Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)
1902-11-14 / 62. szám
2 ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 13. A mai ülésen folytatták az indemnyti tárgyalását. Bkon;/ Ákos nem osztja Nagy Ferenc nézétét a bizalmi kérdésről. Az ellenzéknek joga van a kormány bármely ténykedésénél felvetni a bizalmi kérdést. Ha a kormánynak többsége van az úgy is megszavazza a bizalmat. Ha nincs többség akkor nincs helye a kormánynak. . Az obstrukciót forradalmi eszköznek tartja a melylyel csak akkor szabad élni a kisebbségnek, ha mögötte áll a nemzet közvéleménye. Do az obstrukcióról most szó sincs. (Helyeslés a szélsőbalról). RakovszKy azt a felszólítást intézte a függetlenségi párthoz, hogy no szavazza meg az egyházpolitikai törvény utáni költségeket, melynek fejében a néppárt nem járul hozzá a civillista felemeléséhez. Ezt szóló különösnek tartja. Mert vagy van szükség, vagy nincs egyik vagy másik tételre s ezek megóvását összefüggésbe hozni nem lehet. Ezután sorra polemizál Holló Lajos. Vázsonyi Vilmos beszédeire. Szólt Vázsonyi a misztériumokró Ha a régi értelemben fogjuk fel a mvs- teriumokat, ekkor Vázsonyi nem helyes alapon járt el. Azt mondta Vázsonyi, hogy rém azzal ijjesztgetni, hogy mi következik a mai kormány után. Nincs egy véleményen Vázsonyival. Mert igenis léteznek parlamenten kívül e'emek Vázsonyi az egyházpolitikát a szabelvü párt klaszi- kus korszakainak nevezte, Néki az a meggyőződése, hogy az egyházpolitika nera hozható egyrangba a függetlenséggel vagy még az önálló vámterülettel Az egyázpolitika inkább érzelmi politika volt. Védi Darányit, a kiről Vázsonyi azt mondta, hogy ezer lándzsával védte a szabadelvű pártot Khuen bán betörése ellen. Nem tételezi fel a harciasságot Darányiról. De vájjon jobb-ejhogy Khuen helyett tíanffy jutott urammra. Majd azt fejtegeti, hogy 67. XII. t. c. csődöt mondott. Magyarország Ausztriával mindig personal unióban volt, s a pragmatika sanctióban a közös ügyeknek semmi támasztéka nincs. Követelik az önálló vámterület felálitását, az ország gazdasági fejlődésének érdekében. Szól a paktumról s annak gyümölcsét az 1899. XXX. t. c: létrejövetelét az országra nézve sérelmesnek tartja. A törvény vívmányának tekintették, hogy az Ausztriával s a külfölddel kötött vámszerzödés egyszerre járnak le. De ez a vívmány csal akkor lesz biztosítható, ha lt02.-én tu Ausztriával szerződés nem köthető. Különben a két terminus nem esik viszsza 1801-re. Foglalkozik a hadsereg kérdéseivel s az. fejtegeti, hogy a mai hadsereg intézményi egyenes íolyamánya az egykori királyi hadseregnek. Történelmi fejtegetéssel bizonyítja ezt. Az önálló magyar hadsereg joga mindig létezett, csak nem volt szükség rája: De ez nem jelenti a jog megszűnését. A miniszterelnöknek pedig nem volt igaza, a midőn azt állította, hogy törvényeinkben az önálló magyar hadseregnek vagyona nincs. Ellenkezőleg 1867-ig mindenütt nyoma látható. A törvényjavaslatot nem fogadja el. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Elnök az ülést ö percre felfüggesztette. Szünet után. Kecskeméti*y Ferenc: Minden jel arra mutat, hogy a mai kormány napjai meg vannak számlálva. Nincs szükség tehát obst-ukcióra. Eiég, ha ott fennt Bécsben haragszanak. S nem menti meg Szélit az sem, hogy a civillistát fel akarja emelni. Meg log bukni. Ellenben Nagy Ferenc múltkori beszédét bizonyára honorálni fogják Bécsben. A haldoklónak minden kívánságát teljesíteni szokták. Szóló azonban nem teszi meg ezt, s elutasítja az indem- nityt. Mafd áttér Rakovszky beszédére s hangoztatja, hogy ez a beszéd alkalmas a felekezeti türelmetlenség felidézésére, de nem a szeretet terjesztésére. Ezután kije lenti, hogy pártja nem fél az uj választásoktól, mert soha oly jó auspiciumok között nem mentek bele a választásokba, mint most mennének. (Helyeslés a szélsőbalon.) Pozsgay Miklós: Kéri, hogy holnap beszélhessen. (Ellentmondások jobbfelől.) Akikor sokáig fog beszélni, kijelenti, hogy nem hajlandó megszavazni az indemnityt. ! Áttérve a póttartalékos javaslatra, azt [mondja, hogy a többség azért, szavazza meg azt a javaslatot, mert a kormány- ]|árt apáinak roncsénak pót tartalékol fiaik Fejérvárvnak sincs. (Derültség.) A civillistát illetőleg az a véleménye, hogy nincs rá szüksége a királynak, mert különben a múlt ciklusban leérte volna azt a király. Elnök: Engedelmet kérek, de nem a király kéri, hanem a kormány. Possagai Miklós : Nem tudtam, hogy nem a király mondta a kormánynak. (Derültség.) A király haragszik, pedig a nemzetnek lenne rá oka. Ha a király Kolozsvárra elment volna, nem haragudnának most egymásra a nemzettel. Elnök: Llyant, hogy a király és a nemzet egymásra háragúdnék, nem szabad mondani. (Helyeslés.) Pozsgai Miklós nem szavazza meg az indemnityt. A jövő ülés napirendje. Elnök indítványozza, hogy a holnapi ülés napirendjére a következő ügyek tűzessenek ki. 1. A tápéi és a csongrádi vizsgálat eredménye feletti szavazás. 2. Holnap adandó be a mentelmi bizottság által Nessi Pál mentelmi ügye, a melynek napirendre tűzéséről a ház katározni fog. Ezután 1 óráig tárgyalni fogják az indemnityt, amikor ka fogják sorsolni Popovics Vazul összeférhet- lenségi ügye felett Ítélendő bizottságot. Egyszersmind kéri a képviselőket, hogy tekintve a csongrádi és a tápéi ügyek feletti szavazást, a mely a horváth képviselőket beszámítva a ház absolut töböségét leszi szükségessé, teljes számban jelenjenek meg. Thally Kálmán felszólalása után a Ház hozzájárult a napirendhez. Elnök 2 órakor bezárta az ülést. A Csorba-tó „panamája,1" — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 18. A „Népszava“ mikor a Csorbó-tó eladásra került, illetve, mikor a kormány megvette, „Csorba-tó, vagy a legszemér- ienebb panama“ címen haragos támadást intézett a kormány ellen. E súlyos vádakat tartalmazó cikk szerzőjeként Tatai Gyula 25 éves református vallásu, kolozsvári születésű betűszedő, akit az ügyészség a btk. 258 szakaszába ütköző, a 259 és 252. szakasz szerint minősülő és két nyilvános ■ágalmazás vétségével vádol. A vád alá aelyezés indokolásában ezt mondja az ügyész, hogy ha a Tatai Gyula állításai az igazságnak megfelelnének, okul szolgálnának arra, logy Széli és Darányi az 1838. III. t.-c. 32. szakaszának b) pontja -alapján az országgyűlésáltalfelelősségre vonassanak es bűnvádi és fegyelmi megtorlásban részesüljenek. Darányi megjelenik. Ni gy feltűnést keltett, hogy kilenc óra után nehány perccel meg-jelent a törvényszék épületében Darányi Ignác íöldmivelésügyi miniszter. Zsitvay Leo, törvényszéki elnöke fogadta a minisztert, a ki igy szólt: — Eljöttem, hogy szembe álljak rágalmaimmal. Ha szükség lesz rá, eljön a miniszterelnök ur is. A tárgyaláson Zsitvay Leo elnökölt. Darányi miniszter Gegus főügyész mellett foglalt helyet. Az esküdtbiróság tagjai a következők lettek: Demjén Ignác, Bárkái Gyula, Beck Adolf, Arnold Róbert, Ötvös Sándor, Grünwald Samu, Sziklay Sándor, ifj. Hinterschek Lipót, Kochmann József, Vlazsnek Rezső, Brusz József, Fazekas Mihály. Póttagok: Czigler Géza és Braun János. A tárgyalás. Elnök : Tatai József vádlott bűnösnek erzi-e magát ? Vádlott: Nem. — S miért ? — Amikor olvastam