Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)
1902-11-21 / 69. szám
l. éfolyam, 69, szél. Szaímár. 1902. péntek, november 2l, Egyes száma 2 fillér Felelő» szerkesztő: SEAJDXK ÁKPÁD. ftserkesatősés és kiadóhivatal: MOHVAIJÁNOS könyvnyomdája ' {beatmáron, Eötvös-ate*. 6. Telelőn 7«. Megjelenik mindennap korúi reggel. Hirdetések felvétetnek: Morvái János könyvnyomdájában, valamint Löwy Miksa könyv- kereskedésében. fp"" 1 '.L1--1 Vihar a c^^i^m^pyfeaaa JVessi—Fejérváry affér. Botrány a vasarpenztar korúi, Agrár merkantil párbaj. Budapest, nov. 20. Jeszenszky Pál az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára ma déletőtt provokáítatta Fenyvcssy Adolf országgyűlési gyorsíró főnököt és fővárosi bizottsági tagot. A becsülelügyi affér, a vásárpénztár szemét dombján termett. Jeszenszky Pál, az omge titkára, súlyos érvekkel támadta a vásárpénztárt és annak igazgatóját a „Köztelek“ című agrár újságban. Erről a cikkről tudomást szereztek a közélelmezési bizottság ülésén, amelynek Fenv- vessy Adolf egyik vezértagja és aki h8yes védője a vásárpénztárnak, a melynek felügyelő bizottsági tagja. A cikket és a cikk szerzőjét Feny- vessy párbajképes szavakkal illette s a sértésekről, Schubert Sándor bizottsági tag révén, tudomást szerzett Jeszenszky Pál. A megsértett titkár Almády Gézához, a közélelmezési ügyosztály élén álló tanácsnokhoz fordult, hogy tőle szerezzen bizonyságot a sértő kifejezésekről. Hogy mit mondott Almády, azt nem tudjuk. De sejtjük abböl, hogy Jeszenszky Pál a segédeit elküldötte Fenyvessy Adolfhoz. Öiíg;iikos fegyenc. Budapest, nov. 20. Vuesetics József 47 éves budapesti születésű óratokkészitő az este a Cse- pelszigeten egy fára felakasztotta magát és meghalt. Vuesetics két héttel azelőtt szabadul meg a szegedi Csiilagbö’tönből, a ho gyilkosság és bigánia miatt volt elzárva A törvényszék tizenöt esztendei fogházra ítélte, de büntetéséből elengedtek három esztendőt, mert jól viselte magát rabsága alatt. ^Vuesetics ezelőtt tizenkét évvel, mint 35 éves egészséges, ép férfi jómódban élt. A Csepel-szigeten volt háza, földje és a mi a fő, pompás kereset forrása. Vuesetics a budapesti órások és ékszerészek számára készített óra- és ékszer- tokokat. Olyan jól ment az üzlete, hogy három legényt kellett tartania. Egy szép napon Vuesetics házában, a hol ifjú neje gazdálkodott és egy apró gyermek édesítette meg ö cm;t, megjelent egy sápadt külsejű nő. Hosz- szu útról, Amerikából érkezett és Vuesetics házába lépve nem akart többé távozni. Vuesetics szörnyen megijedt a nő láttára, a kiről csakhamar kiderült, hogy az óratok készítőnek első fe esége. A szomszédok annyit tudtak mér az előtt is, hogy Vuesetics Amerikában járt hosszú ideig és ottan szerezte meg mind azt, ami virágzó mesterségének alapját képezte. Ezt ő maga mondotta el. Mivel idegen volt Csepelszigeten, senki sem tudta, hogy Vucseticsnek volt már egy lele‘ sége. A nő megjelenése, és határozott tellépése és a férfi rémülete mindjárt azt igazolták, hogy múltjában va- ami sötét folt van. Az órátok készítő házánál az idegen nő megji lenesekor nagy botrány játszódott le. Vuesetics átkozódott, az iíju menyecske sirt és el akarta házat hagyni, az idegen nő pedig szótlan volt és letelepedett, mintha otthon lettt volna. Másnap borzasztó eseményre ébredtek fel a szomszédok. Az idegen sápadt rőt meghalva, meggyilkolva találták. Gyilkosa Vuesetics volt. Vucseticset a csendőrök vitték el a börtönbe, a hol bevallotta, elmondot'a. hogy az idegen nő csakugyan első neje volt, a kivel Rozsnyón esküdött meg. de boldogtalan volt. A rossz megélheti >1 viszonyok következtében nejével kivándorolt Amerikába. New-Yorkhan az asz- -zony honfitársainak egyikével erkölcstelen életmódot kezdett folytatni és a mikor férje rájött erre, megszökött kedvesével. A megcsalt kerestette a hűtlent egy ideig, de hiába. Amerikából való távozása előtt azt a lrirt kapta, hogy neie Brajiskában, a hová kedvese vitte, kolerában meghalt. Néhány ezer dollárnyi megtakarított pénzecskével hazájába visszatért, tehát jóhiszemüleg nősült meg újra. Mive. naloitasbizbnyitványt nejéről nem tudói felmutatni, egyáltalán meg sem említett« esküvőjénél, hogy valaha már nős volt. Elképzelhető tehát rémülete, amiko> neje mintegy a sárból megjelent házába.' , Rémülete azonban haraggá változott át a midőn a hűtlen asszony, a ki a; utolsó utcai nőnél is erkölcstelenebből élt, újra jogot formált hozzája és házához. Mikor megjelenését követő éjjelén fe- szólitotta. hogy hagyja el a házat, a. asszony fenyegetőzni kezdett, hogy fel jelenti. Ekkor oly éktelen dühre fakad’ hogy a keze ügyébe akadt késsel szivén szúrta. Az asszony holtan, jajszó néikü rogyott össze. A törvényszék 15 esztendei fegyházbüntetést mért a szerencsétlenre, ak1 talán csakugyan azt hitte, hogy elst. neje nem él, amikor újra megnősült. Először Váczo’t a fegyházban, később a szegedi esi a -börtönben töltötte el szomorú napjait. Itt kapta azt a hirt, hogy második neje meghalt bánatában, majd, hogy fiacskája is elhalt. Most már nem vágyott többé vissza a világra. Munkával, a külvilágot elfelejtve űzte el keservét. A fegvház és börtön igazgató példásnak talá ta magaviseletét és ezért sok olyan megengedett kedvezményben ré szesitette a sajnálairaméltó rabot, a mi' más rabtársa nem élvezett. A börtönben folytathatta szép mesterségét, a tok készítést, egész kis műhelyt rendeztek be neki; a rab társaival, akik mind közönséges gonosztevők voltak, nem érintkezett és sétáján is egyedül mehetett a börtön udvarán. Nem csoda tehát, hogy a világ'ól és rokonaitól elhagyatott rab megszerette börtönét. Nagyon meg volt lepetve és igazán fájdalmasan érintette, a midőn értésére Diákok túnlaiesa a báileremben. Pétervárott, mint onnan jelentik, egy hál alkalmával nagy tüntetés volt, ame- yen Bahnasovot, Szipja-in miniszter vilkosát dicsőítették. A tüntetésről ezt elentik: , A múlt szombaton nagy tüntetés volt 1 nemesi gyűlés termeiben rendezett bal < lkaiméval, amelyet a pedagógiai tan- olvamok hallgatónői szegény gyermekek támogatására rendeztek. A bálon több izeren vettek részt, iz est folyamán a arzaton levő egyetemi hallgatók és hall atónők lementek a terembe s ott egy dalt énekeltek, amelyben Balmasovot, Szipjagin miniszter gyilkosát dicsőítették. Erre óriási zaj támadt. A rendőrök betódultak a terembe és a tüntetés vezetőit letartóztatták. A diákok a jelenlevő tiszteket bántalmazták s azután el akarták oltani a villamos lámpákat, ami azonban nem sikerült nekik, külömben igen nagy baj támadt volna belőle, A ■ etartóztatott diakokat szigorúan meg ogják büntetni. Attól félnek, hogy ez a üntetés csak bevezetése volt újabb za- argásoknak. dták két héttel ezelőtt, hogy november l-an szabad lesz, mert a hátra levő árom esztendőt elengedték neki példás ragaviselete miatt. . Fájó szívvel hagyta el börtönét, a hol megtanulta és megszokott a világot elelejteni. A keresményéből megtakarított pénzt, öbb mint 600 irtot átvéve, távozott. !ii?ő útja Budapestre vezetett, ahol a kerepesi-uti temetőben neje és gyermeke fekszik. Elhagyatott, dudvával benőtt s igy őket helyre állította és aztán elment Csepelre. Háza még fennállt, de vad idegen emberek laktak benne. A negyvenötéves kora dacára aggastyán külsejű emberre nem üsmert senki és a mikor egy-két régebbi lakosnak elmondta, hogy kicsoda, már azok is csak homály «.sin emlékeztek vissza reája. A megtört fegyenc egy Schwa; Adolf nevű fuvarosnál vett lakást naponkint bejárt a fővárosba szeretet sírjához. ügy látszik azonban, hozzájuk vágy dott. Gazdája Schwartz meg akarta nézi hogy mit csinál a szegény szobájába A midőn bekopogtatott hozzája, ne kapott választ. Az ajtó belülről zár volt Az ablakon keresztül azonban \i háttá, hogy Vuesetics egy szegre f< akasztva a falon lóg. Rögtön feltörette az ajtót és orvo hivoit, aki azonban már nem tudc segiieni. A fegyenc meghalt. Az asztak egy papírlap feküdt, a melyen ’émet ez volt irva: _ „Nincs mit keresnem a földön. Önként megyek a halálba, isten bocsásson még bünömértl“
