Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)
1902-11-10 / 58. szám
2 Megszökött szerelmes. — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 3. Sírva állított be ma a Mária Terézia laktanya udvarára egv csinos szőke leány. A laktanya parancsnoka után kéde- zősködött. K. J. hadnagy amint meglátta a síró leányt rögtön hozzásietett és faggatta, hogy miért sir. A leány akkor hiven előadta bajá. Egy katona őt a városligeti fasorban megszólította és kérte, hogy elkísérhesse. Miután máskülönben is sötét volt, ő pedig a Hermina-uton lakik, megengedte, hogy hazakisérje. A katona útközben sok szépet beszélt neki, hogy milyen szép, mennyire megszel ette őt az első látásra. Erre a sok szép beszédre a leány megengedte nkei hogy béjöjjön lakására, ahol szálláson volt. A ssobaasszonynak, mint régi ismerősét mutatta be a delt katonát. A katona azonban kihasználta á rája nézve nagyon is kedvező alkalmat és a lakásból úgy a leány, mint a szoba- asszony pénzét elemelte, körű belül 30 forintot. Reggel nagy bucsuzások után váltak el. Délelőtt a háboritás közben tűnt föl, hogy a ládában a fehérnemű összevissza van hányva. A hadnagy megkérdezte a leányt i — Hogy hivtái ? A nevet bizonyosan nem tudom, valami Jóska nevű. Dezer közül is megismernem. Szép barna fiú, a balkarján egy sárga siráf. A hadnagy az önkéntesi iskolába rohant, mert azt hitte, hogy va.amelyik önkéntes a tettes. Benyit, fé rehivja a kapitányt, s nagy komon an előadja az esetet. A kapitány arca elboi ul. Oda fordul az önkéntesekhez és szól: —• Ki vö t tegnap este a Hermina utón? — Siri csend következett ezután. — Nem felel senki ? No jól van. Vigyázz, indulás le az udvarra. Ott aorba állítja az önkénteseket os a leány végig ment a soron, de nem találta meg a strafos Jóskát. Mikor végig ment a soron, véletlenül az emeleti 'folyosóra pillantott lel. Egyszerre felkiáltott: — Amott van mi, ott kefél. . . . Oda néznek, hát csakugyan ott van Jóska, hiven pueovál egy waífenrokot, lévén ő a kapitány ur — tisztiszolgája. Azonbbn a ieány visszavonta panaszát, nehogy Jóskának valami baja essek. Csak a kapitány látta el a hajat, ámbár — osztrák módra. Nagy^ritanla es gyairnalal. London, nov. 8. A minap hozták nyilvánosságra azokat a határozatokat, amelyeket a biroda.m kormány tagjainak és a gyarmatok mi ms^eremek nemrég tartott konlerenciája hozott. Az egyik határozat, amely a birodalom egyes részei közt való kereskedelem kedvezményezéséről szól, ktvánotosnak mondja, hogv a gyarmatok jelentékeny kedvezményeket nyújtsanak a brit beho- za ódnak és lóiszólitja a birodalmi kormányt, hogy a gyarmatoknak is kedvez- menyes elbánást biztosítson a mostani vagy ezemui óletbeléptendó vámok aiói való loimentéásei vagy azok leszállításával. AJgyarmatok miniszterelnökei magukra vállalták, hogy parlamentjeiknek azt fogják fjánlani, bogz a brit behozatalnak a köve'kező előjogokat adjak meg: Kanada adja meg a mostani 33 és félszázalékos kedvezményt és azonkívül bizonyos cikkekre nézve további kedvezményeket adjon az által, hogy vagy leszállítja a vámokat Angliával szemben vagy emeli a vámoka’ a többi államokkal szemben, vagy zámokat szed bizonyos idegen árukért, amelyek most vámmentesek. Uj-Zéland adja meg ezentúl is a brit gyárosoknak az általános 10 százalékos kedvezményt, vagy olyan értékű kedvezményeket adjon bizonyos cikkekre, a milyeneket Kanadában terveznek. Foktőid és Natál 25 százalékos kedvezményt adjon s brit áruknak azáltal hogy az idegen áruk vámját emeli. EgY másik határozat az idegen hajók kizá* rását kívánja a birodalom egyes részei között való forgalomból és a partvidék! forgalomzól és pedig azokkal az országossal szemben, a melyek hasonlóképpen kizárják a brit hajózást. A mi Ausztráliát ilteti, a kedvezményes eljárás uaodja és terjedelme még nincs megállapítva. A konferencia megnyitásakor Chamberlain azt a nézetét fejezte ki, liogy a birodalom politikai federáeiója lehetséges ugyan, de euntk a kívánságnak a gyarmatok részéről kell kiindulnia. A kormány kedvező értelemben venné fontolóra azt az indítványt, hogy a gyarmatoknak képviseletet adjanak a brit parlainetben! Ő azonban a gyarmatok képviseletére legalkalmasabb módnál; a birodalmi tanácskozó-bizottság létesítését tartaná. Seiborue a konferencián beszédet mondott a tzngeri védi lemről és azi mondta, hogy háborr esetén a f otta azonnal egyesülni fog, hogy az eilem-é ges flottát megsemmisitsse. A tengeri védelem tehát egyáltalán nem kétséges. Kíüüománia. Angliában sokáig járványos volt, hogy uj és sajátszerü clubokat alapítsanak. Ezt a mániát sokáig kizárólagos angol betegségnek tartották. A dmog most már megváltozott és a klubománia mosi már nem követel a csatornán túl annyi áldozatot, mint eddig. Virágzásának korát II. Károly idejében élte a klubománia. Akkor majdnem ketenkint volt rendkívül sajátszerü klubalapitás: Egy na pon lord Finch fölvette egy pos akdesis libériáját és négvfogalu kocsit hajtott Lo dón utcáin. Más alk 1 mmal, de még mindig 1T. Káról ui ■ Ikudása alatt, egy londoni ember, a kineu mindegyik kezén bat ujja volt, egy másik emnerrdl ;á álkozott a ki szintén ezzel az ujjlölösteggel volt megáldva. Azonnal megalapították a Six fingers- klubot, a me.y csakhamar meglehetősen sok taggal rendelkekezett. De ez a klub nem á.lott fönn sokáig. Komoly viszálykodás támadt azon vájjon olyan embereket is föl tehet-e venni, a kiknek lábukon van tizenkét vagy tizenegy ujjuk. Nehány gentíemau egy közös barátjánál ebédelt és a sza ács oly tészt t ulált, a mely mindenkinek pompásan ízlett. Behviatiak a szakácsot, elárasztó - tál; hizélgő szavakkal és megkérdenék a tészta nevét, a melyet még egy vendég sem eveit másu t. A szakács megvallotta, hogy ö maga tálalta ki a tésztát s azután ho zát de : — Nevezők ktt kat-nak,'vagy efélének, ha úgy t tszik 1 A vendegek azonnal megalapították a Kit-kat-klubut, a melynek tagjai — harminckilencen voltak — havonkint egyszer összelőttek és együt ebédeltek ; csemegéül természetesen mindannyiszor a kit-kai-ot találták föl. Egy angol lord nagy szomorúsággal tapasztalta, hogy kortársai mindenféle szinü harisnyát hordtak, csak kéket nem. Szivében azonnal eltökélte, hogy kizárólagosan égszínkék harisnyát fog hordani. Baiátai közül többen, köziük Horace Wallpole is, ugyanezt cselekedtél: és immár készen volt a kókharisnyások klubja. De meg Kell jegyeznünk, hogy abban az időben virágzott Londonban a Sámsonok klubja, a melybe csak olyan emberek juthattak, a kiknek nagyon dús hajuk volt, továbbá a tulipánbarátok klubja s a csődöt jutottak klubja. Az utóbbi klubba csak »aoltat vettes tői, a kiK legalább fészer vo tak csődben, az igazgatótanácsnak tagja pedig csak az lehetett, a kit csalárd bukásért már megbüntettek. , ,y ,■ , „ ....; . .■■ jcray) A tetj. Féltékenység! jelenet tévedésből. — Saját tudósítónktól. — Elegáns, gummikerekü fogat érdekes fiatal párt vitt ma reggel a Belváros egyik szállodájába. A férfi G. V. osztrák miniszteri tisztviselő és neje cimen öltötték ki a bejelentő lapot. Majd két stzrbát nyittatott magának. A hölgy, egy husz-hu»zonnégy évnek látszó szőke szépség, nyomban bezárkózott a szobába, a férfi kocsiba ült ismét s a táviróhivatalba hajtatott. Még vissza se jött, a mikor gyors vágtatással másib kétfogatu ért a szálloda elé. Hárman szálltak ki a kocsiból. A portás félre hívták és nehány percig bizalmasan beszélgettek vele. Mind a hármán igazolták magukat: bécsi magái detektívek, a kiket J. S. dúsgazdag ba kár küldőt- á fiatalok nvomába. A detektívek elmondottáka portásnak, hogy a fiatal hö gv a bankár menyje. Az asszonyka négy héttel ezelőtt lett a felesege a bankár fiának. Nászúira in- dn tak s már visszatérőben voltak, a mikor Abbáziában fiatal asszonynak no ma veszett. Férje délután sétáia indult s az asszonyka zt mondotta, hogy fáredt s aludni kíván. Mire ura ntáslél órával később a szállóba visszatért, «z a szom ka nem volt ott. Elvitte minden ruhrj it s üzenetről ezt az Írást hngyta az asztalon : Ketten a fiatal pár lakásának ajtajával czeml en hcrelt-k szobát maguknak s egy percre sem mozdultak el onnan. A harmadik társuk telefonon értesítette a bécsi bankárt, hogy munkájukat siker ko ronázta. Az esti gyorsvonattal már Budapesten volt az apa. A fia is velejött. A detektívek kíséretében fölmentek a szökevények szobájába. Kopogtatásukra a fiatal embermenten ajtót nyitott. A bankár izgatottan kiáltott rá . — Csábitó, bók van az a te — „feleséged ? A fiatal ember meglepetten nézett az idegeme. Szinte hüledezve felelt* — No de mit akarnak tőlem S mi közűi; a feleségemhez. A zajia kinyílt a szomszédos szoba ajtija s belépett a fiatal asszony. A csodálkozás sora most a bankáron volt. A vő — nem a mén a meny* volt. hanem G, U.-nak a ministeri tisztviselőnek igazi felesege, A I inos jelenete a ónban csakhamar véget éri. A bankár bocsánatot kért s lmon lotta a fiatal párnák, hogy a kellemetlenséget — a uetektiveknek kő szönhetik, a kik felismerték a fiatal part. Azután udvaiiasan meghajtott» magát és kiment a szrbahól. A fiaiai pár azi nnal kikö.tözködött a szállóból, a bankár .pedig szomorúan elutazott Becs fele. „Ma délelőtt találkoztam Viktorral. Ne haragudiék, de őt ma is szeretem Kérem, vá junk el.“ A fiatal férj az esetet nyomban meg- sürgönyözte az édes atvjanak, aki, mert fétt a botiá ívtól, a fiatalok ki y mozá- sávai egy ügyes magánde ektiv intézetet bízott meg. Á három detektív bogy-bogy nem, ma — mint emlintiük — Budapesten megtalálta a szerelmes szökevényeket. Feleség gyilkos házassági szédelgő. A bécsi rendőrség letartóztatás! parancsot adott ki Clermont Ferenc nevű 25 éves vesuti tisztviselő ellen, a ki a svájci központi vasútnál mint a hálókocsik ellenőre volt alkalmazásban. Clermont többrendbeli Bécsben elkövetett házassági szedelgéssen van terhelve, sőt avval is gyanusnják, hogy feleségei eltette láb alól. Clermont, aki különbem olasz születésű ember, bécsi tartózkodása alatt megismerkedett egy Weigl Adél nevű varrónővel, aki iránt — úgy mutatta — oly nagy szerelemre gyuladt, hogy kész elvenni feleségül. A leány szintén megszerette a különben csinos féi fit és elhatároztak, hogy elutaznak Znaiba a nő szüleihez, Hogy kikérjék beleegyezésüket a házasságba. Az öregek megadták, mire a szerelmesek egybekeltek és elutaztak Lausennába. Egy pár hét múlva azonban Clermont megjelent Béc*ben, felesége volt házi- aszonyánál és elvitette annak még ot- maradt holmiját, többek között varégé- pét is. Mialatt a holmikat a munkásemberek kiszállították a lakásból, a házi- ass’ony beszélgetésbe bocsátkozott Clert mont.aí, egy és mást kétdezéaködro annak nejéről, Clermont erre elmondta, hogy a határszéli Buchs városkában laknak, de az asszonynyal nincsen megelégedve, mert nem ért a háztartáshoz. Mindezt oly kapkodva mondta el, hogy a házisszony félig tréfálva, léiig komolyan odaszólt Clermontnak : — Csak nem tette el láb alul a feleségét ? Clermont bosszúsan hárította el magáról ezt a gyanúsítást és elbúcsúzva, eltávozott. Nehány nap múlva Weigl Adél szülei sürgönyt kaptak Münchenből, amelyhdn Clermont, neje nevében sürgősen küldendő pénzt kér. Minthogy időközben W ig. Adel volt háziasszonya a fönti b< szélgetésről éitesitette annak szüleit, ezek a sü gönyi átzdiák a hatóságnak, kérve Cleimont le artózUtísát. A bécsi rei dőrség ki is adta a letaitóz- tatási fölhívást, annyival is inkább, mert több olyan följelentés érkezett házasságszédelgések miatt, amelyek szemé yleírásai Ciermonira illenek. A király nem jön Budapestre Tudvalevőleg e hónap hó 8-ára volt jelezve, hogy a király udvarával Budapestre érkezik. A budavári királyi palotában és a gödöllői kastélyban már hetek óta folytak az előkészületek a király fogadására. Tegnap hirtelen beszüntették az előkészületeket, a várpalotában abban- hagytak minden rendezkedési munkát mert Bécsből az az értesítés érkezett? hogy a király megváltoztatta tervé* és budapesti látogatását bizonytalan időre elhalasztotta. Az elhalasztásnak kétségtelenül politikai okai vannak. Hiába igyekeztek tehát a király távolmaradását féliiivatalosan cáfol- gatni. Tény az, hogy a budai fényes királyi palota ablakai sötétek maradnak, mert a király nem jön Buda*2 agrar-szoclalizmus Itáliában! A munkás-osztály társadalmi helyze tének javulására irányuló mozgalom hullámai eljutottak már a szélső Keletre is, a szocializmus apostolai hirde- ik az igét Japánban is, — de inkább az ipari munkások és a városlakók jó- vcjtit szorgalmazzák. A mozgalomban mm igen vettek részt eddig a földmű* v ses, a falusiak, pár esztendeje, hogy az olasz földmivesek is komolyan, programszerűen szervezkedni kezdenek s s megindították a szociáliíta jellegű ag- rái-mozgalmat, mely mind szélesebb Hiányokat óit Lombardiában, Piemotban s Velence v dókén. az olasz agrárius mozgalmat két dolog jeílemzi: erősen szo> iábsta, némelyek szerint kollektivista je legü ; törvényes keretek közt fogant s mindenütt a töivények tiszteletben tar ásával fejlődik. É? ez annál jellemzőbb, mert tudvalevőleg a hasonló mozgalmak minden, ha erőszakos, sokszor véres és kegyetlen dátumokhoz fűződnek, — a paraszt ritkán jutott békés utón társadalmi jussáhvs. Az elszigeteltség és ludailan a miben a paraszt él. nagyban hozzájárult a legbrulálisabb önzés föiburjánzásához, a társadalmi szó ida- ritás alig fejlődhetett közöttük. A paraszt konok individuálista, mindene a föld, szereti s gyűlöli. Meglepő, hogy a talián földmivesek szervezkedni tudtak, analógiával erre csupán a Trade-Union- sok szolgálnak és es a mozgalom, a melyet Arch ind tott Angliában. De még Archnak sem sikerült hatalma- szervez- kedéseekeretei közé fogni az angol agrí- koléris bizottságokat. A cardffi kongresz- szuson 1876-ben mindössze két íöld- mives Unió szerepelt, százbusz taggal. Az olasz Unió békés volta még meglepőbb és még tanulságosabb. Mennyi kegyetlenség, mennvi vérengzés emlék« fűződik az angol White Tyf:r, Katt s a francia Jarqueries-íeie paraszt-mozgalmakhoz, mennyi vér omlott a békés Svájcban ■ mennyi borzaimat kel-