a polgári lapokat s megtudtam, hogy a kormány megakarja vásárolni öt millióért azt a természetesen kopár területet, nagyon leiháborodtam. Mert vándorlegény koromban jártam a Csorbái tó körül s meggyőződésem, hogy az a földrész egy fél millió frtot sem ér. Csak polgártársi és hazafiui kötelességet teljesítettem, midőn a cikket írtam, hogy netán ba képviaelők olvasnák a cikket, ne szavaznák meg a vásárlást. És hogy ez a hótok aaat fai >m Mt » wogateg pénzt, bizonyítja az is, hogy az állam alig hogy megvásárolta, 30 évre bérb adta a birtokot egy részvény ársaság- nak, amely egy fillér bé:t sem fizet. S ilyen földért adtak öt milliót! — Ön lopásról, osztozkodásról ir cikkében. Hát miér tette ezt" ? — Nem asattam személyeket támadni. Távol állt tőlem a miniszterek meggya- nusitása. Azért irtain ilyen erős hangon, hogy hasson a képviselők kedélyére hogy a vásárlás eilen foglaljanak állást., Felolvasták ezután a Népszava cikkét, mire feláltt Pollácsek Sándor védő megtette indítványát a bizonyításra nézve. Kéri az iratok közül azon okmányok felolvasását, melyek azt bizonyítják, hogy a Csorbái tó alig ér néhány ezer forintot. Az okmányok azt bizonyítják, hogy, aki milliókat kapott e területért, azt nehány ezer koronáért vásárolta össze néhány esztendő előtt. Gegus főügyész állt fel ezután s azt mondja, hogy itt csak azt léhet bizonyítani, hogy valódiak-e a vádlottnak azon állításai, melyek miatt vád alá helyezték. Nos ezt a bizonyítást maga a védelem sem kéri, hanem olyat kiván bizonyítani, a mi nem is tartozik a vád keretébe. Mindennek dacára megengedi, a főügyész ezt a bizonyitás sőt aboz adatokkal és okmányokkal is hozzájárul. A törvényszék a bizonyítást föltétlenül az egész cikkre vonatkozólag elrendelte, jóllehet a vádlott és a védője kijelentették, hogy a panaszosok személyére vonatkozó állítások bizonyítására nem vállalkoznak. Először a tanukat hallgatták ki. Tavy Gusztáv főerdőtanácsos elmondja, hogy a íöldmivelésügyi miniszter már régen szükségét látta, hogy a Tátrában bizonyos területet föltünés nélkül megszerezzen szociális és nemzeti szempontból. Ebből a célból már 1901-ben több birtokrészletet szerzett meg. E ténykedése közben tudomására jutott, hogy a csorbái tó és a körülötte fekvő birtok eladó s hogy ezt egy külföldi három millióért meg akarja venni. A tanú működése csak arra terjedt, hogy a birtok körülményeire vonatkozó adatokat megszerezze. Ezek alapjám a miniszter a birtokot három millió koronáért megvette. Az elnök : Tanulmányozta a területet tanácsos ur ? A tanú : Nem volt szükség külön tanulmányozásra, mert már ismertem a vidékét. — Kilátás volt arra, hogy a kitűzött cél a vételáron elérhető lesz-e? — Igen. A Csorba tó harminc esztendő előtt úgyszólván megközelíthetetlen hely volt. Most már ösz- szeköttetésben van az egész Tátra- vidékkel, az utolsó tiz év alatt pedig az idegenforgalom megtízszereződött, Ez azt a meggyőződést érlelte bennem, hogy nehány év alatt előre azt a fokot, mely megfelelő lesz az értékének. A védő : Kitől tudja a tanú. hogy Hohenlohe herceg három millió koronát ajánlott meg a birtokért ? A tanú: Magától a birtokostól és Szentiványi Árpádtól. Szentiv&nyi Árpád országgyűlési képviselő, távoli rokona a csorbái tó volt tulajüonosának vallja, hogy mint magyar ember kötelességének tartotta a földmi- velésügyi minisztert figyelmeztetni, hogy a csorbái tavat egy külföldi mágnás megakarja venni. — Honnan tudja azt, hogy Hohenlohe herceg megakarta venni a birtokot ? — Olvastam a levelét, melyben köte- ező Ígéretet tesz, hogy három millió koronáért megveszi a birtokot, esetleg többet is ad érte, ha az állam meg akarná venni. Ezután az okiratok fölolvasása következett. Dzután a kérdések föltevése következett. Gegus Gusztáv főügyészi helyettes két kérdést terjesztett elő. Azt a kérdést intézte az esküdtekhez, külön a miniszterelnök és külön a íöldmivelésügyi miniszter dolgában, hogy úgy sértette-e meg a vádlott a minisztereket, hogy 1 állításainak bűnvádi eljárás lehetne a köveikujnéuyfe. A törvényszék a két két dóst kibővii tette egz harmadikkal, azzal a külöa kérdéssel, vannak-e a cikkben meggyaJ lázó kifejezések ? ’í A védő a kérdések tekintetében nentf tett semmiféle előterjesztés!. j A tárgyalást elnök délután négy órára halasztóba. ’ ,3 Délután a perbeszédek következtek! elsőnek Gegus Gusztáv főügyészi helyet* tes mondotta el vádbeszédét. , .«/ í liiiáiy beteg. Bécs, nov. 13. — Saját tudósítónktól. — A főudvarmesteri hivatal már tegnapj este tudatta azokkal, a kik kihallgatás!1 kértek, hogy a király gyöngélkedósf miatt a kihallgatás elmaradt A király állapota egyáltalában nem ad okoi aggodalomra. Gizella bajor bér* cegnő, a ki atyja látogatására ideérkezett, ma Znaimba utazott, hogy leányát, Seefried bárónét meglátogassa ; a her« cegnő ma este visszautazik Schönbrunba Azt hiszik, hogy a király egy-két no} múlva egészen föl fog épülni. Másik" forrásból vett értesülés szerint, a király betegsége osedias, mely most meghűlés következtében felujult, de régi baj. j Aggodalomra ok mnésen, a király nem ágyban fekvő. ■r> ■ “ i ■ ■ . ' — ....... —~ LE GÚJABB. A Reicharath ülése. Béoa, nov. 13. A képviselöházhozbe, érkezett irományok között van egy tör vényjavaslat a bécsi újépület eladásáról, továbbá négy sürgős indítvány, amelyet] a cseh agráriusok nyújtottak be a közmunkáknak a nyomor enyhítésére való: gyors végrehajtásáról és a mezőgazdasági munkásoknak aggkor és rokkantság ellen való biztosítása dolgában. •} A Ház asztalán van továbbá Pantn- czek és társainak interpellációja, fcsasty-j ben elmondják, hogy *gv berlini 4gf- véd egy prágai kereskedőnek egy bse*- tini kereskedő ellen indított pőrében egy bírósági beadványban azt mondotta, hogy a csehek a hamis esküt nem veszik ko- molyán és pénzért mindig lehet kapni ott embereket, a kik hamisan esküdnek. Azt kérdezik a kormánytól, hajlandó-» a diplomáciai lépéseket megtenni, ho^y az illetékes hetóság részéről ez a sértés megtoroltassék. A németnemzeti Stein arról panaszkodott, hogy a csehországi vasúti kalauzok még tisztán német vidékeken is csak cseh jelzőszavakat használnak, igy. e helyett: fertig, azt kiáltják: hátovo I, A csehek erre valamit közbeMftltanak, a mire Stein izgatvttan fiit vugjs nekik vissza: — Maguk szamarak i A mire a csehek azf felelték vissza ? — Maga pedig hotovol Az adó őngyllkeia. Frankfurt, nov. 13. Rei^ienhallhan egy özv. Schok Tamásno nucű áruháa tulajdonosnő főbe lőtte magát és wog* halt. Hátrahagyott levelében, azt írja, hogy rengeteg adója, a mit rtája kive» tettek, a tönk szélére juttatta és azért lett öngyilkossá. Az eset nagy feltűnést kelt. Tüntető papok. Sevilla, nov. 13. Tegnapelőtt adták elő itten először Sophokles Elektrájá dacára annak az óriási ellenzésnek és tiltakozásnak, amit a papok elkövettek,' bogy a darab színre ne kerüljön. A közönség előadás közben felállt és Marse- illaiset énekelte el. Két halálos Ítélet. Weimar, nov. 13. Az esküdszék tegnap este befejezett tárgyalásán halálos és 3—5 évi fegyházra Ítélte Beh»( nert ás Fuse rablógyilkosokat, akik 1901. junius 3-án Arz Jánosné szatócs asszonyt, kirabolták éa kegyetlen ül meggyilkolták1
