Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)
1902-11-24 / 72. szám
Ä7\ Gazdátlan vagyona, í- Azoknak a halandóknak a szórna, a kik bizonyos ügyekből kifolyólag kisebb- pagyobb összegeket helyeznek bírói letétbe, minden évben nagy szokott lenni p igv az adópénztárak sok ilyen letétbe helyezett pénzt őriznek. Persze, az állam gondjaira bízott összegek legnagyobb részét elég hamar kiszedepetik, de azért valami gyakran megtörténik az, hogy a bírói letétbe helyezett pénzért senki sem jelentkezik. Azok, akik fölvehetnék, vagy meghalnak, vagy kivándorolnak, vagy pedig rossz emlékezőteketsé-üek s igy a pénz gazdátlanul hever. Az igazságügyminiszterek mindezzel tisztában vannak s időközönként elrendelik, hogy a törvényszékek elnökei a heverő összegek tulajdonosait a jelentkezésre s a pénz átvételére fölhívják. Ez aztutáu meg is történik, még pedig a hivatalos lap segítségével, noha ez az újság az, amelynek legkevesebb olvasója ven. A fölszólítottak ilyenformán Csakis a legritkább esetben értesülnek arról, hogy bevevő pénzecskéjük hol van és hol vehető át, aminek következtében jelentkező alig akad. A törvényszékek elnökei a terminus lejárta után a bírói letétként szereplő pénzeket a pénzügyminisztériumnak adják . át, emelv még egy esztendeig őrzi, hogy azután a pénz végleg az államó legyen. Egyes törvényszékek területén az ilyen bitói letétek több százezer koronára is rúgnak, amiből önként •következik, hogy a kincstár jövsdetme ez alapon tisztességes summára rúg. A szegedi törvényszék a naposban szintén igen tekintélyes összeget sz&lli- : tott az állampénztárba, mert a tulajdo- aosok közül senki sem jelentkezatt, Mossliito utódja. Egy híres rablót siket ült az olasz rendőrségnek kézrekeríteni. Szicilia szigetét választotta ki garázdálkodása szinteréül ez a rablóvazér,^ akinek elfogatási, * nunóroraantika legszthb idejét juttatta eszütii be. Castronovo város környékén történt az elfogatás. A varosnak 50U0 lakosa van, ezek közül e hó 13-aig tartóztattak le. azzal vádoltatván, hugi Varsaion rablóvezérnek bűnös (izéiméi1 ben segítségére voltak. Ezenkívül 14 községben Palermo és Girgento környé* kén tartóztattak )e ugyanezen okból szá‘ mos egyént ezzel azonban a leiariózta' tások sora még egyáltalán nincs bele1 jezve. Ila a dolog igy folytatódik, nemsokára valósággal statisztikát kéri felá. litani Varsaloua segítői és bűntársairól. Ennyi és ennyi panaszt, ennyi városi polgár, háztulajdonos, kiskereskedő és gazdag földbirtokos tanoitak vele. Bőt állami hivaialnokok is voltak közöltük, úgy például négy polgárme* a kik szintén fel vannak legyezve az eifogot' tak jegyzékében. Érdekes volt a ba/ku' tatás eredménye Varsalona lakásán. Nagy elődjei Tiburzio és Musolino valóban romantikus rablók voltak. Becsülen'ik men' védeimezésére mentek ki az erdőbe. Ez l% olasz kifejezés arra, ha valamiben parasztember rablóvá lesz. ,V arsr.lona egészen máskép gondolkozik. Ön a praktikus szellemű a rablók között pénzt gyűjtött. Lakásán jelentékeny összegre menő értékpapírt találtak, ezenkívül egy kevés készpent is. Korunk sivár józansága már a romantikus rahióviiágra is átragadt! Egészen persze nala sem hi‘ ányzott az érzék foglalkozása romantikája bárt. Lakása lalain Tiburzio és Mu‘ so ino ateképoi fíigöttek, egy fiókban ' pedig mindkettő életiajzát találták tmÍT Megjelent az Athenaeum kiadásában a Borsszem Jankó naptára, Töf-töi címmel, melyet nagy lelkesedéssel fogadnak mindazok, kik az igaz jókedv barátai. E naptárból közöljük a kővetkező adomákat: Vasúti szerencsétlenség. Lord Mae Donald: Goddam 1 Milyen kellemetlen esőt I A John inasomnak csak az egyik felét találtam meg a vonat romjai kö- zött ... és a nagy kofferom kulcsai - éppen a másik feUnek a zsebjében -vannak. Meteorológia. Lacika: Mama azt hiszem, az idő rossza fordul. Mama: Honnan gondolod, édesem ? L. : A barométer nagyot esett. ...w M. : Honnan tudod ? L. : Most vertem le a falról. A postán. Hivatalnok : Asszony néni, ez a levél r- -von is nehéz. Erre még egy tizfillért-... köl ráragasztania. Asszony néni: Hászcn atlu még nehezebb lösz a levél! Logika. Menése (berohan a kávéh zba a Schleifstein asztalához) : Siessél rao- godot ! Homor vegyél lül a kobata- dat 1 . . . kárain emberek várják (igédét odakint. Schleifstein : Ha ozok a báram emberek várják engemet, mér siessem mogomat ? Bizalom. — Csak el is bírnám hinni, hogy a 100 koronát, melyet kölcsönbe kérsz, visszatéríted I — Becsületes embernek a szavát adom neked, hogy öt nap múlva visszaadom. . — Ez megnyugtat. Gyre el hozzám ma délután s hozd cl magaddal azt a becsületes embert. Utcaseprők között. János (utána nézve egy gigerlinek, a mint eldobja egy pántlikás szivarnak a felét) ; Ezt oszt’ a nagy ur I Csak léiig szívja el a cigarót! — Mihály: Én is, csakhogy a másik felét. (Utána hajlik.) Két herceg. Váratlanul látogatott el Lobkowitz herceg egy alkalommal a mentőkhöz. Az őrszobába jutva, katonás rövidséggel igy mutatkozik be a napos doktornak: — Fürst Lobkowitz. Válaszolja az orvos : — Fürst Zsiga. Uj származási elmélet. Mama : Látod, Misikém, ez a gyönyörű selyemruha, a mit most rajtam látsz, egy kicsi, jelentéktelen féregtől jön. Misi: Tudom. A papától. Nagvralatás. A Menase Fiaus a regruta fia után tudakozódik az őrmesterénél. M. F. Hód von megelegedve oz én Kóbi fiommal strázsome-:er ur ? Káplár: Jóravaló gyerek. Lesz abbul még káplár is. M. F. Káp'ár, káplár . . . mi oz 03* egész káp ári raéltuság ? K.: Lehet a Kóbi gyerek még láj dinánd is 1 M. F.: Lojdtnánd . . . hát ozetán ho lojdenánd is ? K. : Tán csak nem tehetjük meg mindjárt génerá'isnak ? 11. F.: Pakeeti! És ho genetól is? K. (ráförmed az öreg Flausra) : Mi a ménKÜt akar hát azzal a taknyos kölyökkel ? .... Tán, hogy megtegyük ur isimnek ? M. F. (föléuynyel): Mpöal Vált már miküzüíünk isten isi Technikus lant. Kénlettel alszom el, Képlettel i bredek . . • Kimondhatatlan az, Amit én szenvedek. tója fölkéri Wiassics Gyula közoktatás* ügyi minisztert a diszelnöki szék elfog" laiására és beszéde megtartására. 3- Wiassics Gyula közoktatásügyi miniszter megnyitó beszéde a muzeum alapításáról széles korrajz kereteben. 4. A kül földi és belföldi küldöttségek szónokai üdvözlik a magyar nemzeti múzeumot. 5. A muzeum nevében Szalay Imre min. tanácsos, igazgató köszönetét mond a küldöttségeknek és ünneplő közönségnek 6. Az emlékkönyvet és emlékérmet a közoktatásügyi miniszternek átnyújtja dr. Fejérpataki László múzeumi osztály- igazgató. 7. József Nádor és gróf Szé- cnenyi Ferenc. „Tanulmány“, előadja Szalay Imre a nemzeti muzeum igazga tója. 8. A nemzeti muzeum tisztviselői kara nevében dr. Horváth Géza osztály igazgató megkoszorúzza József nádornak a muzeum dísztermében elhelyezett mellszobrát. 9. Kölcsey himnusza, őneki; a budai dalárda. A diszgyülésböl a résztvevők a kertbe vonulnak, ahol az ünnep sorrendje ez : 1. Gróf Széchenyi Ferenc szobrának leleplezésére engedélyt kér Szalay Imre igazgató, 2. Az engedély megadása után a leleplezés a „Szózat“ hangjai közt megy végbe. 3. A nemzeti muzeum Széchenyi orsz. könyvtárának a gról Széchenyi nemzetség által kinevezésre ajánlott igazgató őre, Kollányi Ferenc jaáki apát leteszi rövid beszéd kíséretében a szobor talapzatára a muzeum koszorúját. Végül a többi koszorút helyezik el s bemutatják a szobor alkoiójat a miniszternek. A magyar nemzeti muzeum Széchenyi könyvtara az intézet alapításának századik évfordulója alkalmából és an nak emlékére a birtokában lévő nevezetesebb oklevelekből, kéziratokból és okmányokból állandó történeti és irodalom történeti kiállítási rendezett. A kiállítás hi atalos megnyitása a jubileumi ünnepségek keretében e hó 27-én 10 órakor lesz. A magyar nmzelí muzeum Í0ü: eves jiicuma. V Szerdán, november 28-án fényes űn néppel üli meg a magyar nemzeti mu zeum megalapításának századik évfordulóját, Az ünnepélyen a közélet összes tényezői, a politikai és tudós világ, vala' mint a főváros táisadatma is lehető nagy számmal vesz részt. A jubileum napján a muzeum dísztermében ünnepi ülés lesz, melyen ott lesznek: a király képviselője, a kormány tagjai, a múzeumot alapító gróf Széchenyi nemzetség tagiai, a külföldi és a vidéki múzeumok küldöttségei. Az ünnepély szereplői és a vidéki küldöttségei diszmagvarban jelennek meg. Az ün íep két részből áll: az ünnepi ülésből, mely a díszteremben és gróf Széchenyi szobrának leleplezéséből mely a kertben fog megtartatni. Az ün népi ülés sorrendje a következő: 1. „Királyhimnusz“, énekli a budai dalárda. 2. A nemzeti muzeum igazga1 A német császár íö.tíbi.ioka. Egyik dánzigi hírlap írja : A német császár birtoka Gadinen. nyugati Poroszországban fekszik és nagyon egyszerű. Igénytelenségét mi sem jellemzi jobban, mint hogy a lakóház kapujára egy rossz régi patkó van föl- szegezve, ami tudvalevőleg a babona szerint szerencsét hoz a lakókra. A patkó fölötti irá3 megmagyarázza, hogy : „Ezt a patkót 6 lelsége a császárné találta 1900. évi szeptember 20-án“. A császár lakószobái a gazdasági udvarra és a szántóföldekre nyílnak a parkra néző homlokzatot pedig a császárné lakja. Itt van a közös szoba és az ebédlő terem is. A kastély keled részén az előbbi birtokos által épített csinos Laromfitenyésziő áll, egy másik épületben pedig a kiséret tagjai szá.á- su hatók el. E mögött épült a szeszfőződé, mely évente 35 ezer liter szeszt szolgáltat. Most épen négy esztendeje, hogy a csá' szár e birtokot megveue s e négy év alatt sok mindenféle gazdasági újításba kezdett. A marha-áildmány ma mar egészen föl van trissitve s 150 főből áll, mely 10 bajor ökröt kivéve az u. n. porosz-hollandi íajkeverékhez tar vozik, ami leginkább megfelel az itteni Bizonyoknak. 60 fejős tehén naponta 6—600 liter tejet produkál, melyből i szeszmotorral dolgozó mima-tejclde va> jat köpül. a visszamaradt téltejet pedig a disznó'enyésztében használják föl. Ez utóbbi helyen átlag 100 darab disznó él, persze egy csöppet sem császári állapotban. Kickeidorlban, mely Ugyancsak a császári birtokhoz tartozik birkaienyésztés van. Regenerálták már a birtok lóiliománvát is, úgy, hogy gondosan kivállogatott anyakanczák jeles csikókat produkálnak. A mezőgazdaság mintaszerű s a vetett rozs a mag öt-hatszorosát termi meg, a burgonya pedig a rosszabb talajban is hoidankint 70 — 80 méterroázsát gyümölcsöz. Cadinen burgonyatermése évente 20 ezer métermázsára becsülhető. — A un birtoktesteink mellett persze ezek a számok nem sokat mondanak. EJWK iWPf.í(FELÖf; • — BzeHemazée Giiínában. A férd szemű, sárgás bőrű. copíos khinézer világ icgíurcsább kul'urnópe. Kulturájuo évezredekre terjed vissza, de azóta sem- mitsem haladt és a cbinai nép ma i3 kegyetlen, babonás és maradi. Hogy mire Jtépes a cbinai babona, arról a North China Daily News a következő érdekes dolgot beszéli. Cekiang tartó*, mányban, hol a kolera az idén különö* sen sok áldozatot szedett, a nép elha' tározta, hogy eljár a szellemek ellen,' melyek ezt a járványt terjesztik. Egy este ezer meg ezer ember gyűlt a tem* > lomba, hol a papírból készített kolera bálványok álltak. A nép fölkapta a bái'j váuyokat és óriási lármával e célra épi* j tett papircsónakba vitte. Eközben tö- ménteleé mennyiségű rakétát pufogtattak el. Azok az emberek, kik a bálványokat vittök, hangos kiabálással s a lehető / legnagyobb gyorsasággal futottak át a keskeny utcakon és mindegyiket egész sereg lámpát vagy fáklyát vivő copíos atyafi kisérte.Amikor mára bálványok mind i benn voltak a csónakban, meggyujtot- ’ iák a csónakot és nloldottáb, hogy a folyó árja lesodorja a tengerbe. A fák- I lyákat és lámpákat erre eloltották és j az egész tömeg futva visszament a vá- I rosba. És pedig nem azon a kapun ; mentek vissza, amelyeken kijöttek hanem ép az ellenkező kapun, hogy a I Koiera szellemeit, amennyiben nem égnének el és vissza akarnának jönni a j varosba, megléveszszék. A cbinaiak j ugyanis ezeket a szellmeket nagyon ostobáknak tartják, de azért magasabb 1 lényeknek tekintik es istenekként tisz- telik. 'J- Akik az agyvelejűket feláldoz- 1 zák. Wüder ameriKai egyetemi prolesz- í szór azzal a különös kérelemmel fordult a tudósvilág több korifeusához, hogy háiáiuk után agyvelejüket engedjék át j neki anatómiai célokra. A tudósuk egy j része, köztük dr. Goidwin Smith, a hírneves tudós is, készségesen meg is ! ígérte a protesszornak, hogy — persze , b aláluk után — átengedik kisérleti ob- ! j etuumul agyukat. Tudósokról lévén szó, 1 nincs különösebben meglepő benne’ hogy a tudománynak, melynek életük- j ben is szentelik az agyúikat, holtuk után j is áldozatul adják gondolataik és kó j pességeik e gócpontját. 11a valaki, hát a tudós az, aki túltetted magát emberi előítéleten a tudomány előmozdítása kedvéért. Egyébként is csak viszonosságról van szó. Tudósoknak úgyis gyakori kisérleti terük a bob‘est és elvégre az előítéleteken felül való állásuknak akkor is bizonyságát adhatják, ha az ő holttestükről van szó. — A szárazság kövotkezmónyel Ausztráliában. Ausztráliát az utóbbi időkben súlyos csapások érték. Az évekig tartó szárazság elpusztította a füvet és a talajt egészen kopárrá tette. A déli államokban iszonyú viharok dúlnak, melyek óriási portömegeket kaptak fel és avittek a tenger felé, egész nagy területeket sivatagi változtatva. A levegő a felkavart portól, mint az ottani lapok tudósitói leírják, olyan sürü és sarga lett, „mint a borsóleves.“ Több városban a porfelhők órak hosszáig teljes sötétséget okozlak, az emberek k vétel nélkül a házakba meneküllek és nem mertek kimozdulni, mig a por el ndm oszlott. Több vasúti vonalon a vágányokra rakodott homokbuckák a közlekedést teljesen megakasztották. Hasztalan kisérlették meg letisztítani a vágányokat, a meg-megujitó vihar újra beledte és a vonalok nem közlekedhettek mindaddig, mig a vihar teljesen el nem múlt. Denihqui várost a vihar egészen sürü porfelhőbe burkolta és amikor a szél elütt, a lakosságnak kárpótlásul gyönyörű látványban volt része. A napsugarak a felsőbb rétegekben szállingózó finom poratomokon megtörtek és az egész légkör rózzaszinü fényben csillogott. A viharok után a levegő mindenütt gyorsan lehűlt, de a szél, bár nyűgöt (elől jött, a váiva-váit esőt meg r»pm hozta*
