Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-09 / 09. szám

1903. január 10 SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG i SZÍNHÁZ. Csütörtökön a kedvelt ze­néj ü operette, „Szegény Jonat­han“ ment kevés közönség előtt, do azért kiváló és jó előadásban. Rendkivüli nagy sikere volt ma este Ferenczinek (Jonathán), ki kellemes baritonjával és élénk játékával sok tapsot aratott. Juhász Ilona (Harriet) nem kevésbbé maradt vissza a siker dolgában. Vele szemben is hálás volt a közönség és szívesen tap­solt a gyönyörű hanggal biró énekesnőnek. Lónyai Piroska (Molly) ma este is kedvesen játszott, szép énekszámaiért neki is kijutott a tapsból. Boda (Van der-gold) játéka hideg és unalmas volt. Tulbuz- galommal adta, úgy látszik, a hidegvérű angolt. Énekei, melyet szép csengő tenor hanggal adott elő, kárpótolták játékáért a kö­zönségét. Szentes, színtársulatunk e ki­váló komikusa, mint Qutklz Tó­biás impresszárió sok derültséget keltett. Egy kis kellemetlen inczidens zavarta meg az első felvonást. Ugyanis a karzaton egy kis le­ányka elájult; a nagy zűrzavar, a mi erre odafent keletkezett, mindenkit megijesztett, mivel az első pillanatban nem tudták, hogy mi történik, a közönség nagy része azt hitte, hogy tűz van, a mi érthető zűrzavart és ijjed- séget okozott. Szerencsére azon­ban néhány csilapitó szóra a közönség megnyugodott s a meg­zavart előadást is nyugodtan fely tat huták. HÍREK, — Hirdetmény. Felhivatnak mindazon hadin nitességi díj köte­lesek, a kik az 1892, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 1900, 1901 és 1902. évben lettek felmentve hadkötelezettségük alól és folyó 1903. évben a város területén tartózkodnak, beleértve az idegen helyen illetőséggel biró itt tar­tózkodókat is, hogy az 1880. évi XXVII. t. ez. 13. § 3. pontja értelmében kötelezett badmentes- ségi dij felvétel iránti jelentke- zésöket f. 1903. febrnár havában a hivatalos órák alatt a főkapi­tányi hivatal katonai ügyosztá­lyánál megtenni szigorú köteles­ségüknek ismerjék. Továbbá az 1903. évi fősorozás, utódllitás és felülvizsgálat utján a hadkötele­zettség alól felmentettek a fel­mentést követő 3 napon belül szintén a fennti módon és helyen kötelesek jelentkezni. A kik a fennti időben kötelezett jelentke­zésüket elmulasztanák, az 1880. évi XXVII. t. ez. 20. §-a értel­mében a hadmentességi dij ösz- szegének megfelelő 3-ezoros, a vagy 6-szoros összegéig terjedő birsággal fognak büutettetni, mely birság behajthatatlanság esetén elzárási büntetésre változ­tatandó. A kik tehát február havában hadmentasségi dij fel­vétel végett nem jelentkeznek, s jelentkezésüket idézésre teszik meg, a fenti birságra feltétlenül számíthatnak. Szatmárit, 1903, január hó 1-én. Tankóczy h. fő­kapitány. . \ — Hirdetmény. Szalmámé* meti szab. kir. város a tulajdo­■3ját Wipező 3£IaJ£4h-utcza 11. sz. .'«eddig bí^cftÜilenvi kórházul ■ szíjait há»íaAyet — a huHa- \ház ftiyfí f— összes tartó­” 1093. évi feb­ruárt'1-1 tlPegj vagy több évre haszonbérbe adja, mely czélból a f. hó 17-én d. e. 11 óra bor a gazdasági tanácsosi hivatalban nyilt árverés fog tartatni. Kiki­áltási ár 300 korona, mely ösz- szegnek 10 százaléka bánatpén­zül előlegeseu leteendő, minden más feltétel alulírottnál megtud­ható. Szatmár, 1903. január 7. Pethő György gazdasági ta­nácsos. — Hirdetmény, Szatmárné­meti sz. kir. város részéről köz­hírré tétetik, hogy a nagy a vá­rosháza sarkán lévő 4 5 számú bolthelyiség f. évi május hó i- töl 3— esetleg 6 évre, f. évi ja­nuár hó 17-én délelőtt 10 óra­kor a gazdasági tanácsosi hiva­talban tartandó árverésen haszon­bérbe fog adatni. Kikiáltási ár 1400 k.. — mely összegnek 10 százalékja bánatpénzül előlegesen leteendő, minden más feltétel alulírottnál tuhható meg. Szatmár, 19l)3# január 7. Pethő gazdasági tanácsos. — Hurka-estély. Jó és Íz­letes hurka-estélyt rendeztt Tó­dor Éva többszörösen büntetett nő, ki úgy a maga, mint kedves férjének szórakoztatására a télen többször rendezett harka,:esté!yt, még pedig egész dijulenteaen. Ugyanis Éva nagysám a napok­ban is eltulajdonított a többek között 4 szép tüdős hurkát, egy pár füstölt kolbászt, egy drb. vékony fehér szalonnát; az illető hurka-estélyt megszakította az éber rendőrség; Kiss József ren­dőr tiszt ébersége és ügyessége folytán Tódor Éva csakhamar meg lévén csípve, a sötét dutyiba szállíttatott a rend emberei által. — A Szatmár-Erdődi h. e. vasúttól. Az utazó közönség és személyzetük közt a podgyász szállításra nézve gyakrabban né­zeteltérések fordulnak elő, mi által indíttatva érezzük magunkat a t. utazóközönséggel érvényben levő helyi díjszabásunk erre vonatkozó liatározmányait ismertetni. 1. A kézi podyyászra vo­natkozólag. Az utasok kisebb- szerű könnyen hordozható tárgya­kat a menyiben azok az utitársak- nak szaguk miatt vagy máskü­lönben nem alkalmatlanok a sze­mély kocsiban magukkal vihetnek, ha ezt vám adó- vagy rendőri szabályok ki .nem zárják. A III. osztályú utasok kézi szerszámokat, tarisznyákat, kosa- ktu'ba zsákokba által vetőkbe rakott holmikat, valamint más ilynemű tárgyukat is melyeket gyalog­járók magukkal szoktak hordani, magukkal vihetnek az utasok a személykocsikba vitt kézi pod- gyász elhelyezésére a podgyász- tartó polezoknak csak az ülőhely­nek fölötti részét és üőhelyük alatti helyet vehetik igénybe. A kocsik folyosóin valamint az ülő­helyeken vagy azok közt kézi podgyászt elhelyezni nem szabad. 2. A vasútnak átadott podyyászra vonatkozólag. Minden darabonként 100 kgnál nem súlyosabb szállítmány feltéve, hogy szállításra terjedelménél fogva eszközölhető dijfizető jegygyei 50 fillérért szállíttat ik. Ha több da­rab kerül feladásra, ezen dij min­tán darabéit külön-külön fizetendő Megengedjük azonban, hogy egy szállítmányt képező több darab, ha egymáshoz olykép crőiittetik, hogy a kezelésnél és ellenőrzésnél egymáshoz tartozandóságuk kön­nyen megállapítható, 100 kilog- ram súlyig díjfizetésre nézve egy darabnak tekintessék. Az ilykép szállított árukról az utasnak min­den elismervény adatik ki, és kér­jük a t. közönséget, hogy ezen elismervényt a kalauztól illetve vonatrezetőtől ha azt átadni az illető elmulasztaná, mindig köve­telje. A Szatmár-Erdődi h. é. vasút üzletkezelősége. SZATMÁRI SZÍNHÁZ Szombaton, 1903. év jan. hó 12-én Újdonság! Uj ! Újdonság ! A MODELL. Operette, 3 felvonásban. írták : Leon Viktor és Held Lajos. Ze­néjét szerző: Souppé Ferenez. SZEMÉLYEK : Perrezsi Silvia Tordai A. Stella mostohalánya Juhász I. Stirió Tamás szalámis Szentes J. Tantini fostő Boda F. Clava székfonó Torday B. Martinezza, neje Bera R. Niccoló fiú rikkancs Ferenczy Coletta mosó Lónyai P. Madrini fiatal tiszt Juhai J. Cognetti narancsárus Fodor O. Noscó szedőtanoncz Vedrődi G, Pipoó gesztenyesütő Szilágyi Ö. Nigró szikvizárus Kaposi E, Terézia virágáruslány Jávor A. Egy ar Soproni E. Szoiga Ligeti L. Mosónők, kofák, nép, vendégek. Történik egy olasz városban. Idő: a jelenkor. Holnap vasárnap két előadás: D. u. fél 4 órakor gyermek és népelóadás „Robinson Crosue“ látványos tündórrege. Este a „Modell“ operett 3 f. Műsor: Hétfőn „Felhő Klá­ri“ népszínmű zóna. — Kedden a „Páholy vagy a szabadkőmű­vesek“ bohózat 3 felv. CSARNOK. A vidám asszonyka. — Életkép.— Irta: VÉRTÉ3Y GYULA. (Folytatás.) — Kedves Geréb barátom, maga nagyon sokat tart ma­gáról. Azt hiszi, hogy csak jön, lát és győz. Pedig hát tessék várni. Majd először csak elöjegyzern. Most Kál- dori Bérezi van a tuorban, utána jön Nyíri a szerkesz­tő s azután, ha akarja, maga. A ki tourban van az az ál­landó lovagom. Nyakkendő­jének olyan szinünek kell lenni, a minő színűek a ru­háim és udvarolnia kell ne­kem életre-halálra. — Margit.hát nincs a szivében egy hang, mely azt súgná, hogy hozzám ne le­gyen ilyen ! Szeressen ko­molyan. — Komolyan? Hát igy is lehet szeretni ? No én úgy nem tudok. — Nagy kék szem ivei pajkosan nézett a férfi ar­czára s ujjaival az asztalon dobolva mondta : —* Úgy nem tudok ! Nem is akarok. Egyáltalábau azt .tantóm, hogy ostobaság az életben bármit is komolyan venni! Az aljárásbiró urnák ez az első látogatása nem ütött ki kedve szerint. Azt hitte, hogy az asszonyka elérzéke- nyedve, reszketve fog vál­lára borulni a viszontlátás­kor és ime közönyösen, fri­vol gunynyal beszél vele mint a többivel. — Eh, könnyelmű, ha­szontalan asszony, a ki iránt nem érdemes érdeklődni! Csak velem akar komédiát játszani ! Hanem Majd vi­gyázok magemra. Vigyázott is, de hiába. Mert csodálatosképen mikor legjobban elhatározzuk, hogy erősek leszünk, hát olyan­kor vagyunk a leggyöngéb­bek. így történt most is. Geréb Béla, a pszihológia leg­egyszerűbb törvénye szerint, halálosan beleszeretett ebbe a szép asszonyba, a ki nem mint a többi, megadással pó­zolva utasította vissza. — Uram, én becssületes nő vagyok! Tisztesetet ké­rek stb. Hanem egyszerűen kika- czagta akkor, mikor a leg- Bzerehnesebb, legepedöbb val­lomásokkal állt elő. — Kedves Béla! Ne bo­londozzon ! Maga sem hiszi, amit mond, hogy akarja, hogy én elhigyjern ! Pedig a férfi napról-nap- ra jobban hitte. Komolyan és őszintén beleszeretett. Hi­ába akarta magát azzal kiábrándítani, hogy Ida hiú, könnyelmű teremtés, a kit nem szabad komolyan venni, hiába idézgette az eszébe Idának ezt vagy azt a dol­gát. Hogy udvaroltatok ma­gának azzal a mamlasz Kál- doryval hogy szorongatta a kezét annak az ostoba kis­városi újságírónak, csak azért, hogy a lapban meg legyen írva, hogy az est király­nője ö. Hiú, könnyelmű asszony, a kit nem érdemes szeretni! Nem is megy többé hozzá! Ma volt ott utoljára! Hanem azért másnap megint csak ott ült nála. És alig várta, hogy ott ülhessen. (Folyt, kör.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom