Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-03-07 / 19. szám

Szatmár-Németi, 1914. március 7. Szombat Második évfolyam. 19. szám. SutMó/i/moyadi Előíizetési-dij: Helyben: egész évre 10 kor. — fill. fél „ 5 „ — „ negyed „ 2 „ 50 „ Vidékre: egész évre 12 „ — „ fél „ 6 „ - „ negyed „ 3 „ — „ Egyes szám ára — „ 10 „ Független politikai újság A szatmárvármegvei függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy Vince Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton délután 6 órakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utca 39. szám. Telefon szám 86. Nyilttér sora 40 fillér. FL szatmári mimkásgymnázium kérdéséhez. Az elmúlt héten a Szamos c. lapban két nagyobb cikk is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A cikkek írója sok jóaka­rattal igyekszik kimutatni, hogy a sok­féle címen folyó népművelés tulajdon­képen nem is népművelés és hogy minden energia kárbavész, ami csak szétaprózódik. Szerinte egy munkás- gymnázium, amely azt a különféle címe­ken folyó előadásokat egyesítené sok­kal többet tehetne a nép műveltségi fokának emelésére. Egy munkásgymnázium, amely sok jó előadóval rendelkezik, tényleg na­gyon felférne Szatmárra, csakhogy ezt a munkásgymnáziumot nem lehet úgy megcsinálni ahogy a Szamos cikkírója képzeli. Elsősorban azért, mert nem lehet különböző világnézetek alapján rendszeresen oktatni. A mai középis­kola a maga tehetetlenségében és ter- méketlenségébén a legjobb példa erre. (Elég e tekintetében Szabó Dezsőnek a Huszadik Század 1914 februári számában megjelent tanulmányára hivatkoznom.) Nem lehet még olyan évekre beosztott, naponta 5-6 órával rendelkező tanításnál sem eredményt látni, ahol az egyes tantárgyak egymással ellentétes szel­lemben taníttatnak. Még kevésbbé lehet­séges ez szabadoktatási rendszer mel­lett, ahol annyiféleképen taníthatnak ahányfélék az előadók. A czikkiró ur által felállított kor kate­góriák pedig egyúttal világnézeti kate­góriák is. Nem véletlen hanem szük­ségszerű és természetes, hogy külön­böző korú emberek többnyire egyúttal különböző világnézetüek és hogy azok a kik fiatal korukban egy haladást je­lentő világszemlélet (philosofia vagy természettudomány) hirdetői voltak, most konzervativek, mert maga a tan, amit hirdettek, vált túlhaladottá. A múlt század 80-as 90-es éveinek doktriner liberálismusa előttünk már alig külön­bözik a konzervativismustól és legfel­jebb politikai megnyilvánulás tekinte­tében tudjuk élesebben elhatárolni. A kanti philosophia, amely tipikus kifeje­zője ennek a lassan haldokló irányzat­nak, a maga idejében forradalmi volt, Marxnál egyenesen ki lehet mutatni, mennyire hatott reá, de reánk, akik már a marxi tanításokat is a revizionisták és syndikalisták szűrőjén keresztül öm­lesztve kaptuk, nem lehet különösebb hatása, mert erőltetettnek, teljesen végig nem godoltnak és megalkuvónak látjuk. A czikkirónk, aki mondom nagy jóaka­rattal szeretné tető alá juttatni a mun­kás gymnasium kérdését, paktumot ajánl a különböző világnézetű előadók között. Utóvégre paktumot, bizonyos kérdések megoldására a legelentétesebb politikai pártok is kötnek, csakhogy ne felejtsük el, hogy a paktumok mindég csak sur- rogatumok és sehol sem bosszulják meg magukat annyira mint a tanítás­nál. Mihelyt egy előadó valamit elhall­gat a saját világnézete rovására és pld. egyszerre tanít vallás-erkölcsi,clas- sicaphilosophiai, történelmi materia­lista és természettudományi szellemben, ugyanazt az ürességet hagyja meg a hallgatóinál, vagy ugyanazt a khaoszt teremti meg mint a mai középiskola. Szóval nem végez hasznos és eredmé­nyes munkát. A szabadoktatásnak tulajdonképen kettős czélja van, részint tanítani azt, amit az iskola, a mai „tanterv“, vagy a közoktatási minisztérium II. ügyosz­tálya által fellállitott egyéb korlátok miatt nem taníthat, részint tanítani azokat, akik az iskolai műveltséget nem szerezhették meg. Mindkét eset­ben két főelv vezetheti a tanítást: egy­részt nem szabad azt tanítani, ami a tudomány mai állása mellett már nem igaz vagy még nem igaz, másrészt nem lehet olyan elméleteket tanítani, ami a hallgatók osztályérdekével ellen­tétben áll. A szabadoktatás kérdésének mai állása Szatmáron is ezt bizonyítja. Név- leg van szabadoktatás, de tényleg nincs és ezt mindenki érzi, még azok is, akik ezt a féligmeddig hivatalos szabad ok­tatást végzik. A Kölesei Körről, amely tényleg csak hiúsági kérdések kielégí­tését szolgálja és egyike a vidéki ma­gyar kultur egyletek Aradi Viktor ál­tal legutóbb leirt példányának, nem is beszélek. A Szabad Lyceum ugyanazt adja elő, amit a középiskolai tanterv keretén belül is egész bátran előadhatna, legfeljebb moziképekkel fűszerezve, ami pedig nem jelenti az előadásoknak tu­dományosabb színvonalát. Hallgatósága is legnagyobbrészben középiskolai ta­nulókból kerül ki. Miniszteri felügye­lettel, tehát mindig abban az irányban kell működnie, amit a II. ügyosztály megenged. Szabadoktatásnak, bár elismerem, hogy az egyes előadások nem cenzu- ráztatnak meg előzetesen, ezt az okta­tást sem lehet nevezni. Eddigi prog­ramijában még nem igen láttam olyan kérdéseket — legalább mióta én figye­lem — ami szélesebb néprétegek érdek­lődésére tarthatna számot. Sem a termé­szettudományok népszerűsítésével, sem a társadalomtudományokkal nem fog­lalkozik, világnézetet nem ad, legfeljebb ártatlan földrajzi leírásokra szorítkozik, ami igy tervszerütlenül egyes részle­teket kikapva, nem is tudomány, ha­nem inkább szórakozás. A szakszervezeti előadások közül azok, amelyeket tanárok, ügyvédek tartanak, kevéstervszerüséggel bírnak ugyan, de szabadoktatás jellegével bír­nak, viszont az én vasárnapi előadá­saim, a szociáldemokrata párt hivata­los előadásai nem annyira a szabadok­tatás, mint a párt politikai céljainak érdekében állanak. Végül a szociológiái szeminárium előadásai egy ideiglenes jellegű 12 órai szeminárium, előkészítése az alakítandó Társadalomtudományi Társaság szat­mári fiókjának, sokkal exaktabbak, ne­hezebbek és több előtanulmányt igény­Gallérokat □□□□ □ HJfflf* Hájtájer Pál Külföldimintára berendezett villany Tiikörfénnyel □ □ □ j|/||g\ Ruhafestő, vegytisztitó és fehérnemű és gőzgépek. Állandóan több mint Hófehérre □□□□□ IiIwRJj gőzmosó gyára Szatmdr, Kossuth Lajos-utca 10. sz. ötven munkást foglalkoztat

Next

/
Oldalképek
Tartalom