Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-26 / 35. szám

I IMS. október 86. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG Gazdasági ismétlő­iskolák. Szatmár októb. 24. Bárhogy erőlködjünk,akár­hány uj tárnát is nyissunk, melyekből az országnak, édes hazánknak bevételi forrásait szaporítjuk, hogy nemzetgaz dászutilag nyugati szomszéd­jaink mögött ne maradjunk: mégis csak az őstermelés ké­pezi legjelentékenyebb jöve­delmünket. Féltve kell tehát őriznünk az anyaföld kincseit mindig, de bizonyosan addig, mig helyettesítésükről megizmo­sodott. ipar és kereskedelem nem gondoskodnak. S min den mozzanatot, mely gaz daságunk fejlődésére befo­lyással lehet, éber figyelem­mel kell kisérnünk; keresni, kutatni kell eszközöket és módokat, melyekkel a föld­ben szunnyadó életerőt föl­élesztve, termőképességét nö­velhessük. Okszerűséggel kell művelnünk mindannyiunk éltetőjét: az áldással teli ta­lajt, — hol értelemmel se­gíteni a természetet, hol meg okkal-móddal kiaknázni jótéteményeit. Ezt a fontos és nemzetgazdászatunkra any- nyira kiható munkát azon­ban csak a tanult és jártas gazda végezheti, épp ezért szükséges, hogy elegendő számú, értelmes gazdáink le­gyenek. A gazdasági szakiskolák egymaguk nemcsak, hogy nem képesek a megkívántaid számú gazdákat nevelni, de az ott kiképzett gazdák nem is arra valók, hogy a gazda­ság alsóbbrendű munkáit maguk végezzék, hanem fel­adatuk a munkát helyesen vezetni. Kezdték belátni, hogy nem elegendő, ha csak a munkát vezető szakférfiúért a gazdászathoz, hanem, hogy egy eddig kellően nem mél­tatott valóságos kincä rejte­nék abban, ha a földmivelö nép maga is értené a mo­dern, okszerű gazdálkodás minden csinját-binját, ha arra egyelőre ugyan gondolni sem lehet, hogy magasabb gazda­sági, de legalább gyakorlati ismereteket sajátítson el. A kormány felismerte en­nek nagy jelentőségét és alig egy-két év előtt létesí­tette a gazdasági iskolákat. Az intézmény kitűnő remé­nyekkel kecsegtet s most a kormány felbuzdulva a nyert tapasztalatokon, rendelet ut­ján egységes szervezetet adott ezeknek az ismétlő-iskoláknak Hogy mennyire általáno­sítják a miniszterek ezeket az iskolákat, kitűnik abból a rendelkezésből, hogy gaz­dasági ismétlő-iskolákat min­den oly község köteles állí­tani, mely többnyire föld- mi velőkből áll és legalább negyven ismétlő-iskolás gyer­meke van. De a kormány legmodernebb rendelkezése ('mely egyszersmind tanúbi­zonyságot tesz arról: meny­nyire becsüli a női munka­erőt a gazdaságban) az, hogy a községek, ha legalább öt ismétlő-iskolás leány-gyer­mekük van, ezeknek külön gazdasági iskolát kell szer­vezni. A gazdasági ismétlő-isko­lák száma tehát nagyon meg fog szaporodni. Ez okos és közhasznú intézmény életbe­léptetésével a kitűzött ne­mes czél könnyen elérhető. A magyar földmivelö népet kellően ki lehet oktatni, gaz­dasági ismereteit tetemesen lehet gyarapítani s ennek a hasznát nem kizárólag a nép, az állam látja, de érezni fogja maga a föld is, mely szakértelem nélküli, felüle­tes gazdálkodás hijján nem teszi azokat a szolgálatokat, miket tőle elvárhatunk. A kormány nagy jelentő­ségű intézkedése hozzá fogja segíteni a földmivelö népet a fejlettebb gazdasági isme­retek megszerzéséhez, a gaz­dasági haladás és fejlődés gy'akorlati módszerének elsa­játításához, miknek támoga- iásával — a föld korrekt művelése, czéltudatos kiak­názása révén — egy jobb é3 derűsebb jövő szilárd funda­mentumát vetik meg. Ily nagyszámú gazdasági iskola rövidesen egy egész nemzedéket juttat széleskörű, nagy értékű gazdasági tudo­mányokhoz, minek segélyé­vel az amúgy is komoly, dolgos és földjét szerető és alaposan ismerő földmivelö népre szebb napok virradná­nak, gazdasági műveltsége és szakértelme mellett dús kincsesé válhat a magyar termőföld, mihez annyi ke­mény, vetejtékes munka, ne­héz. tépő gond és csak pa­rányi öröm fűzi. Az uj intézmény üdvös hatásait ma még egész ter­jedelmükben előre látni nem lehet. Talán a gazdasági is­métlő-iskolák megoldják rész­ben azt az égető, nagy és állandóan felszínen levő kér­dést, mely legjobbjainknak nagy gondot okoz : a kiván­dorlási ügyet; talán a nép szellemének művelése a föld nagymérvű megtermékenyí­tésére vezet és ennek folyta­tás aképpsilegnagyzjbbés legsötétebb szocziális kérdé­sek, mindenféle és fajta erő­szakoskodások, bonyodalmas és szerencsétlen törvények és meddő ankettezések helyett : a praktikus megoldás nyu­godt révébe jutnak. Teljes elismeréssel adóz­nunk az illetékes tényezők­nek közhasznú intézkedésü­kért. Sok ily életbevágó, okos újításra volna szüksége hazánknak. HÍREK. Napirend. Vasárnap okttóber 26. — Róm. kath. és prot. Dömötör. Gö­rög-orosz (októb. 18.) Agatodor. — Nap kél: 6 ó. 37 p. Nyugszik 4 ó 52 p. Hold dél: ló 28 p: Nyugszik 2 ó. 53 p. Délben a Pannónia előtt fél 12 órától 1 óráig térzene. — Esküdtek kisorsolása. Az 1902. évi november hó 17-ón kezdődő ülésszak szolgálati lajst­romának egybeállítása czéljából felvett főkönyv szerint, Dr. Róth Ferencz törvényszéki elnök, Ba­logh József és Szabó József tör­vényszéki birálc, Dr. Joanovits Ernő aljegyző, Dr. Némethy Jó­zsef kir. altlgyész és Korányi János ügyvéd, kamarai elnök jelenlétében a következők sorsol- tattak ki esküdti kötelességek teljesítésére. Rendes esküdtek: Nagy Gyula birtokos Apa, Nagy Zűgmond iparos N.-Károly, Uray Lajos földbirtokos Tyúkod, Scher- ling Antal fényképész Szatmár, Scbifbek Mátyás földbirtokos N.- Károly, Reiter Béla kereskedő Szatmár, Gulácsi Gyula földbirto­kos Dányád, Gálfi Pál bánya- birtokos N.-Bánya, Farkas László gazdatiszt N.-Majtény, Félegv- bázy Ferencz háztulajdonos Sza­már, Décse Ignácz mérnök Kis- Koles, Daróczy Endre ügyvéd Szatmár, Czinner Mór arany­műves Szatmár, Bóuis Károly földbirtokos Kölese, Barta Ist­ván földbirtokos Tiszabecs, Buty- kay Sámuel kárbecslő Szatmár, Dr. Bródy Kálmán ügyvéd Szat­már, Braun Sámuel magánzó Szatmár, id. Boronkay József ház tulajdonos Szatmár, Bulla István ács Szatmár, F. Szabó József tímár Szatmár, Székelyhídi Béla földbirtokos Majtis, ifj. Szegedi Antal földbirtokos Daraó, Doiun- hidv Sándor földbirtokos Szat­már, Geroi Sándor magánhivaial. nők Szatmár, Gulya Sámuel k rék gyártó Szatmár, Balogh Ibiidre földbirtokos Fekete-Ardó, FI ck- hammer Ede mérnök Szatmár, Csíki Gusztáv földbirtokos Penyi- ge, Bunda Miklós építész N.- Károly. Póttagok : Nagy János városi szAmvizgáló, Dr. Vajay Károly ügyvéd, Tischler Rudolf lakatos, Polgári Jó/sef kerék gyártó. Kardos Lajos mérnök, ifj. Feiszthuber János órás, Csen­des Lipót kereskedő, Brólik Nán­dor mézeskalácson, Kun László biztosítási pénztárnok, Lővy Miksa könyvkereskedő szatmári 'tikosok. — Áthelyezés. Csucsay Ist­ván helybeli kir. tszéki írnokot az igazságügy miniszter husomni- nőségben az erdődi kir. jbiróság telekkönyvi osztályához helyez­te át — Megkezdődött a szüret. A Szatmárit ‘gyen hivatalosan holnap kezdődik meg a szüret, azonban igeneokan már tegnap is hozzáláttak persze engtdély- lyel a szüreteléshez. Az idei rend­ellenes időjárás után nem igen lesz valami jó minőségű termés; mennyiségre nézve sem lehetnek a guzdák megelégedve a tavalyi­hoz képest, sok helyütt ahoz képest félannyi a jelenlegi termés. — Naptár városunkban. A jövő hóban egy helyben készült naptár hagyja el a sujtót, Weiuberger Testvérek nyomdai ezég kiadásában. A naptár cziine „Szatmár Város és Varmegye közigazgatási naptára.* A szépirodalmi részt szerkesz­tette Mátray Lajos ev. ref. fő- gymn. tanár és lapszerkesztő. A közigazgatási részt pedig össze­állította Majdik Árpád lapunk felelős szerkesztője. A naptár il- lustrátiókkal is lesz diszitve, egyes példányok ára 1 korona lesz. — Hangverseny. Ma vasár­napoktóber hó 26-án a „Honvéd“ Sö rcsarnok éttermeiben a honvéd zenekar hangvssonyt rendez. Be- lépti-dij nincs. Kezdete este fél 8 ódakor. Műsor: 1. Tambour major)) induló Ziehrer 2. „La Bel­le Polcsane“ keringő Lehar 8.- Orfeus a pokolban. nyitány Bindor 4. Hoffrnan meséi“ ábránd Offonbach 5. »La Palona“ dél Gradier 6. „Magyar delok“ Nyá- ry 7. „ Komolyan és vigau“ egy­veleg Asbóth 8. „Bánk Bán“ Er­kel 9. „Békapálma“ keringő Gle­isner 10. „Lotty ezredesei* Hal- liday 11. „Mindig beljebb“ Lud­wig 12. „Román* indulóIschpolt Minden Vasárnap állandóun ka* tona zene hangverseny. Figyelem! A „Fehérházban“ a podhsringi sör kiszolgálása be lett szüntetve, helyette tisztán kezelt Kőbánya sört mérnök ki poharankint 8 krajezárért. Ugyanott idei must literenként 40 krajezáért kap­hatók. - rrr: Sternberg Testvérek női- és férfi divatáru**»! Szatmár, Deáktír 19 (Pipolezy-yalsta.) Előnyös bevásárlásunk foly-, tán, azon kellemes helyzetben ^ vugyunk, hogy a nagyérdeműt közönségnek az alant felsorolt i árukat feltűnő OlCSÓll szol- ! gálhatjuk: =------■— , 85 emtr. széles gyapjú Loden 40—45 kr. méterenként 120 cint, széles gyapjú Loden 50—60 kr. méterenként i Mosó bársonyok gyönyörű min­tákban 75 kr -tói kezdve mé­terenként. ------­„L awn-Tcnis“ relez 20 kr. mé­terenként. eeeeeeeee. Legnjjabb diratu mosó barche- tek 20—22 kr. és feljebb, o o Jager alsó ingek és nadrágok már 50 krajczirtól kezdve. i»/t Vastag gyapjú kendők 9 írt­tól kezdve, oooooeoo 1 vég (30 rőt) kitűnő Creás vászon 4 forint 50 krajezár. 1 vég (60 róf) kitiiuó Creas vászon 8 forint. ...............­Yászonuemti és fehéruemUek- ben a legjobb gyártmányút felelőség mellett azol­»•álunk. ÄÄÄWEI8Z GYULÁ-nál szerezhetjük meg. Deák-tér, Freund ház.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom