Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)

1902-09-27 / 6. szám

I. Évfolyam. 6. szám. f Felelős szerkesztő: májúik árpád. Szerkesztőség és kiadóhivatal: morva:János könyvnyomdája Pzatmáron, Sötvfls-ntca g Telefon 73. Szatmár, 1902. szsmaaf, szeptambsr 27. Egyes száma i líilér. Megjelenik mind6jjj*p korán reggel. Hirdetések felvétetnek: fftorvai János könyv­nyomdájában, **]amint Lőwy Miksa könyv* kereskedésében. Csalással vádolt bAróné« A megsértett Angiié. és egészségi Eep. A bárom Sándor. Agrár Sándor. Merkantil Sándor, Ipar Sándor. Egy apának három gyermeke. Fogantaítak valamennyien a szabadelvüségben, bátor a szabad- elvüségtől esnek annyira, mint Makó Jeruzsálemtől. Agrár Sándor hijján van minden tehetségnek. Ha nem volna negyedország földje, a tehet­sége bátran pisloghatna a dohány pajta ablakában mécses helyett. Ám a köztelki agrár vállalkozók megtet­tek vezérnek, hajlongnak előtte nap­estig. Fogadjuk el vezérnek őt mi is. Merkantil Sándor? Egy igazi Sándor. Harcol bőszen, harcol zordonan a a magyar kereskedelemért, a mi nincs. Mert agyalágyult elmén törhet ki csak akkora nagyzási hóbort, a mely kereskedelemnek kürtölje a mi szatócs életünket. Hát Ipar Sándor? Csak a tolla serceg olykor, olykor. Egyénisége felolvadt Gelléri Móric­ban, a kinek végső ideálja, hogy legalább tizével! kint jubiláljuk a honalapitás ezer éves fordu­lóját Jámbor alakok a csatázó felek, pucéron. Hanem, amikor fel- maskarázzák őket az agrár, a mer­kantil, az ipari vállalkozók, no, ak­kor aztán dörög az ég és zimankó­val tele a felhő. Miért döntő súlyú a Károlyi Sán­dor szava? Miért döntő a Sándor Pálé? Hát e két vezérért s az őket kör­nyező apró csapatért alapította Ár­pád ezt az országot? A Matlekovies Sándor-é ? No, arra ugyan hallgat­nak. Az öt ujjamon megszámlálom az agrár tábort; a másik ötön a mer­kantilt. Nincs nálunk agrár, nincs nálunk merkantil, csak szemfény­vesztő hadjárat s nehány lelkes „ha­zad“, akik az agrár és merkantil szekér után hányják a cigányke­reket. Hol a vezetésre hivatott vezér. Hol, aki tanulása, munkája, képzett­sége jogcimén jutott a vezérség- hez ? Pokolba a miilióimádással! Akár kötött birtokban, akár a Wertheim- ban pöfíeszkedik az. Har« az önálló vámterületért. Azok, akiket a legjobban sújt a közös vámterület, a kisgazdák, az iparosok és kereskedők, nagyszabású mozgalmat inditottaK meg az önálló vámterület ki­vívásánál! érdekében. A hazafias moz­galom szervezésére tegnap este a IX. Kerületi iparosok, kereskedők és gazdak köreben nepes értekezletet tartottak, ame­lyen Szatmári Mór és Gabányí Miklós országgyűlési képviselők is resztvettek. Jeien voltak, Madary Gábor az asztalos ípartarsuiat elnöke, Mezey Péter fővá­rosi bizottsági tag, dr. A őzéi Sándor, a demokrata körök megbízottja, ur. Admetto Géza, Bálint Menyhért és még sokan. Az értekezletet Kvintovics Lajos, a kör elnöke nyitotta meg. Beszédecen rámutatott azokra a bajokra, amelyek­kel a közös vámterület sújtotta az or­szágot. Utána Szatmári Mór országgyű­lési képviselő mondott lelkes beszedet. Hangsúlyozta, hogy az ország csak az önálló vámterület mellett tudja iparát és kereskedelmét fejleszteni. Ajánlja, hogy a mozgalomba vonják bele a szocialis­tákat is. A szoeiaiisták tulnvomólagipa- ros munkával keresik kenyerüket és igy az ország iparának fejlesztése nekik is anyagi érdekük. Dr Admettó Géza ügy. véd pártolta Szatmári nagy tetszéssé fogadott beszédét, dr Acél Sándor, a VII kerületi demokrata kör aleinöke, haza­fias beszédében kijelentet e, fiogy az összes demokrata körök és szervezetek lelkes örömmel csatlakoznak a mozga­lomhoz. Gabánvi Miklós országgyűlési képviselő kívánatosnak tartja, hogy a mozgalom minél szélesebb mederben induljon meg. Nagyarányú agitációt keli kifejteni és ezért ajánlja, hogy ía.- ragaszokon hívják föl a főváros polgárságát j a csatlakozásra. Madary Gábor és tíittner János az asztalos, illetőleg a'iientesipartár- suiat nevében örömmel üdvözölték a mozgalmat. Az iparosok régi vágya az önálló vámterület létesítése és annak kivívása érdekében hathatósan fognak közreműködni. Dr. Admettó indítványára elhatározták, hogy a fővárosban nagy népgvülést hívnak össze és ennek elő­készítésére hét tagú bizottságot küldtek ki. A bizottságba beválasztották : Kvin­tovics Lajost, Bittner Jánost, Madary Gábort, Mezey Pétert, dr. Aczél Sándort dr. Admetto Gézát és Bálint Menyhértet. A szervező bizottság ma este tartja első ülését s ettől fogva permanenciában marad. Tlfökzatss kéjgyilkosság. iá'egöitek ©@y sseóp leányt.-1- Saját tudósítónktól. — Eugos, szept. 25. Krassó-Szörény megye egyik legna­gyobb községében, Lunkavicán borzal­mas esemény történt s ennek hatása alatt áll most az egész vidék. A szép Bózát megölték. A múlt hét elején eltűnt a falu leg­szebb leánya, Marit eskü Róza. A ieánv reggel kiment a falu közelében levő szántóföldjükre, hogy onnan burgonvá és répát hozzon és azóta nem tért visz- sza. Özvegy édes anyja este már az egész falut föllármázta, hogy hová lett a leánya. Rózát szerette az egész falu különösen a legények bomlottak a szép leányért s éjszakára talpon volt az egész falu, hogy keresse az eltűnt leányt. Hajnalban aztán megtalálják Maritesku Rózát holtan. A falu végén egy düledező, elhagyott ház van, melyben már esztendők óta nem lakik senki. Itt találták meg a leányt — az egyik gerendám felakasztva. A körorvos megvizsgálta a holttestet s nyomban konstatálta, hogy Maritesku Róza fcéj- gyilko ságnak lett áldozata. A minden oroszok cárjának élete csak nincsen biztonságban. Most közöl­tük, csak egy hajszál híja volt, hogy most a merénylők terve nem sikerült, mert a merénylők vasutas egyenruhában, a katonák előtt szedték ki a grófokat a sínekből azon a cimen, hogy vizsgálatot tartanak. Ma erre vonatkozólag ezt távii» ják nekünk. Prága, szept. 26. A ,Czas!í-nak egy állítólagos pétervári távirata jelenti, hogy a cár eiien legutóbD elkövetett merény­letnek az elnyomott finnek a tettesei es nem lengyelek, amint azt az orosz lapos Írták. A borza.mas bűn nyilván úgy történt, hogy a gyilkos áldozatát becsalta az elhagyatott házba, ott megbeestelenitette, aztán megölte. A leány testén hét bor­zalmas késszurás tátongott, ami azt bizonyítja, hogy a gyilkos késsel vég­zett áldozatával s a holtestet csak aztán akasztotta fel. Maritesku Rózát pénteken temették el óriási részvét mellett. Egy földbirtokos gyanú alatt. Ugyancsak pénteken érkezett ki Lun- kavicára a lugosi járásbíróság vizsgáló- birája is, aki széles körben folytatja a nyomozást. A tettes még nem kerüli meg, de már nyomon van a vizsgálat s minden órában szenzációs letartóztatás várható. A kéjgyiikosság elkövetésével egy kör­nyékben földbirtokost gyanúsítanak. Több tanú egybehangzóan vallotta a vizsgálóbíró előtt, hogy az a földbirto­kos, aki egyébként vagyonos, tekintélyes bér, nős és több gyermek atyja, már több ízben ment a leánynak, hogy láto­gassa meg. Az üzenetet egy Stipu Dor­ka nevű kártyavető eigányasszonv köz­vetítette, akit Maritesku Róza anyja ne­hány hét előtt seprűvel vert ki a házból. Van tanú arra is, hogy a gyilkosság reggelen látták az -illető földbirtokost a falu határában, Fegyver volt az oldalán. Az egyik tanú meg is kévdezte tőle, hogy mit keres a vadászfegyverével a iunka­viczai határban, melynek vadászati jo­gát más bírja bérben? A földbirtokos erre azt válaszolta, hogy 600 forint van a zsebében s mert oláh cigányok tar­tózkodnak a határban óvatosság szem­pontjából hordja magánál a fegyvert. A gyanúsított földbirtokos ennek elle­nében két tanúval igazolja, hogy az egész napon át, hol járt, mit csinált, s hogy a leányt még csak nem is lát­hatta. á keráienöt letartóztatták. , Stipu Dorkát, a kire a vizsgálat folyat-1 mán angyalcsinálás bizonyult, letartóz­tatták. Az asszony tagadja, hogy vaiámi része lett volna Mariteszku Róza meg­gyilkoltatásában. De bizonyítékul szolgái ellene, Őt huszkoronás arany, melyet az asztak fiókjában találtak. Ennyi pénze egyszerre még soha nem volt a banyának, a ki a gyilkosságot megelőző napon panaszko­dott, hogy egy hét óta nem eszik mást, csak gyümölcsfélét, mert egy fillérnyi pénze sincs. Hogy hol vette az aranyakat, Stipu ; Dorka erre nézve nem tudott felviiágo- j sitást adni, össze-vissza hazudott min- ! deniéiét s ellentmondásokba keveredett,! Azt hiszi az egész falu, hogy Mari-! eszku Rózát az ölte meg, aki Süpu 1 Dorkának az aranyakat adta, amiért az áldozatot a íenevad hálóiába csalto.

Next

/
Oldalképek
Tartalom