Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-13 / 22. szám

1902. október 13. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 Aesthetikai érzék. Szatmár, 1902. okt. 12. Lelkünk azon tehetségét, képességét, a melylyel a ter­mészetben, és az ember által létrehozott műalkotásokban a szépet és illetőleg a rútat föl­ismeri, ízlésnek nevezzük. Min­denesetre a fő az, hogy a föl­ismerés a szép hasznára tör­ténjék. Az Ízlés fejlettebb alakban, művésziesebb, alapo­sabb s önálló megnyilat­kozásában : aesthetikai érzék. Tehátaesthetikai érzékevan az olyan embernek, aki alapos tanultságának felhasználásá­val élénk érdeklődést tanusita költészet, a festészet, a szobrá­szat stb. művészeti ágak mű­alkotásai iránt s kritikai néze­teit is oly szempontból teszi meg, hogy egész eljárásán az látszik, miszerint a művészet igazainak, szépségeinek, jogai­nak érvényesülését, térhódí­tását akarja. S alkot is, produk­tiv tehetsége szerint. Nálunk magyaroknál bi­zony kevés az olyan ember, a kinek igazi aesthetikai érzéke van. Szemben a nyu­gati államokkal, a hol ál­talánosabb lelki tulajdon az aesthetikai érzék. Bizonyítéka a nyugati államoknak a mű­vészetek terén való nagy elő- haladása. Magyarországon oly nehéz valami művészeti kérdés iránt érdeklődést kelteni. S ha támad is érdeklődés, az aest­hetikai érzék hiányossága vagy, s ez okból is, sokszor a megtévedése következtében az érdeklődés megszűnik. Ne értessünk félre. Nem azok iránt a művészeti dolgok iránt óhajtunk mi érdeklő­dést, a melyek különösségük­nél, beteges irányzatuknál s más kóros tulajdonságaiknál fogva, — mint a művésze­tek kicsapongásai, rossz útra terelődött iskolái s humbug­jai lépnek föl, — hanem a melyek a nemes és szép követelményei szerint — mint igazi tehetség s egészséges művészet termékei hódítják meg az ember lelkét. Elég ennyi magyarázatul e szűk helyen. De megérti mindenki, a kiben a szépnek némi szere- tete, követési hajlama él. Az érdeklődést pedig tulaj­donképen úgy értjük, hogy az érdeklődő a művészetek igazainak zászlaja alá is föl esküdjék. Hogy Magyarországon nin­csen oly mértékben kifej­lődve az aesthetikai érzék, mint más müveit nyugati országban, oka magában a közoktatásban rejlik. Röviden csak arra utalunk, tekintse­nek olvasóink különböző is­koláink felé, látják-e érdem­leges jeleit annak, hogy az aesthetikai érzék kifejlesz­tésére, igazi értelmében való nemesbítésére komoly intéz­kedések, rendelkezések vol­nának ? Látják különösen — s ez a legfőbb — az álta­lános műveltséget nyújtó kö­zépiskolákban? Csak a szak­iskolákban fogják észlelni. Meglátszik aztán ez az egész közéleten. Tessék a közéletre tekinteni. Általában — tisz­telet a kivételeknek! — csak aesthetikai tudákosságot látunk. Pedig igazán nem vagyunk afféle érzéketlen nemzet. Bő tápot nyújtanának történel­münk, földünk, népünk, jel­lemünk, más tulajdonaink stb. — s ezek nem minden­napiak — az aesthetikai érzék kifejlődésének minél magasabb kritikájának, alko­tásainak. Pedig az e téren való elő- haladás — s itt sem kell bővebb kommentár — életfel­tételünk ! Törekedjünk a mürégisé- gek, a műtörténet, az újkori műalkotások stb. megisme­résével, szóval minden uton- módon az aesthetikai érzék megszerzésére, nemesbitésére, s a vezér-nyomán való műal­kotásra 1 C. HÍREK. Napirend. Október 13. Hétfő, Rém. kath. és Prot. Kálmán. — Gör. kath. (szept. 30.) Gergely. — Nap kél 6 <5. 18 p. nyugsz. 5 ó. 11 p. Hold kél 3 ó. 43 p. nyugsz. 2 ó. 6 p. Délután 8 órakor rendes havi köz­gyűlés a városháza nagytermében. — Személyi hir. Dl-. Várady Lipót Árpád min. oszt. tanácsos szombaton délután városukba ér­kezett és Meszlényi Gyula püs pökhöz szállott. — Áthelyezés. Tóth Juliska eziny ér váraljai állami iskolai ta­nítónőt a m. kir. vallás és köz- okt. miniszter, a szatmári állami iskolához helyezte át, nemkülön­ben Koós Ella dengelegi állami tanítónőt a szinyérváraljai állami iskolához. — Erdő vizsgálat czimü hí­rünkre visszatérve, mint illetékes forrásból értesültünk kijelenthet­jük, hogy az „apróbb hiányok és szabálytalanságok“ mit a gazd. tanácsos észlelt, abból áll, hogy az erdőbe vezető utak voltak több helyen járhatatlanok, miáltal a szállítás tekintetében nem lehe­tett az erdőt olyan könnyen meg- közeliteni. Az egész dolog lé­nyege csak ennyi. — Az ásvány- és szikviz fogyasztásából befolyt adó keze­lési eredménye a következő: ja­nuárban befoly 1336 K 56 f feb­ruárban 560 K 98 f, márczius- ban 657 K 54 f, áprilisban 917 K 44 f, májuebun 1124 K 23 f, júniusban 715 K 80 f, júliusban 1262 K 69 f, augusztusban 1016 K 68 f, szeptemberben 917 K 52 f. összesen 8509 K 44 f. — Zelinger Adolf, tánczmes- ter, ki jelenleg a ref. felső leány­iskolában megindított táncztan- folyam vezetésében az iskolai elöljáróság és szőlők teljes meg­elégedésével működik, — pár hét múlva a régi Vigadó helyi­ségében szélesebb körű tanfolya­mot fog megkezdeni, mire az ér­deklődők figyelmét ezúton is fel­hívjuk. Zelingeruek városunkban tavaly is tanúsított szakképzett­sége és buzgalma, nemcsak a rendes, hanem a korhű jelmez- tánczok tanításában és sikerében, megérdemli, hogy a közönség az ő működése iránt az idén is biza­lommal forduljon. — Közgyűlés. Ma, hét­főn délután törvényhatóságunk rendes havi közgyűlést tart, mely­nek tárgysorozata a következő : Hitelesítő küldöttség kirendelése a hitelesítés helyének és idejé­nek meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. — Választás: Egy Il-od osztályú számtitszti állás betöltése. Egyéb közigazgatási ügyek. Tanácsi elő­terjesztések : 6769 szám Folyó évi julius havi adó elő- és leírás tárgyában. 7205 sz. Árokháti Vilmos községi biró hivatalánál szükséges rendkívüli segítség megadása ügyében. 7675 sz. Tör­vényhatósági utbiztos és utkapa- rókra vonatkozó szabályrendelet kipótlása tárgyában. 7605. sz. A köz- és gyámpénztárnak f. évi szeptember 17-ón történt meg­vizsgálására vonatkozólag. 7508 és 7530 sz. Szatmár-Németi szab. kir. város házi pénztári és füg­gelékét képező alapok 1903 ik évi költségelőirányzat ügyében. 7578. sz. Az iparos tanoncz iskolai 1901—1902 évi száma­dás és az 1902—1903 évi költségvetésének tárgyában. — 7579. szám. A kereskedő tanoncz- iskolai 1901—1902. évi számadás és az 1902—1903-ik évi költség- előirányzatra vonatkozólag. 7819. szám. Az 1903—1904. évekre szóló közúti költségelőirányzat tárgyalás és megállapítás iránt. Gazdasági szakbizottsági előter­jesztések. 7821. sz. Az állami népiskolai czólra vásárolt szat- márhegyi telkek adásvevési szer­ződései tárgyában. 7822. ez. A huszár laktanya építése ügyében. 7824. sz. A gyámpénztári külön tartalék alap jövedelmének a 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire leendő for­dítása iránt. 7826. sz. Valkovics Sámuel Kossuth-kerti bérleengedés iránti kérelmére vonatkozólag. 7827. sz. A protestáns felsőbb leányiskola segélyezése tárgyában. Közegészségügyi bizottság elő­terjesztés: 7477 sz. A hason- szenvi kórház megszüntetése tár­gyában. Hatósági átirat. 6935 sz. Pozsony vármegye közönsége a nemzetiségi törvénynek is neve­zett 1868. évi XLIV. törróny- czikk módosítására vonatkozósag. 7815 sz. Csanád vármegye kö­zönsége a közgazdasági előadók újabb szervezése tárgyában. — Magán kérelmek : 7631 sz. dr. Yajay Károly t. főügyész egy havi szabadság igénybevételére vonatkozólag. 7532. dr. Kölcsey Ferencz egy havi szabadság igénybevételére vonatkozólag. — 7825 sz. Ferenczy János pénztári ellenőr egy havi szabadságidő megadása tárgyában. EGYVELEG-. Egy milliárd poroz. Egy buzgó statisztikus, kinek nagyon sok fölösleges ideje lehet, kiszá­mította, hogy Krisztus születésé­től fogva mostanáig még nem telt el egy milliárd perez. Egy közön­séges esztendőben 525.600 perez van, ami tizeukilencz században 998,690.000 perczet tesz ki. E számítás szerint az első milliárd csak 1902. augusztus 3-án dél­előtt 10 óra 40 perczkor telt le. Ha azonban még pontosabban és a szökőéveket is figyelembe vesz- szük, ami évenkint 1600-ig 25, azóta pedig 24 napot tesz ki, akkor az első milliárd már tavaly április 22-én délelőtt 10 óra 40 perczkor letelt s már benne va­gyunk második milliárdban. De nemcsak egy milliárd perez, ha­nem egy milliárd másodpercz is elég tekintélyes 'idő, körülbelül harmiuezkét esztendő, melynek kétszeresét már kevés halandónak adatott élnie. Payer Andréeről. Payer Gyula, az ismert északsarki uta­zó a minap Olmützben felolva­sást tartott Andréeről. Vélemé- szerint Andrée mindjárt a folszál- lást követő második vagy harma­dik napon szerencsétlenül járt. A boldogtalan léghajós — úgymond — hanyat-homlok rohant belé a veszedelembe, minden számítás nélkül. Az északi sark vidékén, magasabb régiókban olyan fagyos szélrohamok vannak, hogy a lég­gömb utasainak, minden mozgás hiányában nehány óra alatt ok- vetetlen meg kellett fagyniok a levegőben. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, viliamos hajtóerőre berendezett két nagy gyorssajtóval. 8ZATMÁRON, EÖTVÖ8-U. 0« G ’(SV"--------2) Készít mindenféle könyv­nyomdái munkákat, u. m. : Müveket többféle nyelven. Folyóiratokat. Körleveleket. Számlákat. Mindenféle rova- tozott iveket. Gyászjelenté- & seket. Falragaszokat. Báli és ** lakodalmi meghívókat. Név- & jegyeket a legszebb írott, fc rond vagy nyomtatott, be- #. tűkkel stb. stb. A legjutányo- * sabb árak mellett. j*. jv' xiv 'Yfx' ’jfjy.' *xjv‘ U ri- és női divat czikkeket, kalapokat, ingeket, eső-ernyőket, clase, svéd és szarvasból* női- és férfi kesztyűket több száz alakban a legjobb minőségű gallér es kézellőke t a híres oroszlán védjegygyei leg-TT A TTl A IlifTU A T Y jobban olcsón lehet beszerezni KflJlJfl If11M M111 divatüzletében szatxhAr, Deák-tér ÍO. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom