Szatmári Friss Ujság, 1902. december (1. évfolyam, 79-88. szám)
1902-12-01 / 79. szám
7Mi I, Évfolyam,'19, szám. Szatmar, 1902. hétfő, űecambsr i, Eps száma 2 filter Felelői szerkesztő: SAJBIK ÁRPÁD. Eerke»*tfi*ótf és kÁ*dóbivalai : [OBTAI JÁHOS könyvnyomdája ««tanáron, EätvöB-nto» 8. Telefon 73. Friss n Megjelenik mindennap korán reggel. Hirdetések felvétetnek: éSorvai János könyv* nyomdájában, valamint Lőiwy SSiksa könyv- kereskedésében.. Csalás egj^r takarélcpégirfáPiíál Leleplezések Krupp Alfrédről* a Három lépés. Három lépésnyire kell állania a porosz káplárnak a porosz közkatonától. E távolságot soha át nem szabad lépnie szolgálat alatt. A három lépés óvja meg a német császár katonájának emberi méltóságát* A káplárnak tiltva van testéhez olyan közelségbe jutni, hogy testé1 kezével érinthesse. Nem szabad tehát ütni a német hadseregnél, s e tilalmat ugv hajtják végre, hogy a közkatona teste egy három méter sugara varázsközt teremtenek, melyen kívül kell állania a leggoröm- bább káplárnak is. íme, egy évszázados méltatlan, embertelen és igazságtalan állapotnak páratlanul ügyes megváltoztatása. Nem azt mondják, hogy '• káplár, ezentúl nem szabad ütni a bakát!“ Ezt mondták már sokszor minden ország hadseregénél, de ebben a formában nem tudták az ütlegelési tilalmat a gyakorlati katonai életbe átvenni. Bizony, ütött a káplár, lm dühbe jött, vagy a regruta nem járult hozzá a torka szárazságának csilla* pitásához. Ellenben ha az mondatik. hogy a német katona olyan ur, a kit a német földből három méternyi olyan szabad hely illet meg, amelyhez jussa másnak nincs. A mi katonaságunk urainál sem a humanizmus, sem a leleményesség nincs meg ahhoz, hogy a magyar bakát megmentsék az ütlegek- tői. A magyar regruta teste uem fáj az osztrák generális uraknak, a kik az ütleget még mindig a katonai kiképzés és helyes fegyelem elmaradhatatlan kellékének tartják. Königraetz, Metz és Sedan győztesei meggyőződtek róla, hogy a katonák ütlegelés nélkül is jó és bátor vitézekké válnak. Nálunk minden a régiben marad: a copf, az ütleg, a vezérkar szelleme, a mely felülmúlhatatlan a polgárság szipolyozásában és lenézésében. Vájjon ilyen felülmúlhatatlan lesz-e majd, ha háborúba vezeti a veréssel dresszirozott hadfiakat. Kíiipp, a munkások szipmyozoja, Egy szocialista lap Írja : A Voiwäns megírta Krupp ágyugvárosról, hogy fiukkal erkölcstelen nemi viszonyt folyat. M,«-.án Krupp Németország leggazdagabb embere, az ügyészség elkoboz- tatta a Vorwart-et, a helyeit, hogy Krupp ellen megindította volna az eljárást. Azonban hiába volt az elkobzás a dolog kitudódott ; Krupp öngyilkosságot követett ti (némelyek szerint szivszél- hüdés érte). A polgári lapok azt Írják, hogy Krupp gyönyörű munkáslakásokat építtetett ; fogyasztási szövetkezeteket tartott fönn munkásap'S'zámára, .az év végén osztalékot ,kripták^fSputtkősainak nyugdijat adott f- egy sSZ^al. atyja yolt munká- sainal|.|^. g ■ - . j Nézzük csak s^rra e jótéteményeket. Az igáz/-'hogy mu'gkásla.kásokat épi - teteit, de kr—votte Szoknak hasznát? Nem a munkások. Ugyanis a lakbért is, is, úgy is 'meg kellett fizetni, tehát semmi hasznuk sem volt a munkásoknak. Ellenben haszna volt Kruppnak, ki a munkásokat folyton ellenőrzés alatt tartotta és az elégedetleneket, a neki nem te.szőket . azonnal kitette az ut porára ? A fogyasztási szövetkezetből kapta* osztalékot a munkások, de csak u»v, na az egész évet Krupp szolgálatában töltötték. Ha valaki csak 11 hónapig dolgozott, az semmit sem kapott. Ami a munkások nyugdiját illeti, ett is Krupp zsebébe vándorolt a haszoa. A nyugdijilletékeket ugyanis a munkálok béréből húzták le, akár akarták, akár nem. A behatási dij 6 márka volt. Az évi befizetés 34 márkára rúgott. De nyugdijat csak altkor kapott a munkás, ha e g y k u z t m- oan húsz évig . á, i i p í t a gyár szolgálatában. Ez esetben is csak akkor, ha két orvos egybehangzóm állította róla. hogy mukaképtelen. Ha 18 évi szolgálat után rokkant meg, temmit se kapott. Betegség esetég estén is qsak 13 hétig adott a gyár segéyt. Ha a munkás otthagyta a gyárat, akár önszántából, akár úgy telék ki, egy krajcárt sem kapott vissza a befizetett összegből. Ez eset pedig nagyon gyakori volt. Az a munkás, ki ulainely szakegylet tagja volt, ki meggőződése szerint adta le szavazatát, ki nm folyton hason csúszni: irgnlmatlam röpült a gyárból. 1899-ben 7759 munks hagyta el a gyárat. • így könnyen megeshetett, bgy jótékony nyugdíjalap 1900-ban 1.742,423 márkát tett ki — a szegény oocsátott munkások béréből. Hány gyűlést tartottak már munkások, melyeken törvényes védeLet kének a jótékony nyugdíjalap ellen ! gy nézett ki Krupp jótékonysága. Elienb n a rnunká ok oly ivedelmet teremtettek neki, melyből necsak leányokra, de fiukra is tellett; azonkívül 25 mii Hú márkát félre tét. évenkint! Ez a jótékony Krupp ! jövő térképé vagy' Vilmos császár fantazmagóriája. Fgv lap ma a következő túlregénye bécsi telefonjelentést közli: A bécsi udvart s az udvarhoz közel álló köröket rendkívül kínosan érintené most egy kedemetlen fölfedezés: II. Vilmos császár titkos aspirációi. A kínos s.zenzácziót keltő leleplezéshez egy térkép adta meg a kulcsot, egy térkép, amelyet a bécsi kabinetiroda egy titkos ügynöké szerzett meg Berlinből, olyan Helyről, ahonnan éppen nem remélte volna. Ezen térképen Magvat ország min’ a Nemet birodalom egyik provinc'áp* szerepek ' A térkép felírása pedig ez . Európa térképe Ferenez József után. Kiteszik ebből a tó.képből, hogy Berlinben speku.álnak a mi jó királyunk elhunytéra és lassan, de biztosan ig\e- keznok előkészíteni Euiópa jövendő térképét. Ez a térkép hatolnia» perspektívát rtvujt a jövendő politikai aiaku á* sósra. Kitetszik belőle, hogy igenis Berniben számé nak azzal, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös nem valami jó egyetértésben áll 0 .óval, akinek fia, a kis Ferenc József .főherceg szituén számit az o z rák és magyar koronára. Berlinben .már tudják, hogy mily rettenetes következése lehet ennek a • viszálynak, ennek a versengésnek — egykor. Számoltak vele s igyekeznek kihasználni. Apró jelekből most már világosan kitetszenek a berlini aspirácziók. 1897 szeptember 17 én H. Vilmos császár budapesti látogatása alkalmával többe- közölt ezeket mondotta: „Vonzalma? érdeklődéssel kisérjük odahaza a lova gias magyar nép történetét, ameivnei. hazaszeretete közmondássá vált Otyan nevek, mint Zrinvi és , Szigeth ma is megdobbanják minden német ifjú szivét . . Nem különös-e, hogy a német császár, milyen lelkesen kutat magyar elődei után? Budapesten geneoiogiai táblázatokat készíttet árról, hogy kik voltak II. Vilmosnak magyar elődei ? Nemde különös véletlen, hogy a német császár fia épp Magyarországon vett részt legelőször idegen hadgyakorlaton ? Az sem titok többé Becsben, bogv a német császár, két legidősebb fiát magyar nyelvre taníttatja. Nem különös az is, hogy a protestáns német császár épp akkor igyekezik fönntartani a jó barátságot a katholikus egvház fejével, a pápával, amikor az Osztrák-Magyar monarkia jövendő uralkodója, Ferenc Ferdinánd is nagy súlyt helyez arra, hogy a papa oldja fel lemondó esküje alól. Csakhogy a néme; császár ugyanakkor amikor követet küld a pápához, egyúttal erősebbre szövi . az olasz királyiyal való barátságát is, azzal a királylyal, aki* a mi királyunk nem akar meglátogatni ! A bécsi udvari körökben érthető meg dolmenéit keltettek ezek a felfedezések. Kereskedelmi tr;3»k. i A Magyar pereskedők könyvtára, mc- j Ivet dr. Schack Béla,, a kereskedelmi 'iskolák főigazgató,a szerkeszt, nagyot - j déiiü kötettel gyarapodott N é v y László I munkájával : „A kereskedelmi nyelv uiagyartalahságaiiól.“ »;■ A budapesti kereskedelmi akadémia egykori kiváló direktorának, Nóvy Lászlónak posttiumus munkája ez, a melynek mélyreható a jelentősége. Ncvy nagy szorgalommal gyűjtötte egybe azokat a korcs-kifejezéseket, a melyek betolakodtak a magyar nyelvbe. Egészséges nyelv- erzéke, roppant tárgyösmerete nem egy szerencsés kifejezést illesztett a jövevény rossz kifejezések helyébe. Érdekesen mutatja ki ’Névy munkájában, nogy a kereskedelmi nyelv micsoda nibás módon, a németnes - müven szói* gahü utánzásával képezett uj-magyar szóösszetételeket. így keletkezett például a nemet Meimjpgskaut mustrájára a .véleményvásárlás, a mi ebben a vakmerő összetételben a vélemény megvásárlását. jelent'. így született meg a német bilanz-iüehtig nyomán a magyar mérlegképes könyvelő, a ki széniben, hirdeti magát, de hajh messzi esett a régi jó, becsületes magyar uyeh* ól. A könyv tűhegyre veszi mind e bői* rárivos kifejezéseket és gazdag sorozatban mutatja l*e á szakbolt jó kifejezéseket, szólasmódokat. A kereskedő, közgazdasági iró, a ta nár: mindannyi tanulhat a Néyy nagy- érdekű munkájából. A könyv Lampel. Róbert könyvkereskedésében kapható. ILzas a szioenai vasúién, Egv Pinoli nevű angol, aki . beutazta az egész világot, nem valami hízelgőén nyilatkozik az Oroszországból Port- Artnurba való utazásról. Moszkváig — igv írja — természetesen nagyszerű az utazás, a háló- és ótkezőkocsik kitűnőek. A luxusvonatqk, amelyek heíenkint kétszer mennék onnan Irkuckba, nem éppen kényelmetlenek, de semmiesetre sem luxuriózusak. Irkucktói kezdve aztán jelentékeny mértékben rosszabbo? dik az utazás. A vasúti kocsik nagyon piszkosak. Némelyiken nincs I. osztály, hanem esak II.. ÍII. és IV. ősz ály. Ez utóbbiak kocsijai nyitottak. Ezeket tele-' gyömöszölik kínaiakkal és kivándorlókkal, mint valami héringes hordót. Nem sokkal jobbak a többi osztályok kicsijai sem. Étkező kocsi nincs a vasúton. Mindenki kénytelen ellátni magát, ha az útra megy, ennivalóval és hozzávaló edényekkel, evőeszközökkel. Egynémely állomáson kaphhtók étel- nemüek, de ezek élvezhetetlenek. Irkunkból nagyón lassan halad a vonat tovább. Olykor egy nap alatt alig tesz többet, mint óránkint nyolc angol mért- íöldet.
