Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)
1902-11-13 / 61. szám
1901. november 14. SZATMÁRI FRISS UJSÍG 5 Könyv a pálinkáról. j Srrtniífr, nov. 12. Nem magáról a pálinkáról Írták ezt a könyvet, hanem csak szó van benne, még pedig mellékesen, csillagos jegyzetekben, az alkoholról is. A könyvet magyarországi mezőgazdasági munkabérekről Írták, és kiadója, a földmi- velési miniszter nagy szolgálatot tett vele azoknak, akik a gazdasági viszonyokról csak adatok alapján szoktak véleményt fórmálni. Az adat veszedelmes ellensége a frázis pedig nevezetes eszköze a nyilvános szereplésnek. A könyv a nyomorúságnak szomorú szakácskönyve, s a megelégedésnek még szomorúbb kommentárja. Az ellátást többnyire a kisgazdák adják munkásaiknak. Olyan munkaadók, akik maguk se esznek egyebet, mint a munkásaik. És meg varinak vele elégedve, mert nem telik többre-jobbra, mert már nem is tudják, bügy van több is, jobb is. A miniszter adatai a nép élelmezéséről nemcsak gazdasági szempontból érdekesek. Van bennük néprajz is, de van bennük a nép fizologiát. szolgáló rnornen- tűm is bőven. A nevezetes ételsorban két adat ragadta meg különösen a ügyel meinet. Az egyik a húsra vonatkozik, a másik a pálinkára. Amaz a ritkaságával, emez azzal tűnik föl, hogy mindig és mindenütt szerepel. Ne vegyék rossz néven, hogy e fejezetről szólván, triviális tréfálkozásra téved a pennám, de a könyvnek a huseledelekre vonatkozó része nem jellemezhető mással, csakkis azzal a régi formulával, hogy hallottam én már sok húsról, de ilyen kevésről még sohasem. De annál inkább pálinkaivók. Ezek az adatoka pálinka uralmának hirdetői. Minél soványabb az ellátás, annál többagugyi,a ráki, a pálinka A vizzel kevert spiritusz, a méreg, amely öli a szervezetet és megcsalja a lelket. Az alkohol, amely a tuberkulózistól kezdve végig majd valamennyi nyavalyának ágense, első sorban a bárgyú fatalizmusé. Bármit is ad a munkaadó a munkásnak élelmezésképpen, pálinkát mindig ad hozzá. Nem is keveset, nem is ritkán. Még a bortermő vidéken is. A borról a szomorú menükben alig van szó, de a pálinka kibékíti velük a munkást, reggel, uzsonna idején, délben és este. Van olyan vidék, ! például a szakolczai járás, ahol a kaszásoknak fejenkint, naponkint egy-egy liter pálinka jár ki. Már pedig a kaszásnak nem a pálinka a biztatója, amit például a kis- maftoni kaszások bizonyítanak, akikről külön meg van Írva, hogy pálinkát nem kapnak. Már pedig a szakolczai kaszások, a könyv szerint, reggelire kenyeret szalonnával, esetleg levest, délben kenyeret, főzeléket, húst vagy tésztát, estére főzeléket kapnak. A kismartoniak menüje se lehet kiilömb. A rozsuyóvidéki munkások napjában 4—5-ször kapnak alkoholt, de legalább háromszor mindenféle jut a munkásnak pálinka. Csak egyes vidékről van megírva, hogy a munkások csak olykor kapnak pálinkát, például Alsó- Kalocsáról, itt a ritka pálinkát megtoldják zabkenyérrel. A pálinkajó tesz mindent, olyan nagyon, hogy rabjává lesz a nyomorúságos ember. A ma- gyar-igeni járásban a munkást már nem is a munkabér emelése, hanem a pálinkaadag fokozása csábítja munkára. Nagy ur a pálinka a? alsó-kubini járásban is, ahol minden munkás napjában h it decziliter pálinkát kap, vagy Garam-Szent-Kereszten, ahol még a gyermeknek is egykét decziliter pálinka jár ki napjában. Mi lesz a gararn- szentkereszti népből, ha már a gyerekén is uralkodik az alkohol? Vájjon nem jut-e a csecsszopónak is egy-két korty a tüzitalból? Krizba táján is 4—5 decziliter pálinka jár ki a munkásnak, de 2—3 decziliter naponként, annál kevesebb csak legritkább helyen a pálinkajárandóság. Legkevesebb pálinkát a Dunántúl kap a munkás, bőségesen kapja a Duna-Ti- sza tájékán, a hol azt hin- nök, jobb módú a nép, mint a Felvidéken s a hol ennek folytán jobb is lehetne az élelmezés. A kisgazdáé is a munkáséi is. Jobb is, bár nem sokkal, de a pálinka már eluralkodott az Alföldön, a Bánságban, a bővebben termő vidékeken. Valóságos tünemény a munkások ételsorában a hegyháti járásbelieké. Vacsorára sült húst és sört kapnak. A hegyháti járás Baranyá- ben van s ez vármegye killőmben is kiválik a fejezet- ban azzal, hogy a pálinka csak alig szerepel a munkásai élelmezésében. Hadd higyjein, hogy a valóságban is igy van, nemcsak a könyvben, a mely a mohácsi járásról például szükségesnek tartotta külön megemlíteni, hogy munkásai nem kapnak pálinkát. Mit jelent ez a külön megemlítés ? Csak nem azt, hogy a többi járásnál elfeledték a pálinkázás megemlítését ? A könyvet végigolvastam, az adatait följegyeztem, de itt csakis néhányat mondtam el közölük. Hanem ez a néhány a többiek képviselője. A pálinka uralmának bizonyitványa. Csak arról a pálinkáról adnak hirt, a me- lj'et a munkások úgy kapnak. Bér fejében, bért megtoldva. Hát az az alkohol, melyet a maguk pénzén vesznek! Az embernek nem kell antialkoholistának lenni, hogy a pálinka-tenger képétől megborzadjon. Csak szeretnie kell a népet, hogy elszomorodjon a nagyérdekii könyvnek e mellékes, de beszédes adataitól. HÍREK. — Napirend, csütörtök, november 13. —. Róm. kath. és prot. Szaniszló. — Görög-orosz, (októb. 31.) Staczhys — Nap kél: 7 6. 4 p. ny. 4 ó. 24 p. — Hold kél: 4 <5. 21 p. ny. 6 <5. 46 p. Délelőtt fél 12 órától fél 1-ig térzene a Deáktéren — Kinevezés. Vetter Ambrus helybeli posta- és távirda- főtisztet a kereskedelemügyi miniszter Nagybányára posta- és távirda-főnöknek nevezte ki. Az előzékeny modoráról ösmert derék tisztviselő távozását őszintéit sajnáljuk. — A szatmári torna- és vivóegylet, tegnapelőtt este bizalmas értekezletet tartott, melyen elhatározták, hogy a tisztújító közgyűlést, f. hó 15-én, szombaton d. u. 6 órakor tartják meg a városháza tanácstermében. — Iskolaügy. A szatmár- németi-i állami iskolák gondnokságára a főispán által kinevezett tagok, tegnap d. u. 5 órakor alakuló gyűlésre jöttek össze a városháza uapytermébea. Dr. Ke- resztszeghy Lajos ügyvéd, elnök megnyitván a gyűlést miután az esküt az illetőkkel letétette a gondnoki választásra hivta fel a jelen voltakat, kik Mihályi igazgatót választották meg egyhangúlag. A gondnokság elhatározta, hogy rendes havi üléseit mindig a hónap első szerdáján tartja meg, — délutáni időszakban. Ezután Mihályi igazgató terjesztette elő az állami iskolák 1902—903. évre szolgáló dologi költségvetését, melyet a gondnokság többek hozzászólása után elfogadott. Az igazgató jelentése szerint idáig beiratkozott összesen 2300 gyermek, kik közül ismétlő 200, ingyenes tanuló 500, összesen 1500 gyermek nem képes szegénységénél fogva a 30 fillér dijat sem befizetni. A vallástant 3 hitoktató tanítja, kinek évi tiszteletdijok 800 koronában lett megállapítva. A kiadásokra nézve előirányzatba lett véve két kézimunka tanítónőnek fizetése 100—100 koronával dijjazva. 