Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)
1902-09-23 / 3. szám
3. szám. Szatmar, 1902. M, szeptember 23. Előfizetési ár: Helyben: t búra 30 kr. (60 Cilién.) Vidékre: bar önkin t 60 lír. (1 Stor. 20 fi ZZ.) Felelés szerkeszti: 3SAJDXK ÁRPÁD. Szatmári Friss Eps száma I Egy délvidéki község panamája. ü meglopott attaséi k lagszeb!) asszony. Egy színdarabnak a címe : a leg szebb asszony. A szereplők neveire már nem emlékszem. De egy jelenete megrögzött az agyamban. A legszebb asszony édes apja lakomát rendez. A lakomára meghívja könyvelőjét is, és hogy éreztesse vele főnökségét, ekként udvariaskodik vele : „Hisz ön épp oly kedves vendégem, mint a többi. Egyék ön is fagylaltot, mint a többi vendég ! Pedig a főnök ux azt hisszi, hogy amikor fagylaltevésre serkenti a könyvelőt, kedves és előzékeny. Va- amint, hogy kedvesnek és előzékenynek véli Wickenburg Márk államtitkár ur azt a beszédet, a melyet nyilvános első szereplése évadján tartott Sopronban, a kereskedők kongresszusán. Az államtitkár ur megveregette a magyar kereskedelem vállát. „Jó fiú vagy.“ Sőt egy araszszal megtoldotta udvariasságát s csak az Isten őrizte: hogy nyilatkozatával nem kápráztatta el a soproni kongresszus Sándor Páljait. Kinyilatkoztatta a kereskedelemügyi államtitkár ur, hogy a kereskedelmet egyenragu foglalkozásnak tartja az ős termelésselIgaz, fültanuk állítják, hogy e nyilatkozata születésekor csuklás robogott ki a torkán. De csoda e ? Hisz már e fajta udvariaskodáshoz is bátorság kell, mikor a boldogulásra első helyen betáblázott hazafiak a csalók és jeliemtelenek gyülekezetének tisztelik a kereskedőket. Pedig ők, néhányan az uralkodó csillag, a laknék útmutatásával haladunk a rák jegyében visszafelé. Dicséretes bátorság, hogy a kereskedelmi államtitkár el mert utazn a kereskedők kongresszusára s di cséretesebb, hogy a tulajdon meggyőződését is megszólaltatta. A tulajdon meggyőződése a kezdő államtitkárnak pedig az, hogy „a kereskedelem e közgazdasági szervezésében épp oly szükségletet elégít ki, mint a termelés, hogy a kereskedelem közgazdaságilag egyenértékű tevékenységet képez a termeléssel. A nemzeti gazdaság, a nemzeti társadalom szempontjából pedig, amint azt a gazda sági történelem is bizonyítja, csak a kereskedelem képes az ipar mellet aunak a nemzeti tőkének gyűjtésére forrásul szolgálni, a melynek segélyével lehet csak a mai vagyonjogi rend mellett és úgy hiszem, bármely vagyonjogi rend mellett is magának a közgazdaságnak egészséges tova- fejlesztése, amelynek segélyével lehetséges cssk korunk kielégítése.“ Jaj be szép ez a beszéd! “ Az egyenrangú kereske ő most már arisztokratikus meghatottsággal pusztulhatnak bele abba a sirba, melyet nekik megásott a klerikális, liberális agrár tábor. Meghalt, seit szereit,.. — Saját tudósítónktól. — öngyilkossá lett egy asszony .. . Öngyilkossá lett azért, mert szerette a férjét, mert ellenállhatatlan vonzalommal viseltetett irányában, ugv, amint igazán jó feleséghez illő. A férj azonban kicsapongó volt és léha. Nem becsülte meg azt a nőt, akivel házasságra lépett, másokkal szeretkezett, amíg az asszony oda haza sirt keservesen. Végre is be áttat, hogy jobb megválni az élettől, mintsem így folytatni azt. Fegyvert ragadott és s ivén lőtte magát. Megnalt. Szive uid g Teste kihűlt, holnap temetik el. . . . Az öngyilkosságról tudósítónk a következőket Írja : Csopak község lakosságát tegnap a kora hajnali órákban lövés zaja verte fel álmából. Egy fiatal, szép menyecske követett el öngyilkosságot. Róka Imré- nének hívták a szerencsétlen asszonyt, a ki azért vált meg az életétől, mert nem tűrhette tovább, hogy hites ura más asszonyokkal is viszonyt folytasson. Róka Imre jómódú fiatal gazda ezelőtt két évvel vette nőül a falu egyik legszebb leányát, Kis Rózáliát. Róka még legény életében is olyan kicsapongó életet folytatott. Száz leánynak kurizált s egyet szeretett. Hogy, hogy nem Kis Rózába iránt mégis csak inkább szeretettel viseltetett s kis idő múlva nőül vette. Jó ideig boldogan eltek. Azonban a férj továbbra is csak olyan léha maradt, mint legény borában. Asszonyok körül legyeskedett. Ez tudomására jutott az asszonynak s szemére is hányta ezt neki. A férj megígérte javulását, de mind hiába. Kevés idő múlva újra csak ott állottak, hogy a férj uram este soha se jött haza. Ott udvarolgatott a kertek aljában A felesége e miatt két ízben elhagyta de a szülei biztatására visszament hozzá. Földrengés Monopollá 0»# sün. Míg egyik-másik helyen tart az ünnep az oiszáj; minden részében, a legkisebb u iában is. a üol csak Két magyar is 1 .kite, megünnepelték Kossuth Lajos születése századit? évfordulójának ünnepét. És a hazaszeretet magasan fellobogó tüze még az idegen ajkú magyarok leikébe is belemelegitett, még ahol kévé» is a magyar ajkúak száma, ottan ia sokan ünnepeltek. Mai képünk egy ilyen ünnepi jelenetet ábrázol. Tegnapelőtt történt, hogy az asszonynak ismét tudomására jutott, hogy a férje hová jár esténkint. Megleste. Nem csalódott. Látta, a mint más asszonyt ölelgetett. A szegény asszony haza ment. Leakasztotta férje vadászfegyverét a falról és golyót röpitett szivébe. A férj, a mikor reggel haza jött, ott találta az asszonyt a szoba padlóján vérbe fagyva. É'et már nem volt benne. Mellette feküdt a fegyver, amiből egy golyó hiányzott. A csendőrség megindította a vizsgálatot. A férj keserves könyhullatások között borult a hült tetemre, de már késő volt minden. A halott megbocsátott neki.., Uepirpzstt kaiénak. A mainzi kaszárnyában nyolcvanegy katonát mérgezett meg a kolbász. A mérgezés napján, szeptember 19-ón, ssonvu kínokat sz 'Qvédték. DrPfuhl szerűn katonaorvos, a betegeken a heveny gyomor- és bélhurut jelenségei voltak észlelhetők, a melyek elég gyorsan elmúltak, úgy, hogy másnap már csak néhány katona panaszkodott étvágytalanságról és gyengeségről. A katonák marhakolbászt vacsoráltak. a mely szivből, tüdőből és oitógyomor- bői készült, és nem volt hurkabéibe; örnve, hanem tálban és más edényekben tartották. Ize állítólag kitűnő voít. A vizsgá atra csak kevés maradt beled. E maradék szin és szag tekintetében kifogástalan volf. Chemiai vizsgálata nem derített ki sem ásvány, sem növényi, sem rothadásbeli mérget, sőt még konzerváló, vagy festőanyagot sem tar? aimazott. Étherrel, alkohollal és konyhasóból készült kivonatát tengeri malacok bőre alá fecskendezték, de eredmény nélkül; Ellenben két patkány és két egér, melye a kolbászszal megetettek, már néhány óra múlva eíős hasmenést kapott és nagyon elgyengült. A patkányok meggyógyultak, 4e az egyik egér kimúlt, a másikat megölték mielőtt kiszenvedett volna. E két állatnak a vérében és szerveiben igen sok baktérium volt, mely Proteus-fajnak bízó-' nyúlt, s amelyet a kolbászban is meg lehetett találni. A kitenyésztett kultúrával beoltott állatokban ugyanolyan betegséget lehetett előidézni. Alig szenved kétséget, hogy a katonák megbetegedését is ez a Proteus-bacillus okozta. Pfuhl véleménye szerint a Proteus vagy a marha belső szerveiből, vagy a készítésekor használt vízből került a kolbászba. Mindenesetre bizonyos, hogy a kolbászt nem főzték meg eléggé
