Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)

1902-09-22 / 2. szám

L. Li 4-^ !, i. 2. SZÍRI. Előfizatési ár: Helyben: I bóra 30 Kr. (60 fillér.) Vidékre: avonklnt 60 kr. (l kor. 20 flll.) Felelős szerkesztő: MAJDIK ÁRPÁD. gfSntiér, 1902. MIK, szeptemüsí 22 Eps száma 2 filter rflSS IljSOi Megjelenik mindennap korán reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B03VAIdános könyvnyomdája Szatmáron, Sötvos-Tstoa &, Telefon 73. A földesur gyilkosa. nemzetiségek ostroma. Nincs nap, hogy a nemzetiségek ne ostromolnák a magyar államot. Oláhok, rácok, szerbek, tótok. íme egy két sze­melvény : Oláhok. Janku Jusztin ottlakei görög keleti lelkész e hó 13-án dr Ponyíckv Elek községi orvoshoz fordult, kérve, hogy lányának ujraoltási bizonyítványát adja ki. Dr. Ponyickv ki is állította a bizo- nvitványát annak rendje és módja sze­rint — csakhogy természetesen ma­gyarul. A tisztelendő ur ezen rendkívül felbő­szült, durván rátámadt az orvosra hogv miként merészeli a leánya nevét Janit Neliinek írni, mikor az oláh leány — Kornélia Janku, Az orvosnak nem az a hivatása, — mondotta — hogy magya­rosítson, hanem, hogy gyógyítson. í)r. Ponviczky e nem várt" támadásra azzal válaszolt, hogy mint magyar tisztvise­lőnek magyar okmányt csakis az állam hivatalos nyelvén szabad kiállítania, de külötnben is ő magyar honpolgár s ilyen követéseket mindig a legride- geóben fogja visszautasítani. A pópa erre, zsebében a bizonyítvánnyal, szitko­zódva távozott. Tótok. Wlassics miniszternek ismeretes ren­deletével még mindig erősen foglalkoz­nak a nemzetiségi lapok. Legújabban a „Národnie Noviny* veszi bírálat alá s természetes, hogy erősen kikel eHene. Majd tréfálni kezd és a szegény tanító­kat sajnálja, elmondván, hogy képtelen­séget kivannak a tanítóktól a rendeletek mert napi 60 és nem 24 óra kellene a hoz, hogy a rendeletek követeléseinek eleget tegyenek. Előbb tehát — fejtegeti tovább a „N. N,“ — rendelje el a mi­niszter, hogy a nap 60 órából áUjon, de még akkor is norinbergi tölcsért kellene szerezni, A tót újság élcelődése azonban csak íróját helyezi tréfás vi­lágításba s a rendelet rendelet fog ma­radni, bárhogy is toporzékoljanak dü­hökben a tót atyafiak. Szászok. Botrányos eset történt tegnapelőtt este Zsombolyán a Jemelka-féle vendéglőben Két pángermán kereskedő, magáról megfeledkezve, olyan dolget követett el, amely Korn Arthur tanyitványaihoz lehe méltó. A Wacht am Rhein nagynémet himnusz hangjai mellett ordítottak és utána a Gott erhalte-t énekelték lelke­sedéssel telve. A botrányos eset részleteiben a kö­vetkező : A „Jemeika '-íéle vendéglőben két zsombolyai kereskedő mulatott a sváb rezes banda mellett.A szomszédos asztalnál egy magyar államhivatal­nok ült, mikor csak egyszerre kihivólag az egyik pángermán kereskedő a sváb trombitásoknak odakiáltotta, hogy húz­zák el a nagynémetek indulóját, a „Wacht am Rheint“-t. Sváb banda rákezdte a nagynémetek himnuszát, a két kereskedő pedig han­gosan ordította többször a szövegét és a bandával együtt énekelt. Utána pedig lelkesülve és »dicsőségtől“ megittasulva, háromszor eljátszanék a »Gott erb alte*-t. A szomszéd a-zialnái ülő magyar társaság folugrált és meg akarta verni a 2 németet, de azok végre is könyörgésre fogták a dolgot és hamarosan egérutat vettek mire e magyarok a sváb bandát dobták Jti a korcsmából. A két Km Kossuth Rajos levele — Artúr atyjához. íorn Eszünkbe jut az almának meg a fá­jának közmondása. Ennek a csattanó cáfolata történt a szegedi esküdt- bíróság tegnapi tárgyalásán, a melyen Korn Artúrt, a pángermán izgatót újabb hatheti fogházra Ítélték. Az akna: Korn Arthur, a hírhedt hazaáruló. A feje: a pángermán apja : Korn Fü lop Antal 1843— 49-iki magyar honvéd százados, a magyar szabadságharc egy derék katonája. Ennek a hazafíságáról nem kisebb ember adott bizonyságleve­le; mint Kossuth Lajos. Az érdekes Kossuth-levélnek, amely nek eredeti kézirata a Korn-ügy aktái hoz van csatolva, érdekesebb része ezek ; Pozsonyi születésű, helvét hitvallású dióra Fölöp Antal ur, 1848-ban a hazai kormány által előbb hadtörténelmi dol­gozatokkal bízatott meg, majd pedig a Gizon Péter parancsnoksága alatt ala­kított Német Légióhoz hadnagygyá ne­veztetett ki és e Légió körében a Ma­gyar Nemzeti érdekek képviseletére uta sírással lett megtisztelve. E tiszti minőségben dicséretes szrét vett az 1848—49-iki téli hadjáratban.— 1849-ijú februárban főhadnagygyá s. 1849-iki május 1-én az általa ott szer­vezett két gyalogszázad parancsnokává századosi ranggal kineveztetett. Katona- szolgálatának ez időszakában különös említést érdemel azon jeles kaditette hogy a magyar seregek Rüdiger Orosz Tábornok túlnyomó ereje előtt Kassáró visszavonulni kényszerittetvón, a vissza vonulásnak fedezésével s Kassa város­nak o‘t felhalmozva volt katonai szerep s más értékes államvagyon biztonságba tételéig megszállva tartásával szintén Korn Füiop ur bízatván meg, megbiza- ásának vezényletére bízott véderő da­cára annyi kitartással felelt meg, hogg a nagy államvagyon elszállítása főként az ő érdeme, melyek elismeréséül had­testparancsnoka bizonyítványának alap ján, általam a katonai érdemrend ííl-ik osztályával lett kitüntetve. A hadjárat folvamábán Szöreghnél csapatjával ágyú- telepeink védelmén kitüntette magát s nehéz sebet is kapott, melynek következései őt most hanyatló korában minden oly kereseti munkára, mely testi megerőltetéssel jár, képtelenné teszik. A Világosi Catastropha után Korn százados ur előbb török földre, később Nyugot-Európába menekült s ott Német és Aagoi nyolven Hazánk jogát, ügy­igazgatását és Nemzetünknek katona di­csőségét ismertető katonai és publicis- tikai munkák megírásával foglalatos­kodott. ívükről is midőn Korn Fülöp százados ur kívánságára jelen bizonyság leveleme kiadnám, egyszersmind őt mindazoknak akiket illet, azon méltányló figyelmébe s jó akaratába ajánlom, melyre a Haza védelmébe tanúsított s vére kioldásával is megpéesételt vitézsége, hazafiasága a 40 év óta a Hazai és humzntárius ér­dekeknek szentelt munkássága hanyatló korában teljes joggal igényt .tarthat." Kelt Baracccnci lakomban^ Collegnó- ban, Olaszországban január 15-én. 1876 Kossuth Lajos s. k. Ennek a levélnek eredeti kéziratát maga Korn Artur csatolta' bűnügyének irataihoz, azzal a kérelemmel, hogy az esbüdtbiróság elnöke olvastassa föl azt a szegedi polgárbirák előtt, annak bi­zonyságáéi, hogy ha az ő apjához ilyen levelet intézett Kossuth Lajos, akkor ő nem lehet pún germán és a hnzafiatknság vádja visszapattanna róla, A tárgyalást vezető elnök nem adott helyet Korn Artúr kérelmének, helye­sen, mer hiszen Korn Artur nemzetel­lenes agitációit nem mentheti az, hogy az ő néhai édesatyja csakugyan egyik büszkesége volt szabadságharcunknak. A föSdesttr gyiíma. A* ordőőr bosszúja. Megírtuk néhány hónap előtt, hogy a Lippa közelében levő Vizma községben Pizmás Dénes erdőőr orozva lelőtte Schäffer Albin földbirtokost. Schätter Albint, június hó 16-án este él 9 órakor, midón Gaul János nevű béresgazdájának lakásán vacsorázni kez­dett, a zárt ablakon keresztül valaki meglőtte, minek következtében néhány pillanat midva meghalt. A csendőrök a nyomozást megindítot­ták és ennek alapján gyanuW fogták aterheltet, a ki az elhaltnak erdöőre volt A gyanuokok szerint csakis a vádlott ölhette me« Scbfiőer Albint és pedig azért, mert sazdáia őt megfenyegette, hogy amennyiben jobban nem vigyázz, a károk felét béréből le fogja vonni. — Az atya úristen fogja a kárt meg­fizetni, nem én ! j — Alighogy vádlott kiment az udvar- | 6ól, lövés dördült el az ablakon keresz­tül és a szerencsétlen Scheffer Albin holtan rogyott le székéről. Megerősíti •ezt a feltevést még az is, hogy ha ide gén lett volna a tettes, akkor az udvar­ban lévő négy kutya bizonyára meg­támadta volna, de terhelt az ebeket ismervén, reá a?ok nem ugattak. A vádlott úgy a csendőrök, mint a-; vizsgélóbiró előtt tagadta tettét. Védel­mére azt adta elő, hogy ő Schaffernél három évig volt szolgálatban s vele ezen idő alatt semmiféle baja, sem összeszó- laikozása nem volt. A kérdéses napon este jelentést tett gazdájának az urada lomban történtekről és eltávozott a ma­jorból. Hallott ugyan néhíny perez múlva egy lövést eldördülni, de ö annak semmi jelentőséget nem tulajdonított s nyugodtan tovább folytatta útját haza­felé. Csak reggel hallott a gyilkosság­ról akkor, mikor őt a csendőrök letar-j tózt&tták. A temesvám esküdtszék tegnap hozott -ítéletet a földbirtokos gyilkosa fölött. Elnök elsőnek a vádlottat hallgatta ki, a ki ezúttal is tagadta, hogy a gyil­kosságot ö követte el. A vádlott tagadásával szemben azon­ban Gaul Jánosné nagyon is terhelőleg vallottak. Vallomásukat megerősítették Pizmás Pável és Dsokoj Pável, kik azt igazolják, hogy a vádlott az elhalttal kérdéses időben összeveszett és hogy a kutyák az udvaraan az ismeretleneket megugatjáb. mig az ösmerősöket nem. Mikor a lövés eldördült, a közelben fegyver senkinél sem aolt, csakis a vádlottnál, Weinberger Dávid koreemiros azt állítja, hogy vádlott a korcsmájának rendes látogatója vök; a kritikus na­pon nem volt nála, pedig akkor román ünnep volt. Vádlottnak gazdájához való viszonyáról bővebb felvilágosítás* tud adni. Czárán Tanaszie és Józsa Lőrinc tanuk azt vallják, hogy vádlott egy alkalommal azt mondotta, hogy ha a gazdája a kár­összeget a béréből levonja, — le fogja őt lőni; sót Józsa Lőrinc tanú azt is tudja, hogy vádlott mások előtt is igf nyilatkozott volna, A törvényszék a vádlottal llát W {egyházra Ítélte. _________________ A tar tWW hazatérése. Szti-Itona szigetéről érkezik a jelentéi 'hogy a múlt hó végéig már majd Hjja den búr tisztet szabadon bocsátottak. A szabadon nem boáaáfottak között van Wolmarans parancsnok, a veik-raad voll tagja és Anglia elkeseredett ellensége. Wolmarans ugyanis megtagadta a nyi latkozat aláírását, amit as angolok köve teltek tőle, s hosszabb ideig a> foglyok többségét is buzdította a passzív ekea- átlásra. A foglyok azonban idővel belát­ták, hogy az ellenállás hiábavaló s tö megcsen aláírták a nyilatkozatot, Wol- maranst a városban fogta tartották és általában aabbn a hiszemben vannak hogy 6 a szerzője annak a dalnak, me­lyet a foglyok között szétosztottak s a Transzval-dal dallamara énekelnek. A dal állítólag igen lázitó tartalmú. A fog­lyok között számosán vannak, akik egész nyíltan vallják, hogy az ország egykor ismét az övék lesz. A deadwordi tábor­iban számos fogoly és lázadó van, aki­ket a kormány vízlevezető csatornák csinálására kénvszerit. Délafrikából jelentik, hogy a benszü- löltek lefegyverzése várakozás ellenére nagyon simán megy, ellenben a burok visszatelepítése nem megy olyan simán, mint várták, A visszatelepítési viszonyokra legjellemzőbbnek a chaotikus jelzőt ta­lálják, jf&RFlT TESTVÉREK vasöntöde is gépműhely ©ZhEJa-ÍEljDIHIÍET Qy&rt Kindern;,emü különleges gépeket, tengők, csapágyak, szykorougok, fogaskereket tegiagy&r, gőzmalom keuuereym t-r<.u<Jezest jSIflDHMflöMÜ SZÉüSt'llíOjtf aUs&ivésfKalc stí».

Next

/
Oldalképek
Tartalom