — Ne törjön a vesztemre, korcsmáros ur — kérlelte a panaszost Galambos. — Hiszen ismer engem, jól tudja, ki vagyok s nem akartam bántani, csak a vérem forrt fel nagyon. A panaszos gondolkozott s aztán vállat vont. — No, nem bánom, visszavonom a panaszt. Elég pénzt vert el nálam ez az ur vigan; nem bántom, mert, hogy koldussá lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom