Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-15 / 24. szám

1902. október 15. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 Őszi hangulat. Szatmár, okt. 14. Borongva, szomorú gondo­latokkal, sötét sejtelmekkel járjuk a mezöt, ahova remény­ségeink gyökérszálai tapad­tak. Mindenütt a nagy csaló­dás tüneteivel, jelenségeivel találkozunk; sehol nem aka­dunk biztató állapotokra. Az őszi vetések és a szénater­més betakarításával ért ben­nünket az első csalódás; mindenben kevesebbet, gyön­gébbet nyertünk, mint ami- nőt joggal vártunk a kinyí­lott tavaszon. De még mindig táplált a reménység, hogy tavaszi vetésekben pótolva lessz a nagy veszteség, a bortermés pedig teljesen el­feledteti velünk a szenvedett nagy károkat. És most teljesen előttünk áll a második nagy csalódás is. Zab, répa, bükköny, ak­kor, árpa s más takarmány- íéle terményeink is csak vegetáltak a nagyon későn beköszöntött nyári meleg megérkezéséig s mivel az is örökösen váltakozott hideg esőzésekkel s különben is az egész nyár nagyon rövid pihenést tartott nálunk : eme terményeink sem fejlődhet­tek várakozásunkra; a lehető legkevesebb hozam kerti it betakarításra. Hasonló sors érte szőlőhegyeinket is, me­lyek — daczára a tavaszi íagyásoknak — még mindig jó középterméssel kecsegtet­tek s a nyár folyamán biz­tattak is bennünket vig szü­retekkel; de a rossz nyár után gyorsan beállott hideg ősz, a dér, a fagy és a hideg esőzések következtében sző­lőtermésünk sem válthatja be a hozzá fűzött remény­séget. Újra csalódás érte a gaz­dát s amikor ő csalódik, a mi földművelő államunk min­den rendű és rangú lakos- sága megérzi azt s csalódása O O egyenértékű — ha nem na­gyobb — a hivataln knak, kereskedőnek, iparosnak és munkásnak a tőid műves és birtokos osztálylyal. Amely államnak lakossága túlnyo­móan földműveléssel foglal­kozik, ott a lateiner osztály sorsa annyira összeforr a gazdaközönség sorsával, hogy együtt érezik a jó termő év áldását s együtt szenvedik azt. az óriási terhet, mely vállaikra nehezedik, ha a föld nem adja meg küzdő gyermekeinek a kenyeret, Nálunk ez sokkal inkább úgy van. mint más államokban; mi még ideig mint őster­meléssel foglalkozó nemzet jöhetünk csak szóba s ezen élethivatásunk még sokáig megmarad jellemző tulajdon­ságunknak. Addig pedig, amig igy lessz s hazánk, mint agricultur állam szerepel, nagyon is érdekel mindenkit — ha nem gazda is — az évi termés mérlege. Ez az év tehát a legrosz- szabb terinö-évek számát sza­porítja ; a nép alsóbb osz­tálya, a munkások, a kisbir­tokosok, iparosok, hivatal­nokok már is érzik ezt. Ami még jobban érezhetővé teszi már most, ősz derekán, a közelgő nyomort az a körül­mény, hogy a nép legfőbb tápláléka ezen időszakban, a gyümölcs is teljesen hiány­zik. Ha még az volna, ha nagy számú szilvásaink fái görnyednének az egészséges gyümölcstől; alma, körte szekerekkel állana piaczain- kon, talán nem jutott volna még most, eszünkbe föladni a reménységgel, de igy eszünk­be jut minden számításba jöhető ok, mely a téli nyo­mort előkészíti; eszünkbe jut az is, hogy az alsóbb nép­osztály legfőbb táplálékául szolgáló tengeri-termésnek sem kedvezett az év, sőt — fájdalom — a későn vetett tengerit, mely java fejlődés­ben volt, megsemmisitette a korai dér, néhol fagy. Szóval ez a termő-év tel­jes csalódások sorozatával látogatott meg bennünket s ennek szomorú következéseit megérzi az egész ország. Föl­lép s már érezhető arány­ban meg is jelent termény- piaczainkon a drágaság, a verseny, a piaczról élő lakos­ság kiaknázása, ami mind szomorú előjele a téli nyo­morúságnak. Ezen eljárások­kal szemben csak egy kép védekezhetik az értelmes és gondolkozni tudó lakosság, ha t, i társaságba verődve onnan rendeli meg termény­beli szükségleteit, ahol ked­vezőbbek a viszonyok s ol­csóbban szerezheti be. De mit csinál a munkásnép leg­alsóbb, legszegényebb rétege, amelynek anyagi viszonyai nem engedik meg az efféle segítő eszközök igénybe véte­lét? Akik a tél jég-küszöbét pénz- és élelmiszer, fűtő­anyag és meleg ruházat nél­kül lepik át? Akiknek a téli időszakban semmi foglalkozás nem kínálkozik ; mert nincs, egyáltalában nincs téli fog­lalkozást nyújtó vállalatunk, nincs egyetlen gyárunk, mely egyszerre több, nagyobb szá­mú emberei erőt használna fel. Mit csinálnak azok a szegényebb sorsú falusi gaz­dák, akiknek a vetőmagot sem termette meg a földje; akinek nincs tejelő jószága, zsírt adó inalacza, „puliszká­nak való málélisztje“ ? Erre is tudunk feleletet adni. Első sorban áruba bocsátják magukat; eladják — ha lessz kinek — jövő évi erötermésüket, karjaikat. Ez az emberanyag uzsorája. Ha pedig ez sem értékesít­hető : — a nyomor, az éhség nagy hatalom ! — belemerül­nek egy darabka kenyérért a bűn fertőjébe; lopnak, be- törtéseket rendeznek s tiltott utakon igyekeznek — élni. Mert élni kell, ehhez joga van minden embernek, ha már kidobta sorsa a mozgó, küzdő élet szinterére — nyo­mornak, bűnnek, áldozatnak. Sőt élni kell, — ezt tartja vallásos hitünk, — mert az életet az Isten adta s csak az veheti el. a o — hírek Napirend. Szerda, október 15. Kőm. kath. és prot. Terézia. Görög­orosz (okt. 2.) Cyprian. — Nap kél : 6 ó. 21 p. nyug. : 5 ó. 10 p. — Hold kél : 4 6. 49 p. ny. : 5 d. 34 p. — Harangfeltevés. A szat­mári ev. ref. egyház uj harang­jának feltevése jövő hó 9 ik nap­jára lett kitűzve. — Katonai felülvizsgálat. Holnap f. hó 16-án katonai fe­lülvizsgálat lesz, a gubás ipar­társulat nagy termében. — Betörés. Fisch Sámuel hidontuli korcsmáros, u „Hosszú napon“ a maga ritusa szerint elment a templomba imádkozni. Ezt a/, alkalmat, hogy otthon senki sem volt felhasználta Bog­dán Jakab zenész és a vele vad­házasságban élő Engel Róza, kik közukarattul nekifogtuk és kiváj- lák a ház falát s a támadt nyílá­son behatolva az ott tulált összes húsféléket, nemkülönben 10—12 korona pénzösszeget elloptak. A tetteseket a rendőrség befogta. — Zsebtolvajlás a villamo­son. Dr. N. B. felült a villamosra s annak módja szerint megváll- totta jegyét: pénzestárczáját azon­ban a külső zsebbe tette. Ezen körülményt csakhamar felhasz­nálta Gottlieh Ármin és Hunzel József helybeli ösmert kát zseb­vágó, kik az illetőnek zsebéből a tárczát, melyben 31 K készpénz és néhány korona értékű bélyeg volt, ügyesen ki lopták. A szem­füles rendőrség azonban huinuro- san megcsípte a két jeles ifjút, kik a rendőrségnél beös mertek c’elekményöket. Tolvaj czipész inas. Braun Izsák tunyogi lakos czipész most októberben, mint póttartalé­kos bevonult a katonasághoz. Az utezán találkozott egy Spicz Adolf nevű czipész inassal, kitől megkérdezte, hogy nem tudna valakit, aki kimenne addig mű­helyébe dolgozni Tunyogra, mig ő itt Szatmáron katonáskodik. Az inas nemmel válaszolt, de furfangos módon gondolt egyet. Kiment Tunyogra és ott a czi­pész mester feleségének elő ál­lott azzal, hogy őtet Braun Izsák felfogadta. A ravasz. inas most alig melegedett meg — neki állott egy szekrénynek és azt feltörtve, abból 2 arany gyűrűt, 1 ezüst órát, 2 ezüst lánczott, egy taj­ték pipát, egy uj csizmát magá- hozvéve. a kapufélfának búcsút sem mondva, vissza jött Szat- márra. Itt azonban az asszonynak feljelentése következtében a ren­dőrség hamarosan elfogta a fur­fangos suszter inast. Anyakönyvi közlemények. Születtek. Epstein Áron, Kacz Pepi, Vancza Iloka, Berkovics Arnold. Meghaltak. Schwarcz Salamonná 69 éves, Barát Károlyné 69 éves. EGYVELEG. A föld iegn tgyob barlang­ja. Am* rfinrban, az Egyesült Államokban van. Most fedezték lel. E körülbelül 10 angol mért­föld hosszúságú és 1000 láb mély barlang Montana fővárosától, Butié Citytöl keletre mintegy 50 mértfóldnyire fekszik. Sternberg Testvérek női- és férfi divatárnháza[ Szalmát, Deáktér 19 (I’apolczjr-palota.) Előnyös bevásárlásunk foly­tán, azon kellemes helyzetben I vagyunk, hogy a nagyérdeműt közönségnek az alant felsorolt! árukat feltűnő olosón szol­gálhatjuk: —: -jq.— . 85 cmtr. széles gyapjú Loden! 40 — 45 kr. méterenként 120 cint. széles gyapjú Loden! 50— 60 kr. méterenként Mosó bársonyok gyönyörű min-! iákban 75 kr.-tól kezdve mé-E terenként. „Latvn-Tcnis“ velez 20 kr. mé-i terenként. ••••••••• Legujjabb divatu mosó barche- tek 20—22 kr. és feljebb, o o Jäger alsó ingek és nadrágok már 50 krajczártól kezdve. 10/« Vastag gyapjú kendők 2 írt­tól kezdve, oooooooo 1 vég (80 rőf) kiiünó Creás vászon 4 forint 50 krajezár. 1 vég (50 rőf) kitűnő Creas vászon 8 forint. . Vászonnemü és fehérneműnk­ben a legjobb gyártmányút! felelőség mellett szol-[ | gálunk. __ ü ri- és női divat czikkeket, kalapokat, ingeket, eső-ernyőket, clase, svéd és szarvasbőr női- és férfi kesztyűket több száz alakban a leg óbb minőségű gallér és kézellőket a híres oroszlán védjegygyei leg- TT A TjT| A IffTT A T V divatüzletében BZATMÁE, jobban olcsón lehet beszerezni f ilUUII lilllÄLl Deák-tér 10. szám. A legújabb és legjobb gyapjúszöveteket ^ tt t a fi szerezhetjük meg.- vA 4^ AJ l)tiák-íér, Freund ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom