Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-03-18 / 22. szám

Szatmármegyei Est R gyermekek tanítsák ideáliz­musra a kihűlt lelkesedésü fáradt apákat, a nők imája kérjen ál­dást az igazi férfiak küzdelmére, hogy igy építsük a félbemaradt falakat: a polgárai egyenlőségé­ben, népe boldogságában, fiai szabadságszeretetében nagy Ma­gyarország falait! >- ^ ^ ^ naesannaHniB — sajät TUDÓSÍTÓNKTÓL­Ä mai tőzsde. Bpest, márc. 18. d. u. '/i4 Az értéktőzsde üzlettelen. Az árutőzsdén az árak válto­zatlanok. 21 katonatisztek kilépése. Bpest, márc. 18. Ä katonaság és a polgárság között kitört lovagias afférból kifolyólag ma több mint 60 ka­tonatiszt lépett ki az „Országos Kaszinódból. R képviselőház ülése. ' Bpest, márc. 18. Ä képviselőhöz mai ülésén Polónyi Géza heszéit a román paktumról, amelyet hevesen támad. R mai üiésen három interpelláció lesz: R hadsereg és a polgárság vi­szonyáról. I\ debreceni merényletről. R tengerpartok biztosításáról. II parlament! őrség reformja. Bpest, márc. 18. Ä parlamenti őrség szabályza­tának átalakítása véglegesen el­határozott dolog. Beöthy Pál kép­viselőházi elnök tudvalevőleg eltiltotta Gerő századost a kép­viselők folyosóján való tartóz­kodástól. Emiatt Beöthynek és a kormánynak kellemetlenségei yoi- ak. Hazay honvédelmi miniszter most talált egy megoldási formát, amely a parlamenti őrség sza­bályzatának megoldásával kap­csolatos. Déva árvizveszedelembeii. Déva, márc. 18. Déváról jelentik, hogy a várost is­mét árvíz fenyegeti. R Maros több helyen kiöntött s az ár erősen közele­dik a város felé. Ängol hadihajók az albán vizeken Durazzó, márc. 18. Rz albániai partok mentén ma meg­jelent egy angol hajóhad. Görögország­ban a hajók megjelenése nagy pánikot idézett elő. Rz hírlik, hogy az angol hajóhad az epiruszi albánok forradalmi mozgalma részére történő fegyver- és lőszer-szóllitásokat akarja megaka­dályozni. 0 csenged járásbíróság. Nem engedem a csengeri járásbíró­ság ügyét személyes kérdéssé válni, nem engedem, hogy múltkori cikkem­ben bárki is személy és osztály ellenes tendenciát lásson, nekem semminemű ilyes szándékom nem volt, s tekintve, hogy közügyről van szó és pedig úgy Szatmárnémeti, mint Cssnger és 27 község közügyéről, mindennemű olyan tendenciát, amely az ügyet személyes­kedéssé akarja változtatni, legerélyeseb­ben visszautasítok. R csengeri járásbíróság felállítá­sának hátrányairól mindenki meggyő­ződhetik, ki a tervbe vett területi be­osztást áttekinti, ki az ügy aktáit meg­nézi. Vegyünk most sorra azokat a motivumkat, melyek mind amellett szólnak, hogy megosztatlan legyen a szatmári járásbíróság, vegyük sorra azokat az érveket, melyek mind amellett szólnak, hogy Csengerben ne legyen járásbíróság. Geografiailag egy hatóság akkor van helyesen elhelyezve, ha az azzal érint­kező felek minél kevesebb fáradsággal és minél kevesebb költséggel, munka- veszteséggel megközelíthetik, s ha az illető helyen módjában áll nem csak egy hatósággal, hanem több hatóság­gal érintkezni, annál ügyes-bajos dol­gát elintézni, s ezen felül gazdasági szükségleteit minél teljesebb módon kielégíteni és módjában ál! egy helyen megtalálni több közintézményi. Ilyen elhelyezés mellett a közönség a ható­ságokkal való érintkezés idején felül megmaradó időt gazdaságilag legtöké­letesebben értékesítheti. Nos a szat­mári járásbíróság jelenlegi beosztása mellett ez az elv agy szólván teljesen érvényesül, mivel a járás-biróság- gal érintkező íéí itt helyben kap különböző első és másodfokú hatóságo­kat, megtalálja itt úgyszólván az összes hatóságokat, melyek az ő gazdasági éle­tével összefüggésben vannak. Ennek ép a megforditottja lenne a csengeri járásbíróság felállítása esetén. Hogy ezt kellőleg illustráliuk, vegyünk fel egy péidát; tegyük fel, hogy Csenger­ben fel van már állítva a járásbíróság és Nagy Demeter gacsályi gazda kap Csengerben délelőtt 9 órás tárgyalásra idézést, azonban valami adóügyben az adóhivatalhoz is kell mennie s tekintve, hogy a múlt évben megfelelő vető­magja nem termett nehány mázsa ve­tőmagot is szándékozik venni. Eddig ez a gazda bejött a reggeli vonattal Szatmárra, délig elintézte Szatmáron az összes dolgát, járásbíróságnál, adó­hivatalnál, bevásárolt mire szüksége volt, ideje volt még esetleg a faipari gazdasági iskolában, gimnáziumban, polgári iskolában, tanítóképzőben, felső­kereskedelmi iskolában tanuló gyerme­két, vagy valamelyik szatmári keres­kedőnél, iparosnál levő lanonc fiait meglátogatni és a katona fiának hirt vin­ni délutáni vonattal már haza mehetett. Nos ha neki Csengerbe kellene menni, is mit csinál? Gacsályból az év legna­gyobb részén Csengerbe csak feneket­len sáros községi utón jut, mire az országutat eléri, lova teljesen elcsigá- zódik, nagynehezen ér be Csengerbe, azonban még legtöbbször csak akkor tudja elérni a reggeli 9 órás tárgyalást, ha előtte való nap útnak indul. Mond­juk, most már elintézte peres dolgait Csengerben, mit csinál? Tudja-e ren­dezni adóját, kap-e helyben egyéb hatóságokat, — szolgabirői hivatalon kivül? Nem, hanem neki, ha egyéb hatóságnál volna dolga, úgy azért másnap újból a nyakába kell venni a megyét, s azt másut elintézni. így ugyanazokat a teendőket, miket e je­lenlegi állapot mellett a járás lakos­ságának egy tekintélyes része egy fél nap alatt elintézett, 2—3 napi munka vesztességgel képes csak elintézni. De ez nem csak Gacsály községgel van igy, hanem számos községgel^ s elte­kintve Csengerhez legközelebb fekvő községektől, igen sok község könyebben, kényelmesebben és olcsóbban juthat el Szatmárra, mint Csengerbe, a többi községek körülbelül egyenlő távolság­ban feküdnek Csengerhez és Szalmái­hoz, illetve körülbelül hasonlók a meg­közelítési viszonyaik. Eltekintve a munka és idővesztesség- től, nézzük most a dolog anyagi olda­lait. Rz kétségtelen, hogy a járásbíró­ságot Csenger nem ajándékba kapja, hanem annak költségei legnagyobb ré­szét annak az érdekeltségnek kell fi­zetni, mely a bírósághoz beosztatnék, annak az érdekeltségnek, moly ma is nyög az állami, vármegyei, községi, adók, sokan az ecsedi láp szabályozási, mások majd nem sokára az uj ármen- tesitő társulati költségek terhein felül még a rossz gazdasági évek folytán szerzett adóságai súlya alatt. Nos kér­dezzük meg ezen községek lakosait, rendezzünk szavazást a beosztandó la­kosok között, akartok-e olyan újabb kiadást, mely improduktív csak azért, hogy a hatóságokkal való érintkezé­setek meg legyen nehezítve azért, hogy Csengerben legyen járásbíróság? Nos én meg vagyok győződve arról, hogy a beosztandó lakosságnak csak egy kis töredéke lesz az, amely ma akarja ilyen körülmények között az uj járásbíróság felállítását! Egy hatóság felállítása akkor pro­duktív, ha az annál alkalmazott hiva­talnokokra tényleg szükség van, ha azok foglalkoztatására van megfelelő munkamennyiség. Nos van-e ez Csen­gerben ? R szatmári jbiróság 1912. évi statisztikájának tanúsága szerint az uj járásbírósághoz beosztandó községek­ből 460 sommás és 450 kis büntető per került ki, vagyis annyi, amennyit a szatmári járásbíróság egy bírája jelen­leg legrosszabb viszonyok mellett fél év alatt feldolgozik, nos ennyi munka végzésére akarnak két bírói állást szer­vezni - Csengerben. Nekem szilárd meggyőződésem az, hogy a jelenlegi közlekedési, gazdasági viszonyok és a hatóságoknak jelenlegi beosztása mellett nem csak hogy nem előnyös egy uj járásbíróságnak Csen­gerben való felállítása, hanem egye­nesen hátrányos. Régi kérdés már ezen járásbíróság felállítása, s ha jól Elsőrangú katonai És polgári szohó-üzÍEtE Dsák-iÉr, Uárnsház-épület. Legújabb szabású katonai, vasúti,-spurt egyen-ruhák, polgári öltönyök, papi reveren­dák, magyar díszruhák, a legjutánysabb árak mellett. — Tényleges és tartalékos tisztek, egyéves önkéntesek panías felszerelése}

Next

/
Oldalképek
Tartalom