Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)

1902-09-27 / 6. szám

19@2. szeptember 27. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 Az orvosok. Erezzük, tudjuk jól, hogy az orvosok baját országos nyava­lyának ösmerhetjük el. Amíg ezen kérdést meghagy­ják egy osztálykereseti, megél- helési és szöcziális kérdésnek, az orvosok is olybá tűnnek fel, mint akik keveselnék az ország betegeit és sokalnák a maguk kollegáit.. Rósz színe van ennek- a kép­nek igy; az orvos panasza pá­lyája meddőségén, az orvos rekriminácziója a konkurrenczia miatt idegenül és visszásán hangzik a laikus fülnek. Akár­ki más óhajthatja, hogy legyen nagy forgalom nagy haszonnal, az orvosnak az a hivatása, hogy üzleti érdekeinek ellene dolgoz­zék ; irtsa a betegséget, meg- szaduljon kliensei — illetve or vosi műnyelven páczienseitöl. Atnig tehát az orvosok kér­dése megmarad olyannak, a milyen például az ügyvédeké, a kik numerus claususra gon­dolnak, a inig megmarad egy pálya anyagi kérdésének és egyoldalú érdekének, a nagy közönség nem fog neki mele­gedni és az orvosok nem fog­nak tovább jutni, az 6 tiszte­letreméltó szövetségi határoza­taiknál. Ez a kérdés máskép áll, nem is az orvosok megélhetéséről, hanem az országnak a szószoros értelmében való életkérdéseiről. Azt mondják, sok az orvos! Ellenkezőleg 1 Nézzük a statisztikát. Az országnak 1900-ban volt 4811 orvosa; az ez évi szaporo­dást ii7-et beleszámítva, a- mi 2*4 százalék. Az ország lakossága ez évben már több mint 12-38 százalékkal szaporodó11. Már most, ha ki is cserélnök a megtelt táblát 1900-ban 1901-re már a népszaporodásnál fogva orvos szükiben volnánk. De kerekszám tizenkilencz millió lakosnak 4800 orvos távol­ról sem elég! Százezer emberre csak huszon- kilencz orvos jut. Mit gondolunk, hol itt a nyo­morúság : hogy az orvosnak nincs pácziense, avagy a pá- cziensnek nem jut orvos? Az orvosok között terjed a pauperizmus : ez az egyik oldala a kérdésnek, az embereknek nincsen orvossuk: ez a másik 60 százalék a gyermekhalandó­ságunk, beleszámítva a halva születéseket is, amelyek na­gy obbára szintén az orvo-i keze­lés híjától származnak és ennek a kontingensnek 48’Ó7 százalék­nál a beteg gyermeket nem kezelte orvos! Ezek a számok csak úgy kiabálnak az orvosok szaporítása után : az egyetemen pedig any- nyira kevés az orvosnövendék, hogy szinte szégyenük. Ur isten, itt valami végzetes konfuzói van! — Orvos és beteg keresi egymást — és elpusztul mindkettő, mert nem találnak egymásra. Az orvosszövetségnek kellene megfognia ezen problémát. A fővárosban körülbelül ezer orvos van : azt se lehetne mon­dani, hogy hétszázezer embernek ezer orvos valami sok volna, de azt leh^t állítani, hogy az egész ország többi lakosságá­nak amely igy 18 milliót jóval meghalad, mindössze háromezer nyolezszáz orvossá legyen. Az orvosok szociális kérdései­nek bele kellene olvadnia az ország közegészség ügyeinek kérdésébe. Ez a fontosabb, de éppen azért, ha ezt megoldják, önként megoldódik az orvosok megél­hetésének problémája is. Országos szempontból nem is úgy áll a kérdés, hogy az or­vosoknak minél több beteg jus­son, hanem úgy, hogy az egész­séges lakosságnak minél több és hozzáférhetőbb Orvossá le­gyen, hogy az általános egész­ségi viszonyok mentői jobban javuljanak; pusztuljanak a jár­ványok, maradjanak az embe­rek, különösen a gyermekek. Ma már ott állunk, hogy nemcsak jegyzőre, bíróra van szükség, de orvosra is, sőt meg­fordítva inkább boldogulhatnánk mert az élet megóvása előbbre- való még a jognál is, a rend­nél is. A közigazgatástól függetle­nül, sőt ennek a feje fölött kel! a közegészségügyet rendezni, még pedig az országnak orvo­sokkal való ellátása utján. Nemhogy a meglevők sokan vannak de háromszor annyian sem lennének elegendők. A községi orvosok intézmé­nyéről három év óta készen van a tervezet. Életbe léphetne az idén is, csak egy kis jó akarat kellene hozzá, a hogy a közigazgatás egyszerüsitése és a megyei pénz­tárak s állatorvosokról lehetett előzetesen a közigazgatás álla­mosítása előtt már rendelkezni, úgy az orvosoknál is ugyanezt lehetne megtenni; elvégre az orvosok sokkul intelligensebb urak, semhogy örökös panaszol- kodásból álljanak ki. Az orvosi fakultás újból meg­telne növendékekkel s a már diplomás orvosok pedig exis- tencziájuk biztosabb sikerében kötelességüket csak nagyobb kedvvel és akarattal teljesí­tenék. Azonban az, mig bekövetke­zik az országos orvosi szövet­ség tagjai alhatnak egy na­gyot! HÍREK. Napirend. Szeptember 27. Rom. kuth. és prot. Kozma éa Dénes. Gó- rög-orosz (szei>t. 14.) Kereszt felma- gasztaliísa. A szatmári gazdasági egye­sület ügető versenye d. u. 4 órakor. Este pedig a városi színházban hang­verseny. — Kölcsey szobor terét az eddigi drót-kerítés helyett, a Ivölc-aey-kör választmánya díszes kerítéssel óhajtván pótolni, a vá­rosi tanácshoz kérvényt nyújtott be azon czélból, hogy a közgyű­lés az áthelyezésre megszavazott összegből fennmaradó reszt bo­csássa a választmány rendelke­zésére. Hisszük, hogy a város, tekintettel a czélru, a kör által kért összeget kiutalványozza. — Megváltozott műsor. A lóverseny alkalmából rendezett mai hangversenyre Soyer Ilonka közbe jött akadályoknál fogva nem jöhet le; a hangversenyt ter­mészetesen vasárnapra halasztani nem lehet, mert minden napra meg van már a program in álla­pítva. így a hangverseny számai­ban változás áll be amennyiben a Szoyer számait a in. kir. opera egy másik fiatal előkelő tagja fogja énekelni. A programra többi részét a honvéd zenekar számai, egy hegedű szóló s egy kedélyes inonolog fogják képezni. — Bűnügyi hír. A mátészal­kai kir. járásbíróság által köze­lebb fejeztetett be egy biinvizs- gálat, melynek hőse Jakab Palló Sándor kocsordi lakos. Ez az em­ber ugyanis f. évi Aug. hó 14-én bár ölésre irányuló szándék nél­kül, azonban szándékosan, a bűn­jelként beszerzett 3 ágú vasvillá­val Jakab R. György kocsordi volt lakost, előzetes czivakodás után úgy megütötte hogy annak következtében Jakab R. György azonnal meghalt. — Jakab Palló Sándor ki a bűncselekmény elkö­vetése óta a mátészalkai kir. bí­róság fogházában vizsgálati fog­ságban van, tettét beismeri ugyan, de védelmül azt hozza föl. hogy nem volt szándéka Jakab R. Györgyöt halálosan megsérteni. Ezen ügy, a november hóban összeülendő esküdtszék előtt fog majd tárgyaltatni. — Értesítés. Értesítjük a ló­verseny-sport iránt érdeklődő kö­zönséget, hogy a szatmármegyei lóversenyegylet által folyó hó 28-án délután rendezendő lóver­seny alkalmából az alábbi menet­rend szerint, vagyis délután 1 óra 12 percztől kezdve 2 óra 38 perczig küriilbelől negyedórái idő­közökben külön villamos, illetőleg gőzmozdonyu vonatokat vezetünk be. E vonatok két részből fognak állani nevezetesen: a városban csakis Deák tér megállóhely (Pan­nónia szálló)-tól Kossuth Lajos- utczai kitérőig fog vonat közle­kedni, innen az utazó közönség a hídon átkelve, a Ind túlsó oldalán várakozó gőzmozdonyu vonatba szálhat fel, mely kivisz a Szat- tnár-Gőzfürész állomásig. E külön vonatokhoz csakis olyan jegyek adatnak ki, a melyek az oda és visszautazásra jogosító szelvénye­ken kivül a lóverseuyi belépő je­gyet is magukban foglalják. Min­dennemű lóversenyi belépő jegyek válthatók e vonatok kalauzainál éspedig: „Passe-Partout“ jegyek 4 korona, „Tribune“-jegyek 2 korona, ülőhelyek 1 korona 20 fillér, és állóhelyre érvényes jó- gyek fiO fillérért, a melyekben már az oda és vis.-zuutazás dija is benfoglaltatik ; vagyis a „Passe Partout“ és „Tribüne1''-jegyek a vonaton váltva az u'azá-i költsé­gekkel együtt sem drágább .k. mintha azok bármelyik pénztárnál váltatnának, az álló és ülőliely.-k pedig az utazási költségek he-zá- mitásával is csuk 20 fillérrel drá­gábbak. A lóverseny végezi ével u közönség viss/ahozatuláról is kellőleg gondoskodva lesz, amen­nyiben d. u. 4 óra 30 percztől kezdve Szatiuár-Gőzfürész állo­másról a szükséghez képest me­netrend nélkül külön vonatok fog­nak közlekedni ugyancsak u Híd­főig és Kossuth Lajos-utczai ki­térőtől a Deáktéri kitérőig. Deák- tér (Pannónia szálló) felől Szat- már-Gőzfürész felé Deák-tér indul 1.12 1.27 1.44 1.66 2.14 Kossuth Lajos-uícza érkezik 1.19 1.34 1.51 2.03 2.21 Szatnoshidfő indul 1.26 1.42 1 58 2.15 2.31 Szatmár-Gőz­Hirdetésefeet jutányos árban felvesz a „Szatmári Friss Újság“ részére Mo fűrész érkezik 1.38 1.49 2.05 2.22 2.38 Szatmár, 1902. éri szeptem­ber hó 23-án. A szatmár-erdődi vasút üzletkezelősége. — Minden háznál elmulaszt­hatja b fehérnemű okszerű ke­zelése a háztartásban, ennek el­érésére Reszler János szatmári liirneves kereskedő bárkinek in­gyen és bérmentve küld nyom­tatott árjegyzéket, melyben bő magyarázattal belefoglalva van a íehárnemü okszerű kezelése. Anyakönyvi közlemények. Születtek: Sa Iámon József, Var­ga Ilona, Csepa József. Meghalt: Barkász István. Kihirdetés: Válek József és Dominyák Mária. RESZLER JÁNOS női- és férfi divatáruháza Szatmár, Kazinezi-n. 2. yapju, selyem és rmosó kelme, női és I férfi kész fehérne- tniiek, függönyök, szőnyegek, paplanok, kész ágy húz a tok, teljes menyasszonyi kelengyék és vászon áruk legolcsóbb be­vásárlási forrása. 1 HOLLÓS) JÓZSEF műterme, Dr. Lengyel Márton ur házában Deák-tér 9. (földszint.) Állandó képkiállitás a kapu alatt. Különlegességek gyermek felvételekben, csoportokban stb. Képnagyítások, kéz és olaj festmények. ÉTTEREM és KÁVÉHÁZ-------— ÁTVÉTEL. Va n szerencsém tudatni, hogy az Attila-utczán lev ő Óvári Já­nos féle ABBÁZIA ÉTTEREM és KÁVÉHÁZAT átvettem és megnyitottam és azt teljesen újonnan rendeztem be. FRISSEN CSAPOLT Dréher-féle Korona sör .... po harankint 16 fillér, egy korsó 24 fillér. ~ 1 ----­Kitűnő minőségű asztaii és több­féle palaczkos pecsenye borok. ABONNENSEKET a legjutányosabb árban fogadok el. ízléses étélek és pontos kiszolgálásról kezeskedem. Tisztelettel KUSNYIR LAJOS vendéglős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom