Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)

1902-11-10 / 58. szám

2 Megszökött szerelmes. — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 3. Sírva állított be ma a Mária Terézia laktanya udvarára egv csinos szőke leány. A laktanya parancsnoka után kéde- zősködött. K. J. hadnagy amint meg­látta a síró leányt rögtön hozzásietett és faggatta, hogy miért sir. A leány akkor hiven előadta bajá. Egy katona őt a városligeti fasorban megszólította és kérte, hogy elkísér­hesse. Miután máskülönben is sötét volt, ő pedig a Hermina-uton lakik, meg­engedte, hogy hazakisérje. A katona útközben sok szépet beszélt neki, hogy milyen szép, mennyire meg­szel ette őt az első látásra. Erre a sok szép beszédre a leány megengedte nkei hogy béjöjjön lakására, ahol szálláson volt. A ssobaasszonynak, mint régi is­merősét mutatta be a delt katonát. A katona azonban kihasználta á rája nézve nagyon is kedvező alkalmat és a lakásból úgy a leány, mint a szoba- asszony pénzét elemelte, körű belül 30 forintot. Reggel nagy bucsuzások után váltak el. Délelőtt a háboritás közben tűnt föl, hogy a ládában a fehérnemű össze­vissza van hányva. A hadnagy megkérdezte a leányt i — Hogy hivtái ? A nevet bizonyosan nem tudom, va­lami Jóska nevű. Dezer közül is meg­ismernem. Szép barna fiú, a balkarján egy sárga siráf. A hadnagy az önkéntesi iskolába ro­hant, mert azt hitte, hogy va.amelyik önkéntes a tettes. Benyit, fé rehivja a kapitányt, s nagy komon an előadja az esetet. A kapitány arca elboi ul. Oda fordul az önkéntesek­hez és szól: —• Ki vö t tegnap este a Hermina utón? — Siri csend következett ezután. — Nem felel senki ? No jól van. Vigyázz, indulás le az udvarra. Ott aorba állítja az önkéntese­ket os a leány végig ment a soron, de nem találta meg a strafos Jóskát. Mikor végig ment a soron, véletlenül az emeleti 'folyosóra pillantott lel. Egy­szerre felkiáltott: — Amott van mi, ott kefél. . . . Oda néznek, hát csakugyan ott van Jóska, hiven pueovál egy waífenrokot, lévén ő a kapitány ur — tisztiszolgája. Azonbbn a ieány visszavonta pana­szát, nehogy Jóskának valami baja essek. Csak a kapitány látta el a hajat, ámbár — osztrák módra. Nagy^ritanla es gyairnalal. London, nov. 8. A minap hozták nyilvánosságra azokat a határozatokat, amelyeket a biroda.m kormány tagjainak és a gyarmatok mi ms^eremek nemrég tartott konlerenciája hozott. Az egyik határozat, amely a biroda­lom egyes részei közt való kereskedelem kedvezményezéséről szól, ktvánotosnak mondja, hogv a gyarmatok jelentékeny kedvezményeket nyújtsanak a brit beho- za ódnak és lóiszólitja a birodalmi kor­mányt, hogy a gyarmatoknak is kedvez- menyes elbánást biztosítson a mostani vagy ezemui óletbeléptendó vámok aiói való loimentéásei vagy azok leszállítá­sával. AJgyarmatok miniszterelnökei magukra vállalták, hogy parlamentjeiknek azt fogják fjánlani, bogz a brit behozatal­nak a köve'kező előjogokat adjak meg: Kanada adja meg a mostani 33 és fél­százalékos kedvezményt és azonkívül bizonyos cikkekre nézve további ked­vezményeket adjon az által, hogy vagy leszállítja a vámokat Angliával szemben vagy emeli a vámoka’ a többi államok­kal szemben, vagy zámokat szed bizo­nyos idegen árukért, amelyek most vám­mentesek. Uj-Zéland adja meg ezentúl is a brit gyárosoknak az általános 10 százalékos kedvezményt, vagy olyan értékű kedvez­ményeket adjon bizonyos cikkekre, a milyeneket Kanadában terveznek. Foktőid és Natál 25 százalékos ked­vezményt adjon s brit áruknak azáltal hogy az idegen áruk vámját emeli. EgY másik határozat az idegen hajók kizá* rását kívánja a birodalom egyes részei között való forgalomból és a partvidék! forgalomzól és pedig azokkal az orszá­gossal szemben, a melyek hasonlókép­pen kizárják a brit hajózást. A mi Ausztráliát ilteti, a kedvezmé­nyes eljárás uaodja és terjedelme még nincs megállapítva. A konferencia meg­nyitásakor Chamberlain azt a nézetét fejezte ki, liogy a birodalom politikai federáeiója lehetséges ugyan, de euntk a kívánságnak a gyarmatok részéről kell kiindulnia. A kormány kedvező értelemben venné fontolóra azt az indítványt, hogy a gyarmatoknak képviseletet adjanak a brit parlainetben! Ő azonban a gyarma­tok képviseletére legalkalmasabb módnál; a birodalmi tanácskozó-bizottság létesí­tését tartaná. Seiborue a konferencián beszédet mondott a tzngeri védi lemről és azi mondta, hogy háborr esetén a f otta azonnal egyesülni fog, hogy az eilem-é ges flottát megsemmisitsse. A tengeri védelem tehát egyáltalán nem kétséges. Kíüüománia. Angliában sokáig járványos volt, hogy uj és sajátszerü clubokat alapítsanak. Ezt a mániát sokáig kizárólagos angol betegségnek tartották. A dmog most már megváltozott és a klubománia mosi már nem követel a csatornán túl annyi áldozatot, mint eddig. Virágzásának ko­rát II. Károly idejében élte a klubománia. Akkor majdnem ketenkint volt rend­kívül sajátszerü klubalapitás: Egy na pon lord Finch fölvette egy pos akdesis libériáját és négvfogalu kocsit hajtott Lo dón utcáin. Más alk 1 mmal, de még mindig 1T. Káról ui ■ Ikudása alatt, egy londoni em­ber, a kineu mindegyik kezén bat ujja volt, egy másik emnerrdl ;á álkozott a ki szintén ezzel az ujjlölösteggel volt megáldva. Azonnal megalapították a Six fingers- klubot, a me.y csakhamar meglehetősen sok taggal rendelkekezett. De ez a klub nem á.lott fönn sokáig. Komoly viszály­kodás támadt azon vájjon olyan embe­reket is föl tehet-e venni, a kiknek lá­bukon van tizenkét vagy tizenegy ujjuk. Nehány gentíemau egy közös barát­jánál ebédelt és a sza ács oly tészt t ulált, a mely mindenkinek pompásan ízlett. Behviatiak a szakácsot, elárasztó - tál; hizélgő szavakkal és megkérdenék a tészta nevét, a melyet még egy vendég sem eveit másu t. A szakács megvallotta, hogy ö maga tálalta ki a tésztát s azu­tán ho zát de : — Nevezők ktt kat-nak,'vagy efélének, ha úgy t tszik 1 A vendegek azonnal megalapították a Kit-kat-klubut, a melynek tagjai — har­minckilencen voltak — havonkint egy­szer összelőttek és együt ebédeltek ; csemegéül természetesen mindannyiszor a kit-kai-ot találták föl. Egy angol lord nagy szomorúsággal tapasztalta, hogy kortársai mindenféle szinü harisnyát hordtak, csak kéket nem. Szivében azon­nal eltökélte, hogy kizárólagosan égszín­kék harisnyát fog hordani. Baiátai kö­zül többen, köziük Horace Wallpole is, ugyanezt cselekedtél: és immár készen volt a kókharisnyások klubja. De meg Kell jegyeznünk, hogy abban az időben virágzott Londonban a Sámsonok klubja, a melybe csak olyan emberek juthattak, a kiknek nagyon dús hajuk volt, to­vábbá a tulipánbarátok klubja s a csőd­öt jutottak klubja. Az utóbbi klubba csak »aoltat vettes tői, a kiK legalább fé­szer vo tak csődben, az igazgatótanács­nak tagja pedig csak az lehetett, a kit csalárd bukásért már megbüntettek. , ,y ,■ , „ ....; . .■■ jcray) A tetj. Féltékenység! jelenet tévedésből. — Saját tudósítónktól. — Elegáns, gummikerekü fogat érdekes fiatal párt vitt ma reggel a Belváros egyik szállodájába. A férfi G. V. osz­trák miniszteri tisztviselő és neje cimen öltötték ki a bejelentő lapot. Majd két stzrbát nyittatott magának. A hölgy, egy husz-hu»zonnégy évnek látszó szőke szépség, nyomban bezárkózott a szo­bába, a férfi kocsiba ült ismét s a táviróhivatalba hajtatott. Még vissza se jött, a mikor gyors vágtatással másib kétfogatu ért a szál­loda elé. Hárman szálltak ki a kocsiból. A portás félre hívták és nehány percig bizalmasan beszélgettek vele. Mind a hármán igazolták magukat: bécsi ma­gái detektívek, a kiket J. S. dúsgazdag ba kár küldőt- á fiatalok nvomába. A detektívek elmondottáka portásnak, hogy a fiatal hö gv a bankár menyje. Az asszonyka négy héttel ezelőtt lett a felesege a bankár fiának. Nászúira in- dn tak s már visszatérőben voltak, a mikor Abbáziában fiatal asszonynak no ma veszett. Férje délután sétáia indult s az asszonyka zt mondotta, hogy fáredt s aludni kíván. Mire ura ntáslél órával később a szállóba visszatért, «z a szom ka nem volt ott. Elvitte minden ruhrj it s üzenetről ezt az Írást hngyta az asztalon : Ketten a fiatal pár lakásának ajtajával czeml en hcrelt-k szobát maguknak s egy percre sem mozdultak el onnan. A har­madik társuk telefonon értesítette a bécsi bankárt, hogy munkájukat siker ko ronázta. Az esti gyorsvonattal már Budapesten volt az apa. A fia is velejött. A detektívek kíséretében fölmentek a szökevények szobájába. Kopogtatásukra a fiatal embermenten ajtót nyitott. A bankár izgatottan kiáltott rá . — Csábitó, bók van az a te — „fe­leséged ? A fiatal ember meglepetten nézett az idegeme. Szinte hüledezve felelt* — No de mit akarnak tőlem S mi közűi; a feleségemhez. A zajia kinyílt a szomszédos szoba ajtija s belépett a fiatal asszony. A csodálkozás sora most a bankáron volt. A vő — nem a mén a meny* volt. hanem G, U.-nak a ministeri tisztviselő­nek igazi felesege, A I inos jelenete a ónban csakhamar véget éri. A bankár bocsánatot kért s lmon lotta a fiatal párnák, hogy a kel­lemetlenséget — a uetektiveknek kő szönhetik, a kik felismerték a fiatal part. Azután udvaiiasan meghajtott» magát és kiment a szrbahól. A fiaiai pár azi nnal kikö.tözködött a szállóból, a bankár .pedig szomorúan elutazott Becs fele. „Ma délelőtt találkoztam Viktorral. Ne haragudiék, de őt ma is szeretem Kérem, vá junk el.“ A fiatal férj az esetet nyomban meg- sürgönyözte az édes atvjanak, aki, mert fétt a botiá ívtól, a fiatalok ki y mozá- sávai egy ügyes magánde ektiv intézetet bízott meg. Á három detektív bogy-bogy nem, ma — mint emlintiük — Buda­pesten megtalálta a szerelmes szökevé­nyeket. Feleség gyilkos házassági szé­delgő. A bécsi rendőrség letartóztatás! pa­rancsot adott ki Clermont Ferenc nevű 25 éves vesuti tisztviselő ellen, a ki a svájci központi vasútnál mint a háló­kocsik ellenőre volt alkalmazásban. Clermont többrendbeli Bécsben elköve­tett házassági szedelgéssen van terhelve, sőt avval is gyanusnják, hogy feleségei eltette láb alól. Clermont, aki különbem olasz születésű ember, bécsi tartózko­dása alatt megismerkedett egy Weigl Adél nevű varrónővel, aki iránt — úgy mutatta — oly nagy szerelemre gyuladt, hogy kész elvenni feleségül. A leány szintén megszerette a különben csinos féi fit és elhatároztak, hogy elutaznak Znaiba a nő szüleihez, Hogy kikérjék beleegyezésüket a házasságba. Az öregek megadták, mire a szerelmesek egybe­keltek és elutaztak Lausennába. Egy pár hét múlva azonban Clermont megjelent Béc*ben, felesége volt házi- aszonyánál és elvitette annak még ot- maradt holmiját, többek között varégé- pét is. Mialatt a holmikat a munkás­emberek kiszállították a lakásból, a házi- ass’ony beszélgetésbe bocsátkozott Clert mont.aí, egy és mást kétdezéaködro annak nejéről, Clermont erre elmondta, hogy a határszéli Buchs városkában laknak, de az asszonynyal nincsen meg­elégedve, mert nem ért a háztartáshoz. Mindezt oly kapkodva mondta el, hogy a házisszony félig tréfálva, léiig komo­lyan odaszólt Clermontnak : — Csak nem tette el láb alul a fele­ségét ? Clermont bosszúsan hárította el ma­gáról ezt a gyanúsítást és elbúcsúzva, eltávozott. Nehány nap múlva Weigl Adél szülei sürgönyt kaptak München­ből, amelyhdn Clermont, neje nevében sürgősen küldendő pénzt kér. Minthogy időközben W ig. Adel volt háziasszonya a fönti b< szélgetésről éitesitette annak szüleit, ezek a sü gönyi átzdiák a ható­ságnak, kérve Cleimont le artózUtísát. A bécsi rei dőrség ki is adta a letaitóz- tatási fölhívást, annyival is inkább, mert több olyan följelentés érkezett házasságszédelgések miatt, amelyek sze­mé yleírásai Ciermonira illenek. A király nem jön Budapestre Tudvalevőleg e hónap hó 8-ára volt jelezve, hogy a király udvarával Budapestre érkezik. A budavári ki­rályi palotában és a gödöllői kas­télyban már hetek óta folytak az előkészületek a király fogadására. Tegnap hirtelen beszüntették az elő­készületeket, a várpalotában abban- hagytak minden rendezkedési munkát mert Bécsből az az értesítés érkezett? hogy a király megváltoztatta tervé* és budapesti látogatását bizonytalan időre elhalasztotta. Az elhalasztásnak kétségtelenül politikai okai vannak. Hiába igyekeztek tehát a király távolmaradását féliiivatalosan cáfol- gatni. Tény az, hogy a budai fényes királyi palota ablakai sötétek marad­nak, mert a király nem jön Buda­*2 agrar-szoclalizmus Itáliában! A munkás-osztály társadalmi helyze tének javulására irányuló mozgalom hullámai eljutottak már a szélső Ke­letre is, a szocializmus apostolai hirde- ik az igét Japánban is, — de inkább az ipari munkások és a városlakók jó- vcjtit szorgalmazzák. A mozgalomban mm igen vettek részt eddig a földmű* v ses, a falusiak, pár esztendeje, hogy az olasz földmivesek is komolyan, prog­ramszerűen szervezkedni kezdenek s s megindították a szociáliíta jellegű ag- rái-mozgalmat, mely mind szélesebb Hiányokat óit Lombardiában, Piemotban s Velence v dókén. az olasz agrárius mozgalmat két dolog jeílemzi: erősen szo> iábsta, némelyek szerint kollektivista je legü ; törvényes keretek közt fogant s mindenütt a töivények tiszteletben tar ásával fejlődik. É? ez annál jellem­zőbb, mert tudvalevőleg a hasonló moz­galmak minden, ha erőszakos, sokszor véres és kegyetlen dátumokhoz fűződnek, — a paraszt ritkán jutott békés utón társadalmi jussáhvs. Az elszigeteltség és ludailan a miben a paraszt él. nagy­ban hozzájárult a legbrulálisabb önzés föiburjánzásához, a társadalmi szó ida- ritás alig fejlődhetett közöttük. A paraszt konok individuálista, mindene a föld, szereti s gyűlöli. Meglepő, hogy a talián földmivesek szervezkedni tudtak, analó­giával erre csupán a Trade-Union- sok szolgálnak és es a mozgalom, a melyet Arch ind tott Angliában. De még Archnak sem sikerült hatalma- szervez- kedéseekeretei közé fogni az angol agrí- koléris bizottságokat. A cardffi kongresz- szuson 1876-ben mindössze két íöld- mives Unió szerepelt, százbusz taggal. Az olasz Unió békés volta még megle­pőbb és még tanulságosabb. Mennyi kegyetlenség, mennvi vérengzés emlék« fűződik az angol White Tyf:r, Katt s a francia Jarqueries-íeie paraszt-mozgal­makhoz, mennyi vér omlott a békés Svájcban ■ mennyi borzaimat kel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom