Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-21 / 30. szám

■

ORSZÁGGYŰLÉS.

A. képvisölőSiáz ül élt.

— Saját tudósítónktól. —

Budapest, okt. 20.

ÓElnÖk: Apponyi.

Jegyzők: Eszterházy Kálmán gróf, Major

[■Ferenc.

Jelen, voltak: Széli, Lukács, Piósz, Darányi miniszterek.

1, ■ VOSZmA Jövö ülés napirendje.

Széli Kálmán miniszterelnök indiffá" nyozza, hogy szerdától kezdődöleg a Ház csak formai okokból ülésezzen két hétig. Lukács Imié kérdi mi lesz a tengeri hajózás törvényjavaslatával

Thaly Kálmán panaszkodik, hogy mért nem adnak munkát a Háznak, amidőn csaknem 4-, hónapig szünetelt, kéri, hogy legalább az indítványok meghallgatása végett ülésezzenek.^

Széli Kálmán nem tartja jogosnak gazdag mtinkaprogrammjának beterjesztése után Xhaly szemrehányását, a bizottságok előtt tömérdek tigv fekszik. Majd tárgyalásra kerülnek a2ok is.

A ház elfogadta a miniszterelnök indítványát.

Szünet után.

Elnök: Következnek az interpellációk. Interpelláció a tengerszem ügyében

Visontai Soma utal arra, hogy az országnak egyik területét Galíciának Ítélték oda s interpelláció alakjában kérdi, hogy hajlandó-e a miniszterelnök egy parlamenti vizsgáló-bizottság elé bocsátani az ügyet, az összes anyag, átvizsgálására, annak megvitatása s megbirálása céljából.

1. az 1887. évi IL t.-cikket melyik kormány hajtotta végre ? A végrehajtás meg- felelt-e a törvénynek, annak szellemének és intencióinak és különösen a törvény hozás akaratának, mely a törvény indoko iásában világosan kifejezésre jut? Hogyan felel érte a kormány, hogy bár a törvény, annak a parlament elé terjesztett indokó' lása és az igazságügyi bizottság jelentése szerint is arra kapott utasítást és arra kö‘ telezte magát a kormány, sőt a törvény in‘ dokolása szerint ez irányban Ausztria és Magyarország kormányai között megállapo- dás is történt, hogy a bíróság üsszeáJJitá1 sánál, úgy Ausztria mint Magyarország egiőhb bíróságainak egy-egy tagját jelöli ki, mégis nem a magyar kis. kúria sem az osztrák legfelsőbb bíróság egy tagja jelül1 tetett ki, hanem a pozsonyi kir. ítélőtábla elnöke és a lemhergi tartományi főtőrvény 6zék elnöke küldetett ki? E kérdés eldün lésénél ligyelemre méltó jelenség, hogy míg a magyar tőrvény Magyarország közjogi állásának; megfelelőieg Magyarország és Ausztria közt Való halarvila elintézésére nézve disponál, addig az osztrák 1897, január 25-én ':elt törvény Galicia és Magyarország közt való vitáról intézkedvén, e törvény indokait csakis egy magasabb bírót funkcionárius kirendelésről szólnak.

2. Hogy a választott bíróság nem-e lépte túl hatáskörét, midőn az 1897. évi II. törvénycikkének szövegéből, indokolásából és különösen a magyar királyi belügyminisztériumnak a választott bíróság éle bocsátott előterjesztésének záró kérelméből és petitumából kitünöleg a nemzetközi jog igényeinek is meglelelöleg a vitás terület kovatartozandóságának bírói eldöntésére és az e fölött való arbitriumra hivatott fel a I bíróság és habár e bíróság megaiakuiásá- I nak minden körülménye arra utal, hogy a bírák, nem mint „mediatörők*, nem mint „koneiiliatőrök*, nem jó szolgálatok „boiis- oiiicen“ teljesítőként szerepeltek : a bíróság mégis nem a fölvetett vitát döntötle el, nem a vitás terület lelett ítélkezett, hanem hatáskörét abban látta, hogy Magyarország és Ausztria, ügetve Galicia között saját maga jóvoltából u. n. természetes határt vonjon és állapítson meg.

3. Kern tekintendő-e világos hatásköri áthágásnak, hogy ámbár a hozott ítélet maga a két országos törvény tartalmát nem tekinti olyannak, mely szabatosan meghatározná a vita tárgyát és a bíróság jogkörének terjedelmét és e tekintetben maga a bíróság ítéletének indokolásában a legnagyobb hézagot konstatálja : a választolt bíróság mégis nem a komprcmisszzum lényeges feltételeinek törvényhozási, vagy konnányegyezménví utón való pótlására hívta fei a két érdekeit országot, hanem egyrészt a minden perreeddel és a nemzetközi jog minden elvével ellenkező módon a felek által a pervitába bevont területét vette a döntés alapjául, másrészt a jogi döntés heveheletlenségénck konsta- tálása után a természetes határ kérdésének vizsgálatába bocsátkozott és ez alapon egy uj, szerinte természetes határ megállapith- sat tartotta hatáskörébe vonhatónak.

4. Vájjon nem-e túllépése a bírósági hatáskörnek, hogy abban az egy pontban is: amély tekintetében a két ország tör1 vényei, illetve ezek indokolásai világos instrukciót adnak és szabatosan jelőlin meg a vita tárgyát, hogy tudniillik a Ilalasjtó körül G51 holdnyi (az osztrák törvény sze‘ rint ca. 65Ö Joch) vitás terület fölött dönt1 sön a bíróság: a választott biróság mégis 959 holdnyi, eddig magyar fennhatóság alatt volt és Magyarországhoz tartozó területet Ítélt oda-Ausztriának.

5. A nemzetközi jog elvei, szerint nem semmis-«» az ítélet és nem mellőzendő-e annak Magyarország részéről " való respct- _talása < ^ _____

A q

uota.

Bábó Mihály nincs bizalommal a mihiszterelnök politikája iránt, mert ez kárhoza- tos a nemzetre. Nem tartotta be ígéreteit. Megígérte, hogy királyi döntésre csak .a végső esetben kerül a dolog. Mar pedig ez nem állott be. A quota-döntés törvényellenes. Hosszasan fejtegeti, hogy miért, s abban a véleményben van, hogy a_ döntést nem kell beeikkelyezni. Horánszky *és Láng Lajos is ugv nyilatkoztak, hogy a király uüntése a quota kérdésben nem kívánatos. Szomorú, hogy ez mégis megtörtént, b hibás a pénzügyi bizottság is, mert annak idején belement a quota-emelésbe, bár jelentésében kiemelte, hogv a hányad nem felel meg az ország teherviselési képességének, sót a miniszterelnök annak. idején, mint a pénzügyi bizottság előadója maga is úgy nyilatkozott, hegy a quota lel nem emelhető. Nem fogadja el a jelentést. (Helyeslés a szélsőbalon.)

Molnár Józsiás: A quotát azért emelték, mert Magyarország utóbbi időben előrehaladást tett. Hogy ez nem áll, azt bizo- ' nyitja legjobban, hogy készfizető képességűimet folytonos adősságcsiuálással tudjuk csak fenntartani. Kz nem jelent haladást. Nem veszi tudomásul a jc i. ,t.

Elnök bezárta a vitát.

Szelt Kálmán minisztemlnök azt hiszi, hogy itt csak arról lehet szó, betartattak-e azon előfeltételek, a melyeknek a quota- döntés meg kell előznie. Nyugodtan mondhatja, hogy rgen. Szóió mindig a törvény értelmében járt el, Törvénysértéstől óvakodott. Hasztalan vádolják az ellenkezővel. Mindent ekiövetett, hogy a quotadőntés eikei' 'lessen, de hasztalan. Nem sikerült a megegyezés.

Vértan Endre: Ezt a Háznak kell konstatálni.

Széli: A Ház is konstatálja. Ha a két országgyűlés megegyezett, akkor a kérdés el van intézve, na nem, akkor a döntés következik be. Ez az egyik előfeltétel. Je. len esetben a két quóla deputáció megegyezett. Az egyezseg szabályszerűen előterjesztetett a két parlamentnek. A pénz-i ügyi bizottság nálunk tárgyalt. Ausztriában”! nem. Nem is tárgyalhatott. Ez pedig azt bizonyítja, hogy odaát nem jönnek abba a ‘•-helyzetbe, hogy velünk megegyezzenek. Tehát a két parlament nem köthetett egyezséget s a király döntésének be kel-' lett következnie. jNagy zaj a szélsőbalon).

Ez az alaki oldala a kérdésnek.

Burta Ferenc azt mondotta, hogy a' 67.

• XH. t.-c. csődöt mondott. Szóló-isk ez nem nézete. Mert előre nem látott események zavarólag hatottak ugyan a törvény ren1 delkezésere, de megakadályozni nem tud- , fák. (Zaj a szélsőbalon.)

Molnár Jenő: Bolondnak tetszik hinni bennünket? (Zaj, elnök csenget.)

• Visontai Soma: Mindon közjoggal ellenkezik nézete,

Bairta Ferenc: Maga sem hiszi el, amit mond.

Széli Kálmán: A törvény alapfeltételei knem azok, a miket a szélsöhaliak tartanak. ^Beöthy Ákos azt állította, hogy nem olyan ■«férfiak ülnek a miniszteri székeken, a kik ‘ja nemzet érdekeit önérzetesen megvédnék. Szóló mindig megvédte az ország érdekeit, de arra is fog tőrekedni, hogy a monarchia .két állama közötti békés szövetség biztosit- 'tassék. Deák is ezt akarta. Az sem áll, (hogy a mostani országgyűlésnél magasabb fokon álltak a rendes országgyűlések. Ezek a gravamerek, sérelmek országgyűlései voltak s nem használtak semmit az ország fejlődésének. S nem igazságos dolog a 'mai -viszonyokat alája helyezni a 48-as előtti viszonyoknak. A hadügyminiszter felelős a .delegációknak. (Nagy zaj a szélsőbalon.) Felelősek a többi közös miniszterek is, éppen úgy, mint a magyar miniszterek. A *kölesönösség ellen történtek Ausztriában rtmerényletek, de mindig vissza lettek utasítva. S a kiegyezésnél is meg lesz a kölcsönösség, éppen úgy, mint a pdritas. Szóló rendkívül nagy tisztelője gróf An- drássy Gyulának, a kinek — úgymond — & saruit sem áldozhatja meg. De azért nem lehet Andrássy dicsőítésével szólót s a mostani magyar kormányt mngtámadm. [Mert egyben feltétlenül követi Andrássyt -a törvénytiszteletbcn. (Zajos helyeslés jobb íelői.) Kéri a jelentés tudomásulvételét. ■ (Zajos helyeslés jobbfelőL) fi A Ház elvetette Rátkay iditványát.

Tekintetbe véve azt, hogy habár a .két ország törvényei, valamint az ezekben lefektetett elveknek a hozott Ítélet által való világos elfogadása által a mostani választott bírósági döntésnek az lett volna a megállapított célja, hogy a két állam között minden további határvillongást véglegesen kirekeszszen és Magyarország oly területét bízza egy választott biróság döntése alá, melyet) tényleges hatalmában tartott, melyre vonatkozólag állami főhatóságát a legteljesebb mértékben gyakorolta, melyet karhatalommal megvédeni képest volt A szomszédos béke kedvéért Magyar- Ország alávetette magát a választott bíráskodásnak, megtörtént mégis az, hogy a ■ meghozott Ítélet világos tartalma szerint:

„Ausztria és Galicia tartomány képviselője, megbízója nevében azzal a tentartássai élt, hogy esetleges későbbi időpontban Galíciának elévülhetetlen jogai,egy kelet felé messzebbre tolt ha tár iránt, egészen a lengyel nyeregig érvényesíttessenek és kőveteltessenek.“ (Szószerinti idézet az ítéletből.)

Vizsgálja meg tehát a küldendő parlamenti bizottság, hogy midőn Bianka balparrján lekvö, ma gácsor- szági területeknek 130,000 lakost lel- ör ölelő, 47 mértföldre terjedő, Neumnrk uj

■ árossal három mezővárost és 234 falut m

élölelő, északon Lesnitzáig. nyugaton a bt j'ehér Dunajecig, illetve a Beszkidhegyig lii ;erjedő része okmányiiag igazoltan, szín- id tén Magyarországhoz tartozott és csak g 162ő-ben erőszakos foglalás utján sza- uittatot el Magyarországtól, amely rész té birtoklásának jogosságát Galicia egyet- g, ienegy okmánynyai sem tudja igazoini, s; annai kevósbbé, hogy Lengyelország a Gácsország birtoklása a Btankan innen y, vagyis jobb oldaláról terjedt volna ki, p mégis a választott bírósági eljárás so- j rán Ausztria, illetve Galicia világosan megbízója nevében újabb igényelve t és területi követeléseket és íeutartá- j sokat prokiamál és mondott jegyző- ; könyvbe, (

Vájjon a hozott ítélet hatályosságára és í érvényességére elegenhő-e az, hogy a választott bíróság konstatálta ugyan az ■ Ausztria, illetve Galicia képviselője által az, úgynevezett „lengyel nyereg“ magyar területig terjedő, jegyzökonybe vétetni kívánt igényeinek és lentartásának a biró- s igi döntés ós ítélkezés jogérvényét sértő voltát és azt vissza is utasította, 'de sem Ausztria képviselője, sem az ő megbízója ez igényt mind e napig él- ejtettnek nem jelentette ki és nem is vonta vissza, Vizsgálja meg a parlamenti bizottság, vajon Ausztria e lentartásával nem-e sértette meg a két ország törvényeiben gyökerező azon kötelességet, hogy a mindenkori jövő időkre kihatóíag vegleges békesség miatt veti magát alá a bírósági döntésnek és kötelezi-e Magyarországot a becsület, meiyre a nemzetközi döntések épülvék, L’execution des desisions cyníié á Phon- ! neur ét la bonne lói des Etats en Jiti■ ge.“ Institut der droit intornational 11.- pont, hogy az Ítéletet végrehajtsa, i A kiküldendö parlamenti bizottság ” vizsgálja meg, vájjon a nemzetközi vá- ' lasztott bírósági döntések judikaturájában

arra vonatkozólag, a mint fent kifejtett, kogy t i. az 1897. évi II. t.-cikk értelmében megalakított biróság nem a vitás terület fölött döntött, hanem a természetes határ elvénél fogva ő maga határt állapított meg, nem-e felel meg az az analógia és nem-e lehet az eset irányadó midőn 1827-ben az Északamerikai Egyesült-Államok és Angolország között határvillongás támadt és Hollandia királya az 1827. évi szeptember 29-iki egyezmény értelmében a választott bírói tiszttel felruháztaíott, az ó Ítélete mindkét fél által azért utasittatott visszaa, mert nem a vitás kérdés fölött döntött, hanem egy tetszése szerinti határt állapított meg a két állam között.

""Ausztria ama tényének, hogy avá lasztott bírósági eljárás folyamán újabb fentartásokkal és igényekkel lépett fel, nem-e felel meg a nagyon is mert Ala- banz- ügy egy mozzanata, mely az észak amerikai polgári háborúban merült fel és az 1871. évi washingtoni szerződéssel küldött választott biróság által étintéztetett, midőn tudniillik Amerika az eljárás folyamán egészen uj természetű kárkövetelésekkel lépett fel, olyanokkal, melyeket a kompromisszium megkötése után a biróság tárgyalásai közben támasztott és az angol közvélemény any- nvira felzudult, hogy a választott bírósági döntésnek majdáni joghatályossága kétségessé vált.

Hajlandó-e a miniszterelnök ur, illetve a tisztelt kormány a parlamenti vizsgálóbizottság kiküldésé; előmozdítani és azt munkálkodásában támogatni s hajlandó-e a parlamentet megnyugtatni az iránt, hogy a mennyiben a jelen interpelláció és azt megokoló beszédben felhozottak nyomán a meghozott Ítéletnek a nemzetközi jog elvei szerint való megtámadhatósága és jogerejének hatálytalan volta megáliapittatnék, a meghozott Ítéletnek törvényhozási utón való végrehajtását a maga részéröl kezdeményezni fogja ?

Elnök az ülést bezárja. ___________

LEGÚJABB.

agyilkosság a Fereno Jóisef kaszárnyában.

Temesvár, okt. 20. (Saját tudósitónk- i). A Ferenc József kaszárnyában ma igyiikosság történt. Paskuiics Lázár onc leugrott az emelettől és összetörte agát. Az öngyilkosság oka szerelmi inat, ugyanis a jegyese azt irtaPasku- ;snak, hogy három év hosszú idő, annyi ,eig nem tud várni, ztrájk egy temesvári nyomdában Temesvár, okt 20. (Saját tudósi- inktóL) A Deutsches Tagbiatt für Un- arn nyomdájában kiütött a sztrájk. A zeüők, kik között Feistfiammel Karoly lap »felelős szerkesztője (!) is ott van ieszüntették a munkát és így, miután a ényieges szerkesztő „hüsüi" nagy a íe- eUenseg.

A cár látogatásai,

Berlin, okt. 2U. Á Tagebiaitnak jelentik KömábóL hogyha cár még ebben íz esztendőben vissza fogja adni az Masz király látogatását.

Bányászok sztrájkja,

Paris, oat. 2U. A dénini és ancini vaskohók munkásaik nagy részét szénhiány miatt eibocsájtotiák.

Paris, okt. 20. Basiy képviselő tegnap Dunkerqueben egy munkásgyülésen íöiszóiiitotta a kikötői munkásokat, hogy a francia bányamunkások sztrájk.ánait támogatása végett ne rakjanak ki külföldi szenet.

Charleroi, okt. 20. A bányamunkások nemzeti bizottsága ma nagyon fontos határozatot hozott, melyeknek tartalmát még nem ismerik, de végrehajtásuk végett a bizottság fölszólítja a bányamunkásokat, hogy holnap mindenütt ismét munkába álljanak.

Közvágókidi sertésvásár.

(Hivatalos jelentés déli 12 órakor.) Tegnapról maradt 459 darab. Ma érkezett 524 drb. Összesen 9h>3 darab. Déli 12 óráig eladtak 309 darabot Mai urak : Óreg sertés, másodrendű, 90 korona. Fiatal sertés nehéz, 100—104 korona.Középsulyu 104 korona. Süldő 90 korona, 100 kilogrammonkint élősúlyban, minden levonás nélkül. A vásár élénk volt

így léiópör H

Budapest, okt. 20.

K. Márton jómódú fővárosi kereskedő a múlt hónapban bájos leányarcot püiaz- tott meg az Andrássy-uton, a mely sokat mondó, biztató mosolylyal fordult a fiatal ur után. K. Márton jóleső melegséget érzett a szivében ébredezni, de hirtelen támadt lelkesedésén mint sötét árnyék vonult át egy kép: a felesége képe. Tovább akart sietni, de ekkor tőik tént valami, a mi döntő befolyású lett egész életére. Egy napernyő esett le elölte. A napernyőt a hölgy ejtette le és K. Karton sietett azt fölvenni. Mosolygó köszönet, pár banális szó és Mártonur érezte, hogy a szive szikrát fogott.

Ezen eset óta pár hét muH eh Hogy

mi történt ez idő alatt, azt K. sötét

titokl) burkolta. De a feleségnek feltűnt, hogy férje egy idő óta feltűnően elha-