Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)
1902-09-21 / 1. szám
1902. szeptember 21. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 Kiállítást Szatmárnak! Minduntalan felhangzik a panasz, hogy iparunk és mezőgazdaságunk pang, hogy úgy az iparos, mint a gazdálkodó ember, csak a legnagyobb erömegfeszitéssel tud megélni. Mindezen bajok szomorú és elvitázhatatlan tények. Mi, a toll szerény munkásai i’endesen reámutatunk a bajok kutforrására s az ügy érdekében kitartással dolgozunk. Tagadhatatlan tény, hogy a mezőgazdaság és ipar fejlődése az egész ország vagyoni jólétének alapját képezi és ez adja meg később a szellemi fellendülést is. Egész Szatmár város és a megye mezőgazdasága az országban mindig az elsők között volt, utóbbi időben ipara is a haladás magas fokára jutott. Nézzünk csak szét városunkban hány élelmes és vállalkozó szellemű s dolgozni szerető iparost találunk, kikben a tudás mellett ott van a jó ízlés is. És azt kell észrevennünk, hogy ezek legtöbbje nem képes boldogulni, ennek oka első sorban onnan van. hogy munkájokat a nagy közönség nem ismerve az egyes megrendeléseit mástól, esetleg egy gyengébb iparostól szerzi be és ilyenkor megindul a panasz, meg van az elégü- letlenség a rossz, a silány munka miatt. A mezőgazdák is hasonló nyomorúságban sínylődnek ; terményeit más rossz terményekkel egy árban kell a heti vásárokon elpocsékolni, mivel reá van utalva, hogy terményét rossz anyagi okok folytán mihamarabb elárusítsa. Mindeme két bajon szerintünk úgy lehetne legczélsze- riibben segíteni, ha rendeznünk egy északkeleti mezőgazdasági és ipar-kiál- litást. Eme kiállításra szerfelett szükségünk van nemcsak közvetlenül nekünk, de a szomszédos vármegyéknek is ! Szatmáron, ha jól emlékszünk, 20 éré volt házi-ipar- kiállitás, azóta a Szatmár- vármegjmi Gazdasági Egyesület rendezett egy dobrács- apáti-féle szövő-ipar kiállítást a múlt évben, a mely fényesen sikerült. A kiállítás mindig a legtisztességesebb reklám. Lám, az amerikaiak megmutatták akár hányszor az európaiak- nak, hogy a portéka a reklám zenéje mellett kél el leghamarább. A szerényen meghúzódó iparost, még ha bármilyen ügyes és jó munkás is, bizony nem igen veszik észre, mert arra senkinek sem kedve, sem ideje nincsen, hogy a jó munkást, lámpással kezében keresse fel. A Szatmármegyei gazdasági egynsület a jövő héten borkiállítást rendez városunkban, mely a jelekből ítélve, teljesen sikerültnek ígérkezik. Ezen hatalmas és tekintélyes egyesület, mely már annyi szépet és jót produkált, a legilletékesebb volna arra nézve, hogy az ügyet kezébe vegye és azzal komolyan foglalkozzék. A kiállítás a legbecsületesebb reklám, mivel itten az egyes kiállítók fegyverüket, tudásukat mérik össze. Ha a Szatmármegyei gazdasági egyesület, mely úgy tekintély és hatalomban vármegyénkben ugyszólva a legelső helyen áll, eme ügyet felkarolja és azt városunk törvényhatóságával karöltve rendezné, a kívánt, siker bizonyára nem maradna el egyik fél részéről sem. Jelen czikkünket ajánljuk az illetékes férfiak szives figyelmébe. Óvoda telek vétel. Ez az ügy manapság annyira aktuális kérdése a városnak, hogy uton-utfélen erről folyik a beszélgetés. És nem ok nélkül — annyival is inkább — mivel ez az egész Ügy, mondhatni az elfajulás medrébe terelődött, a mint ezt az ügy jelenlegi állásából következtetni lehet. Szerencsétlen gondolatnak kell tekintenünk magába véve már a kettős óvoda létesítésének eszméjét, magára a gyermek óvás ügyére nézve. Szerencsétlenségnek kell tekintenünk magára a városra nézve, ha ez a kérdés valamelyes egyéni érdek kielégítésével oldatnék meg. Városunk nagy kiterjedése a kettős óvoda létesítésének határozottan ellene szól. Az egyéni érdek kielégítésének pedig a város jól felfogott érdeke. Az óvoda nem a nagy gyermekek nevelésére: hanem a pi- czi gyermekek megóvására való. Tehát mint ilyennél nagy súly helyezendő arra, hogy ezek a piczi gyermekek ne legyenek kitéve a nagyon messzire való járással részint az idő viszontagságainak, és a forgalmas utczá- kon való át vándorlásokkal a nagyon könnyen bekövetkezhető veszélyeknek ; már pedig a kettős óvoda létesítésével ezeket a fennforgó nehézségeket eltávolítani nem lehet. E szempontból ki indulva a kettős óvoda létesítésének eszméje határozottan elejtendő, még ha talán nagyobb anyagi áldozatába kerülne is a városnak két különböző pontján két óvodának felállítása. A gyermekóvás magasztos ügyét tekintve nem szabad fukarkodni a városnak; mig a helytelenül kiadott pénzt, csak vesztegetésnek, pocsékolásnak és kidobottnak kell tekintenie. Nemcsak mára, holnapra : hanem a jövőre szólónak kell tekinteni ez ügyet, melynél nemcsak a város mai nagy kiterjedését, hanem azt is tekintetbe kell venni, hogy a város folyton fejlődik és igy terjeszkedni is fog. Ezekre kellő figyelemmel e kérdésben a város két részre: keleti és nyugoti részre osztandó. S a keleti részen az Árpád-ut- czán — a nyugoti részen pedig a Peiöfi-utczán vagy ezek környékén a legalkalmasabbnak látszó valamely ponton állitan- dók fel az óvodák. Minden ettől eltérő tervek ellene vannak a gyermekóvás nagyon fontos ügyének. Ha azonban ezen elvi álláspontellenére annyira előhaladott vólna a kettős óvoda létesítésének kérdése, hogy a hivatalos város előle ki nem térhetne: azon esetre azt vagyunk bátrak szives figyelmébe ajánlani, hogy eltekintve minden személyi érdekeltségtől — egyedül a gyermekóvás fontos ügyét tekintve arra törekedjék, hogy e kettős óvoda lehetőleg a központban állittassék fel még ha nagyobb áldozattal is, nehogy olyan állapot következzék be e tekintetben, mint a milyenben van a vármegye a megye határvonalán levő székhelyével. Hogy a magánosok által óvoda helyiségül felajánlott telkek közül melyik volna a legalkalmasabb — ennek birálga- tásába nem bocsátkozunk, mert ez nem a mi feladatunk. Bírálják el ezt az erre hivatottak ; de minden esetre a közvélemény kellő mérlegelésével, melynek hatása alatt mondottuk el itt átalánosságban azokat a 12-ik órában a miket elmondani jónak czélszerünek és szükségesnek tartottunk. Sokkal fontosabb ügy ez, mintsem, hogy szabad lenne elhamarkodni. Az elhibázott tervezeten és szándékon most még lehet segíteni. Ez az itt elmondottakból épen ezt óhajtottuk elérni. Szabad legyen remélnünk, hogy ezt el is érjük, a mely esetben törekvésünk bőven lesz megjutalmazva. HÍREK. — Napirend. Vasárnap szeptember 21 Kath. és prot. Máté. — Görög orosz (szept. 8.) Kisasszony napja. Napfelkelte reg. 6.47. — nyugta 5.57 d. u. Hold kelte 8.24 nyug. 10.16. — Kossuth ünnepségek (lásd alant.) — Kossuth ünnepségek városunkban. I. D. e. y210 órakor az ev. ref. templomban ünnepélyes isteni tisztelet. II. Díszközgyűlés a városházán, mely alkalommal Dr. Fechtel János biz. tag. alkalmi beszédet tart, utána pedig Kovács Leó biz. tag indítványt tesz Kossuth Lajos arcz- képének a közgyűlési terem részére való megfestése iránt. III. Diszebéd a „Pannónia“ szálló éttermében. Ezen alkalommal a város vendégül látja a városunk • bán még élő 48-as honvédeket. IV. Délután 4 órakor a Deáktéren népgyülés, mely alkalommal Osváth Elemér ev. ref. fő- gymn. tanár és biz. tag. ünnepi beszédet mond. ^ — Személyi hírek. Dr. Róth Ferencz kir. tvszéki elnök szabadságideje a mai nappal lejárván, holnap székhelyére visszajön és hivatali működését megkezdi. — Pap Géza polgármester tegnap Budapestről, hol a városi törvényhatóságot a Kossuth-ün- nepélyen képviselte, visszaérkezett, nem különben Körösmezey Antal főjegyző és Mátray Lajos biz. tag, kik Zilahon voltak a Wesselényi-szobor leleplezésén. — Kivilágítás. Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulója alkalmából tegnap este városunk fényesen ki volt világítva. Úgy az egyes köz, — mint a mugánépületek ablakiban mindenütt ott égett a gyertya fény, amely hazánk újjá alkotójának dicsőséges születés napját hirdette. Az utczákon a közönség mindenütt nagy tömegben hullámzott. A lelkes ifjusá a Kossuth-nóta hangjai mellett járták be a város főbb utezáit és nyomdánk épületénél a Petőfi-emléktábla előtt egy diák lelkesen és tűzzel szavalta el a „Talpra magyar“-t. Majd a Kölcsey-szobor előtt egy alkalmi verset. Ablakbeverés nélkül sem múlt el a kivilágítás, amennyiben Hám János utczán Stern Jakab gazdag háztulajdonos ablakait verték be, — persze nem azért mert fényesen volt kivilágítva. — Egyébb rendzavarás sehol sem történt. — Kinevezések. A debre- czeni ítélőtábla elnöke Móricz Istvánt a debreczeni Ítélőtábla kerületébe joggyakornokká, — a debreczeni főügyész Erdőss Mihály szatmárnémeti törvényszéki czimzetes fogház őrmestert ugyanide valóságos fogházőrmesterró nevezte ki. — Tűz Óváriban. Sárközy Andor ottani nagybirtokos búzatermése teljesen leégett. A gépből kirepülő szikrától fogott tüzet. A kár részben megtérül, a mennyiben 12.500 koronára volt biztosítva. — Vendéglősök kérvénye. A szatmári vendéglősök egy közös kérvényt nyújtottak be a városi hatósághoz, melyben a túl magas villám világítási áram ellen szófiainak föl s kérik a hatóságot, hogy ha a Pannónia szálló és a vasúti vendéglő bérlője 6 fillért fizetnek amperenként egy órára, úgy ezen kedvezményt ők is élvezzék. Amennyiben a villam- világitási dolgok az uj igazgató működése alatt csak nagyban javultuk, a vendéglősök kérelmét egész helyénvalónak tartjuk, hogy a hatóság megadja; fizetnek úgy is elég sok mindenféle illetéket. — A városnál megüresedett kutmesteri állásra mindössze két egyén pályázott: Winkler Ferencz az eddigi kutmester és Rarbovszky József budapesti lakos. Ez utóbbi azonban az ezen állásra megkívánt képzettséget okmányokkal nem igazolván, minden valószinüség szerint az eddigi kutmester ismét meg fog választatni, a ki különben is ezen állást megelégedésre töltötte be. — KÖZ vacsora. A „Szatmári iparos olvasókör“ ma este, Csokonay-utczán levő saját épületében, Kossuth Lajos emlékéül, társas vacsorát rendez, melynek
