Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)

1902-11-16 / 64. szám

a ORSZÁGGYŰLÉS. Budapest nov. 15. Gr. Apponyi Albert elnök bemutatja az Ssszeférhetlenségi bizottság Ítéletét Popo- vics Vazul ellen bejelentett ligyben. E sze­rint az összeférhetlenség esete nem forog lenn. (Helyeslés). Ezután foytatták az indemnity tárgya- ását. Barta Ferenc : Bánffy azt mondotta, hogy Megnehezedett az idők járása felettünk. Igaza van, A nemzet ugyan még csendes, de ha rövid időn belül nem jön a rég várt Messiás, akkor a csend viharra vál­tozik át. a mely el fogja söpörni a nemzet megrontóit. Gabányi Miklós: ügy van! úgy van.Na­gyon helyez. (Derültség.) Baria Ferenc: Rendszerváltozásról szó sincs. Itt a házban még mindig a régi rendszrer hívei uralkodnak. A miniszteri székekben, nem a nemzet, hanem a király megbízottai ülnek, mindent magadnak, a mit a dinasztia óhajt. A hadsereg követeléseit egyenesen cudarságnak tartja. Ép oly had­sereg követel újabb áldozatokat tőlünk, a mely nem vesz tudomást nemzeti létünk­ről. Felhozom a szegedi ezred önkénytesci- nek esetét. Ezek nem nevezhetők ki tisz­teknek, mert nem tudnak németül. (Zaj a szélsőbalon,) Polczarr Jenő : Gyalázat. (Zaj.) Baria Ferenc : Botrányos eset ez! S a legnagyobb baj az, hogy a honvédségei tele rakják ily érzelmű tisztekkel. Ezután pénzügyi szempontból bírálja a költségvetést. Nem fogadja el a törvény- javaslatot. (Zajos helyesléá a szélsőbalról.) Jiáíkay László az államólel sokféle mpzejó- rőlhozná ide bizalmatlansági okait. A minister- elnök kijelentései, a midőn az 1899. XXX. t.-c, beterjesztette, az előadó beszéde mind arról tanúskodnak, hogy a régi állapotot csakis a viszonosság fejében tartjuk fenn. De ki tartja fenn a Laythán túl a viszo­nosságot. A császári akarat ez viszont megfelel a 67: XII. által követelt alkotmá­nyosságnak ? Nem. De sajnos, a mi törvé nveinknek akkor, a mikor nemzeti jogok megvédéséről van szó, csak üres papiro sok. De, ha a törvényeket' nem tartják meg, tartsák meg a miniszterek legalább az adott szavukat- Egyenes és nyílt választ kér a miniszterelnöktől s a földmivelésügyi minisztertől. Állják-e még szavukat, a melvlyel megígérték, hogy az olasz bor- yámklauzulát nem hosszabbítják még. (Za jós helyeslés a szélsőbalon.) De nem mer­nek nyilatkozni. A többségnek segítségére siet a néppárt is. Förster Oltó: Kérem, tisztelet a kivéte­leknek. (Derültség. Zajos helyeslés a szél­sőbalon.) Rátkai László: Rakovszkv azt kérdezte a szélsőbaltól, mert nem vették be annai idején expressis verhis a törvénybe az önáiló vámterület jogát. Hát csak a füg­getlenségi pártnak kötelessége megvédeni a nemzet jogát ? Majd az udvartartás kór désére áttérve, kérdi, tudja-e a király azt hogy a korona egy drága kincs, a melyet a nemzet kegyelméből visel a lején s nem Isten kegyelméből. Molnár Jenő: A pénzt is innen kellene kérnie. (Zajos derültség.) Ráikay László : Az 1867 : XII. t.-c.-nek egyik gyöngyszeme az hogy a magyar ki ráiy udvartartásának fényét akaria meg­őrizni. De van udvartartás? Nincs. S hog\ kívánhatják, hogy egy oly udvartartásra szavazzanak meg költségeket, amely nincs Rátérve az ujonckérdésre. kérdi a honvé­delmi minisztert, mi lesz, ha az osztrák Reiehsrath nem szavazza meg az ujoneju- talékot. Különben azt tartja, hogy egy újoncot s egy fillért sem szabad megsza­vazni a közös hadseregnek. Szibéria határán van egy oszlop, minden felírás nélkül, A cári hatalom jelképe. Min­den öli télinek el kell előtte susogni, hogy: „A cár nagy és hatalmas.“ Ilyen oszlop van nálunk a határszélen, a hol a miniszterek Bécsből átutazóban elsusogják, hogy a: „Császár nagy és hatalmas.“ Ezt az oszlo­pot most ide hozták. De a függetlenségi part nem lógja ezt megtenni. (Zajos taps a szélsőbalon.) Az indemnityt nem szavazza meg (Hosszantartó éljenzés és taps a szélső­balon, a számosán számosán üdvözlik,) Elnök az ülést feliüggeszli. Szünet után. & Kag-yar-hcrvát testvériség;. _ Cseh Ervin borvát miniszter visszauta­sítja Rá.kay támadásait szóló s a borvát nemzet ellen. Nem tudja, honnan szerezte Rátkay információit, de biztosíthatja a függetlenségi pártot, hogy legfőbb óhaja a magyar-horvát testvériség. (Zajos he- yesiés.) _ Gróf Pejachevich Tivadar a horvat kép­viselők nevében kijelenti Rátkainak, hogy a borvát képviselők nem tartották szüks-p gesnek felszólalni az indemnitv tárgyalásá­val, mert Széli iránt bizalommal viseltet­nek. De az az állítás, hogy a horvát kép­viselők otthon másképpen beszélnek, mint itt a Házban az nem felel meg a való­ságnak. Tíialy Kálmán személyes rímen akar fel­szólalni a lüggetlenségi párt nevében. Elnök: E címen nem szólalhat fel a képviselő ur, ellenben a Ház engedőimével megteheti észrevételt. (Helyeslés.) Thaly Kálmán történelmi visszapillantást vet a magyar-horvát testvériségre vonat­kozólag, s utal arra, hogy Bedokovics hor­vát miniszter szemrehányást kapott azért, mert a magyar érdekekhez nyitott. Szóló és pártja nagyon óhajtaná, hogy a magyar koronához való ragaszkodás érzete a Drá­ván túl is kifejlődne. (Helyeslés.) A vita folytatása­Csdvolszhf Lajos konstatálja, hogy az ország közállapotai nagyon megromlottak. Midőn négy év előtt Széli a miniszterel­nöki székbe ült, sokan azt hitték, hogy rendszer változás lesz, De nem lett, Fel­olvassa a Neue Freue Presse egy cikkc^ a mely szerint Széli megkönyitette Kiirber helyzetét. (Zaj a szélsőbalon,) Richler Győző : Majd a hétfői korona- andcson meglógja azt köszönni." Kürbcr a miniszterelnök urnák. (Derültség.) Csávvoiszhi Lajos ; Az 1867, XII. t. c. bői nem mentenek erőt a nemzeti jogok megvédésére, csak ellenünk orgumentálnak segítségével. Mi indokolta az 1903-ikl ter­minusnak 1907-re való kitolását. Csak a monnrehia érdeke. És a miniszteremül;nek örök bűne marad a terminus kitolása. (Za­jos helyeslés a szélsőbalon. Veress Józef kéri, hogy beszédét holnap mondhassa el. (Felkiáltások ma: holnap.) Elnök; Miután csak 5 perc hiányzik a káromnegyed kettőhöz, azt hiszem, a kép- viselőház beleegyezik abba, hogy a kép- viselő ur hétiőn mondja el beszédét. (He- tyeslés.) E szerint a vitát hétfőre halasz­tóm el. tó angol hatiOplaisztoi bsszade. London, november 15. Brodriek hadügvminispter tegnap De* vobunban beszédét mondott, a melyben azt mondotta, bogy Irszágban gigászi összeesküvés volt . folyamatban, de a törvények eteje elég erős volt az össze­esküvők megtörésére. A hadsereg lét­számát illetőleg azt mondotta, hogy Angliának könnyű volna olyan liatl sereget tartania, a milyen a kontinens nemzetnek van, de ez csak a kötelező sorozás áián volna le­hetséges. A kormánynak feladata, bogy a szükséges haderőt ilyen extrém rend­szabályok nélkül is előteremtse. A kor­mány most azon dolgozik, hogy megte­remtse az alapot olyan végleges terv számára, a meiynél fogva gondoskodni enei róla, hogy külföldi hadjáratra keliő nadető álljon rendelkezésre, a melynek száma a tartalékokkal együtt 120,000 em­ber lesz és egyidejű eg erős és kiképzett haderő álljon rendelkezésre a haza meg­védésére. Azután azt mondotta Brodriek aogy a tengeri hadviselés nem eőakt tudomány es Angl a köteles olyan véde­lemről gondoskodni, hogy ne lehessen íönnven támadást tervezni. Az angol hadseieg még soha sem volt olyan erős, mint most. Ha kell, holnap sokkal na­gyobb terjedelemben mozgósítható, mini a búr háború kezdetén. Végül kérte a hallgatóságot, bogy a kritikával várjon még néhány hónapig, mig az uj had­rendszer érntbe nem lép. Épészszel az örüllek tiázaban. Strassburg", nov. 15. Nagy feltűnést kelt itten a „Bürger- zeitung“-nak a leleplezése. Egy előkelő eiszászi lakos, Steinger Sándor földbir tokos úgy szabadult meg kedvesétől egy szép francia özvegy asszonytól, a kivel évekig folytatott intim viszony^ uogy az őrültek házába csukatta. A bűntettnél ugyanis két orvos és három városi hivatalnok volt jó pénzért segítségére Steingernek. Az ép észszel az őrültek házába zárt asszonyért e hó első napján éjjel ké‘ tébolydaápoló jelent meg egy orvossalt aki az alvó és mitsem sejtő nőre rá­húzták a kényszerzubbonyt a száját be­tömték, hogy ne tudjon kiabálni és az­tán az utcán várakozó egészségügyi ko­csiba dobták és így hurcották a téboly­dába. Itien külön fülkébe zárták és mindenféle eszközzel kínozták a szeren­csétlen nőt. A hatóságok a nevezett lap halálleplezésere szigorú vizsgálaton in­dítottak. Országi) Sándor m%M\. Budapest, nov. 15. Országit Sándor miniszteri tanácsos hosszú, nehéz szenvedés után tegnap meghalt. Hatvanhat esztendős volt. A betegség megtámad;a és munkás­ságában megbénította a dolgos em­bert. Pár hónapja már ágyba esett és hasztalan volt az orvosoknak minden mentő igt ekezete, a nagybeteg tegnap este nyolcadtól órakor kiszenvedett. Ha­lálát özvegyén, született F ankendorfer Augusztán kívül két fia és két lánya gyászolja, A temetése a kathoiikus val­lás szertartásai szerintitől nap, vasarnap délután három órakor lesz az Uri-utea 38., számú házából. Eleirajza a következő: 1856. május 8-án szüleiéit Budán. Tanulmányát a budai gimnáziumban és a pesti egyetemen végezte, a hol dok­torátust és ügyvédi diplomát nyert Egyideig tanár volt, a hol valamikor ta­nult, a budai gimnáziumban, azután otthagyta a katedrát, városi főjegyző, majd tanácsos lett. A tevékeny és eszes embert Andrássy Gyula gró1 meghívta a fővárosi közmunkatana c- előadójának. Ebben az állásában is nagy munkásságot fejtett ki. E nőké vö t a honvédelmi minisztérium patótaepnes bizottságának, előadója a várkerti, és az operaházi építkezések bizot ságának. Ekkor kapta a királytól érdemet e'is méréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét. 1881-ben a főváros II. utóbb a III. ke­rülete választotta meg képviselőnek mindig szabadelvű programmal. Leg­utoljára 1886-ben adott ne^ijez a kerflie mandátumuk A képviselőhézban tagja volt ó pénzügyi és av állandó igazoló bizottságnak. Élénk részt vett főként a főváros jobbpárti részének társadalmi életében. Elnöke volt több humánu- egyesületnek, iagzgatója a budapesti takarékpénztárnak, a Ganz-gyárnak é.- több gazdasági vállalatnak. 1895-ben magyar nemességet kapott budavári predikátummal. A főváros budai részé­nek íöilenditésén irodalmiiag is dolgozott. Hárem gyermek tűzhalála, Ermihályfalváról borzasztó szeren­csétlenségről értesít tudósítónk. Csiri Já nos érmihályíaivi napszámos ember, mint mindig, ma is kora reggel nap­számba ment dolgozni. Felesége három kis gyermekükkel a hat éves Sándorral, a négy éves Erzsikével és a két eves Juliskával még aludt, mikor a férj tá­vozott hazulról. Reggel nyolc óra tájban az aaszony is elment hazulról a heti vásárra, előbb azonban befütött a kály­hába. A gyermekek még ágyban voltak s nehogy távozzanak a szobából, ha felébrednek, az asszony rájuk zárta a szoba ajtaját. Mig az anya távol volt, a gyermekek felébredtek s mivel bizonyára unatkoz­tak, valami játékot eszeltek ki. Az ágy­ból szalmát szedegettek és a tűzhelynél meggyujtogatták. így mulattak egészen addig, mig az égő sza mától az ágy is meggyulladt. A gyermekeknek még lett volna idejük menekülni, ha az ajtó nyitva van, mert a tűz nem terjedt to­vább, az ajtó azonban nem engedett s a kis gyermekek segélykiáltását senki sem hallotta, hogy mentésükre siethe­tett volna. E közben a fojtó füst any- nyira terjedt a szobában, hogy a gyer­mekek eszméletüket vesztették s mire anyjuk a vásárról hazatért, mindhárman megfulladtak. Csiri Jánosnó gyermekeinek már csak holttesteit találta a fojtó füsttel teli szobában. Jajgatására előszaladtak a szomszédok, majd előhívták dr. Deme Béla járási főorvost, azonban minden élesztgetési kísérlet hiábavalónak bi­zonyult. Később megérkeztek a csendőrök is, a kik Csiri Jánosnét letartóztatták. A szerencsétlen esetről jelentést tet­tek a nagyváradi kir, ügyészségnek, ahonnan Korn Lajos kir. alügvész a helyszínére utazott a további nyomozás megejtése végett. LEGÚJABB. j 7 700 bevándorló. Fokváros, nov. 14. Szombaton 700 Transvaaiba készülő bevándorló érkezett ide, de itt kellett maradniok, mert a helyi hatóságok nem akartak nekik en­gedélyt adni a Transvaaiba való beván­dorlásra. A bevándorlók ma küldöttsé­get küldtek a kormányzóhoz. A kor­mányzó táviratilag kérte Mikiért, hogy a bevándorlóknak engedje meg, hogy tovább mehessenek Transvaaiba. Merénylet Llpól király ellen, Brüsszel!, nov, 15, — Saját tud. távirata. — Ma délelőtt merényletet követtek e Lipót király ellen. A királynak baja nem esett. A merénylő egy olasz anar­chista. Brüsszel, nov. 15. A mikor ma délelőtt a király és a királyi család a Godols-tempiomban tar­tott gyászistentisztelet után a templo­mot elhagyta, eg-y ember három re- volverlüvést tett a király es A ki­rályi család kocsijára. Azt hiszik, hogy a revolver csak vak­töltéssel volt megtöltve, mert a iövések senkit sem találtak. Az orviámadót elfoglak. Azt mondja, hogy Robini-nek hivják es Olaszországból való. Elfop rablók. — Saját tudósítónktól. — Budapest, pqv. 15. Már emlitetiük, hogy tegnapelőtt éjjé' a Gizella-uton Sietttna Gyula kőcsiszoíót saját pajtásai kirabobák. A rablásra vonatkozólag a rendőrség ma délben a kővetkező részieleket jelenti: A mulatság vége. Szombaton este kikapták fizetésüket Stetiina Antal, Króm er Pál és Kardos János (émcsiszo- iók. Stettina pajtásait a korcsmába hitta azzal, hogy majd ő fizet. A mulató tár­saság korcsmából korcsába tért be, de ma nem fizetett. Pedig jócskán fogyott a pénz, mert közbe Szalontai László és Kareffy József hartnonikások is a társa­sághoz csatlakoztak és derekasan együtt ittak. Mikor a Gizella-ut 13 sz. a korcsmá­ból kijöttek Kardos János ált Steltine elá. Mégis nem járja — förmedt rá, bogy te hívsz a korcsmába és mi fize­tünk. Ezzel meíben lökte S-tettinát, aki amúgy is ittas lévén elesett. Erre az egész társaság nek rohant, agyba főbe verték, a közeli árokba vonszolták és az áléi embert kifosztva, ott hagyták. Hu­szonnyolc koronát vettek el tőle s azt elmulatták, A rendőrség mind a négyet rablés címén letartóztata éa eladta ókat a j bíróságnak. BUDAPESTI BQBEK. — A munkaközvetítő. A budapesti; ipari) munkaközvetítő intézetnél az e heti kimutatás szerint 5574 munkás, keres foglalkozást, kik közt majdnem minden iparág képviselve van, hiányzik azonban és munkát kaphat helyben : j 6 szűcs, 1 fémcsiszoló, 2 ércnyomó, t galvanizáló. Vidéken : 5 szüss, 1 kala­pos, 48 lérfi, 5 női és 14 magyar szabó; 38 férfi és női cipész, 12 csizmadia, 2 késes, 4 órás, 2 mézeskaíácsos, S, aranyműves, 1 galvanizáló, 2 gépházi»-

Next

/
Oldalképek
Tartalom