36 tanteremnek fűtése termenként 3 ölfával és á. 26 koronájával. Végül elvileg kimondotta a gondnokság, hogy egy szegény tanulókat segélyező egyletet létesit, melynek alapszabályai kidolgozásával az elnökséget és u gondnokot megbízza. Ezutánja gyűlés, melyen Kovács Béla tanfelügyelő is megjelent, 5 óra után véget ért. — Elgázolás. Mun tán Károly napszámost tegnap délben fél 12 órakor a Deáktéren Stein- berger József fuvaros vigyázatlan hajtásból kifolyólag elütötte. — Szerencsére baj nem történt. — Előleges színházi jelentés. Tisztelettel értesítem Szatmárnémeti sz. kir. város és vidéke n. é. közönségét, hogy Operette-, dráma-, népszínmű és vígjátéki színtársulatommal előadásaim sorozatát 1902. évi november hó 29-én megkezdem. — Első előadásul szinrekerül: LOTTI EZREDESEI uj operette. Társulati névsor: Lónyai Piroska, operette- soubrette és népszínmű énekesnő. Juhász Ilona, operette és colora- tur-éuekesuő. Tordai Adél, operette és népszinmü-éuekesuő. Máté Irén, operette soubrette-énekesné. B. Polgár Fani, drámai anyaszi- nésznő. Bera Rózsa, operette komika. Holéczy Ilona, fiatal hősnő és szende. Etsy Emilia, szende. Jávor Aranka naiva. Vedrődi Giza, naiva. társalgási színésznő és tánezosnő. Révész Helén, soub- rett és tánezosnő. Hevér Juliska, Fehér Etel, Molnár Mariska, Kolozsvári Blanka, Perczel Miczi, Molnár Aranka, Szabó Hortensia kardalnoknők és segédszinésznők. Ferenczy József, operette és népszínmű-baritonista. Egry Kálmán, népszinmű-énekes és jelíemszinész. Boda Ferencz, operette tenor- énekes. Tordai Béla, II. tenorista. Szentes János, operette-buffó, komikus. Bátosy Endrej hős és jel- lemsziuész. Ligeti Lajos, komikus. Fodor Oszkár, lyrui szerelmes. Baróti Rezső, sibeder komikus. Zubay József, II. szerelmes. Tor- day Károly, kedélyes apaszinész. Krémer Sándor, apaszinész. Szilágyi Ödön, Markovics Henrik, Soproni Ernő, Erszényes István, Zilahi Milán, Szabadkay József, Fuhérváry József, Kaposi Ernő, kardalnokok és segédszinészek. Kubescb Richard karnagy. Tubay Mihály súgó, Kiss Lajos ruhatárnok, Újvárosi Albert szertáros, Gál Sándor diszmester. A zenét a helyben állomásozó III. kerületi in. kir. houvédzouekar szolgáltatja. Színre kerülő műsor: Operette; Casanova, Saiu Toy, Postás fiú, Modell, Báránykák. Czigánybáró, Bőregér, Gasparone, Bocaccio, Szultán, Don Ceasur, Királyfogás, Katalin, Viczeadmiralis, Svihákok, Bánya mester, Lotti ezredessel, Izé, Ádáin és É va stb. stb. Énekes népszínművek: Postásfiu és húga, Házasodjunk, őrnugy ur, Régi szerető, Szép juhász, Gyerekasz - s/ony, Balatoni rege, örmény, Miliők a hó alatt, Két pisztoly, Próba házasság, Pillangó kisasz- szony, Galambodi Sándor, Ócskái brigadéros, Parlagi Jancsi, Szökött katona, Liliom Klári stb. Színművek Ó9 vígjátékok : Szivem, Ztába, Páholy, Caraffa, Zaza, Éd es otthon, Toska, X asszony, Almafa, Csapodár, Lear király.