Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-27 / 36. szám
9 Gzecz tábornok Petőfiről. Bem erdélyi hadseregének egyetlen élő tábornoka. Gzecz János most fejezte be több mint kétszáz Írott oldalra terjedő emlékiratát, s megküldte annak egyetlen példányát a kolozsvári országos történelmi múzeumnak. Az ereklye muzeum a kiadásában megjelenő .Történelmi Lapokban“ folytatásokban adja közre az agg harcos eredetileg spanyol nyelven tollba mondott, s idehaza magyarra fordított memoirjait és tervbe vette ezeket kellő támogatás mellett, néhány hónap mulya, könyvalakban is kinyomatni. A minden izében érdekes s különösen az erdélyi hadjáratra vonatkozólag teljesen adatokat tartalmazó kézirat megemlékezik Petőü Sándor rejtélyes eltűnéséről is, Az eredeti szöveg igv szói :- « . SzilágySomlyónál még egy utolsó pihenőt tartottam az egykor oly rettegett erdélyi hadsereg töredékével. Összejött ugyan itt vsgy két háromezer ember, de ííem voltak már alkalmasak temmifélo akcióra: az erkölcsi levertség megbénította tagjaikat. Rövid beszédet idéztem a hazájuk sorsa felett kétség- beesett csapatokhoz; felszólítótiam őket hogy ássák el fegyvereiket, ágyúikat és érjenek vissza csendes családi otthonukba : hisz úgyis hiábavaló és hasz' tálán már min'den ellenállás. Napközben elszórtan jöttek a menekülök Debrecenből ós Világosról, anélkül azonban, hogy táborunkban hosszabb íde;g tartózkodtak volna. Vonultak to- vabn, úgy, aiiogy jöttek . . . Petőfi Sándort is megpillantottam közöttük s követtem őt szemeimmel mindaddig, míg kísérőivel el nem tűnt a hegyek közt. Helvteien azon állítás, hogy Petőfi, a ézabaüsághaic hős köitője, — ki oly nagy mértekben járult az áitaianos lelkese es felkeltéséhez es ebrentariása- hoz, — Bem hadsegéde volt. Ez a feltevés okvetlenül tévedésen alapúi, miután Petőfi csak ideiglenesen, uhg neiiauy napig tartózkodott ikm hadseregénél. Azoknak nézetét, akik azt luitjak, iiogy Petőfi üegasvárnál eset- t, nem oszthatom, miután az a vélet idényem, hogy ezt a hős hazafit nem tokaai a tőlünk történt távozása után társaival együtt a hegyek közt kóhorgó diákok ölték meg, .Minden Petőfi halálára vonatkozó feltevés : mese, Peíöli nyomtalan eltűnését esakis a lentebb vázolt módon tartom lehetőnek . , .“ Czecz tábornok, ki mint Bem vezérkari főnöke s hadsegéde, a legközvetlenebb módon szemlélhette az eseményeket, Petőfinek halálát illetőleg a legmegbízhatóbb — élő — forrásunk. * A r. M.-ben Hentaller Lajos erre a kővetkezőket irja : A Kolozsváron megjelenő Történelmi Lapok után a fővárosi sajtó egy része közölte Czetz János 48—49-iki' honvédtábornoknak azt a feljegyzését, hogy ő a segesvári ütközet után még látta Petőfi Sándort. Ha nem Czetz János, az erdélyi hadsereg egyetlen életben levő tábornoka Írod most, 53 esztendő múlta ezt, — ükkor e mesével, e legendával igazán iiera lenne süükséges foglalkozni s tikkor a lapok is legfeljebb mint kuriózumot jegyezhetnék fel. De Czetz János alakja sokkal nyomosabb volt a múltban, — semhogy ezt szó nélkül elbaii- gatüainánk. Czetz János a Történelmi Lapokban két dolgot jegyez fel Petőfi Sándorról: »Hogy Petőfi voltaképen nem is volt Bem hadsegéde és hogy ő, t. i, Czetz János tábornok: Sztlágy-Somlvónál még egy utolsó pihenőt tartott az egykor oly rettegett er- ttéíyí hadsereg töredékével, s ekkor a Debrecenből és Világosról menekülők közt látta Petőfi Sándort. 0 tehát nrm osztja azok nézetét, kik azt tartják, hogy Petőfi Segesvárnál esett élj hanem hihetőleg a hegyek közt oláhok ölték meg társaival együtt.* Nem említem azt, hogy Segesvár Szi- lágy-Somlvótól mintegy kétszázötven ki-1 Ibméter távolságra van. nem azt, ho'gy a segesvári fitköze* 1849. julius 31-én volt; Czetz János pedig a Világos felől menekülőket (mert Debrecenből már altkor nem menekült, nem menekülhetett senki) legjobb esetben augusztus 15-én láthatta; nem azt, hogy lehetetlen, miként a 250 kilométernyi utón Czetz tábornokon kívül más ne látta volna Petőfi Sándort. Én Czetz tábornokkal szemben csak egyetlenegy klasszikus tanúra hivatkozom, és pedig magára Czetz János tábornokra, — akinek, ha csakugyan tény, és nem az aggkor hallucinációj' lenne: miként Szilágy.Somlyón látta Petőfi Sándoit1 — abszolúte semmi oka sem volt arra, hogy titkát mindez ideig véka alá rejtegesse. Megjegyzésem egyszerűen, minden további kommentár nélkül a következő : Czetz János, az Amerikában, Buenos- Ayres-bcn még ma is életben levő 48- as honvéd tábornok : „Bem-s Feldzug in Siebenbürgen in Jahren 1848—49“ cim alatt 185(Jben, Hamburgban Hoíí- mann és G'ampenál adta ki elsőizben emlékiratait. Ennek a műnek a 340. lapján, áléiról a 12. sorban ezeket irja Czetz János tábornok, amidőn előzőleg leírja a segesvári csatát és Skariotin elestét: „Übrigens soll hier Űngares erster Dichter Petőfi Sándor, -welcher als Adjutant ‘Berns, an der Schlacht Anlüeil genommen, — geiallen sein ; wenigstens hat man über sein Schiksal nicht erfahren können.“ Cetz János tábornoknak ez az eredetileg német nyelven megjelent munkája 1868-ban Pesten is napvilágot látót1. Még pedig ez alatt a cim alatt: Bem erdélyi hadjárata 1848—49-ben. Fordította Komáromy Iván. A magyar kiadásban, 1752-ik lapon, felülről a második sorban, a segesvári ütközet leírása után ez olvasható: „Különben itt esett volna el Petőn Sándor, aki mint Bem hadsegéde vitczüi részt vett a csatában ; legalább ezentúl teljes seggel nyomát vesztették. Így cáfolta tehát le a fiatal, friss emiekezetü Cetz János már 1850-ben azt, amit a késő öregkor lautáziája hal- iucinált az érdemes aggastyánnak. Hentaller Hajos. íz ország áliapda. A miniszterelnök számadó jelentése. Erről számol he az a 442 oldalra terjedő, statisztikai tabelláknál tarkított vaskos kötet, a melyet a magyar koi- mány a napokban adott ki. A nagy adatgyűjtemény három főrészre oszlik. Egyik tárgyalja a minisztériumok működését a másik szói az ország közállapotáról, míg a harmadik az ország statisztikai évkönyvét tartalmazza. Az egyes miniszterek aláírásával ellátott jelentésekből röviden kiemeljük a következőket: A miniszterelnök sajnálattal emeli ki, hogy az fAndrássy-ut végén c tervezett millienáris emlékmű még nimsen készen de ígéri, hogy a mü mielőbb eikészité- tésére módot fog találni. Felemlíti gróf Andrássy Gyula szobrának, Szent István lovas szobrának a tiz szobornak és egyéb emlékműveknek a dolgait. A király személye körüli miniszter csak sablonos jelentést tesz. Hasonlók.-p a horváth-szlavon-dalmát miniszter is, A belügyminiszteri jelentésből kiemeljük, hogy a kivándorlási ügy, a magyar állampolgárság megszerzése és elvesztése dolgában a törvényjavaslati munkálatok folyamatban vannak. A közigazgatási tanlolvam 651 hallgatója közül 550 (84. ol.) képesítést kapott. Egyéb közigazgatási ügyek után szol a jelentés a közegészségről. A tüdővész sajnos, nem mutat csökkenést. A kórházak folytatólagos építése az egész országban örvendetesen halad, elegendő elmekórházunk azonban nifacsen. Az országos betegápolási alap terhére 3.382,400 korona költséggel 18,067 gyermeket gondozott az állam. A szinészeti ügynél felemlíti a miniszter, hogy Krecsányi színigazgató Fiúméban hat héten át fényes sikerű magyar nyelvű előadásokat tartott. A kereskedelemügyi miniszter jelentése szerint a vasutügy terén előkészítés amiatt ált a helyi és magánérdekü vasú ról szóló törvénytervezet, a vasárnapi munkaszünetről szóló rendelet 6tb. A vasutak személyi díjszabása terén semmi változás sem történt, annál több az árufuvarozás terén. A hajózás kérdésében felemlíti, hogy a budapesti kereskedelmi kikötő tervei olcsóbbá dolgoztattak át. Az iparügyekről említendő, hogy minden eszközt felhasználtak a munkás és a munkaadó közti béke elő segítésére. Az ipari es kereskedelmi személyzet szolgálati viszonyait részint az ipartörvény, részint külön törvény fogja szabályozni. Az iparfejlesztésre jutott 1,854,135 K. A házaiási törvény- javaslat késik, mert benyújtása előtt az ausztriai piacokat biztosítani kell a felvidékieknek. A kartel-ügy tanulmányozás alatt van, mert gyakorlati intézkedéseket kellene tenni. A biztosítási ügyre vonatkozólag a statisztikai hivatal speciális magyar halandósági táblázatot készít. A megrendelések gyűjtéséről szóló törvény a gyakorlatban bevált, bár több iparág kivételezést kér és előfordul a kijátszás is. A iöidmivelésügyi minisztérium jelenti, hogy mind több gazdakör keletkezik, 10 uj népies mintagazdaság létesült. Van már 8 gabonaértékesitő szövetkezet is. A rekonstruált, vagy egészen uj szőlők területi gyarapodása örvendetes. A borhamisítások bár csökkentek, de most is oly számosak, hogy a bortörvény ereiyes végreaajtása ezután is szükséges. A pinceszövetkezetek ügye iaasan halad, Eines epüiet. A kertészet és gyümöicsészet iráni oly nagy az érdeklődés, hogy a felügyelők és a ván- dortanitók szamai emelni kellett. Az állami utak beiásitása haladt. A tejgazdaság terén mutatkozó fejlődés iőleg a tejtermékek kivitelének mkelkedéseben és ujabh tej szövetkezete alakulásában nyilvánult. A tej szövetkezetek száma 3 (6. Aj,méhészét és seiyemtenyesztes terén van lendület. Selyewíonóiparuük jó ifire a magyar selyem jó anyagminőségének köszönhető. Az adatforgalom általában az eddigi szabályok keretében nyert lebonyolítást. Az euiők állománya 32,811 kaiasztrális holddal apadt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a katolikus autonómiáról felemlíti, hogy a szervező kongresszus megállapodásának eredményét a királynak bemutatta jóváhagyás végeit. A felső oktatás köréből az uj műszaki doktorátust és az elkészült teivezetet a jogi oktatás reformjáról emeli ki. A népoktatás köréből kiemeli, hogy 600 áll. iskola mellé kell óvodát állítani, a mi tiz évre felosztva, egy millió koronát igényel. Most következik a nem magyar tannyelvű népiskolák tantervének nemzeti szempontból fontos megalkotása. Az állami tanítók fizetésjavitasáról mindenesetre gondoskodnak. Az igazságügyminiszter az ügyvédi rendtartás, az egységes igazságyi gyakorlati szaályzat módosító tervéről szól és taxatíve felsorolja a magyar igazságszolgáltatás tervbe vett reformjait. A pénzügyminisztérium jelentéséből kiemeljük, hogy a jelzálogkölcsönök konverziójánál a bélyeg- és jogilletékekre venatkozólag, a mennyiben a kamatláb csökkenni log, megfelelő javaslatokat készített el, a melyeket alkalmas időben be fog terjeszteni. Végül a honvédelmi miniszter teszi meg statisztikai számadatokra felépített jelentését. tiplii lót babosak. Az Etnográfiában Istvánfiy Gyula irja ie ezeket az érdekes babonákat. A boszorkányok, hogy semmiféle veszedelmet ne hozzanak a házra, Szent János napján seprüt szoktak égetni. Tavaszszal, mikor a juhokat először hajtják ki a havasi lege’őre, a juhász a falu közepén megszokta állítani a s szentelt vízzel megiecskende2Í, nehogy a juhok tejét a boszorkányok elvigvék s ugyancsak akkor és ugyané célból a juhászok egy kis libát lógnak s azt a falu végén rakott tűzben elégetik, hamvával a juhok hátát behintik A tót néphiedelem szerint a boszorkányt meg is lehet látni, nemcsak karácsony éjjelén a Luca napjától kezdve faragott széken, hanem akkor is, ha a a tehenet először hajtják ki a legelőre csak menjen fel a család egyik tagja akár férfi, akár nő, a padlásra, s ott tegven a padláslvuk elé egy eke kereket az elé meg egy szitát s ezen keresztül a kerék tengely-lyukon át nézzen a tehénre. Ha boszorkányt lát a tehén hátán ülni vagy táncoini, akkor a jószág kevés és véres tejet fog adni. A tehén megrontását általában a boszorkányok müvének tartják, s megláthatni vélik olyképpen is, hogy a gazdaasszony vegyen a vásáron alku nélkül egy cseréplazekat, azt vigye az istállóba s egy égő gyertyát rejtsen alája és első szülött gyermekét ölben tartva, a következő boszorkány kiolvasó*, mondja el mellette: Ide varázshatalom Ide mind, úgy akarom I Régi szokás szerint teszek; Keréknyomból sarat veszek, Kovászt, kökény- s csipkevesszöt Petrezselymet, vadfolyókát, A mellé meg galagonyát, S éj idején temetőben, Sírból kiásott koponyát, Aztán, hogyha jő az éjfél Üstbe* főzöm meg a tüzénél Vén boszorkány mondókáiát Mondom el kerék agyán át: Ha beteg is, ha holt is, Jönnie kell akkor is : Meglegyen, mit akarok, Mert neiküie meghalok. Üstbe minden varázslással Főj jön össze mind egymással k' Románca, románca Elmegyünk a táncba ! S te keréknyom hívd ide, Kökény-vessző gyújtsd ide, Petrezselyem ide kergesd. Galagonya, te siettesd, Vad folyondár ne hagyd nyug*sn, S csipke vessző ide verd, Kovász ne adj neki helyt, Ha beteg is, ha holt is El kell jönni akkor la. Meglegyen mit akarok, Mert nélküle meghalok. Aztán a iazék alul a kialudt gyertyát vegye ki s akkor a tehenet megrontó boszorkányt látni fogja. A tehén, ha kevés és rossz tejet ád, végy elő egy régi rongyos kozuhoí (báránybőrből készített ujjatlan bekecset) s öntsd rá a kifejt tejet éjjel 12 órakor aztán a lentebb közölt kioivasót mondva, a kozuhot egy olyan esipkevesszővei verjed, a mely magányosan nőtt föl a csipkebokor tövéről, akkor tulajdonképpen a boszorkányt fogod elverni s többé sohasem jő a tehénhez. Ha valakinekk szép kövér marháját megirigyled, fekete rongyot rejts az istálló padlója (a hidlás) alá, akkor okvetlenül leromlik, azonban van olyan asszony, aki a thhen romlásának okát meg tudja mondani s ha a rongyot a hidlás alól kiveszik, a jószág ismét felszedi magát. Ha idegen istállóban valaki szép marhát lát, köpködjön rá, nehogy a szemével megverje s lefogyjon. Ez annyira általános szokás, hogy még az utcán végig szaladó malac felé is köpködni szoktak, ha szépsége feltűnik, nehogy az akaratlan szeimnelveré3 következtében leromoijon. á gabona és liszt állami ellenőrzése Portugailábaa, Portugáliában erős ellentétek fejlődtek ki a mezőgazdák és a molnárok között. A molnárok kívánsága az, hogy az őrléshez külföldi gabonát is használhassanak lel, hogy ezt a belföldivel keverve az őrléshez felhasználhassák, A molnárok azt állítják, hogy a portugáléi búza szeme kemény, tehát, hogy jó minőségű búzalisztet készíthessenek, okvetlen szükséges, hogy külíöldi, puha szemű búzával keverjék;,a mezőgazdák pedig ez ellenében azt állítják, mint lissaboni konzulátusunk jelenti, hogy az ország termése a fogyasztást iede-áL
