Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)

1902-11-03 / 51. szám

I. évfolyam. 51. szám. Szatmár, 1902. IréífS, november 3. Felelős szerkesztő: VAJBXK ÁRPÁD. S«:Ij3í tőség és kiadóhivatal: IORVAIJÁNOS könyvnyomdája Bmtm&roa, Sötvia-utoa 8. Telefon 78. I íá-jmbmb a I i r^r.Tk «:|‘l I I I fl I fl-­•I- I i'W 1 1 II n]i l! Egyas száma t fSsr t Megj e'eiitfo^mindenna^ korán' seggei. { ' A , Hirdetések felvétetnek: Hónai Járacss könyv«’ - nyomdájában, valamint Lowy IVSiksa könyv« kereskedésében. ./ dir LiätsSLci-^01>2IlSj[1 ll ‘ leifiollä lialdoklo atyját. I cár rokona a uörfcribsn. lepletíB a férjél Ferenc Jézseí Rómában. Rómából jelentik, hogy a „Travaso déllé idea® cimü lap értesülése szerint római diplomáciai körökben azt beszélik, hogy megtalálták már a módját Ferenc József király római látogatásának, úgy, hogy sem Viktor Emánuel király, sem pedig a pápa nem tehet kifogást ellene. Eszerint a látogatás a követkézéképp történnék: Ferenc József király Rómába utaznék és mint az olasz király vendége, a Quiiinálba szállna meg. Néhány napi ott időzés után a két uralkodó Nápolyba utaznék és Ferenc József király vissza­térőben ismét megállapodnék Rómában, hogy a pápát meglátogassa. Királyunk ekkor az osztrák-magyar nagykövetség palotájában szállna meg és onnan menne a pápa látogatására a Vatikánba. A tudósitó megjegyzi, hogy ez a terv. ámbár elég diplomatikus fortéíylyal van kreszeive, kevés hitelre talál és azt hi­szik, hogy nyomban fogja követni a bin a cáfolat. Kessyili Lajos ismerefón levele. Debrecenből Írják : A debreceni fő­iskola könyvtára ismét szaporodott egy értékes ereklyével, mely méltán foglal­hat helyet a többi nagybecsű reliquiák sorában. Kossuth Lajosnak egyik eredeti levele ez, mely eddig teljesen ismeretien volt az ország előtt, s melyet Sajó De­zső közigazgatásitanfolyamhallgató aján­dékozott a főiskolának. A levél 1840-ből keli, tehát azon időből, amikor Kossuth Lajos már feltűnt a megyei gyűléseken és a híres pozsonyi diétán. Ez a levele főleg azért érdekes, mert élénk világot vet az nemes, könyörületes szivére és barátai iránt tanúsított hűségére. A levélben egyik ismerősét Luka Sán dór táblabirót arra kéri, hogy segítsen neki bizonyos összeget gyűjteni — a szerencsétlen Lovassy László gyógy- ittatási költségeire. Lovassy volt tudva­levőleg a forrongó idők első mártírja, akit a bécsi kamarija éjnek idején ogatott el s hurcoltatott a hírhedt Új­épületbe. Lovassy már ekkor is gyöngeelmójü volt, a roboskodás s a haza sorsa fö­lötti nehéz aggodalom pedig teljesnn elhomályosították elmevilágát. Beborult, elhomályosult a nemes férfiú elméje s végleg megtébolyogva hagyta el a börtönt. Kossuth mégis remélte, hogy lehet se giteni a Lovassy betegségén. A későbbi események bebizonyították, hogy már e levele Írásakor gyógyhelyre akarta kül- szerenesótlen barátját. A levél maga teljes szövegében igv hangzik : Nagyságos Luka Sándor urnák, a T. Váltó íeltörvényszék királyi tábla- birájának. Szombat reggel 19—XII. 1840. Kedves barátom ! Múltkor, midőn Ágoston Józsinál ve­led lenni szerencsém vala, amidőn a boldogtalan Lovassy Laci állapotáról szólanánk s én megemlíteném, miképea gyógyítása megkisérlésének költségeiről gondoskodni atyját biztosítottuk, ember­szerető indulatodnál fogva. Te is úgy nyilatkoztál, hogy e részbeni gondjaink­ban magad is örömest osztozandó!. E gyöngéd erzelem ellen véteni vélném magamat, ha gondolnám, hogy alkal­matlankodásnak veszed, midőn ezennel tisztelettel tudósitiak, miképpen itt az dő, hogy a bús atyának, mondhatnám, a polgári mint emberi részvét nevében adott szót beváltsuk. Az, ami kell, te­temes összeg : 5—600 pengő írtra rúg : ezt most egyszerre össze nem csinál­hatjuk, mig helyben nem lakó bará­tunk adalékai meg nem érkeznek. De legalább is 200 pengő íorinto mindenesetre elküldök, hogy még uj év. előtt Nagyváradon legyen. Ha mit e részben gondjaink könnyítésére szántál könyörgök, méltóztassál azt legényem által, ki e levelet átadja, pecsét alatt megküldeni s osztozn. velem azon öröm reményében, hogy talán megsegít az Isten egy kitűnő elmét és szivet adni eissza honunknak. Isten áldása veled. Fogadd szívesen őszinte tiszteletem kijelentését, xnelylyel állandóan vagyok polgártársad. Kossuth Lajos. P. S. Nekem egy íagyletem sebzett föl — téli szokása szerint — lábamon; alkalmasint sok napokig szobafogoiyiyá teszen. Ifsgiiütíe az arát. — Orgyilkos szerető. — ' __ Három nagy bűnöst hoztak be tegnap abbilinesbe verve a nagyváradi kir. ügyészség börtönébe. A letartóztatottak közül kettő asszony és a harmadik férfi. Mindháromnak szörnyű bűn terhe nyomja a lelkiismeretűt. A lecsukott férfi szere­tője volt az egyik nőnek, akinek íelbuj- tására meggyilkolta ennek hites urát. Része volt a gyilkosságban a másik asszonynak, a bűnös asszony anyjának is, aki ezért most szintén börtönben ül. A rémes gyilkosságnak részletei a következők: Néhány nap előtt a margitíai járás­ban levő Almás községben az erdő alján vérbefagyva halva lelték Moldován Tógyer odavaló íöidmives gazdát. A hullán meglátszott, hogy gyilkosság ál­dozata lett. A községi elöljáróság az esetet azonnal bejelentette a nagyváradi kir. ügyészségnek, a honnan Ember Géza kir. törvényszéki orvos azonnal a helyszínére utazott az előzetes vizsgálat megejtése végett. A vizsgálat folyamán gyanú merült fel, hogy a gyilkosságot a meggyilkolt családja követte el s a vizsgálóbitó ily nányban bizta meg a csendőrséget a további nyomozattal. A nyomozás csak­hamar sikerre vezetett s ekkor kiderült hogy a vizsgálóbiró helyes nyomon járt, a mikor a gyanúja a meggyilkolt ember családjára irányúit. Moldován Tógyer feíeséges ember volt s nála lakott anyósa, valamint unoka- öcscse a húsz éves Moldován Juon is. A fiatal suhanc és a meggyilkolt em­ber felesége között jó idő óta bűnös vi­szony folyt, amiről a férj semmit sem tudott. A gonosz asszony férjétől szabadulni akart s anyjával együtt íélbuj tóttá sze­retőjét, hogy tegye el a láb alól az al­kalmatlan iérjet. Juon engedett a rábeszé­lésnek és elhatározta, hogy a kínálkozó alkalommal nagybátyját megöli., A napokban azután megjött a várva várt alkalom. Moldován Tógyer kiment a mezőre dolgozni, s mikor munkáját elvégezte, tüzet rakott, majd a tűz mellé leheveredett és elaludt. Moldován Juon ezt az alkalmat leste ki tervének ke­resztülvitelére. Előzőleg már Tógyer után leselkedett s mikor látta, hogy elaludt, egy közeli fáról vastag ágat tört le s azzal az alvó emberre támadt s anélkül, hogy az védekezhetett volna, agyonütötte a szerencsétlent. A hullát azután a közeli erdő aljára vonszo.ta s ott hagyta heverni, a hol másnap arra járó emberek találták meg. ttqgM iialáakió apját, Vérlázitó gyilkosság birét közük Ko­lozsvárról. Burinkai András kökényest gazdát fia, Péter, halálos ágyán meg­gyilkolta. A fiút gonosz hajlamai miatt a csiiád nemrég kitagadta s azóta a környékén csavargód. Anyja, aki a műit hónapban hait meg, haláia előtt vég­rendeletet készíttetett s abban minden, családtagnak juttatott valamicskét, csak az elzühött fiúnak nem. Péter e napok­ban megtudta, hogy apja is halálosan beteg és végrendeletében színién mel­lőzte őt. Az elvetemült legény kivárta az alkal­mat, amig apjával egyedül maradhat. Eleinte alázatosan beszólt az öreggel, de az hajthatatlan maradi. Mikor a hal­doklás bekövetkezett, a fiú kést rántott elő s azzal apját kétszer mellbe szúrta, azután pedig a nyakát is elmetszette. A gyilkos fiú elmenekült, de még az­nap elfogták és a törvényszéki fogházba száhiioitak. Beesett főpapok. A nagyváradi rendőrség nagystílű szél­hámost keres most, aki a pénzszerzés­nek azt a módját találta ki, hogy fő­papokhoz, mágnásokhoz könyörgő leve­leket irt, amelyekben kisebb-nagyobb kölcsönöket kért táviratilag. Gróf Széchenyi Imre, somogvvári föld­birtokos még a múlt év folyamán pa­naszt tett a rendőrségen, hogy egy ma­gát dr. Matusek József, nagyváradi járásbirósági aljegyzőnek nevező egyén részére 74 korona kölcsönt küldött, de ezt vissza nem kapta. A nagyvá­radi törvényszék iroda-igazgatója föl­világosította a grófot, hogy Matusek nevű aljegyző ottan ismeretlen. A nyo­mozás során kiderült, hogy legutóbb a Kolozsvári-utca 35. sz. házba érkezett ugyanakkora összeg dr. Matusek József címre, Bubics Zsigmond kassai püspök­től. A pénzküiucményt egy fiatal ember vette át. Rájött a hatóság arra is, hogy Matu­sek tényleg Nagyváradon tartózkodott egy ideig, ahol úgy látszik ilyen köl­csönkérő kérvényekké! fedezte pénzszük- ségietét, de sohasem volt doktor juris, még kevésbé törvényzzéki aljegyző, ha- jjemállásnélküli közs. segédjegyző A cár rokona börtönben, Bélyegtolvaj Romanoaky hercegi. Szinte hihetetlen és mégis valóság a* á hír, hogy az ország cár egyik közei rokona pár nap óta a liszaboni város fogház lakója, különféle tolvajokkal és rablókkal együtt, akiknek azonban ez talán kevésbé fáj, mivel sohasem élvez­ték a fényes pétervári csészárpalota ké­nyelmét, mint legújabban bekölloztetett társuk. A részleteket igy írják a porta gái fővárosból: Néhány hónapgai ezelőtt ideérkezett egy kiválóan előkelő megjelenésű fiatal ember, aki Cretchet hercegnek nevezte magát, s aki rövid idő alatt a legfel­sőbb körök szívesen látott vendége lön. Beszélgetései közben sokszor rejtélyes célzásokat tett magasrangu származá­sára s leveleket is kapott Sz.-Pé‘ervár- ról, amelyeknek borítéka az orosz csá­szári sassal volt ékítve. Egy nap aztán a fiatal ur elhagyta lakását: egy szál­lót, annélkül, hogy fizetett volna, sőt magával vitt még néhány ezreket érő bélyeget is, melyeket egy barátja t a spanyol Castiíló adott át neki pár napra, megtekintés végett, A spanyol feljelentést tett a rendőrsége®, mety űzőbe vette a hercegei és ei is fogta a spanyol határnál. Visszahozták Lissza­bonba, ahol a fogoly az orosz nagy­követtel akart beszélni, amit meg is engedtek neki. A beszélgetés négy- szemközt történt s befejezése után # nagykövet igazolta a rabot, mait R*> manozsky Miklós herceget, aki ft C£U> nak közeli rokona. Romanovssfcy beismerte, hogy e szálloda költséget nem fizette ki, mivel nem vök pénze, — de a bélyegekre nézve azt mondja, hogy nem akarta et­iópra, csak visszaadásukat felejtette eí. A lisszaboni rendőrség á cár rokonéi nem bocsátotta szabadon, hanem fogva tartotta, mig az esküdtszék dönt sorsa felett. Sima Ferencné a királynál. Sima, a törvény elől Amerikába vám dorolt szentesi képviselő szorgalmasan gondoskodik, vagy gondoskodtat arról, hogy róla mentői töhb jó hir lásson napvilágot a magyar lapokban. A jő hírnek haszna is lehet s talán van is, talán Simára, talán hozzátartozóira nózv0. Legutóbb hire járt, hogy egásiea családját kiviteti Amerikába. Egyetlen betű se volt igaz a hírből, annál kevésbbé, mivelhogy Simánét, férje legjobb barátja, Hegyi Antal cson­grádi plébános elég jó anyagi helyzetbe hozta. Most meg azt hiresztelték, hogy Sima Amerikában sok pénzt nyert. Ez a hir éppen olyan alapos volt, mint a másik A múlt héten az a hir jött Szentesről, hogy Simáné a királyhoz megyenBécsbe s pertörlést kér, hogy férje hazajöhes­sen. Ei is ment és pedig Hegyi plébá­nos társaságában. Simáné is kérte, hogy a felség elé bocsássák, de kérelme nem teljesedett, ■ő Felsége nem hallgatta meg a több« szörös Ítélet törlés® iránt tervezett ké­relmet. Szomorúan jött Bécsbői Buda« pestre, aztán elutazott Hegyi plébános kíséretében — Csongrádra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom