Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-16 / 25. szám
1962. október 16. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG A városok. Szatmár, okt,ób. 14. A szabad királyi és a törvényhatósági joggal felruházott, városok, zilált anyagi helyzetük rendezése és terheik könnyítése végett együttes emlékiratot terjesztettek fel. ez év tavaszán a kormány elé. A panaszkodók és a kérők hosszú sorába beállottak Magyarország legnagyobb vidéki városai is; azok, melyeknek falai között az iparnak, a kereskedelemnek és a kultúrának kellene virágoznia. Fölösleges ma már ellentéteket keresni a földmive- lési és a városi érdekek között. Ellentétek már nincsenek, mert a városok éppen úgy panaszkodnak és éppen úgy nyögnek a terhek alatt, mint a föld inivelök. A városok épp úgy nem bírják már ki az állami funkc/.iókból eredő kulturális és szociális terheket viselni, mint a földbirtokosok s azok is éppen úgy az államhoz és törvényhozáshoz fordulnak segítségért, mint emezek. A panaszkodó városok komor, sőt talán válságos helyzetét nem lehet ignorálni s nem lehet töllük rossz néven venni azt sem, hogy érdekeik istápolaja és megóvása czél- jából egymással szövetséget kötnek. Csak az a kérdés, vájjon egy kissé nem késtek el? Mert a minő nagy érdemeik vannak a városoknak a magyarosodás és kulturális haladás terén, — oly keveset tettek eddig a városok arra nézve, hogy súlyúkat és befolyásukat a közéletben minden irányban növeljék. Igaz, hogy van erre is mentségük. A városi polgárságnak az elmúlt századokban elzárt élete volt: örökös harczbari álltak a megyei törvényhatóságokkal és a királyi, vagy jobban mondva a császári kamarákhoz, vagy a helytartótanácshoz jobban húztak, mint a nemességhez. Az országgyűlési diétákon alig volt képviseletük s mikor 1848-ban s 1867. után mindez megváltozott, akkor az ország alkotmányos önállóságának fejlődésével nem tartott lépést a polgári önállóságnak a fejlődése. A városok a kultúrának és az intelligeneziának gócz- pontjai, nem keresték az őket megillető vezérszerepet, hanem mindig a hatalom mellé húzódtak, ennek melegében sütkéreztek, mert tény, hogy ez reális haszonnal is járt. Azonban az anyagi érdekek hajhúszása olyan egészségtelen versenyt támasztott, hogy azon érdemekkel szemben, mezeket a magya.ság- ság javára tettek, sehogy sem állt arányban az az erkölcsi befolyás és súly, mely ma rendelkozésükre áll. Hogyan fogják ezt pótolni, vagy visszaszerezni ma, midőn az anyagi előnyök korszaka lejárt és midőn az anyagi érdekekért való ver- senygésmit sem használ már? — ez a kérdés. Mert ma, midőn az állam is éppen ama terhek és nehézségek közt nyög, mint a föld és a városok, ma mindenki annyit ér el, amennyi erkölcsi súlya van s aineny- nyit ebből kifejteni képes. Mindenesetre azonban a közvéleménynek igazságosan keli kezelnie a mérleget, és a döntésnél a magyar nemzeti szempontokat nem szabad figyelmen kiviil hagyni, mert a városok vitték a vezérszerepet nem csak a magyar nemzetiségi — hanem a gazdasági fejlődés terén is. Harminczőt év leforgása alatt a városok többet tettek a magyarságért és a nemzeti egységért, mint azt harminczőt év előtt a leg- vérmesebb optimisták is gondolták volna Szóval a városok nagyon is kivették a maguk részét a nemzeti művelődés nagy és fárasztó munkájából, az állam hatalomnak hűséges munkatársai voltak, remélhető, ez a hosszú fáradságos múlt illetékes helyén méltánylást és elismerést fog találni. HÍREK. Napirend. Csütörtök, október lő. Róm. katli. és prot. Gál apát Görög- orosz (okt. 8.) Dénes ar. — Nap kél: 6 ó. 22 p. nyug. : 5 ó. 9 p. - Hold kél : 6 ó. 9 p. ny. : ő ó. 34 p. — Határozat. A fegyelmi választmány gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt két napon keresztül tárgyalta dr. Korbay Károly főkapitány és Soós János rendőr fogalmazó ellen folyamatban tett fegyelmi ügyet. A bizottság tagjai voltak Dr. Keresztszeghy Lajos, Korányi János, Jákó Mihály és Kovács Béla kir. tanfelügyelő. Tegnap este háromnegyed hét órakor zárult a két napos ülés, mely Ítéletet ezúttal nem mondott, hanem az iratokat pót vizsgálat végett vissza adatni rendeli a polgármesternek, mivel a vizsgálat más irányban is kel! hogy kiterjesztve legyen. — Választás. Szilvássy Mariska a helybeli tunitóuőképzőt végzett növendékét Nagy-Füge- deu (Heves ni.), a róm. kath. elemi iskolához tanítónőnek egyhangúlag megválasztották. — Kiküldetés. Pásztor Fe rencz ujmisés áldoz ár, Csoma- közre lett ki küldve segédlelkésznek. — Holdfogyatkozás. Holnapra, f. hó 17 érő a csillagvizsgálók teljes holdfogyatkozást jeleznek. A holdfogyatkozás hazánkban is látható lesz, de nem nagy mértékben, amennyiben a hold fogyatkozása reggel 5 ó és 23 perczkor kezdődik s vége 9 óra 6 perczkor délelőtt. A hold nálunk 6 óra 46 perczkor nyugszik, tehát akkor, midőn a teljes jogyatkozás beáll. — Uj bankjegyek. Csak néhány hónappal ezelőtt bocsátották ki az uj ötven koronás bankjegyet s már e hónap folyamán a százkoronás bankjegy is forgalomba kerül, a melyet jövő óv január közepén az uj ezer koronás bankjegy követ. Az uj bankjegyek külsejét egyelőre még titkolják, csak annyi biznnyos, hogy az ezer koronás bankjegy rajza szcczessziós lesz. Az egész világon ez lesz az első szeczesz- sziós bankjegy. Az a hir, hogy uj ötszázkoronás benkjegyet is fognak bocsátani, nem felel meg a valóságnak. Ellenben kétségtelen, hogy a huszkoronás bankjegyet az uj bankjegyek kibocsátása után be fogjak vonni és uj jal helyettesíteni, mert nagyon könnyű hamisítani, inig például az ütvenkoronás bankjegy hamisítása szinte leküzdhetetlen akadályba ütközik. — Hogyan kell írni a városok neveit ? A hivatalos lap minapi száma hozza a belügyminiszter rendeletét, mely szerint a vármegyék, törvényhatósági joggal felruházott és rendezet tanácsú városok nevei az 1898. IV. t.-cz, 2. §. alapján mily alakban Írandók. E szerint a vármegyék elnevezésénél a több névről nevezetteknél még megmarad a kötőjellel való elvállasztás, mint Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Gömör és Kis-Hont stb. ugyanígy van Hód- mező-Vásárhely, Maros-Vásárhely Nagy-Várad, Seltnecz- és Béla- bánya, Szatmár-Németi törvényh. varosoknál, da Székesfehérvár egybeírandó. A rendezett tanácsú városok és községek nevei azonban mind összeirandók. Nincs tehát N a g y-Kanizsa, Z a 1 a-Egerszeg, Felső-Banya, Nagy-Károly stb, hanem Nagykanizsa,Zalaegerszeg, Felsőbánya stb., írandó. — Komikus közigazgatási egyszerűsítés. Körösi György porteleki mezőőrt még az 1900. év telén elcsapta a községi elöljáróság, és 4 havi eltöltött szolgálati idejére sem adta ki fizetését. A fizetést a megtartott vizsgálat alapján az alispán megállapította. Ez az ügy már kétszer is megfordult a belügyminisztériumnál s a napokban azzal az utasítással küldték le, hogy terjessze be az alispán a mezőőr elleni fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat. Tehát ezentúl a mező-őr ellen is fegyelmi eljárást kell indítani. Talán egyszerűbb volt a régibb eljárás, mikor a birö a nem arravaló embert egv- szeruou elcsapta. Zenés reklámok. A huszadik század kereskedelmének egyik főjellemvonása a reklám. Az egykori szerény üzleti figyelmeztetések és felhívások a furfangos kerekedek s főleg az amerikaiak által valóságos büvészetté nőtt ki. Végtelen leleményesség jellemzi a mindenféle tértfoglaló reklámok, mely immáron a művészét minden agait — eddig a festészetet, iparművészetet — de ma már a költészetet és a zenét is eszközeivé alacsonyitja. Moszkvából írják, hogy az ottani zeneszerzők konyak- és borkereske dőktől megrendeléseket kaptak pezsgőt, bort s egyéb szeszes italokat dicsőiül zenés költeményekre. A reklám kuplékat igen jól fizetik, különösen, ha fülbemászó dallamnak. A zenésinókákat aztán dal-csuriiokok és színházak komikusai előliek 1 ik s a múzsa templomában csinálnak reklámot X. kitűnő rozspálinkájának. Egy kisebb orosz színházban például, mikor a komikus szerelmet vul- lott a hősnőnek, általános kuczaj között dalolta : „Csókot ha kell ajkadra, kapsz, nincs jobb ital, mint az a snapsz, melyet Z gyártott, sokat ittam és még se ártott,“ — Mikor leszáll az alkonyat, oly jól esik a büs konyak... o“ És igy tovább. Különös ruhák. A Texaez- bán lakó Hall Róbert öltözéke száznál több állat bőréből van összeróva. Medvék, farkasok, madarak és csu<zó-mászók amelyeket mind ő maga ölt meg képezik a furcsa ruha egyes részeit. Sipkája külömböző szőrmékből van, két antilop szarvval ékesítve, Rochas- terben Gruber Péter öltözetét 125 csörgőkigyóbőrből varratta össze. A gombok helyén a kigyók fejei diszienek. Bigg Jóba csupa összekoldul bőrdarabból toldotta össze ruháját. Yonés Pál öt éve világkörüli utazása előtt jóformán egészen vagyontalan volt, s csomagolópapírból készített magának öltözetet; ez az ötlet aztán annyit jövedelmezett neki, hogy rendes ruhát vásárolhatott magának. Miss Japua Helena és Buse Pierre viseltek először üvegruhát. Amerikát és Ázsiát össze kötő-vasutterve. Régi eszme, melyre az orosz vállalkozókat Észak-Atnorika északnyugati csúcsának aranyban és egyéb nemes érczekben bővelkedő földje csábítja. Az eszmekivitele elé rendkívül sok műszaki és pénzügyi aendszéget gördít az Oczeáu nagy mélysége; de az aranyláz, mely Alaskába a szerencse vadászok légióit csábította már, nagyban fokozza az eszme propagálóinak leleményességét. Most, hogy a nagy szibériai vasút megnyílott és az európai oroszt a Csendes- Öczeán partjáig elviszi a vonat, az aranyláz Alaska könnyebb megközelíthetőségének ludata által még jobban fokozódott. Az összeköttetés eszméjének szülőatyja, Nobel mérnök most a legkomolyabban foglalkozik egy vasút építésével, mely a nagy szibériai vasutból indulna ki és a Behring szoros alatt alagúttal, vagy fölötte hatalmas hídszerkezettel vezetne át Alaskába, ahol az amerikai vasúthálózathoz csatlakoznék.
