Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-05-09 / 37. szám

2

tötie, a kiadott orvosi jelentések szerint a teljes gyógyulás rövid idő alatt beáll.

Ä Mfivészház csődje.- Bpest, május 9.

A Művészház budapesti művészeli egyesület, amelynek annyagi helyzetéről mar régebben kedvezőtlen híreket korpoltálnak, hir szerint ma már a csőd előtt áll. Aliitőiag titokban elárverezték az intézet palotáját.

Földrengés Gammában.

Ráma, máj. 9.

Ma éjjel Calaniában borzalmas földrengés volt. A földindulás több ismétlődő óriási lökésben nyilvánult. Számtalan ház összedőlt, több száz ember elpusztult. A lakosság pánikszerű félelemben íört ki, újabb földrengéstől tartanak, mert a föld gyomra még ma is morajlik.

Ilii I—•' T -----------— -ry.-.». Eg

y hétig

a Balkánon.

Irta: Thurner Älbert.

A Szatmár-Németi sz. kir. város által fenntartott felső kerereskelmi iskolával tanulmány-uton voltam Budapesten- Fiumén át a Dalmát partvidéken és az annektált tartományokban.

Nem akarok útleírást adni. S az utón annyi Baedekkert hallottam, hogy azt még kevésbé akarom beadni olvasó- közönségünknek.

n tanulás rám is fért; de én inkább világot látni mentem s még az a gondolat sem vezetett utamon, hátha jó összeköttetéseket lehetne szerezni a balkáni piacokon, vagy talán (Uram bocsa . . . !) bankot alapítani.

Hát tanulságot lehetett szerezni bőven s sok mindent megtudok érteni most már azokból, amiről eleddig csak homályos sejtelmem volt.

Fiume hazánk koronájának drága gyöngye. Olyan drága, hogy évenként talán 24 millió koronába kerül. A lakosságnak alig egy hatod része magyar s a másik 5/« részt kell a magyar gyűlöletében mérsékelni evvel a tengerpénzzel. S vájjon lesz-e valaha igazán feltétlenül a mienk ez a drága gyöngy?

Tenger kel! a magyarnak! Ha egyébért nem azért, hogy közvetlenül szánthassuk drága véreinket Amerika mindent elnyelő bélpokios gyomrába. Ausztria nagy kikötőjével Triesttel csak ebben — az emberhús exportálásában vehetjük fel a versenyt; mert a kávét, meg a rizst csak állami támogatással hozhatjuk Fiumébe.

Daímátia valaha virágzó, erdős, szép tengerpartja volt hazánknak. Papiroson talán ma is a mienk; sőt vert pénzeinken őfelsége cognomenjei között most is úgy szerepel Daímátia, mint Horvát és Szlavón országok társországa. A mint láttam azonban, itt minden sárgafekete, tehát osztrák. S a sziklás partok lehetnek érdekesek: de látványnak nem kellemesek. Amit Velencze és tái'sai meghagytak a bércek erdőségeiből: elhordták a benszülöttek. S azután meg volt könnyítve a hideg Bora-szelek

Szaírnármegyei Esi

munkája : lehordoít minden termőföldet a szikláról s most ott ál! ásitozva, száz meg száz kilométer területén a rideg, kopár szikla.

De hát az emberi tudomány mire 1 való ? A köveket is fel lehet használni. Kis falucskák húzódnak meg a tengerparton s minden 10—20 házra feltétlenül esik egy templom s a templom feletti sziklákon egy vár, vagy csak már a romja. Egy-egy bagoly fészek, amelyben vagy baglyok, vagy a közös hadsereg sasfiókjai tanyáznak.

Utunkban Gravosátői lefelé végig a Cattarói-öbölben száz számra vannak \ ezek a kisebb-nugyobb várak és erődítésekkel ellátott katonai őrhelyek. A | tengerpartján mindenütt kitünően gon- ! dozott utak, hogy. ha katonáink elfárad- j ! lak az őrködésben, legyen hol sétálni,

! lovagolni, kocsikázni, vagy autombi- ! 1 lozrii.

j , I

Az jutott észérvbe, hogy ha valami j I okból innen kivehnák a katonaságot, | miből élne meg e ! a szegény nép?

Catíaro felett ' lan a kövesen hegy, : melynek talán a \ .tétharmad magassá- j i gánál vonul el az osztrák határvonal;

mondjuk 1200 méter magasságban, j Innen feljebb 5—600 méterig már Mon- ! I tenegróho7 tartozik. Cattaroban legalább ; is annyi a katona, mint a polgárember s csaknem annyi, mint Montenegró »gesz katonasága. S mily nagyszerűen van elhelyezve! A montenegroiak egyenkint célba vehetik szegény bakáinkat.

|

S mibe kerülhet a kettős államnak ez a kitűnő partvédelem, melyet Cattaro koronáz meg?

Innen Castelmoroba mentünk. Ne i tessék csodálni, hogy nem írom el a diákok elől a poetikus részeket 1 A pálmák, agavék, babér- és narancsfák meg a sziklák közt diszlő kaktuszok tetszettek nekem is; de az én érdeklődésemet jobban megragadta az, hogy ennek a szegény magyar hazának, mennyi drága vére, verejtéke omlott s omlik a nagy hatalmi hóbort terméketlen szikla üoigothájára, anélkül, hogy reánk — nem a közeli, de a leg- | távolabbi jövőben, -csak egy szemernyi akár erkölcsi, akár annyagi haszon támadna fel belőle.

Utunk innen a sziklába vájt Serpentin vasúton visz Mostarnak s onnan Sarajevenak. Olyan keskeny vágányu vasút ez, amelynek kilométere — azt hiszem többe került, mint az egész hegyi vasutunk 25 km.-re! Szédületes mélységek felett hol U, hol S alakban alagutakon át, 2 mozdonnyal 10 15

km. sebességei halad előre a vonat.

Mostarban a magyar egyesület tagjai | vártak ránk. Valahogy az ember ottho- ! nossabban érzi magát. Polgáremberek | száján is megcsendül a magyar sző, nemcsak a katonákén s ez több bizai- I mat önt belénk.

Érdekes, szép város ez itt, már az eddigi népíajokon kívül jelentkezik a török. Talán nem is az igazi, csupán a vallása az; de úgy viseli magát íérfia, asszonya, mintha a 77-ik nagyapja is Mohamedet követte volna. A 30 ezernyi lakosból csaknem 10 ezer az állandó katonaság. Tavaly, a mozgósításkor leküldték ide 30 ezer katonát.

Sarajevo lakossága csaknem 60 ezer. Ne essék zokon senkinek, hogy én a katonaságot általában szükséges rossznak tartom. De belátom, hogy ezen a vidéken ma szükséges; valamint azt is, hogy nekik is rossz. Ez még kato- naibb város s épen ezért a közelmúltban ide már 60 ezer katonát küldtek le. így lehet megérteni, hogy a

monarchia balkán mozgósítása nem egészen két év alatt csekély 700 millió koronát emésztett föl a mi szegényes polgári keresetünkből.

Sarajevóbsn most épül az igazságügyi palota 3 millió korona költséggel; s a nnizeum — még nincs kész körülbelül 6 milliót fog elnyelni.

No, de hát mi nagyhatalom vagyunk, vagy mi a szösz ? !

A Balkánon most — látszólag - minden csöndes! Az egyensúlyra vigyáz a fegyveres hatalom; vagy az egymásközti mérhetetlen gyűlölet. A vallást - egymásközt - nem háborgatja senki, semmi: a keresztyének Isten nevét hiába ajkukra nem veszik s a mozlimek csak iíiő mosakodás után beszélnek Ailahról, a ki nagy és hatalmas!

1 i

A VÁROS.

j

| | ■ — mwm.r,.. '

Ä hétfői közgyűlés tárgysorozata. Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének megállapítása. Polgármester havi jelentése. Iraitárnoki állas választás utján betöltése. Figus Albert bejelenti banki igazgatósági tagságát. A közkőrház 1913 évi zárszámadása és 1915 évi költségelőirányzata. Új alorvosi állás szervezése. Az uj közkórház kiviteli tervei s költségvetésének elfogadása. 1913 évi háztartási zárszámadás. A népiroda elhelyezése. A róm. kath. plébánia megosztása. A felső keresk. iskolai tanárok iellebbezése. Papp István kérelme visszatartott fizetése utalása iránt. Abauj-Torna vármegye átirata a magyar íüi-dok egységes szabályozása tárgyában. Kovács István vizrnüigazgató kérelme 4 heti további szabadság iránt.

Ä népfürdő ügye, ez az örök szezon probléma, az idén valamiképpen megoldást nyer. Valamiképpen, de nem minden kívánatnak megfelelően ami már nem volna olyan nagy baj, mintha a kivitel — bármilyen formában — addig késlekedne, mig a Szamos ismét megkapja a maga áldozatát. Arról van sző hogy a közvélemény már évek óta reklamál a várostól egy ingyenes szabad fürdőt a Szamoson. Most végre hozzálátott a tanács egy tervet kidolgozni. Minthogy azonban a mérnöki hivatal által elkészített terv szerint, a népfürdő mintegy 15,000 koronába kerülne évenként, a mérnöki hivatal egy újabb terv elkészítésére utasittatott. Még pedig olyan direktit- vákkal, hogy a fürdőt ne gerenda épi- ményre tervezze, hanem a legprimitívebb módon, a tengeri fürdők mintájára —: kijelölendő egy olyan területei' ahol a viz nem mély. s amely lánccal vagy sodronnyal körülkeríthető. A für- dőzőkre 2 ember vigyázna, akik csol- nakkal fogják teljesíteni megbízásukat.

Ugyancsak itt említjük meg, hogy a tanácshoz mintegy 150 női aláírással egy kérvény érkezett, melyben a város hölgyei egy külön női uszoda felállítását kívánják. Eddig ugyanis a katona uszodában csak meghatározott, de a nőkre nézve — általánosságban — alkalmatlan időpotban fürödhettek. A tanács ez ügyben átirt a katonai parancsnokságnak és amenyiben nem volna meg a kívánt eredmény úgy — tekin-