Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)

1902-09-22 / 2. szám

2 Kossntii adomák. Kossuth és V. Ferdinand. Miután Kossuth a Pesri Hírlapnál vi­selt szerkesztői állásától megvált és Metternichtől nem kapott engedélyt uj politikai napilapnak a megindítására, barátai unszolására elhatározta, hogy elhagyja a hírlapírói pályát és hivatásos politikus Jessz. Épen akkor irta ki a kormány a köretválasztást és az ellen­zék értesülvén Kossuth Lajos e szándé­káról, nagy örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy mellette korteskedjék és mindenáron behozza az országgyűlésbe. Annál is inkább volt ez minden ió hazai! törekvése, mert Kossuth fölszaba­dulván a szerkesztői teendők roppant suiva alól, a gyakorlati életben is meg­írni! atta, milyen hatalmas szervező egyé­niség. Az ellenzék azáltal, hogy Kossuthot Pestvármegyében léptette fel, tüntetőleg akarta Bécsnek értésérd adni azt, hogy jelöltje népszerű ember, nagy pártja van. A kormány megindította hivatalos hatalmának óriási gépezetét, pénzt, min­dent áldozott, csakhogy megbuktassa a félelmetes embert. Az ellenzék sem tette ölbe kezeit. Olyan korteskedést vitt végbe az egész vármegyében, hogy visszhangzott tőié az ország. Grófok, bárók nem rösteltek napokig faluról-falura járni, föllármázni a sza­vazatképes nemességet és polgárságot és rábírni, hogy adják szavazatukat Kossuthra. A korteskedésnek meg volt a fényes eredménye. Kossuth óriási többséggel Peslvárme- gve követje lett, miáltal belekerült az országgyűlésbe, a hol a korszakalkotó működését kifejthette. Mikor az országgyűlés, m;nt most szo­kás, V. Ferdinánd király elé járult,hogy meghallgassa a trónbeszédet és a mikor ez alkalommal bemutatták neki Kossuthot, a király állítólag, elsápadta Kossuth név hallatára. István nádor e szavakkal mutatta be őt koronás rokonának : — íme, az én megyém követe ! Ferenc József főherceg, ki később, 1867-ben királyunk lett, megjegvezto erre: — Igen, emlékszem rá, Pesten már találkoztunk. A dolognak az a magyarázata, hogy Ferenc József főherceg az István főher­cegnek pestmegyei főispánná való be­iktatásánál V. Ferdinánd képviseletében jelent meg és ekkor mondotta az első nyilvános beszédet Magyarországon. Kossuth és a Ssa£ai németek. Most, a mikor Magyarország délvidé­kén lelketlen méregkeverők akarják megrántani a mindig hazafias svábok jóérzését, érdekes Kossuth Lajosnak egy alig ismert levele, a melyet 1879- ben egy pozsonyi könyvkiadóhoz inté­zett. E levélben Kossuth teljes elisme­réssel szól a hazai németségről s azt mondja, hogy a nyelvkülönbség nem akadálya a nemzed egységnek, ha a más nyelven beszélő különben lelkes hive a haza szent fogalmának. Áz érdekes levelet annak az ötletéből irta Kossuth, hogy a könyves a kor­mányzó iratait németül akarta kiadni s ez ügyben tanácsért fordult hozzá. A levél igy szól; Azon iratoknak érdeke, melyeket ön Magyarország németajkú polgárainak hozzáférhetővé tenni vállalkozott, sze­rencsémre nem az én írói csekélységem­től függ. A mit a közönségnek nyújtok, nem pusz­tán az én munkám, hanem inkább szá­madás arról, hogy a magyar emigráció a számkivetésben miként fogta föl ' kö­telességét a haza iránt, mint képviselte Magyarország igaz ügyét a világ előtt, a mig a nemzet otthon hallgatásra volt kárhoztatva, s mint iparkodott a világeseményeit mozzanataival kapcso­latba hozni azor. elévülhetetlen igaz jognak újra való megvalósítását. Nem tagadható, hogy Magyarország jelenlegi politikai helyzete éles ellentétben áil ez iratok irányával. De az irány Ma­gyarország történelmi államéletével sok­kal bensőbben van összetolva. ez irány okkal szilárdabban gyökerezik a nem zetnek legitim öniudatábán és jogérzeté­ben, valamint egv ltrsszu múltnak törté­nelmében. is, mely a jövő bölcsőjéül szol­gál, semhogy ne érezném magainat jogo­sítva remélem azt, hogy a magyar hazában .nvelvkölömbség nélkül még milliókban hű polgári szív dobog, mely­ben azon hurok hangjai, melyeket ira­taim érintenek, még összhangot fognak ébreszthefni és azok között, kiknek szivében e visszhang támad, Magyaror­szág német hazafiai — és ebben bizo­nyos vagyok — sem a legkevesebben, sem a legutolsók nem lesznek, — Noha még mindnyájan nem beszé­lünk magyarul, érzelmünkben mégis oly jó magyarok vagyunk, mint bárki más a hazában ! E biztosítással s egy szívből jövő él- jennej a magyar hazára, végződik Sop­ron német polgárainak barátságos levele, amelylvel az engem esetleg denacioni- záló törvény alkalmából nemrég benső hálára köteleztek. Valóban azt mondhatták volna, hogy sokkal jobb magyarok, mint azok nagy száma, kik nyelvük szerint, de sajnos csakis nyelvük szerint még magyarok. A derék soproniak ezen érzelme telje­sen megfelel azon tapasztalásnak, me­lyet Magarország német polgárainak hazafias érzelmeiről a megpróbáltatás­nak nehéz éveiben alkalmam volt sze­rezni, s mely vihartól hányt életemnek legkellemesebb emlékei közé tartozik. Mert tény, hegy a mint az 184.S— 49-iki években a magyar szabadságnak a német elnyomástól való megmentésére vagyont és vért kellett áldozni, Magyar- ország németajkú polgárai (az erdélyi szászok kivételével) hü hazaszeretetben hazafias elszántságban és áldozatkész­ségben sokaknak például szolgáltak s senki mögött nem állottak. Ők tettekkel bizonyították be, hogy ámbár azon nyelvnek ismerete, — mely a nemzet történed jellegének s állami individuáiitásának tipikus ismertetőjele, — minden bizonynyal igen kívánatos s igen fontos, mégis a nyelvegység a po­litikai egységnek sem nem egyedüli sem nem legerősebb köteléke. A világtörténelem számos példát arra hogy mig egy és ugyanazon nemzetiség­nek népei számos nemzetre lehelnek oszolva, addig másrészről a nvelvkü- iömbség nem akadálya s nemzeti egy­ségnek, mert a nemzetiségek csupán a természet véletlenjéből származnak, el­lenben a nemzetek alkotásai a történe­lemnek, melyek az érdekek közössége által a történelmi fejlődés műhelyeiben közös érdek által kiképezve egy ország­nak polgárait nyelvkülömbség nélkül szent kötelékkel fűzik a haza szent fo­galmához. E nézetet egykor névtelen félistenek egyikének kifejezéses egyszerű válaszá­ban bámulatos világossággal hallottam kifejteni. Egykor Cibakházánál szemlét tartottam halhatatlan dicső vértanuknak, a hős Damjanicsnak hadteste fölött. A mint a sor a „legyőzhetetlen* ci- met megszerzett 3-ik, vagy tán 9-ik zászlóaljnak 6-ik századára került, a hős Damjanics e szavakkal mutalá be őket: — Ezek itt svábok, nemde fiuk, ti svábok vagytok? S a „névtelen félistenek“ hős soraiból e válasz nangzotl: — Igen, tábornok ur! Mi svábok va­gyunk, de magyar svábok. A polgári egységnek, a magyar hazá­hoz való hü ragaszkodásnak ugyanaz a nézete ez, a melvlyel Sopron német polgárai engem nemrég megörvendez­tettek. Kossuth­Kersskadslmi liga Eoettes Sjras-ta. Az argen tiniéi nagykereskedő-cégek nemrég közös érdekeik védelmére keres­kedelmi ligává szervezkedtek. Az eszme általános tetszésre talált. Amint buenos ayres-i konzulátusunk egyik jelentéséből értesülünk, a szervezkedésre a közvet­len okot a jelenlegi gazdasági depression kivüi az argen tinai pénzügyminisztérium­nak egy rendelcta szolgáltatta, amely­nek értelmében a megtörtént vámkeze­lésnél előfordult hibákból kifolyólag a bevivő ellen a kincstár még két év múlva is'.- megindi-hatja az eljárást. Ezen rendszabály mint a nagykereske­delem néhány képviselője megindította a mozgalmat kereskedelmi liga alakítá­sára, amely programozóban egyszers­mind azt követelte, hogy a leanyomasz több adók leszállít.!assanak, a morató­rium törvényt vagy szüntessék meg egészen, vagy pedig reformálják, to­vábbá, hogy a csődtörvény reícrvnáltas- sék, a tömeggondnokságokba kereskedők neveztessenek ki. Követelték továbbá, hogy kereskedelmi törvényszék állíttassák fel, amelyben kereskedők legyenek a bírák. A liga te­vékenysége máris hatással volt, amennyi­ben a fentnevezett vámügyi rendelet fel lett függesztve, a képviselőház pedig a régi moratorium-törvény megváltoztatá­sáról szóló törvényjavaslatot már tár­gyalás alá vette. Hogy az utóbbi reform milyen szük­séges, azt mutatja azon tény, hogy az 19q2. év első felében egész Argentíná­ban bejelentett fizetésképtelenségek és vagvonátratások 82 millió pesora rúgtak és 13-8 millióra moratórium adatott,mig ezzel szemben bukások és egyezségek utján csak 7 8, illetve 10 5 millió ke­rült felszámolás alá. Igaz ugyan, hogy ezen összegekkel szemben vannak aklivák azonban kétes értékben és igy a kereskedelmet kétség kívül jelentékeny veszteségek érték. Az éjjeli ör és a király. Egy egyszerű Székely embert, a rna- ros-tordamegyei Holtmaros község éjjeli őrét megiblet'te a király születésnapja s érzelmeit az alábbi levélben tolmácsolta: Császári és Királyi Apostoli Felség I. Ferenc Józseí Felségesen Uralkodó Magyar Király Hodolatai Budapesten Köszöntő Szeretet Felséges Királyom. Bátor Vagyok Felségit Meg Köszön­tem Kívánom Hogy Számos Eveken Meg Érhesse Boldog Születése Napját A Mit Most Fog Megérni 1902 Évben Augusz­tus hó 18-án Kívánom Hogy a Minden Ható Sz6Vt Isten Ki Ada Fent Lakozik Ama ^Menyei Szép És Szent Égi Szép Hazában Lakozik Tarcsa Meg A Kedves És Jó Egésóget És Agya A Minden Ható És Szent Isten Hogy Kedves Országainak Legven Fef Virágozásra És Minden (Legyőzéslre) Tiszta) Ellenségeinek Legyőzésbe Tiszta Szivemből Es Lelkembői ‘ Kívánom És Óhajtom Felséginek. Holtmaros 1S02. évben Augusztus hó 14-én Tisztelettel Baki András Ferenc Községi Éjjeli Ör. Cím Tisztelettel Baki András Ferenc Községi Éjjeli Űr Koiimaros Maros Torda Vármegye Régeni Felső Járás U. P. Disznojo, A bécsi kabinetiroda azonban ez üd­vözletét, mint pénzsegély iránti kérést — pedig egy árva szó sincs benne er­ről — visszaküldőbe. Nem ártana ngy látszik, ha a kabinetirodai urak most a kolozsváii Mátyás-szobor leleplezése al­kalmából tanulmányoznák a Mátyás király életét. ä Niagara örvényén át. A világ uszóbajnokainak az volt min­dig a legnagyobb ambiciojük, hogy át- uszszák a Niagarát, melynek örvénylő víztömege kétségkívül ezer veszedelmet rejt magában. Kilenc évvel ezelőttWebb kapitány, a világhírű úszó akart étjutni a Niagarán, de vakmerő vállalkozását életévei fizette meg. Scott James három évvel Webb ka­pitány halála után próbálkozott meg a Niagarával, de ő is belefuladt. A har­madik vállalkozó Carlisle D. Graham volt, a ki 1901 szeptember 7-én sze­rencsésen átúszta a Niagarát, még pedig ugyanazon a veszedelmes ponton, a hol Webb kapitányt eltemették a hullámok. Grzhara, mint New-Yorkból jelentik, a minap megismételte bravúrját és pe­dig httsonló szerencsével. Graham tud­valevőleg egy általa konstruált hordó seghségövel úszott át első Ízben s ezt a hordót használta most is. Az úszást az amerikai oldalon kezdte meg s adott jelre ugrott bele a vízbe. A háborgó víz tüstént elragadta s a parton állók ezrei már azt hitték, hogv vége van. Ez azonban csak egy percig tartott, a merész úszó ismét fölbukkant a ka­vargó víz tetején s látni lehetett, a mint karjának hatalmas erejével bizto­san szeli a hullámokat. Egyenesen a kanadai part felé tartott, a hol kevesebb a szikla, mint máshol. Qeenston Heights- nól már jóformán túl volt a legnagyobb veszedelmen s ottt egy darab időre megpinhetett, aztán ismét úszni kezdett s el is érte szerencsésen a partot, a hol persze viharos ovációval fogadták. te agyasilleleit a leüsse. A belügyminiszter a főváros területén levő munkás- és szakegyesületek múlt évi működéséről szóló jelentést, amelye a főváros hatósága terjesztett fel hozzá.* tudomásul vette annál is inkább, mert ezeknel az egyesületeknél csak itt-ott észlelt az illető kerületi elöljáróság ad­minisztratív természetű kisebb hiányt s igy szigorúbb eljárásra sehol sem volt szükség. A tanács ennek következtében intéz­kedett, hogy a jelentésben foglalt egyes javaslatokat és módosításokat, a melye­ket a miniszter szintén jóváhagyólag vett tudomásul, érvényesítsük. Ezzel kapcsolatosan a tanács elhatá­rozta, hogy az egyesületek megvizsgá­lásának az egyöntetűsége s az ellenőr­zés bathatósab'bá tétele céljából uj rend­szert hoz be. Nevezetesen, a közgyűlés elé azt az előterjesztést szándékozik tenni, hogy az egyesületek irányában való felügyeletet, épp ugv, mint a hogy a betegsegitö-pénztárak ellenőrzése tör­ténik, ne mind a tiz kerületi elüljáróság végezze, hanem csak az ezzei megbí­zott egy kerületi elüljáróság. A tanács máris tanulmányozza azt a kérdést, hogy melyik kerületi elüljá­róság az, a mely a nélkül, hogy egyébb dolgaiban hátráltatva lenne, ezt a munkát is megfelelő módon te'jesithetné. A tanács azzal az eszmével foglalko­zik, hogy az ilyen vizsgálatokhoz, a pénz­kezelés szakszerű ellenőrzése végett, állandóan kirendelje a központi szám­vevőség egy tagját. Végül azt a törekvést is szem előtt tartja a tanács, hogy körösztülviszi a sokféle cím alatt működő, de azonos célú egyesületeknek olyan módon való egyesítését, hogy föladataiknak megfe­lelve, a jogaikon séreiem még se tör­ténjék. Első sorban pedig arra törekszik a tanács, hogy jövőre az egyesületek ala­kulását csakis a legszigorúbban kőrűiirt elvek szem előtt tartásával engedjék meg. Azt sem tartja helyesnek a tanács, hogy az egyesü'eti ügyekben, mint ed­dig volt, ezentúl is csak két fórum le­gyen : a tanács és a minisztérium, ha­nem azt kívánja, hogy első lókban ha­tározzon az elöljáróság, második fokban a miniszter. Mert szükséges, hogy a tanács, álta­lános adminisztratív érdekekből, fölül­vizsgálja az elüljáróság határozatát. "Mindezekről a tanács előterjesztést tesz már a közelebbi közgyűlések egyikében s a törvényhatóság hozz.ájárul, azonnal hozzá fog az uj rendszer keresztülvite­léhez. ________________ Uj abö csoda Lourdesban." A londoni „Daly Express“ egy ujabb^lo- desi csodáról ad hirt. Mrs. Nottermann, egy Notinghillból való asszony, rákban szenvedett s miután a lourdesi forrás vizében megfürdött, egyszere csodálato­san meggyógyult. Mrs Notterman igy mondja el a gyógyulását: Eleinte nem akartam belemenni a vizbe, de azután imádkozlam és mégis belementem. Bor­zasztó érzés támadt bennem. Azt hittem, hogy már közeledik a halálom s megadtam magam a sorsom­nak. Borzasztóan szenvedtem, 0 Iste­nem, sóhajtottam, jobb szeretnék ebben a pillanatban meghalni, mint gyógyulás nélkül naecni k: ebből a vis-b*- **•* -

Next

/
Oldalképek
Tartalom