Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-11 / 20. szám

SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 Vasúti politikánk. Szatmár, október 10. Akik Nagy - Károlyban a csütörtöki megy egy ü|ésen je­lenvoltak, a viczinális vasu- takról szóló 1 és fél száza­lék pó adó megszavazása, il­letve ennek tárgyalásánál meggyőződhettek, hogy Nagy László alispán ur, mennyire szivén viseli a vármegye vasúti politikáját és meny­nyire könnyen részi a Szat- már-bikszádi vasút ügyet s mennyire előre tolja a meg­csalt ideában levő Szinyér- Váralja állomástól kiindulva, egy vasútnak a dolgát s melv Bikszádig vezetne. Mindenesetre különös tü­net volt az alispán úrtól az, hogy olyan „ha akarom vemhes“ féle álláspontra he­lyezkedett Grósz Áron és Stoll Bélával szemben. Legkülönösebb a dologban az, hogy Stoll Béla félvén attól, hogy valamikép az al­ispán eltalálja felejteni a Szinyérváralja—Bikszád va­sútnak jó előzetesen tett Ígéretét, clausulát, kér az alispántól zrra nézve, hogy mondassák ki a közgyűlésen, mi kép a megszavazandó pót­adó annak a vasútnak adas­sák, amely életképes lesz. Daczára annak, hogy a Sziny ér vára Íjától építendő vasút még csak embrió ko­rát éli az alispán késznek mutatkozott mindenben arra nézve, hogy a felszóllalók kilegyenek békxilve. A közgyűlés többsége per­sze ebben az értelemben ha­tározott. Most a fentebb elmondot­takból, ha úgy tetszik von­juk le a következtetést. Az alispánnak tökéletesen mindegy, akár Szatmár, akár Sziuyérváraljától épül is a vasút, neki csak az a födo- log, hogy a vasút ki legyen épülve ; a nagybányaiak, nemkülönben a szinyérváral- jaiaknak pedig főérdeke az, hogy a bikszádi vasút ne Szatmártöl épülhessen, Ezen legújabb tervre lássuk most, vájjon mi adta meg az ille­tőknek az ideát, az impul- ZU't? Maga Szatmár várossal Legyünk csak őszinték. A vasutiigyi bizottság az utóbbi időkben mit sem tett a bik­szádi vasút, kiépítésére: le­het, hogy tett valamit, ámde ez nagyon csöndes munka lehet, mert semmiféle hang nem jött felőle. Látva ezt a csöndes mun­kálkodást egy másik tábor ,190£. október 11. riadót fuvat, szervezkedik és neki fogaz előmunkálatokhoz. Követeli a még csak ko­molynak sem yeendő vasút ügyéhez ilyen jókor a pót­adót s azzal vádol, hogy a szatinári-bikszádi vonal nem lesz életképes, az nem fog kiépülni soha. A jelekből ítélve bizony mi is ezen a nézeten vagyunk : nagyon befagyott annak a vasútnak a kereke, de leg­alább tessék Szatmár városá­nak rajta lenni, hogy ebből a fagyásból mentői hamarabb kerüljön ki, hiszen ez a bik­szádi vasút már olyan régen húzódik, hogy valóságos ten­geri kígyóvá nőtte ki magát, mely éhes száját kitátva, az elnyeléssel fenyegeti az egész ügyet. Tisztelt vasutiigyi bizott­ság! Tessék felkelni a lethar- giából és széjjel nézni, hiszen a megye székház termében a vészharangott a Szatmár bik­szádi vasút felett meghúzta Stoll Béla és Grósz Áron, az alispán pedig hagyta kon­gatni. Itt a tizenkettedik óra, tessék talpra állani és kettőz- tetett erővel rajta lenni azon, hogy a fenti két felszólaló megye bizottsági tagnak ál­lítása meglegyen czáfolva. A vasutiigyi bizottság el­nöke Pap Géza, mint a város polgármestere tudjuk jól szi­vén viseli a város érdekeit és vasszorgalma, fáradhatlan tevékenysége mit a múltban kifejtett, bizonyára most a tizenkettedik órában meg­találja a mentő eszmét, amely a szatmár-bikszádi vasút ki­építését. biztosítja. HÍREK. Napirend. Október 11. Szombat. Róni. katli. és Prot. Filoinena. Gór. kath. (szept. 27.) Chariton. — Nap kél ö ó. 15 p. nyugez. 5 ó. 18 p. — Hold kél 2 ó. 44 p. nyugsz. 0 ó. 2. p. — Személyi hir. Félegyházi Púi dehreczeni kultúrmérnök, a uagyesonkási letarolt erdő terű lei lec-mpolási munkálatainak foly­tatása végett f. hé 12-én városunk­ban érkezik és hétfőn reggel a munkálatokat megkezdi. — A város koszorúja. Hol­nap leplezik le Kolozsváron Má­tyás-király szobrát. Városunk kö­zönségét mint már jeleztük is, Pethő György gazdasági taná­csos és Kertészffy Gábor városi pénztárnok fogja képviselni. Jati- kovics János biz. tag betegsége miatt nem mehet el. A város ko­szorúja élő babér és pálma ko­szorú, széles nemzetiszinü szala­gon nyomtatva és aranyozva: „S/altnár-Németi szab. kir. vá­ros közönsége“ felirattal. A ko- szorut Bertha Károly, — Klein f Vilmos féle virágüzlet utóda ké­szítette, i — Tanitónőválasztás. Or­szágit Margit oki. tanítónőt a magyar jesztrebi r. k. elemi is­kolához .rendes tanítónőnek vá­lasztották. — Erdő vizsgálat A városi erdőségeket Pathö György ala­posan megvizsgálván a tapasztalt apróbb hiányok és szabálytalan­ságok elszüutetése iránt azonnal intézkedett. Erdőkezelésünk azon­ban dicséretesnek jelezhető. — Váltóhamisítás. A hely­beli kereskedelmi és iparbanknál egy furfangos atyafi két rendbeli váltóhamisítást követett el. Jáger Jánosnak mondja az illető magát és kakszentmártoni illetőségű. Batizvasváriban lakó Jáger János nevére a múlt beten 300 korona értékű váltót hamisított; a le­számítolási jegyzéket ott felej­tette, a mit a bank levélben kül­dött ki az illetőnek B-.Vasváriba. Nagy volt a meglepetése az igazi Jáger Jánosnak, a ki tüstént be­jött a bankhoz, a hol is csakha­mar kisült u hamisítás; ugyan­ekkor egy 150 kor. volt már be­nyújtva a bankhoz, melynek ki­fizetéséért ma délelőtt meg is jelent az illető, persze a bank rendőrileg letartóztatta. Jáger tagadja tettét és azt mondja, hogy őt is ttgy hivják. A rend­őrség a vizsgálatot folyamatba tette. — Lopás. Róth Salamontól Novák Miklósné cselédje egy női aranyórát és lánczot, azonkívül több ékszert ellopott, a lett el­követése után megszökött. — Eggyes közkutak kut­kamráiban Winkler Ferenc/, ol­dal folyást vevén észre, azok azonnali helyrehozása iránt, a ha­tóság nyomban intézkedett és így a közönség jó ivó vízhez jut. — Sok a patkány a város­háza alatt. Erről a szomorú va­lóságról győződött meg Dellmttn Izidor kereskedő, kinek árurak­tárába a bitang állatok bevonul­va ott nagy pusztításokat mű­veltek. A város most betonnal b.tömetto a kis fülkét, a hol a patkányok bevonulásait tartották, melyek most kénytelenek a má­sik szomszédban keresni tápszert. — Hangverseny. A honvéd sörcsurnok összes termeiben folyó hó 12-én, azaz vasárnap este fél 8 órától u Honvéd zenekar hang­versenyt rendez. Belépti-dij nincs. — Hirdetmény. A véderő­ről szólló 1889. évi VI. t.-cz, végrehajtása tárgyában kiadott utasítás I-ső rész 20., és 22, §§-ai értelmében az 1903-ik évi ujon- ezozási előmunkálatokhoz tartozik a város területén illetékes és nem illetékes de itt tartózkodó mind három korosztálybeli állításra kö­telezettek az az 1882., —• 1881., és 1880-ik évben szüléiteknek összeírása is. Felhivatnak tehát Szatmárnémeti szab. kir. város te­rületen tartézkodó itt illetékes és nem illetékes mind a három kor­osztálybeli badkötelezettek, hogy a városházánál lévő katonaügy- oaztálynál összeírás végett folyó évi november hó végéig, annál is inkább jelentkezzenek mert ellen­kező esetén ellenök az 1889. évi VI. t.-cz. 35. §-a értelmében bün­tetés egész szigorral fog alkal­maztatni. Tudomás végett az idé­zett 35 §-a egész terjedelmében itt közöltetik: 33. §. A legköze­lebb ujonczállitásra felhívott kor­osztályokba (38. §.) álló minde­gyik hadköteles tartozik a meg­előző év november huvában bei­ratás végett illetőségi községének a vagy állandó tertózkodási he­lyének elöljáróságánál akár Írás­ban akáé személyesen élő szóval jelentkezni. A ki ezen jelentke­zést, a nélkül, hogy legyőzhetlen akndályek hátráltatak volna — elmulasztja, — kihágást követ el, és 10 koronát 200 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel bünteten­dő. — Kelt Szatmárnémeti 1902. október hó 3-án Tankóczi, főkapitány. EGYVELEG. Uj viziut. Nemrég kezdet- ték meg az építését a nagy csa­tornának, amely Brügget az Északi tengeren levő Heyst ki­kötővel közvetlenül köti össze. A 19 2 km. hosszú csatorna legki­sebb vízmélysége 9 méter lesz a megfelelő szélességgel, úgy, hogy a tengeri hajók is be fognak tudni járni a BrÜggben létesí­tendő kikötőbe. Az összes építési költséget 39.000,000 koronára számították, miből 25.000,000 ko­ronát az állami hozzájárulás fe­dez. A hátralevő 14.000,000 ko­ronát Brügge polgársága és Nyu- gati-Flandria tartomány polgár­sága ajánlotta meg. Ä munka jelenlegi állása szerint következ­tetve, a Heyst és Brüggeben lé­tesítendő tengeri kikötők az 1902. év végén vagy az 1903. év elején át lesz adható a forgalom­nak. Amerikai épületek. Az egyik amerikai lap az Aetna biz­tosító tárznlet reklám-palotájának épülése alkalmából a legmagas- sabb házukról kimutatást tesz köz­zé, amelyet itt hozunk: Aetna palota 30 emeletes, 138 méter ma- -gas Park Row épület 29 emele­tes, 116 méter magas. Mánhzttan életbiztosító 22 emletes, 106 mé­ter magas. Szent Pál épület 26 emeletes, 94 méter magas. Ame­rican Surety 23 emeletes, 93 má- ter magas, American Tract 23 omeletes, 93 méter magas, Empi­re palota 20 emeletes, 89 méter magas. Home életbiztosító 16 eme­letes, 85 méter magas. Washing­ton életbiztosító 19 emeletes, 83 méter magas. Gillendor palota 16 emeletes, 83 méter magas. Bow­ling palota 19 emeletes, 83 méter magas. Kereskedelmi bank 20 eme­letes, 82 méter magas. New-York biztosító 12 emeletes, 82 méter megás. Standard 15 omeletes, 80 méter magas. Kábeltársulat 21 emeletes, 78 méter magas. A legmagasabb ezek között á leg­utóbb épült Aetne-palota. Ez a Broadway és 33-ik uica sarkán emelkedik és 30 méter utcai front mellett mélysége 36 méter. Az épület építési költségi 12 millió koronára rúgtak. Újabb időben már aetn egyedül Amerika epit ilyen méretű házakat; a telek­értékek emelkedése Európában is- meghozza gyümölcsét, Nemré­giben kezdettek el Párisban Cgy tizennégy emeletes üzleti házat emelnek dohányraktár czéljaira. Ez a ház 50 méter széles 220 méter hosszú telken épül és mind­össze körülbelül 15 hektár ruk- tárüzletet fog tartalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom