Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-05-23 / 41. szám

Szatmármegyei Est

3

melyet a tulajdonosa a párna alatt felejtett. A gyanú a cselédre irányult. A csendőrök nyomozni kezdtek az ügyben és kihallgatták a lányt is, aki azonban tiltakozott a vád ellen. Erre elbocsátották azzal, hogy ha a gyűrűt szépen előadja nem lesz semmi baj, különben bezárják. A megrémült cseléd azzal az ürügygyei, hogy vízért megy, a Vágóhidnál beleugrott a Szamosba. Szerencsére azonban kimentették és a csendőröknek kik nyomozására indultak elmondta, hogy a gyűrűt nem lopta el, de lehet, hogy a párnával kirázta az udvarban. És valóban: az udvaron megtalálták az eltűnt ékszert. Az önérzetében megbántott cseléd az életet akarta eldobni magától — a gyanú miatt.

— Világítás a kültelken. A kültelek közvilágítása ügyében Bartha Kálmán gazd. tanácsos javaslatot dolgozok ki, mely szerint a Szamoson túl eső területen 8 lámpát állítanak fel. A 8 lámpa felállítása és üzembe tartása évi 3200 koronába fog kerülni. Kérdés azonban, hogy 8 lámpa olyan nagy területen elegendő lesz-e?

— Megrugta a Iá. Kálmán József 4 esztendős fiúcska a Vágóhíd utcában játszadozott. Ugyanott legelt egy elbi- tangolt ló, mely hirtelen megvadulván, össze rúgta a porban játszó gyermek lejét. A kis fiút elborította a vér. A mentők részesítették első segélyben. Most a közkőrházban ápolják, állapota súlyos, de nem életveszélyesFelnőttek examenje. Az írni olvasni tudók egyre jelentkeznek a polgármesteri hivatalban. Idáig 600-an vannak, akik választói jogra reflektálva, alávetik magukat a törvény rendelkezéseinek. A jelentkezők valamennyien megfelelnek a vonatkozó követelményeknek.

— Jó lesz a gyerekeknek. Faul helyen nem igen törődnek a gyermekek kosztjával. Az apróságok mindent megemésztenek tartja a közhit, de erre most alaposan rá cáfolt a következő eset: Fedor Pál, az ecsedi láp egyik gazdálkodója jelentést tett a tyukodi elöljáróságnak arról, hogy ötesztendős leánya, Erzsébet, hirtelen meghalt, Márta és Piroska nevű leányai szintén súlyos betegen fekszenek odahaza. Másnap reggel Márta nevű leánya is meghalt, a mire az elöljáróság a hatósági orvossal a helyszínre érkezett és megállapította, hogy mind a három gyermeket megmérgezték. A csendőrség nyomozása kiderítette, hogy a gazdálkodó felesége egy nappal a leányok megbetegedése előtt egy fiatalemberrel elutazott. A szomszédok viszont azt vallották, hogy a gyermekek sokat éheztek és a lápon található növényekkel táplálkoztak. A gyermekek bélrészeit felküldötték az országos bírósági vegyészhez.

Ä Szatmár-Németi re£. tanítónő képző intézet. Tompa önképzőköre f. hó 23-án nagy programmal évzáró diszgyülés! tart. Kezdete d. u. 6 órakor. Belépti dij 20 f. Utána este tánc.

Beleeset a gödörbe. Csordás Lászlót, a helybeli baptisták énekvezérét súlyos csapás érte, kétesztendős kis lánya, Etel, a kertjében levő vízzel telt mély gödörbe esett és belefult. A gyerekről azt hitték előbb, hogy eltűnt, arra nem is gondoltak, hogy a vizbe esett. A szomszédban lakó Heé Sán- dornénak jutott eszébe: hátha a viz nyelte el a kis lányt. A kihalászott gyermeket tegnap temették.

— A NAP a magyar újságírás

szenzációja. A NAP a magyar közönség legkedvesebb lapja. A 48-as eszmék és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hü és törhetetlen szószója. A legmodernebb, legfrissebb és legkitűnőbb lap. A magyar riport úttörő mestere, Főszerkesztő: Braun Sándor. Dr. Hajdú Miklós társszerkesztő. Munkatársai : a magyar újságírás kitűnőségei. Példányszáma amerikai ujsagsiker: 155.000 példány naponkint. Egy szám 6 fillér. Előfizetési ár: egy évre 18 korona, félévre 9, negyedévre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 60 fill. A NAP-ot megérkezése után kívánatra azonnal házhoz szállítja A NAP kihordó szervezete.

Törvényszék.

Esküdtszék! ciklus.

Pénteken Sánta József muzsikus cigány és Nagy Imre rablási ügyét tárgyalták. A vádlottak bűne az volt, hogy az év februárjában a batizi országúton megtámadták és kirabolták Rozsályi István szatmári gazdálkodót Rozsályinál előzetesen sok pénzt láttak a korcsmában. A cigány és az utka- paró a földhöz vágták Rozsályit és a szájába zsebkendőt gyömöszölve kirabolták : 320 koronát vettek el tőle. Sánta ráadásul meg is szúrta a gazdálkodót. A főtárgyalást Papolczy Gyula táblabiró, törvényszéki elnök vezette, a vádat dr. Jákó Sándor képviselte. Védők dr. Markovics Béla és dr. Helmeczy József voltak.

Sántát, akinek ez a 10-ik bűnügye két évre, Nagyot 6 hónapra ítélték. A vádlottak és védőik felebbeztek.

Szombaton Tóth József és társai bűnügyét tárgyalta az esküdtszék. A vádlottak ellen gyújtogatás büntette miatt emelt vádat az ügyészség. Alsóhomoród községben két malom működött: ezek egyikének tulajdonosa, Tóth József úgy akarta a nekie káros konkurenciát megszüntetni, hogy a másik malmot Ton- bank János és Keller János nevű alkalmazottjaival felgyujtatta. A felgyújtott malom porig égett, ezáltal tulajdonosa körülbelül harmincezer korona kárt szenvedett, amely meg sem térült, miután a malom nem volt biztosítva. A vádat a mai tárgyaláson dr. Papp Szilviusz kir. ügyész képviselte, a vádlottakat dr. Glatz József és dr. Ehrenreich Lipót védte. Az esküdtek a bűnösséget megállapító főkérdésre igéénél feleltek. A törvényszék Tóth József felbujtót 3 évi fegyházra, Tonbank János bűnsegédet 1 évi börtönre, Keller János fiatalkorú vádlottat hat hónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős, abban az összes felek megnyugodtak.

Laptulajdonos: a felelős szerkesztő.

6509/1914. sz.

Árverés hirdetmeny-kiveflat.

Özv. Gál Gedeonné, sz. Hudák Borbála szatmári lakos önkéntes árverési ügyében, Grósz József csengeri lakos utóajánlata következtében a telekkönyvi hatóság utóajánlatra az újabb árverést 950 K tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szatmár-németii kir. törvényszék területén levő a csengeri 1148. sz. betétben özv. Gál Gedeonná sz. Hudák Borbála nevén álló 1320/2/6. Vb. 1321/2/6. Vb- tvi. számú birtok 950 korona kikiáltási árban elrendelte.

Az árverést 1914. évi junius hő 12-én délelőtt 10 órakor Csenger községházánál fogják megtartani.

Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási árnál alacsonyabb áron nem adható el.

Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek clőleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881: LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XL. t.-c. 21. §.)

Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLI. 25. §.)

Szatmár-Németi, 1914. május hó 4-én. Füzessy sk. tvszéki biró.

A kiadmány hiteléül:

Péntek kir. tkönyvvezető.

Rudvas, vasgerenda, vaslemezek, mezőgazdasági gépek és alkatrészek. Takaréktüzhelyek, öntött kályhák, Meteor fnlytnnégő és Meidinger kályhák. Uizvezetéki és fürdőszoba felszerelések. Konyha berendezések és háztartási cikkek. Uas- és rézbu- torok. epület és bútor vasalások, villanycsengő felszerelések. Lütiichi vadász-fegyverek és revolverek Kollarit bŐF tetőlemezek eyyedüli elárusitása

MELCHMER TESTUÉREK

vaskereskedőknél Szatmár.

.'Vi~ ' ~ in1 • • 1 ——'ii17 Via

606/1914. végreh. sz.

Árverési hirdetmény.

Älulirott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1914. évi 14539 s-zámu végzése következtében dr. Weisz Sándor ügyvéd által képviselt Szatmári Hitelbank R.-T. javára 2270 kor, s jár. erejéig 1914. évi április hó 24 napján foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülíoglalt és 3000 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: részvények nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a szatmári kir. járásbíróság 1914-ik évi V. 948 számú végzése folytán 2270 kor. tőkekövetelés, ennek 1914. évi junius hó 15 napjától járó 6 °/o kamatai, V3“/» váltódij és eddig összesen 218 kor. 25 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Szatmárnémetiben a Szatmári Hitelbankban a Deák-téren leendő megtartására 1914. évi junius hő 8-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107.’ és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra ki-