Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-26 / 35. szám

< *é> o I, évfolyam. 35. sziw. ________ Szatmär, 1902, vasárnap, okWBer 26.__________Egyes száma l tHlir _ Fe lelis »e:ies*tó: SSAÍ25IK ÁBPÁB. Sseikesziaséj és kúudóhivatai: 9SOBTAI JÁHOS löayíayaiadája gratmároa, EöSvís-atoa 0. Scltíea Szaluim Fnss Dssáe Megjelenik tnfndentiag korin reggel. ^ Hirdetések felvétetnek: üomi János könyv» nyomdájában, valamint Úwy ISiksa könyv», ,, kereskedésében. ^ SazerencsétlenséB a rákost pályaudvaron Petréué tagad. MajBrűlt banaiaban. Ä községi adók reformja. Lukács László pénzügyminiszter javaslatot dolgozott ki a községi adók reformjáról. A tervezetből, a melyet titoknak őriznek, mutatóul közöljük ezt a részt: A községek jogosítva vannak ki­adásaik és szükségleteik fedezésére, a törvény határozatai szerint, illeté­kekét, járulékokat, közvetlen és közvetett adókat kivetni és termé­szetbeni szolgáltatásokat követeink Adókivetési jogaikkal a községek csak akkor élhetnek, ha a községi vagyonból, illetékből, járulékból, vagy az állam vagy más hatóság által a községek részére átutalt jutalékok­ból eredő bevételek a kiadásokra nem elegendők. E rendelkezés nem vonatkozik sem a kutya, sem a vigalmi adókra, sem más olyan szolgáltatásokra, melyek különös cé* lókra szolgálnak. Egyenes adó által csak az a szükséglet fedezhető, nmly az ösz* szes többi bevételek levonása után még mint költségvetési hiány mu­tatkozik. A községek az ingatlanokra, az uteaszabályozás által értékükben emelkedő ingatlanokra magasabb adót vethetnek ki. A községek jogosítva vannak köz­érdekből létesített intézmények hasz­nálásáért különös megtérítéseket kö­vetelni. Iskolák, képzőintézetek) kórházak, gyógyintézetek használa­táért, melyek különösen a vagyontalan néposztály szükségleteit szolgál- j á k, járulékok ki nem vethetők. A községek kötelesek megálla­podni az érdekeltekkel, az évenként fizetendő közvetett adók összegére több évre előre is. Húsra, terményekre, lisztre, süte menyekre és bárminemű tüzelő­anyagra ezentúl uj fogyasztási adó ki nem vethető. Vadra és szárnyasra azonban minden község vethet ki fogyasztási adót. Vigalmak, hang­versenyek, vándormüvészek mutat­ványai megadóztathatók. Luxus ál­latok is. Szól aztán a tervezet, hogy kik a községi adózók, majd a jövedelmi adót ekként osztályozza: 1) 420 koronáig az adótéml után 100 után két ötöd százalék a leg­magasabb adótétel 1*20 korona. 2) 420—600 koronáig egységes adótétel 2'40 korona. 3) 660—900 koronáig 4 korona. Foríongás a KossutiBáitban. Egyenesen szezánciós az, amit ma a Béc3bea megjelenő Zeit a Kossuth- pártban uralkodó állapotokról ir. Az idézett lap a következőket írja: Aki a legutóbbi időben figyelemmel kisérte a magyar parlament működését, annak okvetlenül feltűnt, hogy a Kos- suth-párt harcias hangulatba csapott át. Ennek csak az lehet az oka, hogy a párt ve zetése mindinkább kisiklik a felette mér sékeit Kossuth Ferenc kezéből s hogy a pártban olv&n áramlatok jutnak fel­színre, melyekkel szemben Kossuth aka­rata érvényesülni nem tud. Az ő vezér- sége egyébként soha nem volt korlátlan s Kossuthnak nagyon sok esetben kel­lett alárendelni a maga nézetét a párt többsége nézetének. Az ellentét a párt és vezére között még nem nyilvános. A pártnak nagy szüksége van a Kossuth-névre s azért nem lenne észszerű Kossuth Ferenccel a nyilvánosság előtt ujjat huzni, vi­szont Kossuth Ferencben sokkal nagyobb a becsvágy, semhogy a legnagyobb magyar ellenzék vezérségéről, ameiylyei annyi befolyás jár, lemondjon. Fontosabb ennél az, hogy taktikai érdésekben mindinkább kihegyeződik az ellentét Kossuth Ferenc és pártja között A párt -fiatalabb tagjai minden áron meg akarják obstruálni a kiegyezést, nemkülönben a véderő-javaslatokat is. Kossuth ellenben csak komoly parlamenti diskussziot akar. Most már nagy kérdés, melyik takti­kát teszi magáévá a párt többége. Ha Kossuth a nyilvánosság elé viszi-e beiső harcot, akkor bizonyos, hogy az ő aka­rata fog érvényesülni, mert mint emli* tetttük a pártnak életszükséglete az önéve. Ez az állapot nagyon elkedvetlenítette az ellenzék nehány jelesebb politikusát. Justh Gyula, Ugrón Gábor például nem tudják megbocsájtani Kossuth Ferencnek hogy a pártot erélyes akciókban meg­akadályozza, míg mások azt veszik tőle rossz néven, hogy a párt ifjabb s szilaj emperamentumu tagjait nem mérsékeli Mindenesetre el kell dőlnie ez álla­potnak jobbra vagy balra, mert nem maradhat meg a legnagyobb magyar el­lenzék ebben a mai stádiumban, miliőn e.z egyik rész az firdöngős n.kót játsza, aki ki akarja obstruálni az önálló vámterületet, a másik rész pedig a minisztereinek ur 8 ekszcellenoiájának legengedelme- sabb ellenzékét alkotja. Egy szer encsétlen leányt szállítottak be a napodban a nagykárolyi őrültek házába. Hoksa Marinak h'vják a szegényt Szuszkóról vitték a szomorú helyre, mert elméje elborult attól a sok csa­pástól, a mi alig egy fél év alatt érte. özvegy Hoksa Aantalné szuszoki lakós együtt éldegélt legényfiával és felnőtt leányával. A leány már jegyben járt S^rgulya Mátéval, a mikor a leány anyja hosszas szenvedés után a nyáron megha't. Az asszony halála után két hónapra Sarguíya egv korcsmái verekedésbe ke­veredett, hol annyira összeszurkálták, hogy egy hónapi kínlódás után szintén meghalt, A szegény leányt ez a két csapás Sárkány József dr öngyükossága, Budapest, okt. 25. Az öngyilkos Sárkány József dr csa­ládja most már Budapesten tartózkodik. Az elhunyt neje tegnap délelőtt fél 10 órakor kapta a rendőrség által feladott nagyon kíméletes sürgönyt, amelyben azt jelentették neki, hogy férje hirtelen megbetegedett és kérik, hogy jöjjön azonnal Budapestre. A sajnálatraméltó asszony a legelső vonatra ült,de már ut közben értesült a tragédiáról, a mely őt és családiét érte. Igv tehát a keleti pályaudvaron őt váró rokonság feladata megkönnyebbült. Sárkány József dr.-né megérkezése után azonnal a főkapitányságra, Lévay rend- őrlogaimazóhozhajtatott akinek egyetmást jegyzőkönyvbe mondott tétjéről,különösen az utolsó napra vonatkozólag, a mikor férje elutazott Szolnokról. Ma délelőtt a rendőrség engedelmével meglátogatta térje holttestét a mergueban. Már tegnap is nagyon sokan kondo­annyira megrendítette, hogy fcuskomorrá iett. Pár héttel ezelőtt, a mikor már azt hitték, hogy a ieány kiheveri a suhos megpróbáltatásokat, bátyja, Moksa An­tal, egy rozsdás vasszegbe lépett. A szegei kivették ugyan, de a sérült láb elkezdett dagadni és mire orvost hív­tak, már nem lehetett segíteni a bete­gen, vérmérgezés következtében meghalt. Hoksa Marin bátyja temetésén kitört a- őrültség. Mikor a koporsót leeresztett a sírba, utána ugrvtt s minden árui fel akarta szakítani a koporsót* mikor pedig a sírból kivették, letépte a tubát magáról. Az Őröltek házába kellett szál­lítani. leálták az elhunyt özvegyénél. Ma Plósz igazságügyminiszter levélben fejezte ki részvétét az özvegynek. Szolnokról jelentik: Sárkány József dr. öngyilkosságának első híre 10 óra­kor érkezett ide. A törvényszéken, melynek vezetője volt az elhunyt, óriási konsternációt keltett és kezdetben senki sem hitte el. Csak akkor hitték, a mikor Barna alügyész táviratilag kérte a hir megerő­sítését a fővárosi rendőrségtől és a vá­lasz tényleg megerősítette. A tanács rögtön összeült és a már időközben elutazott özvegyhez Budapestre intézett részvóttáviratot. Ma külön gyász- jelentést adott ki a szolnoki törvény­szék Sárkány József dr. haláláról. * A halottat ma este szállítják át a morgueból a Kerepesi-uti naiottas házba az Entreprise emberei, a kit az éj folyamén ravatalra helyezik. A holttest a morguéban, külön helyen, ott a bői annak idején LukácsBéla volt kormány- biztos holtteste, fekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom