Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-14 / 23. szám

!. étfolyam. 23. síéi. Felelős szerkesztő : MÁJÚIK ÁRPÁID. Szerkesztőség és kiadóhivatal • MORVÁI JÁNOS könyvnyomdája SSiatmípan, Eoivös-ntoS ©. Telefon 73. Eps száma! fillér Megjelenik mindennap korán reggel. hirdetések felvétetnek: äcriai iái .ee könyv­nyomdájában, valamint L6tr; fflirksa könyv- kereskedésében. & letteseiéit© -sü S®IÍ3@e* Baro©!! ©slfügffesáif elolt» Stótój tir. Budapest, okt. 18. Jelentéktelen ur ? Nem az. A mozdonyvezető se az, mikor a gő­zös nyergére ül s utasok ezreit ve­zeti és ha akarja, a halálba, Sábor- sky ur az ország közélelmezése jelentékeny területén vezérkedik. A kínálat és a kereslet mérlegén a mutató nyelv, a melyet sok érdek szeme néz. Tehát a mérlegnek igaz­nak kell lennie, hogy a mutató jól mutathasson, Sok panasz ostromolta a vásár­téri vásárpénztár igazgatóját. Vele az intézetet, a mely szatócs észszel vezettetik szatócs érdekek istápolá- sára. Az ostromot állotta a vezér ur> mert keresztapái a legedzettebb szatócs nagy bankok, a melyek meg­felelő százalék mellett üzletet kötnek a hazáért, a hazának s dúdolván a „rendületlenül“ méla akkordját, nem­zetközi nyugalommal gyűrik zsebre a prezentet. Sáborsky ur most megbotlott egy tüben. El is esett. Isten bizony, soha többé föl nem tápászkodik. Bátor nyilatkozattal ostromolja a jövőt, a mely meghozza az igazságot. A mibe megbotlott egy levél: régi suskusról- Egy bécsi szaklapban hoz­ták nyilvánosságra a vásárpénztár jelenvaló igazgatójának üzleti esze- járását. Ami nem valami nagy dolog volna, ha Sáborsky ur csak bizo- mányoskodnék a maga zsebére s nem-állana élén egy nagy magyar vállalatnak, a mely erkölcsi közös­ségben van a főváros igazgatásá­val is. Az a levél afféle csalafintaság. Az Orcy kávéház terült kedélyű üzlet­kritikusai hunyorgatnak a szemükkel s Sáborszky urat ezután is biztat­ják derekasságra az adok veszek te­rén, de a vásárpénztár élén nem állhat, nem maradhat egy percig sem. Annak a Sáborszky-féle levélnek az eredetijét — hogy történetet is mondjunk — tegnap pecsételték le egy budapesti közjegyzőnél. Másola­tokat is készítettek róla. Sáborszky urnák kár tagadnia a levél valósá­gát. Ráismert mindenki a kezeirá- sára, de kivált az eszejárására. Rosner Ervin lemondása. A nemzeti Kaszinó egyik fülkéjé­ben tárgyalták Forgách Antal gróf esetét a nemzeti pártból szabadel­vűvé vedlett hajtők, magyarul a zug liberálisok. És kapcsolatosan ezzel az ügygyei elhatározták, hogy ki­mozdítják Rosner Ervin bárót is, a ki sógora Forgách Antal grófnak. Hivatkozunk lapunkra, amely' e i megírtuk a Forgách-affér kitörése­kor, hogy a hajszát megindítják a Tisza Kálmán főispánja Rosner Er­vin báró ellen is. Rosner bukása megvolt pecsételve már akkor, ami­kor a ruthén akció ügyében a nem­zeti kaszinó mereven lovag lovagjaival ellenkező véleményt vallott. Hogy Kaffka mit talált ? A mit minden vármegyében, am,e!yet ős idők óta egyes családok javára kormányoztak Trafikosok munkaszünete. Lukács Lász’ó pénzügyminiszter ren­deletét tévesen magyarázták a lapok. V minister nem intézkedhetett a trafikosok munkaszünetéről, mert hisz a munkaszü­netről rendelkező törvény végrehajtása a ke­reskedelmi miniszter hatáskörébe tartol zik. A pénzügyminiszter a trafíkosokka kötött szerződés egyik pontját függesz­tette fel, a mihez mint szerződő télnek joga volt. A trafikosok kötelező vasár­napi munkaszünetét a törvényhozás utján kívánja rendezni a kereskedelmi minisz­ter, a kihez, e tárgyban Lukács László pénzügyminiszter átirt. Kisiparosok az önálló vám­területért. Az uj városháza közgyűlési terűében kisiparosok gyűltek össze, hogy nyilat­kozzanak az önálló vámterületről. A gyűlésen jelen volt több országgyűlési képviselő is. Vázsonyi Vilmost nagy tapsvihar fo­gadta, mikor szólásra készen, az emel­vényre lépett. Vázsonyi előrebocsátotta, hogy a székesfőváros törvényhatósága, az ország valamennyi ipartestülete már állást foglalt az önálló vámterület mel­lett. Mit jelent ez? Azt, hogy a polgár­ság, a nemze' kívánja az önálló vám­területet s ha ez ma még nincs meg, arra a szomorú következtetésre jutunk, hogy a polgárság szava itt nem számit, Pedig Magyarország csakis akkor lesz viruló állam, akkor lesz erős, hatalmas ország, ha önálló vámterülete s ennek eredménvekép gazdag, élénk ipara és kereskedelme lesz. A gyűlés határozatot fogadott el az önálló vámterület mellett A pozsonyi sorsjáték panamái. Visszaélés az Omge nevével. — Saját tudósítónktól. — Lapunk szombati számában irtunk arról a visszaélésről, melyei egy pozso­nyi kiállítási sorsjegygyei követtek el. — Mint most kiderül, ez a visszaélés nem az egyedüli. A sorsjáték, mely az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület fő védnöksége alatt állott, sok tekintet ben nélkülözte a szolidság- Jelle gét, mer. a legtöbb nyeremény jóval íkisebjs értékkel bírt, mint ahogy az a sorsjáték prospektusán isi volt tüntetve. Csodálatos, hogy egy olyan tekintélyes testűiét, mint az Omge, a nevét ilyen gyanús vállalatokhoz köl­csönzi. Sürgős kötelessége most az 0 >: genak, hogy szigorú vizsgálatot in­dítson annak kiderítésére, kik csinálták a visszaéléseket. Múlt számunkban megírtuk a Pozsonyi Hírlap nyomán, hogy az egyik sorsjegy nyerője Gamick, hogyan járt, mikor a nyerő sorsjegyet be akarta váltani a Műnk és Dávidsohn bankháznál. Munkák nem akarták neki kifizetni a sorsjegy teljes értékét. Mint most értesülünk, az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­let részéről maga Rubinek Gvula orsz. képviselő, a kiállítás igazgatója, mditotta meg a vizsgálatot s annyit már most is kijelentett, hogy a Műnk és Dávidsohn cégnek nem volt jogában a saját fele­lősségére a nyertes sorsjegyek tulajdo­nosaival alkuba bocsátkozni. A Pozsonyi Hírlap mai száma a kö vetkezőket irja: A vizsgálat eredményé tői most eltekintve, szükséges, hogy a jótékony, vagy más kulturális sors­játékok prestige-e érdekébe« szót emeljünk magának a sorsjáték rendezé­sének olyan gyakorlata ellen, mint a milyen a pozsonyi kiállításon követte- tétt. A prospektuson ugyanis föl voltak tüntetve a nyeremények, pl. egy szürke négyes-fogat 10.000 korona értékben, vagy egy hátas ló 1000 korona értékben. A visszaélés minden kritérumát ez a megtörtént eset foglalja magá­ban, a melyet közöltünk, hogy t. i mi­dőn Gamick a lóért jelentkezett: . anve- reménvüi kiállított lovat nem tudták neki odaadni, az 500 koronáról pedig hallani sem akart az iroda, de későh-r ben megkínálta a nyerőt a fele összeg* gél. Jól van, ez eset most vizsgál» tárgya. Arnde hogyan lehessen helye* selni ezt az eljárást, hogy egy lóra reá mondták : ezer koronás ló, vagy 10.0000 kor. négyes fogat s mikor a tulajdonos nem természetben, hanem értékben kérte kiadni a nyere­ményt — ami a prospektusban szintén a fe'.iőtelek közt volt — akkor &z igaz­gatóság eladván a lovat ; a nyerő az értéknél kevesebbet, legtöbbször a felét kapta meg a prospektuson kitüntetett értéknek. Hát. bocsánatot kérünk, ha ez merkantil részről történik, azt szokták reá mondani: becsapás. És az is. Ismét eladásnál különbségek igenis lehetnek, de az a tény, hogy minden nyeremény jóval kevesebb értékben kelt el, mint feltüntetett értékük volt, — azt mutatja, hogy a nyereménytárgyakat vagy túl fizet­ték, amidőn megvették, vagy pedig nagyobb értéket Írtak a prospektusra, mint amibe a sorsjáték rendező-bizott­ságnak, vagy irodának került: Éppen azért, mert az ilyen eljárás más esetek* bén is gvakorlatos volt, vesztették el komolyságukat & kulturális sorsjátékok s a sorsjegyeket csak pumpeszköznek tekinti a közönség, nem pedig tényleges sorsjátéknak. Természetes, hogy a sors­játékrendező kulturális intézmények nyakán maradnak ilyen köztudat melleit a sorsjegyek, megvan tehát a nagy régié s az intézmény nemhogy nyert volna, de veszi ett, mint az a pozsonyi kiállításnál is meartörtóni. i Lapunit más üeiyen az olvasó rész­letes tudósítást talál arról a végtárgya- iásról, melynek hőse Gelber Baruch egy Galíciából ideszakadt ügynök, a ki egy i- perdi'át olt meg és rabolt ki % arait eff _ decemberében. Mai képünk azt a jelenetet ábrázolja; • mikor az elnök az általános kérdésekre Y hallgatja ki a gyilkost. “ ------■ - —— ___■■ ' “*■-................—J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom