Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-21 / 30. szám

1902. október 21. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 A czukorról és más egyéb keserűségekről. (Amolyau közgazdasági elmefutta­tás féle.) Szatmár, okt. 20. Azon számtalan közgazda- sági bajainkhoz, melyekről úgy a sajió, mint minden ember beszél, legújabban egy más uj baj is járult, a czukor kérdés, mely mahol­nap mindnyájunk előtt el­veszítve édességét — kese­rűvé válik.­Minden ember, úgy ifjú, mint öreg s főleg az apró honfiak és leányok, kik a reggeli imádság után nem szalonét, hanem kávét reg­geliznek, megszokták, hogy nehány koczka ezukrot te­gyenek kávéjokba, hogy igy a. máskülönben nem élvez­hető keserű folyadékot rneg- édesiisék. Azokra akis koczka czuk- rokra, melyek édeskés mo- solylyal kandikálnak elő a czukortartóból, bizonyára ke­vesen gondolunk úgy, mint azt az annak becsületes volta megengedné. A kis gyermek az ő eszé­vel nem képes felfogni a czukornak közgazdasági be­O O csét, az csak azzal törődik, hogy neki édesség szempont­jából élvezetet szerezzen, a nagy gyermekek közül leg­többen ugyanigy tesznek és nem igen ügyelnek azzal, hogy czukor egyike a leg­becsületesebb magjai* termé­nyeknek, melynek értékéből, jobban mondva adójából nem csak hogy ágyukat nem csi­náltatunk, de még az angol katonáknak is megfizetjük a burokra költött hadviselés egy részét. A czukor kilójában, mely a boltban 40—50 krujezár, csak vagy 10 krajezár áru répa van, melyet magyar kéz kapált; 8—10 krajezár előállítási költség van egy kiló Czukron, melyhez 19 krajezár fogyasztási adó jön; a többi a gyáros, a fuvardíj és a kereskedő haszna. A derék angoloknak ezu- kor-gyáraink nemcsak hogy teljesen adómentesen és ön­költségen adták n czukor legjavát, a kivi'el és a répa termesztés érdekében az ál­lam 2 frt 30 krf fizetett vissza az összes belföldi fo­gyasztásra kivetett adóban, úgy hogy p. o. Londonban, daczára a nagy szállítási költségnek, a magyar czukor kilója 20 krajezár, inig ide­haza. a hol a czukor rop t leiarn és a hol ezukorrá dol­gozzák föl, 40—50 krajezár. És ez miért van ? Mert Anglia, mely nem termel ezukorrépát és gyarmatainak a czukorriádból készülő, aránylag csekély czukor és roszabb minőségű czukor ter­melése soha számba sem jö­het azon nagy elönynyel szemben, melyet azzal ért el, hogy még 1874-ben a ezu- korra nézve, mely teljesen beviteli czikk, a vámot el­törölte. így a furfangos anglius kimódolta, hogy potom áron szedte el az egész kontinens szája elől a ezukrot, igy van az tehát, hogy Augiában miden egyes emberre, még a csecsemőt is beleszámítva, éyenkint átlag 20 kiló czu­kor esik, inig nálunk egy- egy szájra csak alig 5 kiló. A sportok és az észszerű életmód mellett tehát első sorban a jobb táplálkozás­nak és a mi olcsó ezukruuk- nak köszönhetik az angiusok, hogy az utolsó évtized alatt testi erejüket óriási mérték­ben fejleszthették; az élelmi szerek olcsóbbá tétele, mely Angliának főfeladatíá tette azt, hogy fajának testi ereje is fejlődött. Ha végignézünk csak helyi piaczon és összehasonlítást teszünk bármiféle élelmisze­rek mostani és évekkel ez­előtti áraknak arányában az áremelkedést látni fogjuk ; igy aztán bizonyos az, hogy a szegény embernek kony­hája is szegény, mivel cse­kély keresményéből nem ké­pes beszerezni mindazon táp­szereket, melyek testi egész­ségére, gyermekeinek fejlő­désére előnyösek lennének. így aztán satnyul el a fiatal nemzedék, a kellő táp­lálkozás hijján, igy pusztul el aztán a gyermeksereg nagy része, mert nem képes megküzdeni gyenge testével az őt megtámadó betegségek­kel szemben. Közgazdasági szempontból a czukor répa termesztés ti magyar gazdának jó üzletet, hajt, egyike a legjobban fizető terményeknek Szatmár me­gyének talaja a ezukorrépa termelésre teljesen alkalma-, miért nem akarják gazdáink tehát ezt kultiválni? Régebben egyes irányadó férfiaknak kedvencz eszméje volt egy ezukorgyár létesítése, de ez mint szalma láng ki­aludt. Nem csak városunk és me­gyénk — de az egész észak­keletre, nagy horderejű dolog lenne úgy közgazdasági, mint sociális s főleg egészségi szem­pontból egy ezukorgyár lá­tási t ése. Gazdáinknak lenne egy újabb biztos jövedelmi for­rása. A munkátlanoknak dolga és kenyere és a ház­tartásunk olcsóbbá lenne téve egyik fontos és egészségre nézve nagy horderejű élve­zeti czikkével — a ezukor- ral, mivel bizonyos, hogy sokkal jufányosabban szerez­hetné be az egész vidék a ezukrot, ha nálunk gyártanák. Egész vidékünkön alig van egy két gyár, de nézzük meg ennek is azért áldásos mű­ködését. Tegyék meg tehát az irányadó és hang adó fér­fiúink azt, hogy legalább egy ezu korgyárat létesítsenek, meglássák egy nagy vidék lakosságának áldása fogja ki­sérni fáradságukat. Külföldi államok mint Anglia, Németország stb. mi­ért lett olyan nagy és ha­talmas kereskedelme miért olyan virágzó, mert gyára­kat létesítettek. Minden kezdet nehéz az igaz, ámde a nehézségeket is lehet tudni győzni csak egy kis jóakarat kell hozzá. Ez pedig az irányadó fér­fiaknál megvan, — de hi­ányzik a munka kedv, pedig a sült galamb nem repül manapság az ember szájába. Ne csak a panaszoktól és keserű szavaktól álijunk, te­gyünk is már egyszer valamit. Imáinkban a mindennapi kenyeret szoktuk kérni, de a kenyérhez jó a kávé is ez pedig czukornélkül keserű. Ez utóbbi felett gondolkozza­nak mindazok a kit. ez illet. HÍREK. Napirend. Október 21. Kedd. ltom. kath. és Protest.: Orsolya. — Görög­orosz: (október 8.) Pelágia. Nap kél: 6 ó. 28 p., ny. : 5 ó. 2 p Hold kél : 8 ó. 55 p., ny.: 11 ó. 25 p. — Az Ezresből. Szombuon este az Ezres nagy asztalt rende­zett, melyen a tagok nagyszám­ban jelentek meg. A tisztikar is újból lett választva, a követke­zőképpen : örökös disz elnök: Dr. Feelitel János, elnök: Orosz Ala­jos, alelnök : Teitelbaüm Hermán és Csomay Imre; főügyész Dr. Kelemen Samu, fődiazs/.óuok : Dr. Fejes István; segéd diszszénok: Lengyel József’; orvos: Dr. Tű­nődi Márton; a 1 ügyészek : Dr. Schönpflug Jenő és Dr. Böször­ményi Emil. — Az estélv alatt, a szellemesebbnél szellemesebb toasztok egymást követték s a kedélyes társaság sokáig volt együtt. — Rendkívüli közgyűlés. A szatmári jótékony nőegylet tegnap d. u. 4 órakor a városház kis ta­nácstermében rendkívüli közgyü lést tartott, melyen a tagok szép számmal jelentek meg. Ä távol­levő és mély gyászban levő el­nöklőt özv. Hennán Mihálynét Dr. Fecbtel János helyettesítette, ki megható szavakban ecsetelte azon fájdalmas körülményt, hogy az elnöknő tekintettel azon nagy és súlyos veszteségre, mely őt férje halálával érte itt ineg nem jelenhet, Majd bejelentette Jakó Sándonié u hölgynek, az egylet 80 k éven át alel nőkének lemon­dását, kinek érdemeit kéri jegy­zőkönyvbe vétetni. Alelnöknővé közgyűlés közfelkiáltással Jékei Károlyné úrnőt választotta meg, ki melegh.ngu szavakban kö­szönte im g a bizalmat az egye­sület tagjainak s az alelnöki széket elfoglalta. Dr. Fecbtel János üdvözölte most az uj alelnöki őt és kiviint neki az egyesület nevében sok sikert. — Ezután az árvaházi bizottságba Joó Ignáczué, Tanódy Mártjuné helyébe beválasztották az ulel- nöknőt, Wállón Gyulánál, Piriden* Józsefnél és Nouwirth Aifrédne urhölgy eket., A közgyűlés elha­tározta, hogy a „Kismama“ ez. színdarabot még az ősz folyamán a sziné-zek megérkeztéig előadja a váro»i színházban, nemkülönben a „Katalin“ tánczoslöiyt is meg­tartja . — Gyászhir. Molnár Mihály nagybányai könyvnyomda tulaj­donos és a „Nagy-Bánya és Vi­déke“ czimii hetilap kiadótulaj­donosa, hosszas szenvedés Után tegnap délben Nagy-Bányán meg­halt. Az elhunytban Morvái János könyvnyomda tulajdonos és lap­kiadó sógorát gyászolja az el­hunytban. Béke hamvai felett. — Több nevű ember. Túri Károly (farai lakos, földmi vés, e hó folyamán Kábán ignácz hely­beli terménykereskedőnek hozóm­ra eladott 10 mm. búzát Papp András néven, melyre 10 korona előleget is vett fel. Később Pap Lajos néven ismét eladott 15 tani. búzát egy másik buzakereskedő- nek Rózenbcrg Simonnak, szinte hozómra, kitől 25 korona előle­get kért és kapott. A búza szál­lításból természetesén nem lett semmi. Tegn-.p délelőtt a kár­vallottak egyike u piuczon fel- ösmerte u-z illető több nevű em­bert, ki, hogy a bajból menekül­jön, egy 35 kor. váltót adott fedezetül. Az ügy különben a rendőrségnél van. — A vasúti állomáshoz ve- ze ő ut és régi hozzájáró ut ki­bővítései költségeinek leszámolása ügyében tartandó és ma d. e. 9 órakor kezdődő tárgyalásra a m. kit*, államvasutak részéről Ecks­tein Márk főmérnök lett kiküldve, a ki a városi kiküldöttekkel fogja megejteni a leszámolást. — Hegfelebbezett válasz­tás. Bolueza Görgy beregszászi p. ü. igazgatósági számtiszt, f. hó 13-án megejtett II. o. szám- tiszti állásra vonatkozólag, mikor is Káldor Lajos lett megválaszt­va — felebbezéssel élt, azon a jogezimeu, hogy a választásnál alaki Inba merült fel, amennyi- b ni a s/.avazatszedő bizottság el­nöke, mikor az első szavazásnál konstatálta, hogy 2 szavazó lap­pal több adatott be. mint ahány bizott-ági tag leszavazott, ő maga rendelte el az uj -zavazást, ho­lott ezt bekellett volna az elnöklő főispánnak jelenteni, kinek ezen körülményt a közgyűlés tudo­mására kellett volna hozni. Az érdekelt felebbező azonban azt. a hibát követe el, hogy a feleb- bezést a belügyminiszterhez, nem pedig a közig, bírósághoz czimez- te. A felebbezésnck szerintünk va­lami nagy jogi alapja nincsen és nem is hi-szük, hogy a sikert érjen vele, hiszen a választás egész rendesen ment máskülön­ben végbe, ez mindössze apró boszantás akar lenni. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom