Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)

1902-09-22 / 2. szám

2

Kossntii adomák.

Kossuth és V. Ferdinand.

Miután Kossuth a Pesri Hírlapnál viselt szerkesztői állásától megvált és Metternichtől nem kapott engedélyt uj politikai napilapnak a megindítására, barátai unszolására elhatározta, hogy elhagyja a hírlapírói pályát és hivatásos politikus Jessz. Épen akkor irta ki a kormány a köretválasztást és az ellenzék értesülvén Kossuth Lajos e szándékáról, nagy örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy mellette korteskedjék és mindenáron behozza az országgyűlésbe.

Annál is inkább volt ez minden ió hazai! törekvése, mert Kossuth fölszabadulván a szerkesztői teendők roppant suiva alól, a gyakorlati életben is megírni! atta, milyen hatalmas szervező egyéniség.

Az ellenzék azáltal, hogy Kossuthot Pestvármegyében léptette fel, tüntetőleg akarta Bécsnek értésérd adni azt, hogy jelöltje népszerű ember, nagy pártja van. A kormány megindította hivatalos hatalmának óriási gépezetét, pénzt, mindent áldozott, csakhogy megbuktassa a félelmetes embert.

Az ellenzék sem tette ölbe kezeit. Olyan korteskedést vitt végbe az egész vármegyében, hogy visszhangzott tőié az ország.

Grófok, bárók nem rösteltek napokig faluról-falura járni, föllármázni a szavazatképes nemességet és polgárságot és rábírni, hogy adják szavazatukat Kossuthra.

A korteskedésnek meg volt a fényes eredménye.

Kossuth óriási többséggel Peslvárme- gve követje lett, miáltal belekerült az országgyűlésbe, a hol a korszakalkotó működését kifejthette.

Mikor az országgyűlés, m;nt most szokás, V. Ferdinánd király elé járult,hogy meghallgassa a trónbeszédet és a mikor ez alkalommal bemutatták neki Kossuthot, a király állítólag, elsápadta Kossuth név hallatára.

István nádor e szavakkal mutatta be őt koronás rokonának :

— íme, az én megyém követe !

Ferenc József főherceg, ki később,

1867-ben királyunk lett, megjegvezto erre:

— Igen, emlékszem rá, Pesten már találkoztunk.

A dolognak az a magyarázata, hogy Ferenc József főherceg az István főhercegnek pestmegyei főispánná való beiktatásánál V. Ferdinánd képviseletében jelent meg és ekkor mondotta az első nyilvános beszédet Magyarországon.

Kossuth és a Ssa£ai németek.

Most, a mikor Magyarország délvidékén lelketlen méregkeverők akarják megrántani a mindig hazafias svábok jóérzését, érdekes Kossuth Lajosnak egy alig ismert levele, a melyet 1879- ben egy pozsonyi könyvkiadóhoz intézett. E levélben Kossuth teljes elismeréssel szól a hazai németségről s azt mondja, hogy a nyelvkülönbség nem akadálya a nemzed egységnek, ha a más nyelven beszélő különben lelkes hive a haza szent fogalmának.

Áz érdekes levelet annak az ötletéből irta Kossuth, hogy a könyves a kormányzó iratait németül akarta kiadni s ez ügyben tanácsért fordult hozzá. A levél igy szól;

Azon iratoknak érdeke, melyeket ön Magyarország németajkú polgárainak hozzáférhetővé tenni vállalkozott, szerencsémre nem az én írói csekélységemtől függ.

A mit a közönségnek nyújtok, nem pusztán az én munkám, hanem inkább számadás arról, hogy a magyar emigráció a számkivetésben miként fogta föl ' kötelességét a haza iránt, mint képviselte Magyarország igaz ügyét a világ előtt, a mig a nemzet otthon hallgatásra volt kárhoztatva, s mint iparkodott a világeseményeit mozzanataival kapcsolatba hozni azor. elévülhetetlen igaz jognak újra való megvalósítását. Nem tagadható, hogy Magyarország jelenlegi politikai helyzete éles ellentétben áil ez iratok irányával. De az irány Magyarország történelmi államéletével sokkal bensőbben van összetolva. ez irány

okkal szilárdabban gyökerezik a nem zetnek legitim öniudatábán és jogérzetében, valamint egv ltrsszu múltnak történelmében. is, mely a jövő bölcsőjéül szolgál, semhogy ne érezném magainat jogosítva remélem azt, hogy a magyar hazában .nvelvkölömbség nélkül még milliókban hű polgári szív dobog, melyben azon hurok hangjai, melyeket irataim érintenek, még összhangot fognak ébreszthefni és azok között, kiknek szivében e visszhang támad, Magyarország német hazafiai — és ebben bizonyos vagyok — sem a legkevesebben, sem a legutolsók nem lesznek,

— Noha még mindnyájan nem beszélünk magyarul, érzelmünkben mégis oly jó magyarok vagyunk, mint bárki más a hazában !

E biztosítással s egy szívből jövő él- jennej a magyar hazára, végződik Sopron német polgárainak barátságos levele, amelylvel az engem esetleg denacioni- záló törvény alkalmából nemrég benső hálára köteleztek.

Valóban azt mondhatták volna, hogy sokkal jobb magyarok, mint azok nagy száma, kik nyelvük szerint, de sajnos csakis nyelvük szerint még magyarok. A derék soproniak ezen érzelme teljesen megfelel azon tapasztalásnak, melyet Magarország német polgárainak hazafias érzelmeiről a megpróbáltatásnak nehéz éveiben alkalmam volt szerezni, s mely vihartól hányt életemnek legkellemesebb emlékei közé tartozik.

Mert tény, hegy a mint az 184.S— 49-iki években a magyar szabadságnak a német elnyomástól való megmentésére vagyont és vért kellett áldozni, Magyar- ország németajkú polgárai (az erdélyi szászok kivételével) hü hazaszeretetben hazafias elszántságban és áldozatkészségben sokaknak például szolgáltak s senki mögött nem állottak.

Ők tettekkel bizonyították be, hogy ámbár azon nyelvnek ismerete, — mely a nemzet történed jellegének s állami individuáiitásának tipikus ismertetőjele, — minden bizonynyal igen kívánatos s igen fontos, mégis a nyelvegység a politikai egységnek sem nem egyedüli sem nem legerősebb köteléke.

A világtörténelem számos példát arra hogy mig egy és ugyanazon nemzetiségnek népei számos nemzetre lehelnek oszolva, addig másrészről a nvelvkü- iömbség nem akadálya s nemzeti egységnek, mert a nemzetiségek csupán a természet véletlenjéből származnak, ellenben a nemzetek alkotásai a történelemnek, melyek az érdekek közössége által a történelmi fejlődés műhelyeiben közös érdek által kiképezve egy országnak polgárait nyelvkülömbség nélkül szent kötelékkel fűzik a haza szent fogalmához.

E nézetet egykor névtelen félistenek egyikének kifejezéses egyszerű válaszában bámulatos világossággal hallottam kifejteni.

Egykor Cibakházánál szemlét tartottam halhatatlan dicső vértanuknak, a hős Damjanicsnak hadteste fölött.

A mint a sor a „legyőzhetetlen* ci- met megszerzett 3-ik, vagy tán 9-ik zászlóaljnak 6-ik századára került, a hős Damjanics e szavakkal mutalá be őket:

— Ezek itt svábok, nemde fiuk, ti svábok vagytok?

S a „névtelen félistenek“ hős soraiból e válasz nangzotl:

— Igen, tábornok ur! Mi svábok vagyunk, de magyar svábok.

A polgári egységnek, a magyar hazához való hü ragaszkodásnak ugyanaz a nézete ez, a melvlyel Sopron német polgárai engem nemrég megörvendeztettek. KossuthKersskadslmi liga Eoettes Sjras-ta.

Az argen tiniéi nagykereskedő-cégek nemrég közös érdekeik védelmére kereskedelmi ligává szervezkedtek. Az eszme általános tetszésre talált. Amint buenos ayres-i konzulátusunk egyik jelentéséből értesülünk, a szervezkedésre a közvetlen okot a jelenlegi gazdasági depression kivüi az argen tinai pénzügyminisztériumnak egy rendelcta szolgáltatta, amelynek értelmében a megtörtént vámkezelésnél előfordult hibákból kifolyólag a bevivő ellen a kincstár még két év múlva is'.- megindi-hatja az eljárást. Ezen rendszabály mint a nagykereskedelem néhány képviselője megindította a mozgalmat kereskedelmi liga alakítására, amely programozóban egyszersmind azt követelte, hogy a leanyomasz több adók leszállít.!assanak, a moratórium törvényt vagy szüntessék meg egészen, vagy pedig reformálják, továbbá, hogy a csődtörvény reícrvnáltas- sék, a tömeggondnokságokba kereskedők neveztessenek ki.

Követelték továbbá, hogy kereskedelmi törvényszék állíttassák fel, amelyben kereskedők legyenek a bírák. A liga tevékenysége máris hatással volt, amennyiben a fentnevezett vámügyi rendelet fel lett függesztve, a képviselőház pedig a régi moratorium-törvény megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot már tárgyalás alá vette.

Hogy az utóbbi reform milyen szükséges, azt mutatja azon tény, hogy az 19q2. év első felében egész Argentínában bejelentett fizetésképtelenségek és vagvonátratások 82 millió pesora rúgtak és 13-8 millióra moratórium adatott,mig ezzel szemben bukások és egyezségek utján csak 7 8, illetve 10 5 millió került felszámolás alá.

Igaz ugyan, hogy ezen összegekkel szemben vannak aklivák azonban kétes értékben és igy a kereskedelmet kétség kívül jelentékeny veszteségek érték.

Az éjjeli ör és a király.

Egy egyszerű Székely embert, a rna- ros-tordamegyei Holtmaros község éjjeli őrét megiblet'te a király születésnapja s érzelmeit az alábbi levélben tolmácsolta:

Császári és Királyi Apostoli Felség I. Ferenc Józseí Felségesen Uralkodó

Magyar Király Hodolatai Budapesten Köszöntő

Szeretet Felséges Királyom.

Bátor Vagyok Felségit Meg Köszöntem Kívánom Hogy Számos Eveken Meg Érhesse Boldog Születése Napját A Mit Most Fog Megérni 1902 Évben Augusztus hó 18-án Kívánom Hogy a Minden Ható Sz6Vt Isten Ki Ada Fent Lakozik Ama ^Menyei Szép És Szent Égi Szép Hazában Lakozik Tarcsa Meg A Kedves És Jó Egésóget És Agya A Minden Ható És Szent Isten Hogy Kedves Országainak Legven Fef Virágozásra És Minden (Legyőzéslre) Tiszta) Ellenségeinek Legyőzésbe Tiszta Szivemből Es Lelkembői ‘ Kívánom És Óhajtom Felséginek.

Holtmaros 1S02. évben Augusztus hó 14-én

Tisztelettel Baki András Ferenc Községi Éjjeli Ör.

Cím Tisztelettel Baki András Ferenc Községi Éjjeli Űr Koiimaros Maros Torda Vármegye Régeni Felső Járás U. P. Disznojo,

A bécsi kabinetiroda azonban ez üdvözletét, mint pénzsegély iránti kérést — pedig egy árva szó sincs benne erről — visszaküldőbe. Nem ártana ngy látszik, ha a kabinetirodai urak most a kolozsváii Mátyás-szobor leleplezése alkalmából tanulmányoznák a Mátyás király életét.

ä Niagara örvényén át.

A világ uszóbajnokainak az volt mindig a legnagyobb ambiciojük, hogy át- uszszák a Niagarát, melynek örvénylő víztömege kétségkívül ezer veszedelmet rejt magában. Kilenc évvel ezelőttWebb kapitány, a világhírű úszó akart étjutni a Niagarán, de vakmerő vállalkozását életévei fizette meg.

Scott James három évvel Webb kapitány halála után próbálkozott meg a Niagarával, de ő is belefuladt. A harmadik vállalkozó Carlisle D. Graham volt, a ki 1901 szeptember 7-én szerencsésen átúszta a Niagarát, még pedig ugyanazon a veszedelmes ponton, a hol Webb kapitányt eltemették a hullámok.

Grzhara, mint New-Yorkból jelentik, a minap megismételte bravúrját és pedig httsonló szerencsével. Graham tudvalevőleg egy általa konstruált hordó

seghségövel úszott át első Ízben s ezt a hordót használta most is. Az úszást az amerikai oldalon kezdte meg s adott jelre ugrott bele a vízbe. A háborgó víz tüstént elragadta s a parton állók ezrei már azt hitték, hogv vége van.

Ez azonban csak egy percig tartott, a merész úszó ismét fölbukkant a kavargó víz tetején s látni lehetett, a mint karjának hatalmas erejével biztosan szeli a hullámokat. Egyenesen a kanadai part felé tartott, a hol kevesebb a szikla, mint máshol. Qeenston Heights- nól már jóformán túl volt a legnagyobb veszedelmen s ottt egy darab időre megpinhetett, aztán ismét úszni kezdett s el is érte szerencsésen a partot, a hol persze viharos ovációval fogadták.

te agyasilleleit a leüsse.

A belügyminiszter a főváros területén levő munkás- és szakegyesületek múlt évi működéséről szóló jelentést, amelye a főváros hatósága terjesztett fel hozzá.* tudomásul vette annál is inkább, mert ezeknel az egyesületeknél csak itt-ott észlelt az illető kerületi elöljáróság adminisztratív természetű kisebb hiányt s igy szigorúbb eljárásra sehol sem volt szükség.

A tanács ennek következtében intézkedett, hogy a jelentésben foglalt egyes javaslatokat és módosításokat, a melyeket a miniszter szintén jóváhagyólag vett tudomásul, érvényesítsük.

Ezzel kapcsolatosan a tanács elhatározta, hogy az egyesületek megvizsgálásának az egyöntetűsége s az ellenőrzés bathatósab'bá tétele céljából uj rendszert hoz be. Nevezetesen, a közgyűlés elé azt az előterjesztést szándékozik tenni, hogy az egyesületek irányában való felügyeletet, épp ugv, mint a hogy a betegsegitö-pénztárak ellenőrzése történik, ne mind a tiz kerületi elüljáróság végezze, hanem csak az ezzei megbízott egy kerületi elüljáróság.

A tanács máris tanulmányozza azt a kérdést, hogy melyik kerületi elüljáróság az, a mely a nélkül, hogy egyébb dolgaiban hátráltatva lenne, ezt a munkát is megfelelő módon te'jesithetné.

A tanács azzal az eszmével foglalkozik, hogy az ilyen vizsgálatokhoz, a pénzkezelés szakszerű ellenőrzése végett, állandóan kirendelje a központi számvevőség egy tagját.

Végül azt a törekvést is szem előtt tartja a tanács, hogy körösztülviszi a sokféle cím alatt működő, de azonos célú egyesületeknek olyan módon való egyesítését, hogy föladataiknak megfelelve, a jogaikon séreiem még se történjék.

Első sorban pedig arra törekszik a tanács, hogy jövőre az egyesületek alakulását csakis a legszigorúbban kőrűiirt elvek szem előtt tartásával engedjék meg.

Azt sem tartja helyesnek a tanács, hogy az egyesü'eti ügyekben, mint eddig volt, ezentúl is csak két fórum legyen : a tanács és a minisztérium, hanem azt kívánja, hogy első lókban határozzon az elöljáróság, második fokban a miniszter.

Mert szükséges, hogy a tanács, általános adminisztratív érdekekből, fölülvizsgálja az elüljáróság határozatát. "Mindezekről a tanács előterjesztést tesz már a közelebbi közgyűlések egyikében s a törvényhatóság hozz.ájárul, azonnal hozzá fog az uj rendszer keresztülviteléhez. ________________

Uj

abö csoda Lourdesban."

A londoni „Daly Express“ egy ujabb^lo- desi csodáról ad hirt. Mrs. Nottermann, egy Notinghillból való asszony, rákban szenvedett s miután a lourdesi forrás vizében megfürdött, egyszere csodálatosan meggyógyult. Mrs Notterman igy mondja el a gyógyulását: Eleinte nem akartam belemenni a vizbe, de azután imádkozlam és mégis belementem. Borzasztó érzés támadt bennem.

Azt hittem, hogy már közeledik a halálom s megadtam magam a sorsomnak. Borzasztóan szenvedtem, 0 Istenem, sóhajtottam, jobb szeretnék ebben a pillanatban meghalni, mint gyógyulás nélkül naecni k: ebből a vis-b*- **•* -