Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-02-11 / 12. szám
második évfolyam. 12. szám Szatmár-Németi, 1914. február 11. Szerda E!őíizetési-dij: Helyben: egész évre 10 kor. — fill. fél * „ 5 „ —- „ negyed „ 2 „ 50 „ Vidékre: egész évre 12 „ — „ fél , * 6 „ — . negyed „ 3 „ — „ Egyts szám ára — „ 10 „ Független politikai újság A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy Vince Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton délután 6 órakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákőczi-utca 39. szám. Telefon szám 86. Nyilttér sora 40 fillér. fi pusztuló magyar« ság érdekében. A magyar alkotmány szétrom- bolása, a sajtószabadság gúzsbakötése, a magyarság jogaiért küzdő parlamenti ellenzéknek darabontok fegyverei által történt letörése után zsákmányoló hiénák módjára rohanták meg a nemzet vonagló testét az oláh nemzetiségi izgatok. Hivásra jöttek, osztozkodni jöttek. Äz alku mar folyik felettünk. Még nem tudjuk az elárult és eladott nemzeti jogok értékét, még nem tudjuk a Judás pénz nagyságát, — de érezzük, hogy megmozdult alattunk a sok magyar vérrel áztatott és évszázados küzdelmekkel eddig megtartott magyar föld. Megdöbbenéssel és elkeseredéssel látjuk, hogy közjogunk, nemzeti kultúránk és közgazda- sági birtokállományunk alku tárgyává tétetett. A parlamentből fegyveres erővel űzetett ki a magyar ellenzék, hogy a román árulás ellen ne emelhesse fel tiltakozó szavát.— A sajtószabadságra bilincseket vertek, hogy elfojtsák annak vészkiáltását. — A parlament „többsége“ pedig hallgat és némán tűri Erdélynek és az ország keleti vármegyeinek végpusztulását ............... A készülő román paktumot aggódva sőt megdöbbenve nézi az egész becsületetes magyar társadalom. Erdélynek és a keleti vármegyéknek súlyos nemzetiségi válsága eddig is mély aggodalommal töltött el minden magyar A román faji egység fokozódó ereje, a magyar faj elleni gyülöl- sége a legutóbbi ötven év alatt egy veszedelmes ellenségét teremtette meg a magyar állameszmének. — E román törekvés célja a magyar faj - kultúráját, közgazdasági erejét és egész közjogi birtokállományát nemcsak Erdélyben, de az anyaországban is egészen a Tiszáig megtörni és ezen területeket a román kultúrának és román közgazdasági érdekeknek megnyerniMegdöbbentő az á nivós kitartás, amelylyel ezen cél érdekében dolgozik a 40 év óta kialakult román inteíií^éíítia. A magyarság elleni harcban első vonalban állanak a Romániától is támogatott román pénzintézetek. Az „Albina“ és „Transylvánia“ vezetése alatt 126 román pénzintézet áll ezen román nemzetiségi törekvések rendelkezésére. Az „Albina“ 20 év alatt 560 ezer és a „Transylvánia“ ugyanezen idő alatt 480 ezer koronát adott tisztajövedelméből kizárólag román nemzetiségi törekvések céljaira. A román pénzintézetek nagyrésze — alapszabályok szerint — tiszta jövedelme nagyrészét a magyarság elleni törekvések céljaira fordítja. Váltó leszámítolások alkalmával külön kultur-illetéket szednek a román nemzetiségi alap részére — még a magyar váltó adóstól is. Papokból, tanítókból és ügyvédjeikből álló ügynökök járják be a falvakat, hogy az eladósodott magyarság földjét megvásárolják és az Albina és Transylvania az egész vételárt (tehát 100% kölcsönt) adnak az oláh vevőnek—a magyar ember földjei megvásárlására. Assimiláló erejűkkel a pusztuló magyarság falvait egymásután oláhositják el — és minden erejükkel igyekszenek megakadályozni oláhlakta vidékeken a magyar kultúra fejlődését. Erdély — régebben hatalmas ereje, sőt védbástyája volt Magyarországnak. Még a 48-iki szabadságharc idején is megtudott küzdeni Puchner osztrák csapataival és az ellenünk fordult oláh lázadókkal. Csak a doni kozák fegyverek voltak képesek a hős Bem tábornok magyar seregét letörni. Ma egy hatalmas, erős román középosztályt látunk kifejlődni azon a területen, amelyet a török— német — osztrák csapatok ellen a magyarság hős karja védelmezett meg századokon át. Pusztuló véreink haldoklását tovább tétlenül nem nézhetjük. Ha az államhatalmat kezében tartó kormány nem jön a pusztuló magyarság segítségére, úgy a nemzeti védelemre talpra kell állani az egész magyar társadalomnak.— Ez a gondolat indított engem arra, úgy is mint magyar embert, de úgy is mint a Széchenyi Társulat elnökét, hogy Magyarország legnagyobb és legrégibb pénzintézetének a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnek ez évi közgyűlésén indítványt tegyek a magyar kultúra védelmére ; egy nemzeti alap létesítésére. A legnagyobb magyar pénzintézet részvényeseinél viszhangra találtak azok a szavak, a mely- lyel indítványomat megindokoltam, mert mindnyájan átérezték azt a kötelességet, hogy hazánk keleti részén pusztulásnak indult magyarságnak és a veszélyeztetett magyar kultúrának segélyére sietni a magyar társaszivet. Ruhákat □□□□□□ Legszebben □ □ □ □ Legdivatosabban □ Fest Hájtájer Pál Ruhafestő, vegytisztitó és fehérnemű gőzmosó gyára Kossuth Lajos-utca 10. sz. Saját üzletek Szatmár, Kazinczi-u. 17. Atilla-u. 2. Debreczen, Nagykároly, Mátészalka.
