Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-03-04 / 18. szám
Szatmár-Németi, 1914. március 4. Szerda Második évfolyam. 18. szám. Előfizetési-dij: Helyben: egész évre 10 kor. — fill, fél => Független politikai újság Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton délután 6 órakor. u rt » negyed „ 2 „ 50 „ A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vidékre: egész évre 12 „ — „ fél „ 6 „ - „ negyed „ 3 „ — „ hivatalos lapja. Rákóczi-utca 39. szám. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy Vince Telefon szám 86. Egyes szám ára — „ 10 „ Nyilttér sora 40 fillér. $ fi csengeni járásbíróság kérdéséhez. Beszéljünk egyszer már Szatmár érdekében is, emeljük fel már egyszer tiltakozó szavunkat azon újabb jogfosztás ellen, melyben Szatmár városát akarja a kormány részesíteni, beszéljünk egyszer arról az igazságtalanságról, melyet az igazságszolgáltatás érdekében akar az igazságügyi kormány elkövetni. Beszéljünk egyszer már a csengeri járásbíróság ügyéről is. Ha más városból egy közintézményt el akarnak vinni, úgy népgyülés nép- gyülést ér, deputáció deputáció után megy kilincselni, előbb kér, aztán követel, s ha másként nem megy : fenyeget, de a megszerzett jogokat soha egy önérzetes város nem engedi át. Nos és mitőlünk el akarják venni a szatmári járásbíróság területének jó részét, el akarják venni a szatmári ügyvédek szájából a kenyér nagyobb részét. Szegényebbekké akarják tenni a szatmári kereskedőket, tönkre akarnak tenni exis- tencziákat azért, hogy Csengerben két ügyvédnek legyen dús jövedelme, szegényebbé akarják tenni a szatmári iparosok egy részét, hogy a csengeri kontárok jobban boldoguljanak s a szatmári kereskedők szájától elszedett jövedelemmel a csengeri krájzlereket akarják gazdagítani. És mi ezt eddig szótlanul tűrtük, szótlanul és hangtalan néztük, hogy zsebünk ellen merénylet készül törvényes formák mellett. A pénzügyi krízis sok csapást, bajt hozott városunkra, sok jobb sorsra érdemes exisztencia tönkre ment, de egyetlenegy jót hozott mégis: a pénzügyi válság elhalasztotta a csengeri járásbíróság felállítását. Most az ügy olyan stádiumban van, hogy ha az ügyvédi kamara, a város és minden illetékes tényező összefog, úgy meg lehet akadályozni a jogfosztást, melyet már Csenger és annak igaz emberei sem akarnak. Nem akarnak, mert a járásbíróság felállítása oly nagy mérvben emelné a közterheket, melyet a község tönkre menetele nélkül nem bírna ki. Nem akarják a járásbíróság felállítását azok a Csen- gerhez közel fekvő községek sem, melyek kipressionálva hozzájárulást ígértek, de ma legnagyobbrészt mene- kedni igyekeznek az elvállalt improduktív terhektől. A csengeri járásbíróság felállítása nem képez közérdeket, ellenben a szatmári járásbíróság megosztatlansága elsőrendű követelménye Szatmár városának, elsőrendű érdeke a járás községeinek, amelyek Szatmárra vasúton és országúton r főhetnek, ellenben Csengerbe még jó részének országutja sincs. Emlékezzünk vissza arra az időre, midőn a pénzügyigazgatóságnak Szatmárra hozataláról szó volt, mit követett el Nagykároly, hogy a létező állapot megmaradjon, mely mindent csak nem a közérdeket szolgálja s nézzük meg azt a szánalmas öntudatlan semittevést, mellyel viseltetünk mi most, mikor városunktól jogot akarnak elszedni,' mikor a szatmári ügyvédek, kereskedők, iparosok zsebei ellen jogtalan hadjáratot indítanak. Kötelessége mindenekelőtt városunk polgármesterének, városunk tanácsának megindítani a mozgalmat Szatmár érdekében, s küzdeni, dolgozni fent és lent is amellett, hogy ha már nem kaphatunk pénzügyigazgatóságot, ne szedjék el járásbíróságunk javarészét Csenger számára. Dr. llray Endre Géza. — Tisza a románokat prote- zsálja. Ilyen cim alatt a „Magyar- ország“ néhány nap előtt a következőket irta: A magyar miniszterelnök gondoskodik a kismajtényi zendülőkről is, atyai szívvel van mindenki iránt, aki nem magyar és akit a komité pártol. Atyai szive magához öleli most Popo- viciu Cornél dr.-t is, a kismajtényi zendülők egyik vezérét, felbujtóját. Popoviciu Cornél dr. foglalkozásra nézve orvos, de mint ilyen egészen jelentéktelen. Néhány év előtt Nagykárolyban volt rendelője, ismeretlenül éldegélt a kismajtényi lázadásig. Neve akkor lett ismertté, de ezzel együtt lehetetlenné is vált Nagykárolyban és a főispán levegőváltozást ajánlott neki. Ä zendülékeny román orvos ennek folytán kénytelen volt átteni székhelyét Szatmárra, ahol begubózott és csak most a román tárgyalások alatt mert szárnyat ereszteni. Nagykárolyban ugyanis megüresedett az egyik körorvosi állás. A főispán, a megye urai és az érdekelt községek, melyek közé az ominózus Kismajtény is tartozik, Láng Zoltán dr. orvos személyében állapodtak meg, őt pártolták és mindenáron őt akarták megválasztani. Láng dr.-nak tiszta esélyei voltak, lehetetlennek látszott ellene minden küzdelem és korteskedés. Annál különösebb volt, hogy az utóbbi napokban, minden ok nélkül, lelohadt a főispán lelkesedése. Csaba Adorján főispán hirtelen frontot változtatott, a Nagykárolyból egyszer már kiutasított Popoviciu dr. mellé állt s hivatali apparátus minden eszközével azon van, hogy a körorvosi állást Popoviciu Cornél dr. kapja meg. Hogy ennek a frontváltozásnak mi az oka, nem titok. Maga a főispán sem titkolja. Tisza István levelet irt a főispánnak a román orvos érdekében. Tisza Istvánnak a román komité figyelmébe ajánlotta Popoviciu dr.-t, a komité ajánlása pedig Tisza előtt parancs. Nagykárolyban teljes felháborodással tárgyalják a Tisza-féle nemzetiségi politikának e legifjabb hajtását és a magyarság, a magyar érdekek és magyar érzelmek komisz arculcsapá- sának tekintik. A A AÉf i Sr TÁVIRATOK. — SAJÄT TUDÓSÍTÓNKTÓL Fi mai tőzsde. Bpest, márc. 4. d. u. */24. óra. Az értéktőzsdén lanyha volt az irányzat, az árfolyamok nagyobbrészt elgyengültek. Ruhákat □□□□□□ Hájtájer Pál Saját üzletek Legszebben □ □ □ □ U \ 8 Ruhafestő, vegytisztító és fehérnemű Szatmár, Kazinczi-u. 17. Atilla-u. 2. Legdivatosabban □ 1 w IJ I9 gőzmoső gyára Szalmar, Kossuth Lajos-utca to. sz. Debreczen, Nagykároly, Mátészalka.
