Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)

1902-09-26 / 5. szám

■ / I. évfolyam. 5. szám. SzaM, 1902. pániéit, szeptemtar 26, 4. f á •: Eps száma 2 fillér. Feleläs szsrkesztő: MAJDSK ÁRPÁD. Szerkesztőség és kiadóhivatal : MORVA!JÁNOS könyvnyomdája Szatmároa, Eöívös-utca 6. Telefon 73. Megjelenik mindennap korán reggel. Hirdetések felvétetnek: Mspíbí János könyv- nyomdájában, valamint Lővgy SSaksa könyv­kereskedésében. Fefi’óné rálépőre. A cár ftémáljan. Testvérek mint házasfelek. Az hiszem, Hogy párját ezerőtven kilo- vatlemérhetjiik s ezen a módon átlag készázötvenöt forintot fogunk bevenni. A passzusokat, ha az On nevére szól­nak, leltétienül ki kell cserélni s Írassa a vevők nevére. Ha azt kívánja, hogy mi az Ön fele részét leszámítoljuk, darabonkint egy fo­rint jutalékot számítunk, ha pedig hitelezi a felét, nem számítunk jutalékot. Ha ezeket a feltételeket nem fogadja el, úgy az ökröknek engem megillető fele részét tizenöt forint nyereségen alul nein szabad eladni. Ebben az esetben az ökröket megfelezzük s én a magam fele fölött okosan fogok rendelkezni. Fölteszem azonban, hogy e nagyon előnyös ajánlatomat _ elfogadja, a mit különben ajánlok is Önnek. A Szent-Jánosba és Le dereinek való táviratokat Budapesten adja föl s csak egy nappal a bevaggonirozás után, hogy az ökröket Pozsonyban igazán jól meg­itatva mérethessem le. A mint';, e levelet megkapja, mutassa meg azonnal K.-nak s Ó táviratozza meg nekem, hogy On beleegvezett-e vagy sem. Melegen üdvözli Saborszky Ede. L. és Szenl-János természc^sen a beraktározozás és a fuvar köt őségéit is megfizetik. Rabszökés a fővárosban. megszökött egy gyilkosságért elitéi« rab. — Saját tudósitónktóL — Budapest, szept. 25. A gyüjtőfogházból az éjjel megszökött egy rab. Az illető Szmidovszky Pál pelojaiszületésü 88 éves kovács, a ki gyilkosságért 18 év börtönre van Ítélve. Szmidorszkv az éjjel kifeszitette zár­kájának ablakvasát, igy jutott az udvarra és onnan az utcára. Szökését csak reg­gel vették észre és most — természe­tesen — keresik. Szmidovszkv személyleirása : magas­sága 160 cm. testalkata erős, haja barna, homloka alacsony, szemöldöke fekete, szeme sárga, arca hosszúkás, fogai épek. fiaiéira veite a sarüp, Ä mi iengpiünk. Budapest, szept. 25. Egy levél keltett ma szenzációt. Hétköznapi levél egy, suskusról. Az ördögöt sem érdekelné, ha a levél megirójanem volna egy ur, akinek döntő szerepe van az ország köz­élelmezése területén. A neve Sá- borsky és hivatásra vezérigazgató a marhavásártéren berendezett pénz­tárnál. Szerződéses viszonya van a fővárossal, missiót teljesit, él-hal a hazáért. Tehát hivatása magaslatán áll s nemcsak közkereseti életet él, hanem magasabbat : erkölcsi életet. Sáborsky magyar vezérigazgató ur, részese annak az üzleti haszonnak is, a mely a testvérével együtt ve­zetett üzletből reá hárul Becsben. Ott, tudniillik Sáborsky Ede ur bécsi márkakereskedő ; itt vezérigaz­gató és inkognito ügynök. A város­tól megprivilegizált ur ellen sok volt a panasz. Visszaélésekkel vádolták ez intézményt; zajongtak, panasz­kodtak miatta. Ám a furfangos len­gyel kivágta magát. Hogy minő ész­járással, annak bizonysága ez a levél, a melyet egy bécsi újság nyo­mán produkálnak a napilapok: A levél — melyet a fönnt említett bécsi újság viéz a nyilvánosság elé — igy hangzik : 1900. november 9. Spitz Lipót urnák! Ha az ötvennyolc ökröt Vácott legalább tiz forint nyereséggel darabonkint nem adhatja el, válaszszon ki tizennyolc igavonó állatot, bélyeggezse meg őket L. betűvel, rakja két vasúti-kocsira s küldje Pozsonyba a marhavásár-kezeiő- ség címére. Adja fel ugyanekkor ezt a táviratot is : Lederer Rohrbach, Malaczka. Tizennyolc ökör az ön részére Po­zsonyba elment. Vitesse el a marhavá­sárról. Saborszky. A többi negyven darabot rakja négy waggonba s küldje szintén a pozsonyi marhavásár-kezeiőség címén a szent-já- nosi uradalmi bérletnek és sürgönyözze a következőket: Uradalmi bérlet, Szent-János. Negyven ökör az Önök részére elment Pozsonyba. Vitessék el a marhavásárról. Saborszky. Mint feladók a táviratokon és a feladó vevénveken csak mi szerepelhetünk és nem ön, mert éppen ma kaptam Lede- rertől és az uradalomtól megbízást arra, hogy a részükre a legelőnyöseb­ben vegyek ökröket. Szent-János ab Budapest igavonó álhitért 28—24 forin­tot fizet. Lederer, aki azonban hibás állatot egyáltalán nem használhat, egy forinttal többet fizet. Én az ökröket etetés után jól megitatva a meg­érkezésüket követő napon fogom meg­méretni és ezt a súlyt fogom föl­számítani. Léderer a vételár felét rögtön megfizeti, a másik felét öt hónap múlva fizeti fiat százalékos kamattal. Szent János négy hónap múlva fizet s szintén hat százalék kamatot térit meg, de lehet hogy előbb is kifizeti. Szórakozol! ügyvéd. — Saját tudósítónktól. — Veszprém, szept. 25. Érdekes járásbirósági tárgyalásról kaptunk ma értesítést. Olyan pör tár­gyalásáról, mely az egész vármegyét ka­cagtatja. A vármegyék egyik nagyobb községé­ben történt a dolog nehány nap előtt. Egy szegény szatócsot, a kinek Wolf a neve, beperelte vevője, Kaufmann Ignác Tegnap tárgyalták az ügyet, de a tár­gyalásra Wolf védője nem érkezett meg. Nehogy azonban mulasztás essék a do­logban, egy más ügyvédhez rohant a szatócs. — Tessék azonnal jönni . . Mindjárt kezdődik a tárgyalás. Az ellenfelem már ott lesz: gazdag, befolyásos ur, nehéz lesz ellene a küzdelem, mert a biró jó barátja, de annál nagyobb a dicső­ség .. . Topái Adám mohácsi munkás vadházas- ságban élt Steiner Józsefnóval. Az asz- szony szombaton vásárra ment s mi­vel szerette a bort, betért egy lacikony­hába. Este Topái kérte tőle a reá bízott 10 koronáját, amit az asszony nem tu* dott előadni, mert elköltött*. A íb® megverte, a falhoz zőeskölte és lábával gázolta. A szenvedett sérülésekbe az asszony belehalt. Topái Adámot elfogták és most vizsgálati fogságban van. — Mi a neve ? — Kaufmann. — Jól van. Utközbeu majd elmondja a dolgokat. A tárgyalásra épen abban a pillanat bán szólította fel a biró a feleket, a mikor Wurm az ügyvédjével belepett, — Itt vagyok ! ... Itt az ügyvédem biró ur ! Az ügyvéd nyomban elhelyezkedett és belefogott a védőbeszédbe. — Tekintetes járásbirósági Ha van igazság a földön is van elfogulatlan bí­róság, melyet nem vezérel semmiféle ér­dek, vagy "baifeiíogás, úgy önök. tiszteit uraim, akiknek tiszta éleslátásáról vala­mennyien meg vagyunk győződve, lehe­tetten, hogy tévedjeneK ebben az ügyben, a melynek igazságáért én emelek szót e percben. — Tisztelt biróság ! . . . A7 elnöK: Tessék rövidebnre vonni a beszédét. — Térjen a targvra. Az ügyvéd : A tárgynál vagyok, tisz­telt biró ur. Ügyfelem egyike azoknak a ritka embereknek, a ki előtt mind tik kalapot emel. Ki ne ismerné fedhető:hu becsületességét ? Az egész város tutija hogy a mit ő mond, az maga az igaz, ssg . . . Tudják-e önök, utaim, milyen ember ő ? Egy szóval megfelelek : ő ott volt Vácuá! és Isaszegnéi! . . Mint pelv- hedző álíu ifjú, a ki alig volt képes még fegyvert a vállán viselni: és hős akinek .. . A biró: Tessék kérem a tárgynál maradni, vagy megvonom a szót. Az ügyvéd: Nem ecsetelhetem eléggé ennek a derék férfiúnak a jellemét, a mit élénken sajnálok, mert akkor vilá­gosabban látnák önök tisztelt uraim miiven hitványság volt ezt az érdemes hazafit, megsérteni a legszentebbjét . a becsületét! És ki sértette meg ? Egy írni. olvasni, hát még gondolkodni alig képes, közönséges szatócs . . . Egy semmiházi. Á bíró: De hiszen ügyvéd ur most Kaufnaannt védi, a felperest! Az ügyvéd : Természetesen. A biró : De hiszen önt a t peres nevezte meg védőjének. Az ügyvéd : Wolf . . . Oh 'bocsánat, (Szónok ki pózba vágja magát.) Tekin­tetes járásbÍróság. Ügyfelem, ez a de­rét. szegény ember a kinek becsület®-* A biró. F.'ég. Megvonom ügyvéd őr­től a szót. Halíjua a felperest. Rövid tárgyalás után a biró száz ko­ronára ítélte Wolf alperest. A mi ezután történt, az klasszikus volt. A szatócs odaugrott az ügyvédjé­hez és kétszer hatalmasan arcul ütötte — Kauimann ? ! Kaufmann?! — or­dította Wolf s még a biró is , megfeled­kezett a méltóságáról és velük kacagott. Az ügynek folytatása less. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom